Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

1987. ÁPRILIS 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP J3 Felmentések, kinevezések Közérzetet formál, cselekvésre ösztönöz Politikai munka a lakóterületen 0 járások Az Elnöki Tanács Drecin József művelődési miniszté­riumi államtitkárt — saját kérésére, érdemei elismeré­se mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — e tisztségéből felmentette, egy­idejűleg dr. Stark Antalt művelődési minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Rácz Albert államtitkárt e tisztsé­ge alól felmentette, egyide­jűleg dr. Halmos Csabát ál­lamtitkárrá kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét felmentette és dr. Halmos Csabát az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Rácz Albertet az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság vezetőjévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Kor- nidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatására tekin­A keskeny hepehupás be­tonúton Jászboldogháza felé haladva, a falu alatt húzódó fekete szántóföldek karéjá­ban legelőször a temetőt pil­lantja meg az ember, mint egy jelezve az arra járónak az idő múlását. Aztán jó fél­óra múltán a négyezer öt­Konkoly Mihály termelési elnökhelyettes készségesen magyaráz: — Ezen a tájon mondhatom olyan rosszak a talajok hogy szinte még a fű is sírva nő ki belőlük. így aztán errefelé a múltban sem léteztek nagybirtokok meg uradalmak. Inkább a hatalmas tanyavilág volt a jellemző, mivel a parasztem­ber a szikes gyep szélén fel­építette a házát, kicsapta le­gelni az állatait, amelyekkel művelte a földjét. Tehát, itt elsősorban az állattenyész­tés jelentette a megélhetést, ami egyben mindennapos je­lenlétet igényelt, hiszen az állatokat el kell látni, meg kellett fejni, utódaikat világ­ra kellett segíteni. Persze, ennek a törődésnek, az ál­latok szeretetének meglett az eredménye, mivel a háztáji­— Am ez az időszak nem tartott sokáig, hiszen eljött 1971 — vetem közbe. — Igen minden baj akkor kezdődött — fűzi tovább gondolatait az elnökhelyet­tes. — Képzelje csak el szarvasmarha-állományunk­ban akkor „robbant” a bru­cellózis, aminek az lett a következménye, hogy két évig szinte minden tehenünk elvetélt. így élőszaporulat és tej nélkül maradtunk. Ugyancsak abban az időszak­ban a sertésállományunkban kétszer száj- és körömfájás söpört végig, iszonyú káro­kat okozva. S mivel a baj nem áll meg háromig, ehhez még társult egy erőltetett beruházási program, mond­hatnám úgy is, hogy tovább nyújtózkodtunk, mint amed­dig a takarónk ért. Nos eb­ből a helyzetből nehéz volt kilábalni, de 1978—79-re mégis sikerült és saját erő­ből a szarvasmarha-állomá­nyunk brucellamentesítését is befejeztük, és „beállítot­tuk” az évente ötezer liter tejet adó teheneket. — A tenyésztői munka eredményeként — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Sántha József főállattenyésztő — szarvasmarha-állományunk ma már meghaladja a két és félezret, juhból ezerhét- százharmincat tartunk — az állatok nagyobbik része törzstenyészethez tartozik és hatvanhét lovunk is van. S a termelőszövetkezet tava­tettel — e tisztségéből fel­mentette és Bereczky Gyu­lát a Magyar Televízió elnö­kévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Pat­kó Andrást pénzügyminisz­ter-helyettessé kinevezte. A Minisztertanács dr. Papp A. Lászlót, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettesét — nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek el­ismerése mellett — e tisztsé­géből felmentette, egyidejű­leg Müller Lászlót az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettesévé ki­nevezte. Az Elnöki Tanács dr. Papp A. Lászlónak — eredményes munkássága elismeréséül — a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést dr. He- tényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta át. száz hektáron gazdálkodó helyi Aranykalász Termelő- szövetkezet egyik irodájának álmosító melegében ugyan­csak a napok meg a hóna­pok múlásáról esik szó, hi­szen évtizedeket futunk visz- sza az időben. ban az évek során olyan ál­latállományok alakultak ki, amelyeknek messzi tájról csodájára jártak. — Nos éppen ezért, ami­kor 1959-ben megalakítottuk a termelőszövetkezetet az volt a célunk, hogy a háztá­ji módszereket valahogy át­mentsük a nagyüzembe is. Ez sikerrel megtörtént, mert az emberek szerencsére, a legjobb állataikat terelték a közösbe, ők maguk pedig beálltak gondozónak. Ez az eredmény nem maradt el, mivel tizenegy éven keresz­tül szarvasmarha-állomá­nyunk három, sertésállomá­nyunk pedig két fajtával a kiváló törzstenyészetek közé tartozott. Persze, ugyanezt elmondhattuk akkor, és ez most ugyancsak igaz a juh és a lóállományunkna is. lyi több mint 214 milliós ár­bevételéből az állattenyész­tés csaknem 47 millió forint­tal részesedett. Pár perc múlva az autó­ban zötykölődünk az egyik telep felé. Nem kell hozzá sok idő, s a jókora nyáras erdő ölelésében előtűnik a hosszasan elnyúló ősztől ta­vaszig sárban heverő istál­ló. Odabenn a vastag puha szalmán hangos bégetéssel birkák szólogatják egymást. — Ezek az elit, meg az el­ső osztályba tartoznak — bó­lint a főállattenyésztő a szé­pen gömbölyödő jószágok felé. — Hát nem gyönyörűek? — szegezi nekem a kérdést Nagy Sándor állatgondozó, s választ sem várva folytat­ja: — Olyanok, hogy oltár­képre sem lehetne szebbet festeni — mondja, s amikor az állatok szeretetéről esik szó, társával egymás szavá­ba vágnak. — Nekem otthon van nyolc tehenem, tizennégy birkám, meg pár anyakocám — sorolja Besenyi Gyula. Hallgatom, ahogy beszél, s igazolva látom az elnökhe­lyettes szavait, hogy errefelé az állattenyésztés az életet jelenti. Aztán kis idő múl­tán megint csak meggyőződ­hetek erről. Autónkkal egy családi ház előtt landolunk. Jó időbe telik mire a gazda elénk jön, hogy tágra nyis­sa a kaput számunkra. S amíg kísérőim beszélgetnek A TOT-ban Ágazati bizottságok alakultak A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége — az érdekvédelmi munka fejlesztésére — ága­zati bizottságokat hozott lét­re, a mezőgazdasági szövet­kezetek V. kongresszusa ha­tározatának megfelelően. A hat ágazati bizottság a TOT vezetőinek és ügyintéző szer­veinek munkáját segíti majd. egyebek között azzzal, hogy elemzi az időszerű szakmai kérdéseket, és véleményt is mond a megoldási lehetősé­gekről. A testületek javaslatot tesznek az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kerté­szet, a háztáji és kisegítő termelés, a kiegészítő tevé­kenység és a szakszövetkeze­ti munka korszerűsítésére. vele, én tekintetemmel por­tyára indulok bekalandozva az udvar távolabbi részeit is. Az ólakban négy vemhesko­ca röfög, az istállóban tizen­hat hízó bika álldogál, kicsit odébb pedig legalább két vagon kukorica várja, hogy elropogtassák. — No mit szól hozzá? — érdeklődik a pirospozsgás képű házigazda Pócz Imre, aki egyébként a termelőszö­vetkezetben tej házkezelő. — Sok munka lehet velük. — Hát nem unatkozunk — feleli és tovább beszél. — Pedig az állatok nélkül is urasan élhetnénk, mivel szinte mindenünk megvan. Itt a ház, a kocsit négyéven­ként cseréljük, s már a ti­zenhat éves fiúnknak is ké­szen áll a háza, de mit csi­náljunk, ha nekünk az ál­lattartás a mániánk. Türelemmel, alaposan Már jól benne járunk a délutánban, amikor a szar­vasmarhatelep kapujához érünk. Szűcs Károly, a telep vezetője jön elénk, és kala­uzol végig az istállókban. Idilli a nyugalom. Minden csendes csalk a tehenek halk kérődzése, meg néha-néha a vödrök csörrenése hallatszik. Fejéshez készülődnek az asszonyok. — Mi 1981-ben Hortobágy- ról költöztünk ide — magya­rázza Hajdú Ferencné — mi­vel ott felszámolták a tehe­nészetet, itt meg szükség volt a munkáskézre. A téesz lakást is adott, vásároltak egy tanyát, s most ott élünk. Beszélgetésünk közben egv pillanatra sem áll meg a fürge kis asszony, paskoigat- ja. simogatja az állatot. Lan­gyos vizes ruhával masszí­rozza a tőgyet, majd száraz­ra törölve kifeji az első tej­sugarakat s egyenként fel­helyezi a fejőkelyheket. Alig telik -el pár másodperc. s máris jól látni, hogy halad a tej a műanyag vezetékek­ben. S amikor végzett az egyik tehén fejősével, lép a következőhöz, s ugyanolyan türelemmel és alapossággal kezdi elölről az egészet. Eze­ket a műveleteket napjában kétszer — hajnalban és dél­után — ötven-hatvan tehén­nel Hajdú Ferencné sok más társával együtt megismétli. Nekik is jelentős szerepük van abban a sikerben, amit a termelőszövetkezet tavaly elért: hiszen az 1986-ban ki­fejt hárommillió négyszáz- ezer liter tej 83 százaléka el­ső osztályú volt. N. T. megszűnésével a tiszazugi települések önállósága és a saját sorsuk alakulásáért ér­zett felelőssége megnöveke­dett. Az államigazgatás szer­vezetének módosulása mel­lett az urbanizációs törekvé­sek, a lakosság életmódjá­nak, munkakörülményeinek javítására irányuló erőfeszí­tések is hozzájárultak a la­kóterületi politikai munka előtérbe kerüléséhez. Nem véletlenül tűzte napirendre ezt a témát a kunszentmár­toni városi párt-végrehajtó­bizottság. Nagyon sok függ a lakóte­rületi politikai munka szín­vonalától, hiszen annak az a rendeltetése, hogy elsősor­ban azok számára, akik nem tartoznak szervezett, politi­kailag is stabil munkahe­lyekhez, közvetítse a párt politikáját, elősegítse annak megértését, a helyi feladatok kimunkálását, azok végre­hajtásának megszervezését. Ugyanakkor betölti a jelző- rendszer szerepét is, jelzi azokat a tényezőket, melyek segítik, vagy akadályozzák a célkitűzések megvalósítását. Ebből adódik, hogy ennek a fontos politikai tevékenység­nek át kell fognia egy-egy település egész lakosságát és kiemelten kell irányulnia a fiatalokra és az idősebbekre, a gyesen lévő kismamákra, a leszázalékoltakra, a kis- árutermelőkre és a munka­helyek azon részére is, ahol nincs pártszervezet. Szám­szerűségét tekintve sem le­becsülendő rétegekről van szó, a kor szerinti összetételt tekintve a körzet két és fél­ezer párttagja közül ezer­egyszáz az ötven éven felüli. » Már ez az adat is érzékel­teti, hogy Kunszentmárton, illetve körzetének lakossá­gára az elöregedési tenden­cia a jellemző. Erre vall a városi tanács egyik jelentése is, miszerint: „A VI. ötéves tervidőszak végén a munka­erőgazdálkodás területén to­vább éleződtek a feszültségi pontok. 1985-ben a munkára jelentkezők kis részét tudták felvenni a gazdálkodó egysé­gek ... Az ingázásra kény­szerülő fiatalok egy-két éven A Szolnoki Nyomdában napról-napra átlagosan 72 ezer Néplap készül. Vajon milyen a gépek jelenlegi mű­szaki állapota, kérdezzük Riesmayer József műszaki igazgatóhelyettest? — Az újságot egy 13 éves. igen kiszolgált NDK-gyárt- mányú gép nyomja, amelyen négy éve a gyártó cég szak­emberei már végeztek nagy­javítást. A szerkezetet álta­lában éjfélkor indítjuk, és négy órára elkészül a 72 ezer megyei lap nyomásával, ösz- szel adódott egy komolyabb törésünk a hajtogató műben, de ezt ideiglenes jelleggel, házilagos módon sikerült megjavítanunk. Ugyanakkor gondolván a jövőre, sürgős segítséget kértünk az NDK- beli szakemberektől. Mivel azonban pontosan már ezt a típust náluk nem gyártják, a munkákra nekik is elő kell készülniük, így csak abban tudtunk megállapodni, hogy az idén mindenképpen elvég­zik a gép nagyjavítását. — Pontosan mikor? — Szeptemberre ígérték és a vállalásuk megvalósítása érdekében folyamatosan kül­belül elköltöznek és munka­helyükhöz közel telepednek le. így várhatóan továbbra is több lesz az elhalálozás, mint a születés, nagyobb lesz az elvándorlás, mint az idetelepülés.” A városi pártbizottság a lakóterületi politikai munka sokrétű feladatából ezért tartja a legfontosabbnak a lakosságmegtartó képesség növelését. Ebbe a fogalomba — részfeladatként — beleért minden olyan kérdést, amely politikai hangulatot és cse­lekvést vált ki. így például az életmódot, a munka- és a szociális körülményeket, az urbanizáció szintjét, a taná­csi demokráciát, és így to­vább. fl lakosságmegtartó képesség növelésére irányuló erőfeszítések szép eredmény­nyel jártak már eddig is. Az alig másfél évtizedre vissza­tekintő ipar termelése pél­dául megközelíti az 1,3 mil­liárd forint termelési érté­ket. Jó példákat lehetne em­líteni a kereskedelem, a szolgáltatás fejlesztéséről és más területről is. Ezek azon­ban nem feledtethetik azt, amit a városi párt-végrehaj­tóbizottság megállapított: a lakóterületi politikai munka színvonala összességében nem éri el a kívánatos szin­tet. Ahhoz, hogy minden vo­natkozásban érdemibbé vál­jon a Tiszazugban a lakóte­rületi politikai munka, min­denekelőtt meg kell erősíteni a lakóterületi körzeti és köz­ségi pártszervezeteket. A vá­rosban lévő körzeti alap­szervezetek tagságának több mint 73 százaléka nyugdíjas, sokuk egészségi állapota megromlott, nagyrészüket a pártmunka végzése alól is felmentették. A városkörzet­be tartozó községi alapszer­vezetek tagságának fele nyugdíjaskorú, egyötöde fel­mentett. Iskolai végzettségük szintje is meglehetősen ala­csony. Jórészük csak nyolc általános iskolai, illetve az alatti végzettséggel rendel­kezik. Politikai képzettségük is sok kívánnivalót hagy maga után. Ilyen körülmé­nyek között felvetődik a kér­dik az alkatrészeket. A vár­ható költség ötmillió forint lesz. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a gép úi korában hatmillió forintba került. — Tulajdonképpen mi tör­tént kedd hajnalban? — Fél háromkor újra meg­hibásodott, széttört a haito- gató mű, ötvenezer példány már elkészült, és a további huszonháromezret Pesten, a Szikra nyomdában készítet­tük el, nyomtattuk ki. — Jelenleg mi a helyzet? — Sikerült elhárítanunk a hibát, így már újra itt ké­szül a lap mind a 72 ezer példánya. * * * Olvasóinktól szíves elnézé­süket kérjük azért, hogy keddre virradóan a hirtelen nyomdai meghibásodás mi­att Szolnok város, Tiszaföld- vár, Kunszentmárton, Mart­fű. Rákóczifalva, Rákócziúj- falu, Öcsöd térségében a teg­napi számunk késve érkezett, illetve néhány településen ma kézbesíthetik csak a pos­tások. dés; hogyan tehető érdemib­bé ezeknek a pártszerveze­teknek a munkája? Többfé­leképpen lehetséges ez. Mindenekelőtt úgy, hogy titkári funkcióba, vezetőségi tagoknak olyan párttagokat választanak, akik még aktív korúak és ezáltal szoros kapcsolatban vannak a poli­tikai-gazdasági élettel. Nem gyötrik őket az öregséggel járó gondok és tenniakará- suk, felkészültségük révén friss erőt jelentenek a párt- szervezetben. Egyébként több ilyen példa követéséről, jól bevált kezdeményezésről van ezesetben szó. Sokat je­lent az is, ha más — elsősor-i ban termelő jellegű párt- szervezettel tartanak állandó kapcsolat révén esetenkénti közös rendezvényeket. Az is élénkítené ezeknek az alap­szervezeteknek az életét, ha a működési területükön lakó, de máshol dolgozó párttago­kat is bevonnának munká­jukba. Most jószerével azt sem tudják, hogy kik a párt­tagok az ingázók között. Változtatni kellene néhány eddigi gyakorlaton is. A te­lepüléspolitikában furcsa módon olykor megtörténik, hogy a már elkészült • tele­pülésfejlesztési tervekhez kérik -ki a párt- és a tömeg­szervezetek véleményét, igénylik segítségüket azok megvalósításához, ahelyett, hogy előzetes javaslataikat, hasznos észrevételeiket ka­matoztatták volna a tervké­szítés során. fl lakóterületi politikai munkában kétség­telenül a lakóterületi, kör­zeti és községi pártszerveze­teknek kell meghatározó sze­repet betölteniök. A lehető­ségek és a feladatok szem­pontjából a pártszervezetek mellé elsősorban a tanácsok tevékenységét kell sorolni, — nem becsülve le a tömeg­szervezetek, tömegmozgal­mak, az azokban tevékeny­kedő értelmiségiek nélkülöz­hetetlen szerepét. Velük együtt, egységes kiállással lehet csak előbbre lépni a város- és községpolitikában, a településfejlesztésben, a kultúra gyarapításában. S. B. A megye bíróságain Személyi változások Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter 1987. ápri­lis 1. hatállyal Dr. Hegyvári Sándor megyei bírósági el­nökhelyettest a Komárom Megyei Bíróság elnökévé ne­vezte ki. Dr. Borics Gyula igazság­ügyi minisztériumi állam­titkár Hainfahrt Mártonné dr., szolnoki városi bírósági elnököt a megyei bíróság el­nökhelyettesévé, dr. Kis Ist­ván szolnoki munkaügyi bí­rósági elnököt a szolnoki vá­rosi bíróság elnökhelyettesé­vé kinevezte. Dr. Nánási Illés szolnoki városi bírósági elnökhelyet­test a szolnoki városi bíró­ság, Törőcsikné dr. Gulyás Gabriella szolnoki munka­ügyi bírósági bírót a mun­kaügyi bíróság vezetésével bízta meg. Ugyancsak megbízatást ka­pott dr. Szajbel Edit, a me­zőtúri városi bíróság vezeté­sére. Mikromed Ma kezdi meg működését esztergomi székhellyel az el­ső magyar—szovjet vegyes­vállalat, a Mikromed Kft. Az idén mintegy 100 millió forint értékben állít elő hét­féle, már korábban közösen kifejlesztett új elektronikus, mikroprocesszoros orvosi ké­szüléket, főleg korszerű EKG -berendezéseket. Istállók, gondozók, literek és kilók Jászboldogházán Akik az állatokat szeretik Messzi tájról csodájára jártak A baj nem áll meg háromig Nagyjavítás szoptam borban Géptörés a nyomdában

Next

/
Oldalképek
Tartalom