Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

2 SZOLNOK MEGYEf NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 3. Kommentár Amerikai vendég Kínéban George Shultz amerikai külügyminiszter a kínai fő­városban tárgyal. Ez még akkor is jelentős világpoli­tikai esemény, ha a Gorba- csov-nyilátkozat jórészt „el­lopta a színpadot” minden más külpolitikai hír elől. A Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja például egy­értelmű elismeréssel és ér­deklődő várakozással kom­mentálta az új szovjet ja­vaslatokat, s ez jól érzékel­teti: sok minden megválto­zott a világ politikában az­óta, hogy — éppen másfél évtizede, 1972. február 28-án Sanghajban — aláírták a ne­vezetes kínai—amerikai köz­leményt a két ország kap­csolatairól. Akkor tizenöt esztendeje az aláírás legfőbb külpoliti­kai célja mindkét részről a Szovjetunió katonai-diplo­máciai bekerítése, elszigete­lése, gyengítése volt. A most OPekingbe látogatott ameri­kai külügyminiszternek már aligha lehetnek olyan illú­ziói, hogy a Kínai Népköz- társaság a másfél évtizeddel ezelőtti szovjetellenes cé­lok jegyében lehet Washing­ton partnere. Ehhez alapve­tően megváltozott mind a szovjet—kínai, mind a kínai —amerikai viszony jellege. A szovjet—kínai viszony változását nemcsak a Gor- bacsov-javaslat kínai kom­mentálása tükrözi. Shultz már Kínába érkezett, szovjet kollégája pedig nagy ázsiai körútra indult, amikor a moszkvai televízió Kilences stúdió című reprezentatív műsorában Igor Rogacsov, a területileg illetékes szovjet külügyminiszter-helyettes szükségesnek látta annak hangsúlyozását, hogy „a ha­talmas gazdasági és emberi potenciállal rendelkező Kína a maga nemzetközi tekinté­lyével igen konstruktív sze­repet játszhat az ázsiai— csendes-óceáni térségben”. A voltaképpen szívélyes kínai—amerikai kapcsolato­kat néhány tényező árnyé­kolja be. Pekingben úgy lát­ják, Tajvan még mindig túl nagy gazdasági és katonai segítséget kap Washington­tól, bár az szavakban egyet­ért az „egy Kína” koncepció­val. További „árnyék” az a máig tartó amerikai csaló­dás, amely a kínai—ameri­kai gazdasági csere nagyság­rendjével kapcsolatos. A nagy kínai belpolitikai nyi­tás után bizonyos amerikai körök évtizedeket átívelő milliárdos szuperüzletekre számítottak. Ezeknek azon­ban határt szabtak — a nem­zetközi helyzet változása mellett — bizonyos belső kí­nai realitások is. A nyilvánvalóan szívélyes hang mellett a jelentős ven­dég mostani tárgyalásai is csak e realitások medrében folyhatnak. H. E. Csád Háromnapos tűzszünet A nyugatbarát n’dzsame- nai rendszer ellen harcoló csádi erők hétfőn bejelentet­ték, hogy egyoldalúan há­romnapos tűzszünetet léptet­nek életbe — jelentette a JANA líbiai hírügynökség. A csádi haladó erők képvi­selője a líbiai Saba városban ugyanakkor cáfolta azokat a n’dzsamenai jelentéseket, melyek szerint az elmúlt na­pokban heves harcok foly­tak Csád északi részén. Genfben n szovjet javaslat előterjesztése (Folytatás az 1. oldalról) ja, amelynek befejezését március 4-re tűzték ki, foly­tatódik-e határidőn túl az új indítvány megvitatása érde­kében. Az indítványra vo­A Fehér Ház hivatalosan nem tett újabb nyilatkozatot Mihail Gorbacsovnak a kö­zepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök felszá­molására vonatkozó javasla­táról, a washingtoni politikai köröket azonban, élénken foglalkoztatja az új szovjet kezdeményezés és nagy ter­jedelemben foglalkoztak az­zal a tömegtájékoztatási esz­közök is. Max Kampelman, a Genf­ben tárgyaló amerikai kül­döttség vezetője egy televí­ziós nyilatkozatában azt mondotta, hogy Gorbacsov ajánlata „pozitív lépés”, de nem lehet szó azonnali meg­állapodásról, még akkor sem, ha a reykjavíki csúcs- találkozón a felek lényegé­ben megegyezésre jutottak erről a kérdésről. Karnpel- man szerint „legalább hat hónapra” van szükség az esetleges egyezmény kidol­gozásához. Washingtonban máris megmozdultak a szerződés lehetőségének ellenfelei. John Tower volt szenátor, aki egy ideig az amerikai küldöttséget vezette Genf­ben, egy televíziós nyilatko­zatában azt mondotta, hogy „Gorbacsov igen gyakran a nyilvános diplomáciával akarja elérni azt, amit a tárgyalóasztal mellett nem tudott megvalósítani”. A sze­nátor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad „megfontd- latlanul” elfogadni a szovjet javaslatot, még akkor sem, ha az enyhítene a jelenlegi Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök kedvezően ér­tékelte az Európában lévő szovjet és amerikai közép­hatótávolságú rakéták fel­számolásáról szóló megálla­podásra tett szovjet javasla­tot. A szovjet lépés felcsil­lantja a döntő fordulat re­ményét, s konkrét eredmé­nyekhez vezethet — mondta Carlsson Linköpingben, a meggyilkolt svéd kormány­fő, Olof Palme emlékére rendezett ünnepségen. Ottawában Joe Clark ka­nadai külügyminiszter is tá­mogatásáról biztosította azt a szovjet elképzelést, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló meg­állapodást ne tegyék függő­vé a hadászati fegyverekre vagy más fegyverrendszerek­re vonatkozó megegyezéstől. A nukleáris fegyverzet csökkentése felé mutató je­lentős lépést tesz lehetővé az a javaslat, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára fejtett ki — állapí­totta meg Neil Kinnock, az ellenzéki Brit Munkáspárt vezetője. Ezáltal lehetővé válna, hogy Európát megtisz­títsák a közepes hatótávol­ságú atomrakétáktól és a nukleáris harcászati fegyver­zettől. 4 natkozó kedvező amerikai válasz esetén előfordulhat, hogy hat hónapnál rövidebb időtartam is elegendő lesz a szerződés elkészítéséhez — mondotta Karpov. súlyos washingtoni kormány­zati válságon. A francia kormány Mihail Gorbacsov legújabb javasla­tára reagálva újból megmu­tatta, hogy a nyugati hatal­mak közül a legnegatívabb magatartást tanúsítja az eu­rópai nukleáris leszerelés iránt. A francia külügymi­nisztérium vasárnap este ki­adott közleménye kereken kimondja, hogy „el kell ke­rülni Nyugat-Európa atom­fegyvermentesítését” amit a hagyományos és vegyi fegy­verek terén mutatkozó állí­tólagos nyugati hátránnyal indokolt. A Zsenmin Zsipao hétfői száma külön hírben számolt be Mihail Gorbacsov leg­újabb javaslatáról. A kínai pártlap rámutat, hogy meg­figyelők véleménye szerint a javaslat újabb békeoffenzí- va kezdetét jelzi a Szovjet­unió részéről. A China Daily című pe­kingi lap „Gorbacsov új megállapodást javasol az eu- ronakéták kérdésében” című hírösszefoglalójában azt ír­ta, hogy a jelek szerint a Szovjetunió frontáttörést kí­ván elérni a fegyverzetcsök­kentési tárgyalásokon. A tokiói külügyminisztéri­umban — az első hivatalos reagálásokat közlő hétfői la­pok szerint — az újabb szovjet javaslatot úgy értel­mezik, mint annak a kész­ségnek a megnyilvánulását, hogy akár a közeljövőben újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra kerüljön sor. Bemard Rogers, a NATO európai haderőinek június­ban leköszönő főparancsno­ka úgy vélte, hogy nem sza­bad felszámolni az európai közepes hatótávolságú nuk­leáris rakétákat, ha nem tör­ténik előrelépés más kelet­nyugati leszerelési problé­mák megoldásában. Mihail Gorbacsov „rakéta­mentes Európa” javaslatát — melyet a The Guardian hétfői vezércikkének címé­ben „az évtized legremény­keltőbb jelzésének” nevez — változatlanul minden más eseményt háttérbe szorító érdeklődés kíséri a brit fő­városban. Valamennyi veze­tő lap első oldalas főcímek alatt részletesen ismerteti az SZKP főtitkárának javasla­tát, terjedelmes elemzések­ben és vezércikkekben mél­tatja jelentőségét. A rádió­ban és a televízióban meg­szólaltatott ellenzéki politi­kusok már vasárnap mele­gen üdvözölték a szovjet kezdeményezést és sürgették Margaret Thatcher kormány­főt, hogy „két kézzel ragad­ja meg”, a nukleáris leszere­lés útját megnyitó páratlan lehetőséget. Neil Gordon Kinnock a Munkáspárt vezére kijelen­tette: „A kontinens minden politikai vezetőjének tevé­keny erőfeszítést kell tennie azért a gyakorlati lehetősé­gért. hogy Európát megtisz­títsuk a középhatótávú és taktikai nukleáris fegyverek­től”. David Steel, a liberális ellenzék vezére is arra szó­lította fel a brit kormányfőt, hogy adjon „haladéktalanul pozitív választ” Gorbacsov­nak. A konzervatív lapok egy­behangzóan a március végi szovjet—brit csúcstalálko­zó „felértékelődését” emelik ki. Nem titkolják azt sem, hogy jelentős „választási bé­keosztalékot” remélnek a Thatcher—Gorbacsov talál­kozótól. A The Times kor­mányforrásokból származó értesülésekre hivatkozva je­lentette hétfőn, hogy That­cher asszony a szovjet veze­tőnek küldött személyes üze­netben már két hónappal ez­előtt sugalmazta a feltételek nélküli különmegállapodást az eurorakéták kérdésében. Kulcs a világméretű leszereléshez Az európai közép-hatótá­volságú rakéták megsemmi­sítése kulcsa lehet a világ­méretű nukleáris leszerelés­nek, és történelmi esélyt nyújt az egész emberiségnek — állapítja meg az új szov­jet kezdeményezésről hétfői vezércikkében a Rudé Rrávo. Az írás rámutat, hogy a reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozó új helyzetet teremtett, megmutatta, hogy lehetséges a leszerelés. Washington defenzívába szorult a világ közvéleménye előtt, egyre többen bírálják politikáját. Ezért propagan­dafogáshoz folyamodott; a Szovjetuniót hibáztatta, hogy nem hajlandó az atomfegy­verek leszerelésére előter­jesztett javaslatcsomagját megbontani. Mihail Gorbacsovnak a béke megszilárdítását és az európai biztonságot szolgáló új, nagy jelentőségű javasla­ta különös mértékben érinti az NDK alapvető érdekeit, mert Európa közepén, a két társadalmi rendszer és a két katonai tömb válaszvonalán helyezkedik el, ahol a nuk­leáris katasztrófa veszélye pontosan érzékelhető — hangsúlyozza hétfői kom­mentárjában a Neues Deut­schland. Az NDK éppen ezért üd­vözli és teljes erejével támo­gatja a szovjet kezdeménye­zést — írja az NSZEP köz­ponti lapja „Ezt a nagy lehe­tőséget ki kell használni” című kommentárjában. A Neues Deutschland, va­lamint az NDK rádiójának és televíziójának kommen­tárjai is emlékeztetnek arra, hogy Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke már több ízben, így ' az NSZEP KB tavaly novem­beri ülésén kifejtette: a kö­zepes hatótávolságú rakéták kérdésének megoldása után az NDK területéről is kivon­hatok lennének a harcászati rakéták. Vélemények a „csomagbontásról” Elismerő nyilatkozatok MOSZKVA A szovjet sajtónak az át­alakítási, demokratizálási fo­lyamatból adódó feladatairól és a szovjet tömegtájékozta­tás megújításáról volt szó azon a sajtóértekezleten, amelyet a szovjet újságíró­szövetség március 14-én ösz- szeülő VI. kongresszusa al­kalmából tartottak hétfőn Moszkvában. Konstruktív szellemben és nyílt légkörben vitatta meg a nemzetközi helyzet időszerű problémáit és a szovjet—izlandi kapcsolatok kérdéseit hétfőn Moszkvában Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Steingrimur Her- mannsson izlandi miniszter- elnök. Hermannsson kedve­zően értékelte a Szovjetunió új, a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó kezde­ményezését. GENF Genfben hétfőn megkezdő­dött a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó ENSZ-bizottság 34. üléssza­ka. A 18 ország szakértőiből álló testület azt vizsgálja, hogyan érvényesülnek a faji megkülönböztetés minden formájának megszüntetésé­ről 1969-ben kötött nemzet­közi egyezmény előírásai. A szerződéshez eddig 124 or­szág csatlakozott, köztük ha­zánk is. WASHINGTON Reagan elnök a hét végén bizalmas tanácskozásokat folytatott kormányon kívüli politikai tanácsadóival a Tower-bizottság jelentésének közzététele után kialakult helyzetről, saját következő lépéseinek terveiről. Sevardnadze Thaiföldön Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter, úton Auszt­rália felé, hétfőn rövid idő­re megállt Bankokban és megbeszélést folytatott Prem Tinszulanond thaiföldi mi­niszterelnökkel és Sziddhi Szavetszila külügyminiszter­rel. , A konstruktív légkörű ta­lálkozókon mindkét fél fontosnak ítélte meg a szov­jet—thaiföldi kapcsolatok to­vábbfejlesztését. Nemzetkö­zi kérdésekről szólva Sevard­nadze hangsúlyozta, hogy fo­kozni kell az erőfeszítéseket a délkelet-ázsiai bizalom, jó­szomszédság és békés együtt­működés megszilárdítása ér­dekében. Leszögezte, hogy a Szovjetunió változatlanul tá­mogatja a Kambodzsa kö­rül kialakult helyzet politi­kai rendezésére tett kezde­ményezéseket. Thaiföldi részről kedvező­en értékelték a térség biz­tonságának szavatolására tett. szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov fejtett ki tavalyi vlagyivosz- toki beszédében, illetve új­delhi látogatása idején. Az osztrák fővárosban NATO-VSZ-tanácskozás Hétfőn a bécsi magyar nagykövetségen tartották 23, az európai utótalálkozón részt vevő országok képvise­lőinek második, nem hivata­los tanácskozását arról, mi­ként lehetne megindítani az európai leszerelési tárgyalá­sokat a hagyományos fegy­verek vonatkozásában. A magyar elnöklettel megtar­tott tanácskozáson, amely­ről a résztvevők megállapo­dása alapján ezúttal sem ad- tájékoztatást, jólértesült for­rások szerint eljárási kérdé­sekről volt szó. Hír szerint a 23 állam — a fíATO 16 és a Varsói Szerződés 7 tagorszá­gának képviselői — minden hétfőn tart majd ilyen kon­zultációt, a házigazda fel­váltva nyugati, illetve szoci­alista ország lesz. Baker átvette hivatalát Howard Baker, a Fehér Ház új kabinetfőnöke tegnap vette át új megbízatását. Ba­ker egyelőre csak kisebb sze­mélyi változásokat tervez az apparátusban, de máris ki­jelentette, hogy a legszigo­rúbb ellenőrzést kívánja megvalósítani a Fehér Ház minden politikai részlege, így a Nemzetbiztonsági Ta­nács apparátusának tevé­kenysége felett is. A volt szenátor egyelőre nem nyi­latkozott arról, mivel akarja megkezdeni a súlyos politi­kai botrány kihatásainak csökkentését, de egyes ér­tesülések szerint maga is ar­ra ösztönzi Reagant, hogy televíziós beszédben gyako­roljon önbírálatot. Howard Baker, a Fehér Ház új kabinetfőnöke aki tegnap átvette új megbízatását (Telefotó — KS) Túszügy „Önpusztító” dollárok Az iráni-kontra manőver főszereplője, Oliver North alezredes újabb bizarr ötle­tére derült fény hétfőn. A The New York Times jelen­tése szerint North 1986 ele­jén azt tervezte, hogy egy amerikai túsz kiszabadításá­ért többmillió olyan dollár- bankjeggyel fizetnek fogva­tartóinak, amelyet előzőleg vegyi eljárással kezelnek, s a bankjegyek bizonyos idő elteltével megsemmisülnek. North á lap jelentése sze­rint a Libanonban fogvatar- tott Peter Kilburn amerikai könyvtárost akarta kiválta­ni. Kilburnt fogvatartói a központi hírszerző ügynök­ség, a CIA munkatársának tekintették. Az akciót 1986 tavaszára* Románia Tanácshozások a nemzetiségekről A magyar nemzetiségű dolgozók tanácsa a múlt hét végén Bukarestben ülést tar­tott. Gere Mihály, az RKP KB PVB póttagja, a tanács elnöke jelentést terjesztett elő a roromániai nemzetisé­gi politikáról. A tanács ülé­sével egyidejűleg tartották meg a német nemzetiségű dolgozók tanácsának ülését is. Az együttes tanácskozá­son beszédet mondott Nico- lae Ceausescu, az RKP fő­titkára, köztársasági elnök. tervezték, de állítólag a CIA nem tudta időre elké­szíteni a vegyi eljárást. Kil­burnt Líbia bombázásának megtorlásaként fogvatartói kivégezték. A Szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat alkalmazásra keres ipari gyakorlattal rendelkező ügyvitel­szervezőt Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni a személy­zeti és szociális főosz­tályon (Szolnok, Vörös Hadsereg út 63.) lehet. (917)

Next

/
Oldalképek
Tartalom