Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-03 / 52. szám
1987. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KSH Szolnok megyei igazgatáságának jelentése (Folytatás az 1. oldalról) csaknem egyötödével a növényolaj előállítása is. A szocialista ipar 1986-ban a korábbi éveknél egyenletesebben és negyedévenként fokozatosan növekvő mértékben termelt. Ebben szerepet játszott az anyagellátás és a kooperációs kapcsolatok javulása, valamint a konvertibilis export növelése érdekében végzett műszaki fejlesztés, illetve technológiai korszerűsítés. A megyei székhelyű szocialista ipar 1986-ban folyó áron 69 milliárd Ft értékű terméket éltékesített, lényegében ugyanannyit, mint az előző évben. A belföldi eladás némileg növekedett, a külkereskedelmi értékesítés pedig valamivel elmaradt a tavalyitól. A rubel elszámolású kivitel egy év alatt közel 4 %-kal emelkedett, és az összes exporton belüli aránya elérte a 44 %-ot. A nem rubel elszámolású export csaknem 5 %-kal csökkent, részben az egyes termékek (például a kőolaj, a fontosabb élelmiszeripari cikkek) világpiaci árának, részben pedig néhány termék (például kénsav, csontos marha- és sertéshús) keresletének mérséklődése következtében. A megye szocialista iparában 1986-ban 58,3 ezer főt foglalkoztattak, 0,5 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak száma az előző évi szinten maradt, a szellemieké kismértékben emelkedett (országosan a foglalkoztatottak száma és ezen belül a fizikaiaké is némileg csökkent). Az átlagos havi kereset 5962 Ft volt, mely egy év alatt 7,4 %-kal nőtt. A termelékenység — az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján — 4,4 %-kal (országosan 0,7 %-kal) javult. Ennél valamivel nagyobb ütemben nőtt a fizikai foglalkozásúak száma az előző évi lése, de az ágazatok között mindkét mutató alapján jelentősek az eltérések. Építőipar A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően 1986-ban a megye beruházási és fenntartási építési igényeit mennyiségben sikerült kielégíteni. A határidőket a kivitelezők általában betartották, a munka minőségében azonban érzékelhető javulás nem következett be. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1986 évben több mint 1,8 milliárd Ft értékű építési-szerelési munkát végzett, melynek volumene 4,7 %-kal növekedett (országosan némileg mérséklődött) az előző évihez képest. A minisztériumi vállalat termelése kismértékben, a tanácsi vállalatoké pedig dinamikusan nőtt, ugyanakkor a szövetkezeteké mintegy egytizedével csökkent. Az éven belüli munkavégzés a tavalyinál kiegyensúlyozottabbá vált. A fenntartási jellegű munkák aránya — a befejezett vállalkozói termelésből — az 1985. évi 22 %-ról 1986-ban 19 %-ra esett visz- sza. Versenytárgyalás alapján jött létre a tárgyévi szerződéskötések 13 %-a az egy évvel korábbi 1 %-ka) szemben. A termelés bővülése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiakra jutó építőipari termelés volumene egy év alatt 7,4 %-kal nőtt. A foglalkoztatottak állományi létszáma több mint egytizedével — az országosnál lényegesen gyorsabban — csökkent. Az állami építőiparban csaknem annyian dolgoztak, mint egy évvel korábban. A fogyás tehát a szövetkezeti szektorban következett be és ezt szervezeti változások okozták. A havi átlagkereset 3,9 %-kal növekedett, ezen belül az állami építőiparban szerény mértékű, a szövetkezeti építőiparban nagyobb arányú bérfejlesztést hajtottak végre. Mezőgazdaság A megyében 1986-ban a mezőgazdasági üzemek a múlt évinél közel 1000 hektárral nagyobb termő-, illetve szántóterületen gazdálkodtak. A vetetlen szántóterület 1985-höz képest egy- harmadával csökkent. A szántóföldi növények vetés- szerkezete kedvezőtlenül változott. Gabonaféléket több mint 215 ezer hektáron, mintegy 5 ezer hektárral kisebb területen termeltek, mint az előző évben. A gabonafélék termés- mennyisége a területcsökkenés, valamint az aszályos, csapadékszegény időjárás következtében elmaradt az 1985. évitől és az előirányzottól is. A búza vetésterülete 137,5 ezer hektár volt, a betakarított mennyisége egy- hatodával, a termésátlaga mintegy hetedével kisebb az előző évinél. Kukoricából 7 %-kal nagyobb területen 9 %-kal több termett. A termésátlag — 5915 kg/'ha — magasabb volt az elmúlt 3 évinél, de az országosat nem érte el. Cukorrépából 5 ezer tonnával kisebb termést takarítottak be az 1,7 %-kal nagyobb területről. A hektáronkénti hozama valamivel elmaradt az 1985. évitől és az országostól is. A minden eddiginél lényegesen nagyobb, több mint 112 ezer tonnás napraforgótermést a múlt évinél egyötödével nagyobb területen és 12 %-kal magasabb átlaghozam mellett érték el. Egy hektárról átlagosan 2267, országosan 2190 kg-ot takarítottak be. A több éve tartó aszály és a termésátlagok növelésének igénye az öntözés bővítését tette szükségessé. 1986-ban 41 ezer ha területet öntöztek a megyében, egynegyedével többet az egy évvel korábbinál. Az öntözött terület döntő hányadát továbbra is a szántó adta. A talaj tápanyag-visszapótlásában — az elmúlt évekhez viszonyítva — 1986-ban javulás következett be. A nagyüzemek szervestrágyából 27 %-kal többet juttattak ki1, a tavalyinál 17 %-kal nagyobb területre. Növekedett a műtrágya-felhasználás is. Az előző évivel lényegében azonos területre hatóanyagban 7 %kai nagyobb mennyiséget szórtak ki. Az 1986. december 31-i teljeskörű állat- számlálás adatai alapján a szarvasmarha és a juhállomány csökkent, a sertésállomány pedig növekedett az előző évihez viszonyítva, s ez tendenciájában lényegében azonos az országossal. Szarvasmarhából az év végén 119 ezret tartottak, 2,4 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a tehénállomány némileg gyarapodott, legnagyobb mértékben a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A juhállomány tovább fogyott mintegy. 8 %-kal, 1986 végén 176 ezer juh volt a megyében. A sertések száma a korábbi 2 évben tapasztalt csökkenéssel szemben 1986-ban már emelkedett, de még mindig jelentősen — több mint egytizedével — elmaradt az 1983. év végitől. A mezőgazdasági termények, termékek felvásárlása differenciáltan változott. Búzából több mint egyötödével kevesebbet, kukoricából 6 %-kal többet vettek át a felvásárló vállalatok. A gyümölcsfélék közül másfélszeresére növekedett az alma és a szilva, kétszeresére az őszibarack felvásárlása. Nőtt a burgonya, a fejeskáposzta és csökkent a vöröshagyma, valamint a paradicsom átvétele. Az állatállomány éven belüli nagysága számottevően befolyásolta az állati termékek felvásárlásának alakulását is. A gazdálkodók vágómarhából és vágósertésből 3, illetve 10 %-kal kevesebbet értékesítettek az előző évinél. Nőtt azonban a vágóbaromfi, a tehéntej és a tyúktojás felvásárlás. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatottak száma 1985-höz képest 2,5 %-kal, ezen belül az állami gazdaságokban ennél kisebb, a termelőszövetkezetekben pedig nagyobb mértékben csökkent. A keresetek az állami gazdaságokban 6, a termelőszövetkezetekben 8 %- kai emelkedtek, de változatlanul az állami gazdaságokban kerestek többet. Beruházás Szolnok megyében fejlesztésekre 1986 évben 5,5 milliárd Ft-ot fordítottak, amely — az előző évi alacsony szinthez képest — folyó áron 20 %-os bővülést jelentett. Országosan 5 %-os az emelkedés. A központi beruházásokra 1484 millió Ft-ot, az előző évi másfélszeresét használták fel. A legjelentősebb kifizetések a szénhidrogén-termeléshez és -elosztáshoz, valamint a villamosenergia- és a vasúthálózati, továbbá a postai, s a vízügyi fejlesztésekhez kapcsolódtak. A tanácsi beruházások pénzügyi teljesítése egy év alatt kétharmadával nőtt. A ráfordítások háromnegyed része a közlekedés és hírközlés, a személyi és gazdasági szolgáltatás, valamint a kulturális ágazatban került fel- használásra. Vállalati beruházásokra 3297 millió Ft-ot folyósítottak, csak 4 %-kal többet mint egy évvel korábban. Ebben az évben — az előző évekhez hasonló — nagy építési igénnyel járó beruházást a gazdálkodó szervek nem indítottak, inkább a folyamatban lévők befejezésére törekedtek. Az állami vállalatok pénzügyi teljesítése — elsősorban a bányászatban, a könnyű- és élelmiszeriparban — növekedett. A szövetkezeti szektorban csökkenés volt tapasztalható, a meghatározó jelentőségű termelőszövetkezeti kifizetések az 1985. évitől egynegyedével elmaradtak. Az év folyamán 16 jelentős — 25 millió Ft-ot meghaladó — beruházás fejeződött be. így például üzembe helyezték a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat 2500 t kapacitású mélyhűtőházát, átadták a Széchenyi lakótelepen a 3000 köbméteres víztornyot, és befejeződött a Tisza Cipőgyár konvertálható export árualapot bővítő beruházása, ami évente 300 ezer pár edzőcipő előállítását teszi lehetővé. Emellett — a folyamatban lévő beruházások közül — az alapvető kapacitás rendszeres használatbavételére került sor többek között a Hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos hűtőszekrény és mélyhűtőláda gyártásánál, a Fegy- verneki Konzerv Üzem 8000 t/év kapacitású zöldség, gyümölcs feldolgozójánál és a Martfűi Növényolajgyár 14000 t napraforgómag-tároló fémsilótelepénél. A lakosság életkörülményei A megye népessége 1987. január 1-én — előzetes adatok alapján — 432 ezer fő volt, 0,9 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ország népessége ezidő alatt 0,2 %-kal fogyott. Városaink népességszáma stagnált; ezen belül a megye- székhely népessége is alig haladta meg a tavalyit. A csökkenés tehát a községek népességvesztéséből adódott. A lakosság központi forrásból származó pénzbevétele 1986-ban 7,8 %-kal, az országosnál kisebb mértékben, de az egy évvel korábbinál erőteljesebben emelkedett. A munkások és alkalmazottak bér és bérjellegű jövedelme — a gazdálkodó szervek visszafogottabb bérfejlesztése miatt — csak 5,6 %-kal nőtt és mind a múlt évi, mind az országos növekedési ütemtől elmaradt. A mező- gazdasági termeléssel összefüggő bevételek 6,8 %-os emelkedésén belül a tsz-ek- től származó jövedelem az előző évinél és az átlagosnál is kisebb ütemben nőtt, a mezőgazdasági termékek értékesítéséért pedig 9,7 %-kal kapott többet a lakosság. A társadalombiztosítással kapcsolatos összegek a múlt évinél kisebb mértékben, egytizedével bővültek. Az átlagosnál erőteljesebben a táppénz és a társadalombiztosítási segély nőtt. Az ún. egyéb lakossági bevételek az előző évivel csaknem azonos ütemben, 17,1 %-kal emelkedtek. A takarékbetét-állomány az év folyamán — kamatokkal együtt — minden eddiginél nagyobb összeggel növekedett, az év végén meghaladta a 8,4 milliárd Ft-ot. Az egy lakosra jutó értéke az országostól még mindig egynegyedével elmarad. A lakosság hiteltartozása december végén 9,7 milliárd Ft veit és 93 %-át — a tavalyihoz hasonlóan — a -lakásépítéshez, illetve vásárláshoz nyújtott hosszúlejáratú hitelek alkották. 1986-ban a tervezettnél és a tavalyinál is mintegy félezerrel több, 3544 lakás készült el. A lakások mindösz- sze 6,8 %-a (országosan 11,0 %-a) épült állami erőből. A tervezettet valamint az előző évit is meghaladó magánlakás-építésben elsősorban az újabb kedvezményeknek és az új adórendeletnek volt szerepe. Az épített lakások kétharmadát a megye városaiban vették használatba. A kereskedelem a megye gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. A kiskereskedelem 1986. évben közel 21 milliárd Ft forgalmat bonyolított le, folyó áron 7,3 %-kal többet az egy évvel korábbinál (országosan 8,2 %-os volt a növekedés). Az állami és a szövetkezeti szektor eladása az átlagosnál valamivel mérsékeltebben bővült, viszont a magánkiskereskedelem központi alapokból történő értékesítése továbbra is dinamikusan fejlődött. Az árufőcsoportok közül a vegyes iparcikkek eladása emelkedett a legdinamikusabban (egytizedével), a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkeké pedig 6,7 %-kal. Szerény mértékben bővült a vendéglátás és a ruházati termékek árbevétele (3,0 illetve 3,5 %- kai). A kiskereskedelmi árszínvonal 4,5 %-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Legkevésbé a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek ára emelkedett. Az átlagoshoz hasonlóan alakult a vegyes iparcikkek, annál valamivel magasabb volt a vendéglátás és kiemelkedett a ruházati termékek árnövekedése. A szolnoki Vas- és Faipari Kisszövetkezet több mint 30 féle gőzt és melegvizet termelő kazánt gyárt, valamint készít ezekhez kazánházi és tápberendezéseket is. Képünkön az AK OR 150/10-es típusú kazán gyártásának egy mozzanata látható, azé a berendezésé, amely belföldi megrendelésre készül. A tervek szerint, az idén e típusból 5 hagyja el a szövetkezet gyártócsarnokát Fotó; T. Z. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek, többségéből bőséges és zavartalan volt az áruellátás. A ruházati cikkek iránt a tavalyinál mérsékeltebb kereslet mutatkozott, azonban egyes termékekből — főként megfelelő választékban és méretben — még így sem tudták az igényeket kielégíteni. A tartós fogyasztási cikkek eladása dinamikusan — folyó áron 23 %-kal — emelkedett. A folyamatos kínálatot nem minden esetben tudta biztosítani a kereskedelem, ennek ellenére például automata mosógépből 28, mélyhűtő ládából 37, színes televízióból 87 %-kal többet adtak el, mint egy évvel korábban. Szilárd tüzelőanyagokból — a múlt évi kedvezőtlen helyzethez viszonyítva — 1986-ban lényegesen jobb volt az ellátás, de hazai darabos szénből és tűzifából időnként nem állt megfelelő mennyiség a vásárlók rendelkezésére. Az építőanyagok kínálata ösz- szességében kiegyensúlyozott volt, ugyanakkor egyes cikkekből — például égetett tetőcserép, fehér és egyszínű csempe — nem sikerült folyamatosan kielégíteni az igényeket. A megyében 1986. december 31-én 1560 kiskereskedelmi bolt 217 ezer négyzetméteren üzemelt. A boltok száma 1,4, az alapterületük 3,9 %-kal emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor a 826 —az egy évvel korábbinál 2,1 %- kai kevesebb — vendéglátó- hely, az elmúlt év végivel közel azonos területen működött. A kiskereskedelmi boltok 13, a vendéglátóhelyek 43 %-a korszerű üzemeltetésű volt. A szocialista kereskedelemben foglalkoztatottad átlagos állományi létszáma 3,5 %-kal, ezen belül a szövetkezeti szektorban jobban, az államiban kevésbé fogyott. A havi átlagbérek és átlagkeresetek közel azonosan — 6,9, illetve 6,8 %-kal emelkedtek. 1986-ban az egészségügyi ellátottság kismértékben javult. Az általános orvosi körzetek száma az előző három évivel azonos volt. A gyermekgyógyász körzeteké pedig az év folyamán — Szolnokon — eggyel bővült. A betöltetlen körzetek aránya 6,2 %-os, amely lényegében megegyezik a tavalyival. A 42 községi fogorvosi körzet közül 5 volt betöltetlen. Á működő kórházi ágyak száma négy év óta nem gyarapodott. 1986-ban a foglalkoztatottak 6,1 %-a — naponta átlagosan 8523 ember — vette igénybe a táppénzes ellátást, közel egytizedével több mint egy évvel korábban. Egy dolgozó átlagosan 16 napot töltött táppénzen. Legtovább a könnyű- és élelmiszeriparban, legrövidebb ideig a vízgazdálkodásban dolgozók voltak betegállományban. A szociális intézményekben 1986 végén 1711 személynek volt hely. Számuk az év folyamán Jászberényben 10-zel, a törökszentmiklósi elme szociális otthonban pedig 23-mal bővült. A bölcsődei helyek száma 30-cal lett kevesebb, és csökkent a helykihasználás. 1986- ban az óvodai helyek száma 142-vel fogyott, de kevesebb volt az óvodáskorú gyermek is. így az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az 1986/87-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán több mint 56 ezren tanulnak, alig többen, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma az év folyamán 16-tal bővült, melynek 3,1 %-át váltakozva használják. A középiskolák nappali tagozatain mintegy 10 ezren, csaknem annyian tanulnak, mint az előző tanévben. Az osztálytermek száma 1,5 a tanerőké pedig 3,7 %-kal gyarapodott. A tanulók 24,2 %-a lakik diákotthonban. Az 1985/86-os tanévben nappali tagozaton 2335-en érettségiztek, 170-nel többen mint az előző évben. A szakmunkásképző iskolákban 7300-an tanulnak, 80-nal kevesebben, mint az elmúlt oktatási évben. Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága
