Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-27 / 73. szám
1987. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KSael két éve üzemel a Tiszasasi Tisza menti Tsz varrodája. Jelenleg az Április 4. Ruhaipari Szövetkezetnek varrnak női kosztümöket. — Szovjet megrendelésre 15 ezret szállítanak az idén. (Fotó: Mészáros) 1 kormány szóvivőjének tájékoztatója A megyei pártbizottság ÁLLÁSFOGLALÁSA az időskorúak helyzetéről, az időszerű feladatokról A megyei pártbizottság áttekintette az időskorú népesség helyzetét és állást foglalt az időszerű feladatokban.' Megállapította, hogy az utóbbi évtized folyamán társadalmunkban növekedett az időskorúak aránya és létszáma, örvendetes, hogy ma sokkal többen érik meg az öregséget. Ugyanakkor növekedett a veszélye annak, hogy a társadalmi viszonyok, a technika és a mindennapi élet gyors változásai meghaladják az idős emberek alkalmazkodó képességét, különösen akkor, ha az aktív munkaviszonyból kilépve a megszűnő kötelékeket nem pótolja család vagy más közösség. Mindez együttesen — a gyengébb egészségi állapotot, anyagi viszonyokat is beleértve — társadalmi jelentőségű probléma. (Folytatás az 1. oldalról) élelmiszeriparban jelentősebb, a bányászatban, a kohászatban és a gépiparban kismértékben nőtt, az építőanyag- és a könnyűiparban csökkent. Az építőipar teljesítménye — főleg a januári rendkívüli hideg miatt — az első két hónapban csaknem 7 százalékkal maradt el az előző évitől. A mező- gazdaságban az őszi gabonák vetésterülete ugyan meghaladta az előirányzottat, azonban a vetések rendkívül hiányosan keltek ki; ezek pótlására kell törekedni. A kiskereskedelmi forgalom megközelítette a tavalyit. A rubel elszámolású export az év első két hónapjában folyóárakon, forintban 6 százalékkal nőtt, az import azonban 17 százalékkal csökkent. A nem rubel elszámolású kivitel folyóáron 6 százalékkal csökkent, míg a behozatal 10 százalékkal nőtt. Az idei népgazdasági terv végrehajtásának további megalapozása, s az időközben tapasztalt kedvezőtlen tendenciák kivédése érdekében ezért további intézkedésekre van szükség — hangsúlyozta a szóvivő. Elmondta, hogy a kormány az MSZMP Központi Bizottsága 1986 novemberi és decemberi határozatainak végrehajtására hozott átfogó akcióprogram alapján most újabb intézkedéseket hozott. Ezek — a forint korábbi leértékelésén, valamint a jövedelmező vállalatoknak adott adókedvezményeken túl — mindenekelőtt á teljesítmények növelését szolgálják. A gazdaság problémáit ugyanis elsősorban az egész népgazdaság hatékony jövedelemtermelő képességének fokozásával lehet és kell megoldani. Szigorú árpolitika Az intézkedések, másik része az állami költségvetés kiadásainak mérséklését célozza. Csökken a vállalatoknak nyújtott támogatások mértéke, s ezáltal további megtakarításokra kerül sor. A költségvetési szerveknél csökken egyes állami beruházások finanszírozása. A kormány — elismerve a szelektív iparfejlesztésben elért kezdeti eredményeket — intézkedett arról, hogy egyes, a műszaki-technikai haladás élvonalába tartózó, újonnan beszerzett eszközök gyorsított amortizációjának elszámolásáról a vállalatok saját hatáskörben dönthessenek. — Egyébként a testület állást foglalt a szigorú árpolitikai és hitelezési gyakorlat folytatása mellett. Valamennyi intézkedés lényege a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelése és a konvertibilis elszámolású export ösztönzése. Természetesen ezzel a kormány nem fejezi be az 1987. évi terv megvalósítását szervező munkáját, hanem a változó helyzetet figyelembe véve folyamatosan új intézkedéseket tesz majd — mondotta Bányász Rezső. Takarékos bérgazdálkodást Nyilatkozatában kitért arra is, hogy a Minisztertanács a népgazdasági helyzet áttekintése keretében foglalkozott az idei bérfolyamatokkal. Megállapította, hogy az általános alapbér-emelések elhalasztásáról 1986. végén született megállapodás elérte a célját: a gazdálkodó szervezetek, intézmények általában fegyelmezetten alkalmazkodtak az abban foglaltakhoz. — Április elsején véget ér az az időtartam, amelyre vonatkozóan az általános alapbér-emelés elhalasztását a megállapodás szükségesnek tartotta. Nagyon fontos azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek, intézmények, ezt követően se távolodjanak el bérezési alapelveinktől. Erre több ok miatt is fel kell hívni a figyelmet. Egyrészt a népgazdaság idei fejlődésének tényei, a továbbra sem kielégítő teljesítmények az eredeti elhatározásainknak megfelelő, mértéktartó, szigorúan takarékos bérgazdálkodásra intenek; arra, hogy a munkáltatók csak fokozatosan, az egyéni és kollektív teljesítmény növekedéséhez igazodóan emeljék az alapbéreket, kereseteket. Másrészt bizonyos jelek arra utalnak, hogy a gazdálkodó szervezetek egy el nem hanyagolható része — mintegy a három hónapos halasztást „ellentételezve” — lökésszerűen, egyszerre, az ösztönzési szempontokat elhanyagolva kíván jelentős bérfejlesztést végrehajtani. A takarékos bérgazdálkodás következménye persze teljes mértékben vonatkozik a költségvetési szervekre is. A kormány a SZOT-tal együtt az év hátralévő részében is mértéktartó és teljesítménycentrikus bérgazdálkodásra szólítja fel a gazdálkodó szervezeteket és az intézményeket egyaránt — mondotta nyilatkozatát zárva a szóvivő. Még mindig a témához kapcsolódva, ám immár egy kérdésre válaszolva a szóvivő közölte; a kormány mostani ülésén árkérdésekben nem döntött. A tűzvédelem feladatairól szólva (a Népszabadság érdeklődésére) kifejtette: a kormány ülésén lezajlott vitából kitűnt, hogy az elmúlt években növekvő számban történt, s mind több kárt okozó tűzesetek többségét továbbra is az emberi hanyagság, a felelőtlenség, az állami és állampolgári fegyelem lazulása okozza. Megállapították azt is, hogy források híján az elmúlt években elmaradt néhány üzem elavult technológiájának korszerűsítése. Emellett a tűzoltóság létszáma egy évtized alatt nem növekedett, miközben a tüzek száma megkétszereződött. Sajnálatos tény az is, hogy a tűzkárok alig jelentenek gazdasági hátrányt az üzemeknek és vezetőiknek, hiszen azokat a biztosító vagy a népgazdaság úgy is megtéríti. A kormány most arról határozott, hogy a tűzvédelem oktatását, valamint anyagi, technikai ellátását egyaránt fejleszteni kell. A raktárosok leltárfelelősségének szigorítását kommentálva (a Népszava kérdésére) Bányász Rezső rámutatott, hogy az eddigi szabályozás nem védte elég hatékonyan a társadalmi tulajdont. Indokolatlanul alacsony volt például az anyagi felelősség felső határa, számos fontos kérdést csak a vállalati kollektív szerződések szabályoztak, gyakran igen liberálisan, s olykor a hiányok feltárását követően elmaradt a felelősségre vonás. Ezért az utóbbi években számottevően nőtt a kimutatott leltárhiányok száma és összege. Az új rendelkezés szerint a jövőben a hiányért a raktár vezetője és helyettese 6 havi átlagkeresetéig, a beosztottak pedig 4 havi átlagkeresetükig felelnek. Ha a raktáros csak egyedül kezeli az átvett anyagokat, akkor a hiány teljes összegéért felel. Ezentúl azt a dolgozót is felelősségre lehet vonni, aki a leltározáskor már nincs a raktárban, de korábban ott dolgozott. A sajtótörvény és a gyakorlat Egy kérdésre reagálva (Magyar Rádió) a szóvivő elmondotta, hogy a sajtótörvény életbelépése óta eltelt egy esztendőben a korábbinál jóval gyakrabban vállaltak közszereplést a sajtóban, rádióban és a televízióban a kormány tagjai, más vezető államigazgatási tisztviselők. Ugyanakkor elismerte, hogy egyesek mondvacsinált okokra hivatkozva ma is megtagadják a sajtó képviselőitől a felvilágosítást; mint mondotta, a Tájékoztatási Hivatal fellép azok ellen. akik nem tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Szolnok megyében 439 ezer ember él, a nyugdíjkorhatáron felüliek száma 94 ezer. A népességen belüli arányuk az utóbbi évek során növekedett 21,2%-ra — település- típusonként eltérő mértékben. A lakosság számához viszonyítva több időskorú él a községekben, mint a városokban. összesen mintegy kétötödük magányos. Az időskorú népességen belül a nők aránya közel kétszerese a férfiakénak. A szocializmus építése során kialakítottuk és folyamatosan fejlesztjük az öregekről való gondoskodás szervezeti, intézményi rendszerét. A különböző társadalmi szervezetek, mozgalmak, munkahelyi közösségek megyénkben is azon vannak, hogy minél emberibb és méltóbb körülményeket teremtsünk az idős emberek számára, akik korábbi munkájukkal, a nehezebb körülmények között tanúsított helytállásukkal rászolgáltak a fiatalabb nemzedék megbecsülésére. Társadalmunk jelenlegi viszonyait tekintetbe véve szükség van arra, hogy humánus, szocialista elveink jobb érvényesülése érdekében kezdeményező lépéseket tegyünk. A pártbizottság álláspontja, hogy az időskorúak ügye nem tekinthető pusztán egészségügyi, vagy szociálpolitikai kérdésnek. A társadalomnak fontos érdeke, hogy hasznosítsa azokat a gazdag politikai, szakmai és mindennapi tapasztalatokat, amelyeket az idős nemzedék felhalmozott. Ez megkívánja, hogy erősítsük kapcsolatukat a társadalmi gyakorlattal, segítsük a közéletben való részvételüket, engedjünk teret a köz javát szolgáló kezdeményezéseiknek, törekvéseiknek. Az időszerű teendőket a megyei pártbizottság a következőkben látja: 11 Erősítsük azt a szemléletét, hogy az idősek korosztálya a társadalom egészének szerves alkotóeleme. Tehát az időskor problémáját a különböző nemzedékek kapcsolatrendszerén fcdlül, harmonikus együttműködéssel és az érintettekkel közösen lehet a legjobban feloldani. Hangsúlyozva az állami szervek kiemelkedő szerepét, a tömegszervezetek, -mozgalmak nélkülözhetetlen tevékenységét, a gazdasági egységek, intézmények fontosságát, törekedjünk a család felelősségének növelésére. 2. Az időskor még alkotásra képes időszak az ember életében. A nyugdíjba vonulók többsége képzettsége és gyakorlata birtokában jelentős emberi forrást képvisel. Sokan készek és képesek közhasznú munkát végezni. Szükséges, hogy a munkahelyek szorosabb kapcsolatot építsenek ki nyugdíjasaikkal. A továbbdolgozni kívánóknak igyekezzenek munkalehetőséget biztosítani — különösen a szolgáltatás területén. Kérjék ki véleményüket, adjanak megbízást a javaslatok kidolgozására, hasznosítsák a szellemi alkotóerőt. 3. Az idős emberek jelentős számban képviseltetik magukat a közéletben, felelősséggel intézik a köz ügyeit. Munkájuk nem nélkülözhető, sőt, lelkesedésük, odaadásuk példaként szolgálhat a fiatalabb generáció számára. Még több a lehetőség és szükség arra, hogy az idős emberek munkakészsége lakóhelyük környezetében jobban hasznosuljon. Bátrabban kell rájuk számítani, felkérni őket egy-egy feladat megoldására, állandó közteendők végzésére. 4. Az időskorúak anyagi viszonyain helyi erőfeszítésekkel is van mód javítani. Helyeseljük, hogy egyes kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató vállalatok különböző nyugdíjas kedvezményeket vezettek be. A lehetőségekhez alkalmazkodva kívánatos az ilyen kezdeményezések rendszeressé tétele és kiterjesztése egyéb területeken, így például a közművelődésben, kulturális intézményekben is. Támogatjuk azokat a vállalati, szövetkezeti törekvéseket, amelyekkel saját nyugdíjasaink élet- körülményeinek, közérzetének javítását szolgálják. 5. A szociális otthoni elhelyezésre szoruló idősek magas száma indokolja, hogy a megye VII. ötéves terve szerint megvalósuljon a férőhelyek gyarapítása, és ennek alapján bővüljön a speciális gondozás. A szociális otthonok törekedjenek a komplex ellátásra, biztosítsanak megfelelő foglalkoztatást, az egészségügyi, szociális, kulturális igények kielégítését, és gondoskodjanak arról, hogy a lakók külső emberi, társadalmi kapcsolatai ne szakadjanak meg. Igény van arra is, hogy az elhelyezés csak meghatározott időtartalmú, ideiglenes legyen. (í. Az idős ember számára az a legjobb, ha megszokott környezetében marad. Ezért különösen fontos a területi szociális gondozás fejlesztése. Célszerű a szállást is biztosító idősek klubjának általánossá tétele. Az irányítás, az intézmények vezetése, a termelő üzemek éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a klubok bedolgozói jogviszonyt is létesíthetnek. Megoldandó, hogy a házi szociális ellátás, étkeztetés a hétvégére is kiterjedjen. 7. A komplex megoldások egyik új lehetősége az idősek anyagi hozzájárulásával épített nyugdíjas társasház. Megőrzi az otthon jellegét, emellett teljes gondozási lehetőséget nyújt. A lakások elosztásánál célszerű figyelembe venni, hogy olyanok is lakjanak a házban, akik az egészségügyi gondozásban közreműködnek. 8. Idős korban egyik központi kérdés az egészség. Az egészségügy irányítói törekedjenek arra, hogy az egészségügyi intézményekben fokozatosan megvalósuljon az idős ember komplex — biológiai, pszichológiai, szociális jellegű — kezelése. Mérlegelendő gerontológiai, pszichológiai tanácsadó szolgálat kialakítása. Gondolják át, hogy a jelenlegi közép- korosztály egészségi állapotának ismeretéből milyen következtetések adódnak az egészségügyi tervezés számára. 9# A művelődés, a sport ebben az életkorban is fontos szerepet tölt be az ember életében. A művelődési intézmények a tartalmas kikapcsolódás lehetőségének biztosítása mellett — másokkal együttműködve — vállalják fel az idősek esetleges új ismeretek, szakmák elsajátítása iránti igényeinek kielégítését is. A sport irányítói karolják fel azokat a törekvéseket, akciókat, amelyek az idős embereket is rendszeres mozgásra, testedzésre ösztönzik. 10. A városi és városi jogú pártbizottságok kezdeményezzék, hogy a pártszervezetek az agitációs és propaganda munkában, vagy akár taggyűlésen foglalkozzanak a környezetükben élő öregek problémáival, a követendő kommunista magatartás formálásával. Törekedjenek arra, hogy a körzeti párthelyiségek nyitottságuk révén a helyi társadalmi élet centrumának szerepét is jobban betölthessék. | |' A tömegszervezetek, -mozgalmak, társadalmi szervezetek újítsák meg munkaprogramjaikat. Az időskorúak igényei alapján keressenek új megoldásokat, erősítsék az idősek társadalmi kapcsolatait, adjanak keretet és több lehetőséget a nemzedékek tartalmas együttműködése számára. A Mezőtúri Magyar- Mongol Barátság TSz mezőgazda- sági gép- bontójának dolgozói a szövetkezet beruházásaihoz és a karbantartásokhoz szükséget vasipari munkákat is végeznek. Képünkön Tóth Zoltán karámot hegeszt.
