Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 27. 4 ÉVE SZÜLETETT VERSEGHY FERENC A szolnoki jakobinus Az első napragyogás pon­tosan 230 évvel ezelőtt, áp­rilis 3-án „ötlött” Verseghy szemeibe, amikor is az ala­csony rangú sótiszt, Verseg­hy János és Schaibl Erzsébet gyermekeként megszületett. Életét, pályáját a továbbiak­ban nemigen kísérte napra­gyogás. Korán árvaságra ju­tott, s még szinte gyermek­ként elhagyta szülővárosát, 1766-tól Pesten, majd Eger­ben járt iskolába. Nehéz anyagi körülményei miatt a papi pályát választotta, ám hivatása nem tette boldog­gá, szelleme, egyénisége, s magánélete éles ellentétben állt a pálos rend szigorú követelményeivel. Felvilá­gosodott prédikációi, Herpi Krisztinával, a volt apácá­val szövődött nem is titkolt szerelme, irodalmi munkás­sága, majd a Martinovics- mozgalomban való részvé­tele többszörösen szembeál­lította egyházi feljebbvalói­val. Verseghyt Hajnóczy Jó­zsef nyerte meg a Martino- vics-mozgalom ügyének. A XVIII. századi irodalomtör­Verseghy Ferenc. Avenarius festménye után rézbe met­szette Hőfel Balázs keinek nevelőit”, hogy se­gítsék felszámolni a baboná­kat, a régi rend szellemi alapjait. Nem sokkal később, éppen Hajnóczy kérésére magyarra fordította a Mar- seillaise-t, s részt vett a bu­dai olvasókör szervezésében, amely a valóságban a radi­kális értelmiség burkolt szervezete volt. Szentmar­~”EkM>8Í mirVPoAf«A»k tirgyít is Iíhét határolni. Tárgy» lehet tudnillik »' Po-j-í ^ r átírnak minden, a’ mit a* be fiád által mindeo-IÍ f L L . ■» X ' dánét ,'ragy legalább amannak áleaedáaát, nrk érzékeny Mását és eggyáltallyáhaa a’ he-j t p't Jc> c>\j •ye Ízlésnek terjedéséé efikfliéllye. 'j',- > í j'lv.fl Tárgyál; Teheti tehát a’PoáU a’tadománynlTl L: a tár.lygá.^ h-U Igazságokat, Tagy ellenben a* tárelygések-l _ nrk uáíolálát íz, mint a' hftiOi (ty«a) /Sérú »•*[? Te.'.ltá Költeményben. Tárgyéi röbeti MIM vagy egyébféle tökálletenaágeket ar említőit Poázis ■' Bajnoki KAltemáaybaa Ivfxßmt (ár—utiu) Poéxis pedig a’Ikomoté; játékokban; vagy eUenben akánneily tOkáh-^í 'jt.1') tétlenségnek étáiáaábre&tB rajzolását, mint az döbbeni n’ Frddfi Költeményben (-Satyr»).’. . e . . n’ másik paciig a1 trig Játékokban Tárgyéi Wf viheti tovább az élenb gondolatokat, miot aa j í [ Elmélkedő Költemény ( Efiftmmm*. ) az eayel- ’• j , J S } gézeket, mint n' Páístori Költemény; az in- iVí1'*’* f j . ^ at _____.. r_______ * áS«si,j.. « V erseghy kézírásos bejegyzései egyik irodalomelméleti könyvében ténészek és történészek vé­leményével ellentétben azonban Verseghy nem vé­letlenül sodródott a jakobi­nusok közé, 1794-es maga­tartása, ahogy Benda Kál­mán írta „szükségszerű kö­vetkezménye az ő életében is végbement egyre radikali- zálódó politikai átalakulás­nak, melynek, végső állomá­sa a jakobinus összeesküvés volt. A szervezkedés céljait Verseghy tudatosan vállalta és támogatta.” A magyar hazának anyai szózatja cí­mű versében még az or­szággyűlésre készülő rende­ket üdvözli, de már egy év sem kellett hozzá, hogy el­veszítse bizalmát a nemes­ség reformvágyában. 1791- ben készítette el Millott vi­lágtörténetének — a francia felvilágosodás e jellegzetes munkájának — fordítását, s ennek előszavában — a ma­gyar irodalomban először — harcba szólítja a nőket, „úgy mint a haza gyerme­jay, Berzevicky, Szentjóbi Szabó László, őz Pál is tag­ja volt többek között az olvasókörnek. A Martinovics-perben Ver­seghy volt az egyik fővád­lott. A halálos ítéletet 1795. június 1-én királyi kegye­lemmel bizonytalan időre szóló várfogságra változtat­ják. Két nap múlva nyilvá­nosan elégették verseit. Kufstein, Grácz, majd a spielbergi vár börtönében ra­boskodott 1803, augusztus végéig. A jakobinus perben elítélt írók közül Verseghy volt, aki utoljára nyerte vissza a szabadságát. Az éle­téből elvett majdnem kilenc évért sokoldalú irodalmi és tudományos munkában ke­resett kárpótlást. Egymást követték a regény- és szín­darabfordításai, s eredeti művek — a Rikóti Mátyás, a Magyar Aglája — amelyek­ben a magyar vidéki életet ábrázolja, reális megfigyelő­ként, szatirikusán, jó jel­lemrajzzal. A nyelvtudós Verseghyt sem kísérte „napragyogás”, noha már fiatal éveiben élénk érdeklődést mutatott a magyar nyelv kérdései iránt. 1793-ban jelent meg első nyelvészeti munkája, a Proludium in institutiones linguae hungaricae, amely részben már tartalmazza ké­sőbbi felfogásának alapel­veit. Miközben ő rabosko­dott, Révai Miklós, a ma­gyar történeti nyelvtudo­mány megalapítója elvetette Verseghy tanításait. Kisza­badulása után 1805-ben ír­ta meg A Tiszta Magyarság, avagy a csinos magyar be­szédre és helyes írásra ve­zérlő értelmezések című leg­jobb nyelvészeti könyvét, amely közel két évtizedes harcot indított el Verseghy és Révai között, amelyet így jellemzett az akkori közvéle­mény; „literatúránk látószí­nén még nem tapasztaltatott, sőt átalkodottabb nála a kül­földi tudós világban is alig történt”. A személyes „mots- kolódásokig” fajuló vitában Kazinczy Révai mellé állt, s a tulajdonképpen helyesen az egykorú, élő nyelvre tá­maszkodó, s annak rendsze­rét, fejlesztését célzó Ver­seghy maradt alul. Noha szá­mos kérdésben igaza volt. Figyelemre méltó Verseg­hy nyelvről alkotott felfogá­sa is. A nyelvnek kettős funkciója van — írta — ok­tatja az észt és nemesíti a szívet. Szerinte a nyelv „cél­ja végső fokion az emberség terjesztése”. Nyelvfilozófiai munkásságát, valamint a Révaival folytatott küzde­lemben kifejtett gramma­tikai nézeteit már csak a halála után ismerték el. Utolsó éveit visszavonultan, szegényen, elhagyatottan él­te budai házában. 1822. de­cember 15-én meghalt, s az egykorú feljegyzéseikből tud­juk, hogy két nap múlva te­mették el a Vízivárosi te­metőben, utolsó útjára a nép kísérte el — az írók nem jelentek meg a temeté­sén. Verseghy hamvait 1931- ben hozták haza szülőváro­sába. Szolnokra. A korában az irodalmi élet perifériájá­ra szorult költő, a nyelvtu­dós „rehabilitálása”, méltó rangra emelése a felszaba­dulás után kezdődött el, jó­részt a nevét viselő megyei könyvtár kezdeményezésére. Több kötetben jelentették meg Verseghy addig még kiadatlan műveit, lefordítot­ták latin nyelven írt iro­dalomelméleti, nyelvészeti munkáit, felvilágosult prédi­kációit. S úgy tűnik, szüle­tésének 230. évfordulóján ta­lán újra, s ezúttal már vég­leg „napragyogás” veszi kö­rül az emlékét, hiszen az idei Anyanyelv Hetén — amelynek országos megnyi­tóját pénteken tartják meg Szolnokon — tudományos ülésszakon elemzik nyelv­művelői munkásságát. A hétvégén pedig először ke­rül sor — az eddigi megyei­ből — országos nyelvműve­lő verseny döntőjére, ame­lyen általános iskolás diá­kiok versenyeznek, s emlé­keznek a szolnoki polihisz­tor költőre, tudós forradal­márra. Tál Gizella Magyar filmhét Párizsban Párizsban megnyílt a ma­gyar filmhét, amelynek so­rán öt mai játékfilmünk tük­rében ismerkedhet meg a magyar filmművészettel a francia főváros közönsége. A Champs Elysées-n levő ele­gáns Ermitage Filmszínház­ban Christian Charré, a fran­cia országos filmszövetség helyettes vezetője üdvözölte az ünnepélyes megnyitó elő­adás közönségét és a film­hétre érkezett magyar ven­dégeket. A díszelőadáson megjelent a francia politikai és kulturális élet számos személyisége valamint Palo­tás Rezső magyar nagykövet és Berényi Pál, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója. Kőhalmi Ferenc, a Művelő­dési Minisztérium Filmfő- igazgatóságának vezetője röviden ismertette az öt ma­gyar film témáját. A közön­ség ezután megtekintette és nagy tetszéssel fogadta a Szirmok, virágok,. koszorúk című filmet és annak jelen­lévő rendezőjét, Lugossy. Lászlót. A következő napok­ban többször is vetítik még a filmet, R Balaton parton üdülési előkészületek Százezer vendég fogadásá­ra készül az idei szezonban a SZOT Öél-Balatoni Üdü­lési Igazgatósága. A holt­idény utolsó két hónapja alatt a déli part összes szakszervezeti üdülőjében serény tatarozás! munkák folynak; az igazgatóság több mint 25 millió forintot költ arra, hogy a május 20-i, il­letve 22-i nyitáskor frissen festet szobák, kifogástalan körülmények várják az első beutaltakat. r' Indulhat a munka a kiskertekben Van »legends vetőmag, mlnlgép és kerti szerszám Paizs Goebe I Jenő kiállítása A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján ma délután 4 órakor nyitja meg Paizs Goebel Jenő fes­tőművész kiállítását Mucsi András művészettörténész. Paizs Goebel Jenő (1896— 1944) a Szentendrei Művész­telep egyik alkotója volt, évekig Párizsban festett, 1929-ben a barcelonai világ- kiállításon ezüstérmet nyert. Festészetében először Paál László és a barbizoni iskola nyomdokain indult, majd Szőnyi István hatása alá ke­rült. Az 1930-as években al­kotta élete főműveit, fantá­ziadús álomvilága ekkor tel­jesedett ki, ezek a munkái valamelyest Gsontváry mű­vészetére emlékeztetnek. Paizs Goebel mozgó. de mégis statikusnak tűnő fi­guráinak varázsa adja a ké­pek mágikus hatását, mintha a festő és örökkévalóság szá­mára megállította volna az idő múlását — írja festésze­téről Mucsi András. A nagy érdeklődéssel várt kiállítás április 30-ig tart nyitva. Védett területek A védett területek, termé­szeti értékek célszerűbb hasznosításáról tanácsko­zott csütörtökön a HNF Or­szágos Elnökségének termé­szet- és tájvédelmi szakbi­zottsága. Az ülésen elhang­zott: az ország területének 5,4 százaléka védett, a négy nemzeti park, a 35 tájvédel­mi körzet és a 100 természet- védelmi terület nagysága kö­rülbelül 500 ezer hektár. Hazánkban jelenleg 1 mil­lió 415 ezer család végez a munkája mellett kisterme­lést, a megyében pedig 93 ezer. Ha ezt a számot a je­lenlegi népesedési, illetve magyar családmodell szerint néggyel beszorozzuk, kide­rül: szűkebb pátriánk 440 ezer lakójából mintegy 350 ezer valamilyen formában kötődik a háztáji és a hobbi­kertészethez. Mindez a napokban hang­zott el Szolnokon azon a fó­rumon, amelyet a Hazafias Népfront, a Mészöv, az Ag- roker, a Vetőmagterméltető és Értékesítő Vállalat, a kertbarátok és a kistenyész- tők megyei szövetsége, illet­ve a mezőtúri főiskola szer­vezett a Mészöv földszinti tanácskozótermében a „nad- rágszíj-parcellákkal” ren­delkező kert- és földműve­lőknek. A beszámolókat, tá­jékoztatókat hallgatva ön­kéntelenül is az a gondolat motoszkált a fejemben; va­jon milyen tavasz elé néznek ezek a törpebirtokosok? El­végre régi, népi bölcsesség: hogy a jó betakarítás ígére­te valamikor a vetéssel kez­dődik. Mert ha az nem ki­elégítő, készséges az ered­mény. Vegyük sorba a feltétele­ket, mert az tény, hogy a vetőmag-ellátás kulcskérdés. Ami az idei kínálatot illeti, ez jobb mint a tavalyi, ám­bár korántsem annyira kifo­gástalan, ahogyan szeret­nénk. Kezdjük a gondokkal: dughagyma kevés lesz, fog­hagyma szinte semmi és a közkedvelt Juliska babot is esetleg csak a piacon veheti meg jó drágán az erre kí­vánkozó. Igaz, a többi vető­mag-féleségből jó a kínálat. hiszen a megye 186 üzleté­be a tavalyi 2,4 millió tasak helyett az idén 2,6 millió ke­rül. Sőt, már szinte az is bi­zonyos, hogy ezen a mennyi­ségen kívül további 250 ezer zacskó is útnak indul a bol­tokba. Egyszóval széles a skála, bő a választék, és re­mélhetőleg pár hónap múlva a termés minőségére sem lesz panasz. Ami a kisgép-ellátást ille­ti, itt a GATE mezőtúri fő­iskolai karának a vállalkozó kedve dicséretes, hiszen az intézmény eddig tizenhétfé­lét készített, amelyekből több mint 36 ezret el is ad­tak. Népszerűek a 800 forin­tos tolikapák és az 1 ezer 300 forintba kerülő egysoros kézi vetőgépek. Oj talál­mány a precíziós kisvetőgép (mintegy 2 ezer 600 forint), a tápkockakészítő, az ernyővel, üléssel ellátott szedőkocsi 2 ezer 400-ért. a gyümölcszú­zó 1 ezer 200-ért, és a kézi hajtású káposztaszeletelő 6 ezer 700-ért. Bizony, egyik- másik árát olvasva ugyan­csak nyel az ember és vala­mi olyasmit morog: a száz négyszögölem eddig is kézzel műveltem, és ezen a mód­szeren ezután sem változta­tok. Tény, ezek a sok fárad­ságtól, hajlástól kímélő okos masinák valóban nagyobb te­rületeket megművelő félpro­fi vagy profi kertészeknek kifizetődőek, bár már az is haladás, hogy egyáltalán kapni lehet őket. Közben szerencsére megér­kezett a várva várt jó idő is, így minden bizonnyal már ezen a hétvégén benépesül­nek a kiskertek és hobbiföl­dek. D. Sz. M. Megoldotta tiszajenői kertészete dolgozóinak téli foglalkoztatását a Tószegi Petőfi Tsz. A Tiszamenti Vegyimű­vek részére itt történik a reklámcsomagok (mi­ni mosóporok) dobozai­nak összeállítása, s mo­sóporral való töltése. A 16 itt dolgozónak ettől az évtől folyamatosan tudnak munkát biztosí­tani. (Fotó: Mészáros) Hogyan hasznosítják ____________az állami támogatást? E lkülönített pénzalap a kutatásfejlesztésre A kutatást, a műszaki fej­lesztést, a művelődési és kulturális feladatok megva­lósítását, valamint a szak­emberképzés színvonalának emelését az állam úgyneve­zett erre a célra elkülönített pénzalappal is támogatja. Az állami támogatást pályázat­tal lehet elnyerni. Az utób­bi időben az ily módon Szol­nok megyében is több millió forint segítette az említett célok elérését. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — kapcsolódva a KNEB vizsgálatához — azt tekintet­te át, hogy az elkülönített állami pénzalapot hogyan használják fel a támogatás­ban részesült intézmények, vállalatok. A vizsgálatról készült je­lentés és a NEB tegnapi ülé­se megállapította, hogy me­gyénkben összességében ren­deltetésének megfelelően hasznosítják az állami támo­gatást. A GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Fő­iskolai Kara például mint­egy 20 millió forintból szán­tóföldi kisparcellagépek ki­alakítását tűzte ki célul. A főiskola teljesítette vállalá­sát. Az így előállított gépe­ket fajtanemesítési kutatá­sokban hasznosíthatják az ezzel foglalkozó intézetek. A MÁV Jászkiséri Építő Gép­javító Üzeme a 12 milliós tá­mogatást olyan új pályaépítő gépek létrehozására fordítot­ta, amelyekkel a népgazda­ságban jelentős devizameg­takarítást lehet elérni. A Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetke­zet, a Szolnoki Bőr- és Tex­tilipari Szövetkezet és a Tö­rökszentmiklósi Alföldi Épí­tőipari Szövetkezet együtte­sen 10,5 millió forintot ka­pott a szakmunkásképzés kö­rülményeinek javítására. A NEB-vizsgálat a kedve­ző tapasztalatok mellett né­hány negatív jelenségre is felhívta a figyelmet. Egye­bek közt megállapította, hogy a vállalatok a szak­munkásképzésre igényelt összeget sok esetben burkolt termelőkapacitás-bővítésre fordítják, úgy, hogy ehhez csak minimális saját fejlesz­téssel járulnak. Jelenleg ugyanis a részesedés mérté­két semmilyen előírás nem szabályozza, és a Művelődési Minisztérium, valamint a MÉM a pénzeszközök cél sze­rinti felhasználását nem el­lenőrzi. A megyei NEB má­sik észrevétele is országos gondra hívta fel a figyelmet. Az Alföldi Építőipari Szö­vetkezetnél szerzett tapasz­talat is az állami szabályo­zás hiányosságára utal. A szövetkezet korábban 3 mil­lió forintos támogatásban részesült. Időközben viszont szanálták a szövetkezetét, de semmiféle jogszabály nem számol a szanálással, illetve azzal, hogy ilyen esetben mi történjen, a szanált gazda­ság köteles-e visszatéríteni az állami támogatást. A me­gyei NEB észrevételeit, ja­vaslatait továbbította a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak. Sz. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom