Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. FEBRUÁR 21. S70LN0K MEGYEI NÉPLAP 5 Csöndes otthon? Környezet romboló decibelek ármás világban élünk, csöndes nyu­galmunk érdekében már rendelet is született, s a zaj csökkentéséért szervezetten munkálkodnak az Országos Környezet- és természetvé­delmi Hivatal irányításával a legkülönbözőbb fórumo­kon. Hangok nélkül persze elképzelhetetlen lenne élet­tünk, csakhogy a 20—30 de­cibel intenzitású ievélsuho- gástól a 100 decibel erőssé­gű légkalapácsig nem mind­egy, hogy mit hallunk, és az sem, hogy mikor. Hiszen vi­tatkozás közben természetes az 50—60 decibelnyi beszéd intenzitás, ami éjszakai ál­munkat már megzavarja. Hazánkban a felmérések szerint a városi lakosság 50 —60 százalékát zavarja va­lamilyen zaj, ezt bizonyítja az egyre több panasz, közér­dekű bejelentés. Amint Cza- balay Lászlótól, az OKTH zajvédelmi osztályának ve­zetőjétől hallottam, megál­lapításuk szerint a zaj hely­zet már hosszabb ideje fo­lyamatosan romlik, és a lár­ma egyre több embert zavar. A legzajosabb a főváros, de lassan „felzárkóznak” a megyeközpontok, és a többi város is; a községek vi­szonylag csöndesebbek. En­nek oka, hogy a legfőbb zaj­forrás a közlekedés; a pana­szok kétharmad részének okozója, ami érthető, hiszen az utóbbi másfél évtizedben megtöbbszöröződött a gép­kocsik száma. Miként lehet segíteni, leg­alább azt elérni, hogy a je­lenleginél ne legyenek zajo­sabbak forgalmas útjaink? Nálunk 1984 elején jelent meg az egészségügyi minisz­ter rendeleté, amely megál­lapítja a zaj- és rezgésterhe­lési határértékeket. (Az NDK-ban például 1970-ben történt meg ugyanez az át­fogó szabályozás). Jogsza­bályaink elsősorban az új létesítményeknél, utaknál, vasútvonalaknál, új lakóte­lepeknél követelik meg a kötelező határértékek betar­tását. Megoldást jelent, ha a lakóházaktól távol vezet az út; csöndes utcákat, tereket létesítenek. A régi városré­szeken elsősorban forgalom- szervezési intézkedések segít­hetnek. Biztató a jövőre néz­ve az is, hogy folyamatban van “ä“ gépjárművek megen­gedhető zajkibocsátásának szabályozása, a nemzetközi ajánlások figyelembe vételé­vel. A szigorítás várhatóan nagyobb mértékű lesz az au­tóbuszoknál és a tehergép­kocsiknál. A már forgalom­ban lévő gépjárműveknél 1988-tól a műszaki vizsgán és a forgalomban is ellen­őrizni fogják, hogy a meg­engedettnél nem csapnak-e nagyobb lármát. Helyhez kötött az ipari üzemekből eredő zajártalom. 1985-ben közel négyszáz, fo­kozottan lármás ipari és egyéb létesítmény zajkibo­csátását vizsgálták. Húsz százaléknyit sem találtak, ahol a megengedett határér­téket nem lépte túl a közel­ben lakókhoz eljutó zaj. (Te­hát nem az üzemen belüli, hanem a környezetbe kibo­csátott zajról van szó). Az átlagon belül persze vannak eltérések. Somogy megyében például 26 létesítmény közül kilenc felelt meg a normák­nak, Borsodban húszból öt volt megfelelő, ötven száza­lék — nyilván a kohászüze­mek — 15—24 decibellel za­josabbak a megengedettnél. (A főváros vizsgált 120 léte­sítményének mintegy fele a megengedettnél 5—14 deci­bellel erősebb zajt sugároz környezetébe). A bökkenő ott van, hogy sokhelyütt nem is a terme­lőberendezések okozzák a nagy zajt, hanem a szellőzte- tők, kompresszorok, hűtőtor­nyok, kazánházak. Előfordul, hogy az üzemben nincs is zajos munka, de egy-két rosszul elhelyezett ventillá­tor túlságosan lármázik. „Bűnösek” sokhelyütt a köz­értek, ABC áruházak, ponto­sabban azok, akik az üzlet mellett a szabadban helyez­ték el a hűtőkompresszoro­kat, a csöndre vágyó kör­nyéken lakók nem kis bosz- szúságára. A zaj- és rezgésvédelem elsőfokú hatóságai, az OKTH felügyelőségek 1984—85-ben összesen 558 üzem ellen indí­tottak eljárást. (A legtöb­bet Budapesten, mert innen érkezett az illetékesekhez a* panaszok több mint fele). 1,985-ben az ellenőrző mé­rések tanúsága szerint 110 esetből 36 üzemben az előírt határidőn belül a zajt le­csökkentették a határérték­re. ök tehát találtak meg­oldást, eleget téve a környé­ken lakók jogos igényeinek; nem fosztják meg őket a nyugodt pihenéstől. olyik a tervező, kutató és fejlesztő- munka annak érde­kében, hogy példá­ul „zajszegény” gé­peket gyártsanak — a kül­honi piacokon is ezek ver­senyképesek. De tévednek, akik azt hiszik, hogy csak a kijelölt szakemberek dolga a különböző forrásokból származó zajok csökkentése. Az egész társadalom érde­keit szolgálják ezek a törek­vések, de szükség is van ar­ra, hogy társadalmi méretű legyen az összefogás, az együttműködés. A már ér­zékelhető szemléletváltozás csak kezdeti eredmény, to­vábbi erőfeszítésekre van szükség a tervezők, a gyár­tók, az üzemeltetők, és az országos hatáskörű szervek részéről. De csöndes otthonunk, nyugalmunk érdekében ki­nek egyénileg is van még teendője. I. E. fl szovjet fegyveres erűk köszöntése A Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta meg­alakulásának évfordulója alkalmából ünnepi nagygyű­lésre került sor tegnap a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskolán. Az ünnep­ségen jelen volt dr. Bozsó Péter, a megyei tanács vb- titkára; Szilágyi Gyula, a csapatzászlót adományozó Tiszamenti Vegyiművek párt- bizottságának titkára, a szov­jet hadsereg, valamint a vá­ros párt-, állami- társadalmi szervezeteinek képviselői. Zsemberi István mérnök­vezérőrnagynak, a főiskola parancsnokának megnyitó szavai után B. Nagy János ezredes, tanszékvezető idéz­te fel ünnepi beszédében a fiatal Vörös Hadsereg szü­letését. és méltatta az azóta eltelt közel hétévtizedes út főbb állomásait. Olcsóbb utak, kedvezmények nifa Tourist programok A napokban jelent meg az Alfa Tourist idei programfü­zete, ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak pénteken, a Stadion Szálló­ban az Észak-Budai Munkás Áfész utazási irodájának ve­zetői. Az utazási iroda 15 millió forint értékű utazást kínál az idén, a programfüzetben 120 fajta túra szerepel. Az aján­latok fele 4000 forintnál ol­csóbb, az utak 60 százaléká­nak ára nem éri el az 5000 forintot. A legdrágább út 18 ezer forintba kerül, a legol­csóbb 200-ba. Ez is mutatja, hogy az iroda elsősorban diá­koknak, ifjúsági szervezetek tagjainak, nyugdíjasoknak, illetve szövetkezeti tagoknak nyújt utazási, pihenési lehe­tőségeket, s más szolgáltatá­sokat itthon és szocialista or­szágokban. Különösen gazdag a kíná­lat bulgáriai tengerparti programokból, érdekesnek ígérkezik a 12 napos szovjet közép-ázsiai utazás, valamint a kaukázusi városokat bemu­tató körút. Többféle ajánlat invitálja Csehszlovákiába, az NDK-ba, Lengyelországba és Romániába is az érdeklődő­ket. Belföldre elsősorban au­tóbuszos túrákat indít az iro­da, egyebek között Mohácsra, a Dunakanyarba, a zempléni tájakra és az Őrségbe. Az iroda úgy tervezi, hogy azok részére, akik legalább három Alfa Tourist progra­mon részt vesznek, a követ­kező úton 5—10 százalékos kedvezményt nyújtanak. Az egyénileg utazóknak taná­csokkal szolgálnak, gondos­kodnak szállodai szobáról, s vállalják kisebb csoportok, klubok, baráti társaságok utazásának megszervezését is. A Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet elindította nyugat-európai kereske­delmi bemutató útra sí­ruha mintakollekcióját. A külföldi kereskedők ezekből az utazó-model- lekből válogatják majd ki a nekik tetszőket, s ennek megfelelően látják el megrendelésekkel a szövetkezetét. Képünkön a kamionba kerülnek a síöltözetek (Fotó: Mészá­ros) Évről évre több a bűncselekmény, javult a fegyelem a közutakon Sajtótájékoztató a megyei rendőr-fökapitányságon Immár több éves hagyo­mány, hogy az év elején a Szolnok Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezető munka­társai sajtótájékoztatón ta­lálkoznak a megyében dol­gozó újságírókkal, rádiósok­kal és a televízió munkatár­saival. Tegnap délelőtt Jan- kovics Zoltán, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője adott átfogó értékelést az ország és a megye közbizton­ságáról, a bűnüldöző szer­vek munkájáról, és arról a megelőző tevékenységről, amelyet a lakosság körében végeznek. Elmondta, hogy a 80-as évek a bűncselekmények szá­mának növekedését hozták, évente mintegy 10 százalék­kal emelkedett a feltárt bűn­esetek száma. Különösen a közrend és törvényesség be­tartása ellen vétők aránya növekedett Ugyancsak je­lentősen nőtt a vagyon elle­ni bűncselekmények száma, a csalás, lopás és a betörés gyakorisága, de szembeszökő az üzérkedést elkövctök és a munkakerülő éi_. nódot folytatók arányának növe­kedése is. A vagyon t,.en.i bűncselekményekkel okozott kár az országban több mint kétm'lliárd forint, így hát érthető, hogy mind a Belügy­minisztérium. mind pedig a megyei rend, i szervek ala­pos elemr' végeztek a bűn­ükül; ^Kainak felkutatá­sában. Arra a következtetésre ju­tottak, hogy a gazdasági helyzet változása, a vállalko­zások rendje, a jövedelmek differenciálódása, a jelentő­sebb értékek felhalmozódása mindenképp olyan „kísér­tést” jelent, amelynek a bűnelkövetők nem tudnak ellenállni. Ugyancsak ked­vező táptalaja a bűncselek­ményeknek a fellelhető élet­formatorzulás, a pénzsóvár- ság, az alkohol, a devienciák és a felbomló családi közös­ség. A külföldi minták fő­leg a fiatalok körében csi­nálnak kedvet egy-egy „bal­héhoz”, de gyakori az is, amikor külföldi állampolgá­rok szemelnek ki maguknak hazai értékeket, melyeknek eltulajdonítására az alvilág­ból toboroznak „bérmunká­sokat”. A növekvésben két­ségtelenül közrejátszik az is, hogy a társadalmi megelőzé­si és védekezési rendszer még közel sem mondható tö­kéletesnek, arról nem is szólva, hogy az állampolgá­rok sem mindig tudják, mi­lyen kötelezettséggel jár számukr? a jelentősebb ér­tékeik védelme. Sz nők megyében az el­múl esztendőben 5221 bűn- cselekmény vált ismertté. A vagyon elleni bűncselekmé­nyek által okozott kár több mint 28 millió forint volt. A bűncselekmények számának növekedési hulláma Szolnok megyét sem kerülte el: 1986- ban 13,9 százalékkal volt magasabb az elkövetések száma, mint 1985-ben. A lo­pások száma 31 százalékkal, a betöréses lopások szánna 27 százalékkal emelkedett, a rablás elkövetőinek a száma is 11,8 százalékkal lett ma­gasabb. Sajnálatos módon egyre több fiatalkorú tér le a törvény egyenes útjáról, és azoknak a száma is .maga­sabb lett, akik visszaesőként követik el tettüket. A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűncse­lekmények zöme — egészen pontosan 80 százaléka — az iparban tízezer forintnál ki­sebb tételekből tevődik ösz- sze. A megyei közlekedési helyzetkép némileg vigaszta­lóbb a korábbi évekénél, hi­szen 1986-Jban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, és az ittas állapot­ban elkövetett, durva közúti szabályszegés is kevesebb lett. Hogy mihez kérték a tár­sadalom segítségét a megyei rendőr-főkapitányság veze­tői? Elsősorban ahhoz, hogy egységes fellépéssel vegyék elejét környezetükben a tör­vénytelenségekét, bejelenté­seikkel, pótolhatatlan in­formációikkal segítsék a nyomozást, saját házuk tá­ján pedig javaik védelmével vegyék elejét a vagyon elle­ni bűncselekményeknek. A közvéleményben mindin­kább erősödik az a meggyő­ződés, hogy a rend és a biz­tonság egyenruhás őrei nem a zaklatásunkért, hanem a biztonságunkért vannak! — Pb f— Az általános iskolákba Beiratkozás ú| rend szerint Szimítégép a postahivatalban A Posta azt tervezi, hogy a tavaly indított sikeres sopro­ni kísérlet nyomán fokozato­san több postahivatalban is bevezeti a számítógépes ki­szolgálás rendszerét. Ennek elősegítésére az idén 20 mil­lió forintért vásárolnak mik­roszámítógépeket. Elsőként — még március­ban — a szombathelyi 1. szá­mú hivatalt, a főpostát gépe­sítik; a hat munkahely mind­egyikét számítógéppel látják el. Ezzel lehetővé válik, hogy az ügyfelek — a csomagfel­adás kivételével — bármely ablaknál valamennyi postai szolgáltatást igénybe vehes­sék. A számítógép tárolja az egyes szolgáltatások díjtéte­leit, a különböző tarifákat és más adatokat, így például va­lutaárfolyamokat, neveket, címeket. Könyveli, összesíti a forgalmat, automatikusan el­készíti a napi elszámolást, jó­váírja a kamatot. Számottevően könnyíti a gép a postai dolgozók mun­káját, kezelése egyszerű, ha­mar elsajátítható. Az ügyfe­lek számára is kedvező az új rendszer, mert, ha egyszerre kívánnak például levelet és pénzt feladni, táviratozni, ké­peslapot, lottót vásárolni vagy éppen takarékbetét­könyvet váltani, nem kell más-mas ablaknál sorba áll­niuk, mindent egy helyen el­intézhetnek. A gép gyorsan és megbízhatóan segít a kí­vánt szolgáltatások teljesíté­sében. Az évtized végéig további nagyforgalmú postahivata­lokban is bevezetik a számi­tógépes kiszolgálást. Erre a célra 60 millió forintot fordít a Posta. Jelentős ez az ösz- szeg, de a Posta megítélése szerint megéri a befektetés, mert ugrásszerű javulás vár­ható a szolgáltatások színvo­nalában. Az oktatási törvény és az új tankötelezettségi rendelet alapján az 1987/88-as tanév­re már új módon történik az általános iskolai beiratkozás. Mint azt a Művelődési Mi­nisztériumban elmondták, ennek célja, hogy a gyerme­kek fejlettségüknek, testi-, szellemi érettségüknek a leg­inkább megfelelő időpontban lépjenek az első osztályba. A törvény értelmében te­hát az idén azok a gyerme­kek lesznek tankötelesek, akik 1981. május 31-ig szü­lettek; ha ezt az óvoda vé­leménye — a folyamatos megfigyelés alapján — meg­erősíti. A június 1. és szep­tember 30. között születettek a szülők kérésére szintén is­kolába léphetnek, amennyi­ben ezzel az óvoda szakvéle­ménye megegyezik. Abban az esetben, ha a szakvélemény és a szülők kérése között el­térés van, a szülőknek a ne­velési tanácsadó véleményét kell kérni. Az október 1. és december 31. közötti születé­sű gyermekek beiskolázása csak rendkívül indokolt eset­ben lehetséges — ehhez ugyancsak a nevelési tanács­adó véleményét kérik. A beiskolázás napját —■ 1987. március 1. és április 30. A statisztika időskorúnak, nevezi a 60 évesnél idősebb férfiakat, az 55 évesnél idő­sebb nőket, valamint azokat, akik fiatalabbak ugyan, de korkedvezménnyel vagy be­tegség miatt már nyugdíja­sok. Róluk, életkörülménye­ikről, munkavállalási lehető­ségeikről, egészségi állapo­tukról ad képet a KSH Idős­korúak helyzete című kiad­ványa, amelyet a Statisztikai Kiadó Vállalat tett közzé az 1984. évi mikrocenzus (kis népszámlálás) adatai alap­ján. között — a fővárosi, illetve a megyei tanácsok művelődési osztályai határozzák meg, s ennek pontos időpontját a szokásos módon és időben közlik. Budapesten az új első osztályosok behatása április 23-án és 24-én lesz. Az óvodavezetők a beirat­kozást megelőzően 6—8 hét­tel adják át a szülőknek a gyermek fejlettségét tanúsító szakvéleményt. Ez — a rend­szeres orvosi vizsgálat, vala­mint a folyamatos megfigye­lés alapján — javasolhatja a gyermek felvételét az általá­nos iskola első évfolyamába, vagy egy éves további óvo­dai nevelését, vagy részvéte­lét a nevelési tanácsadó, il­letve szakértői bizottság vizsgálatán. A lezajlott vizs­gálatok alapján elkészült vé­leményt a nevelési tanács­adók a beíratás előtt időben megküldik a szülőknek. A körzeti általános iskola nem utasíthatja el azoknak a felvételét, akiknek beiskolá­zását az óvoda, illetve a ne­velési tanácsadó javasolja, függetlenül attól, hogy a gyermek a hatodik életévét az adott év május 31-ig vagy június 1. és december 31. kö­zött tölti be. Az összesítés szerint a nyugdíjkorhatáron felüliek száma 1984 végén 2,3 millió volt, s 2,2 millióan élveztek valamilyen jogcímen nyug­díjat. (A nyugdíjasok száma jelenleg már 2,3 millió.) Összességében 1,9 millióan saját, 300 ezren pedig özve­gyi jogon kaptak nyugdíjat. E két adat ma 2 millió, illet­ve 300 ezer. A saját jogú nyugdíjasok száma a nemek között csaknem egyenlően oszlik meg, özvegyi jogon azonban csaknem kizárólag nők élveznek nyugdíjat. Felmérték az idisek életkörülményeit F

Next

/
Oldalképek
Tartalom