Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
6 _________________________Nemzetközi körkép 1987. FEBRUÁR 21. A z Atlanti-óceántól az Uraiig Hagyományos fegyverek, új megközelítés Elődeinél csaknem kétszer többet „tud” az M—1 típusú harckocsi — ilyennel látják el az Európában állomásozó amerikai csapatokat. (Fotó: Honnan fenyegeti veszély a békét? című kiadvány — KS) Vita vakvágányon Az elfelejtett műhold esete A 7. Európa pusztulásáról szóló tudományos-fantasztikus regényekben éppúgy, mint a NATO „tudományos” háborús forgatókönyveiben kedvelt nyitólépés a szovjet páncélos hadosztályok meglepetésszerű támadása a Nyugat gyenge pontjai, főként az NSZK északi része ellen. Mivel a NATO hagyományos erői — e forgató- könyv állítása szerint —nem tudnak ellenállni ennek a rohamnak, a NATO harcászati, majd hadászati nukleáris fegyverek bevetésére kényszerül. Ezzel Európa nemcsak csatatérré, hanem órák alatt hatalmas temetővé és romhalmazzá válik. A hátborzongató eseménysor tendenciózusan és a katonapolitikai célok szempontjából erősen manipuláltén tálalja az erőviszonyokat. Abból indul ki, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nyomasztó fölényben van a hadseregek létszáma és a hagyományos fegyverzet terén, ami csak atorn- csapással ellensúlyozható. Ez a feltétfelezés eddig két alapvető következtetést — és dntézkedésrendszert — vont maga után. Az egyik az, hogy a NATO erőltetett ütemben fejleszti hagyományos fegyverzetét. Erre vonatkozóan az észak-atlanti tömb stratégái 1978-ban hosszútávú programot hagytak jóvá, és az időarányosan meg is valósul: folyamatosan korszerűsítik a tankokat, helikoptereket, vadászbombázókat. Mindezek eredményeként a NATO olyan nagyszabású fejlesztést hajtott végre, hogy ma már a hagyományos fegyverzet pusztító ereje szinte felér az atomfegyverekével. Olyan nagy távolságban lévő objektumok megsemmisítését is lehetővé teszi hagyományos fegyverzettel, amelyeket korábban atomcsapással véltek harc- illetve működésképtelenné tenni. A másik következtetés a NATO részéről az elmondottakkal összefüggésben az volt, hogy az immár 14 éve lényegében egy helyben topogó bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon minden lehetséges módon hátráltatták a munkát. Utalhatunk a terméketlen létszámvitára, az „aránytalanságok” hangoztatására, ami lényegében a Varsói Szerződés fölényének bizonygatása volt. Ebből következőleg a szocialista országoknak nagyobb létszám- és fegyverzetcsökkentést kell (ene) végrehajtaniuk, mint a NATO-nak. Mii hai l Gorbacsov tavaly berlini javaslatai, valamint a VSZ-tagországok vezetőinek 19Ső. júniusi budapesti felhívja nagyszabású csökkentést szorgalmazott a szemben álló felek részéről. Emlékezetes, hogy a Budapesti Felhívás javasolta: a szemben álló katonai-p: , ; tokai szövetségek már az első egykét évben 100—150 ezer fővel kölcsönösen csökkentsék fegyveres erőiket, a haditechnika mgfelelő csökkentésével egyetemben. A továbbiakban — a 90-es évek elejére — a csökkentés mindkét fél részéről elérné a fél-fél milliót. Egyidejűleg a harcászati csapásmérő légierő, illetve a harci rakéták számának jelentős csökkentését is javasolta a dokumentum. Mindezeket az intézkedéseket a szocialista országok elképzelése szerint megbízható és hatékony ellenőrzés mellett kellene megvalósítania mind nemzeti eszközök, mind pedig nemzetközi ellenőrzési eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni felügyeletet is. Ezáltal lényegesen csökkenne a váratlan támadás veszélye, mérséklődne a katonai szembenállás Európában, növekednék kontinensünkön a biztonság, és a bizalom. Időhúzó taktikát alkalmaz azonban a NATO a maratoni bécsi fegyverzetcsökkentési fórumon és a Budapesti Felhívás kezelésében is. Tavaly decemberi brüsszeli deklarációjában ugyan kifejezésre juttatta a javaslatok megvitatására vonatkozó készségét, ám jelezte: a meglévő „aránytalanságok” megszüntetéséről akar tárgyalni. Ezen a Varsói Szerződés állítólagos fölényének mérséklését értik. A válasz pozitív eleme, • hogy mines szó egyértelmű elutasításról. A most is tanácskozó bécsi utótalálkozón az egyik fő téma az a Lengyelország által előterjesztett és sok más — köztük semleges és el nem 'kötelezett — ország által is támogatót javaslat, miszerint az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő csökkentésekről a tárgyalásokat az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében egy újabb stockholmi konferencián kellene megvitatni. E javaslatra a legújabb hírek szerint a NATO csak júniusban, egy hónappal a bécsi utókonferencia tervezett zárása előtt ad majd választ. Időhúzás ez? Nyilvánvalóan. Ám kifejezésre juttatja egyebek között az ellentétet abban, hogy kik tárgyaljanak? Az USA szerint csak a NATO és a Varsói Szerződés delegációi. A szocialista országok azonban a másik tábor egyes országaiban is megértésre találnak azzal az indítványukkal, hogy a haderőcsökkentési tárgyalásokba a semleges és el nem kötelezett országokat is be kell vonni. E pillanatban egy dolog világos: a NATO-nak jelenleg még nincs kikristályosodott, egységes álláspontja a Budapesti Felhívásban javasolt tárgyalásokkal kapcsolatban. Csak bízhatunk benne, hogy kialakuló pozíciója előremutató lesz. Szászi József Tavaly nyáron még nagyon kevesen tudták, hogy Nagy-Britania saját kémműholdat épít. A közvetlen résztvevőkön kívül csak a kormány néhány kiválasztott tagja ismerte a Zircon tervnek keresztelt vállalkozást. No meg Duncan Campbell újságíró, aki a BBC számára készült hatrészes filmsorozatot forgatni Titkos társadalom címmeL A doku- mentumfiim a brit titkos- szolgálatról szólt volna, s bírálná szándékozott az 1911- ből származó „Official* Secrecy Act”-ot, vagyis a hivatali titkok körüli kérdéseket szabályozó törvényt. A sorozat elképzeléseit egyeztették a kormánnyal is, s a konzervatív kabinet nem kifogásolta a tervet. A botrányig még nyolc hónap volt hátra. Az idén januáriban a BBC „saját elhatározásából” ötrészesre redukálta a Titkos társadalmat, miután a Zircon tervről már elkészített filmet „államtitkok szellőztetése” miatt levette a műsorról. A csalódott Compbell a New Statesman című, baloldali liberális folyóiratban publikálta a Zircon tervvel kapcsolatos értesüléseit. A New Statesman esedékes száma még meg sem jelent, a sajtó máris megérezte a szenzációt: bajban van Margaret Thatcher kabinetje — éppen a soron következő választások küszöbén. A Zircon terv ugyanis fölöttébb kétes vállalkozás lett volna — még akor is, ha Campbell nem gondoskodik most már szinte biztosra vehető meghiúsulásáról. Az 500 millió font költséggel elkészítendő műhold a Szovjetunió fölött keringett volna geostacdonárdus (a Föld forgásával megegyező keringési segességű, ezért látszólag egyhelyben álló műholdak számára kijelölt) pályán, és a Szovjetunió, Kelet-Európa és a Közel- Kelet távközlésének jórészét képes lett volna lehallgatni. Katonai szakértők szerint London eddig is hozzájutott a Zircon által továbbítandó információkhoz — amerikai műholdak segítségével. Ezek adását két földi állomás is veszi Nagy-Bri- tannia területén. A tory kormánynak tehát inkább presztizs-okokból volt szüksége a drága készülékre, semmint valódi hírszerzési célból. Ráadásul a pályára- állítás kényes műveletét csak a most éppen stagnáló amerikai űrrepülőgépes program újraindulása után lehetett volna megoldani — 1988- ban. A Zircon terv igazi „baja” azonban az, hogy a kormány egyszerűen elhallgatta a parlament elől. Pedig jó öt évvel ezelőtt Thatcher asz- szony ígéretet tett, hogy minden jelentősebb katonai tervről tájékoztatja a képviselőket. A Zircon műholdlők azonnali vitát provokáltak a parlamentben. A vita azonban szinte rögtön vakvágányra futott — nem kis résziben a tory kabinet ügyes manőverezése miatt. A műholdról csaknem mindenki megfeledkezett — a politikai vita a házkutatások körül bontakozott ki. Közben távozni kényszerült a BBC igazgatója, s „egészségügyi okokból” szabadságra ment a főállamügyész, aki közvetlenül felelős a rendőrségi akció engedélyezéséért. A dolog pikantériája, hogy még mielőtt átmenetileg eltűnt volna a színről, Sir Michael Havers fő- éillamügyész Írásban beismerte: tavaly nyáron kétszer is együtt ebédelt Campbellel. Az újságíró állítja, hogy akkor részletesen megbeszélték a Titkos társadalom tematikáját, s Havere nem emelt kifogást Az akkor készült feljegyzések most a rendőrség birtokába kerültek... A hatóságok most azt kutatják, kitől származtak Campbell információi, s történt-e törvényszegés az ügyben. A filmsorozat kérdéses részét már több száz ember látta zártkörű videó-vetítéseken — csak éppen a képviselők nem férthetnek hozzá, mert a konzervatív tisztviselők megakadályozták a parlamentben szervezett bemutatót. A választásokat legkésőbb 1988 közepéig keli megtartani. Thatcher asszony taktikázás! lehetőséged tovább szűkültek, s az időpont meghatározásának fegyvere már nem lehet olyan hatásos, mint azt a konzervatívok eddig remélték. Ráadásul megfordulni látszik az utóbbi hónapok tendenciája, s a (legfrissebb vközvéÖeményku-) tatások során ismét a Munkáspárt van előnyben. Már a botrány kirobbanása előtt is 39 százaléknyi szavazatot jósoltak a Labour-nak a to- ryk 37 százalékával szemben. Az arány várhatóan tovább romlik majd a kormány szempontjából, miközben tovább erősödhet a liberális-szociáldemokrata pártszövetség is. A lehető legrosszabbkor jött tehát a kabinetnek a Zircon-ügy kirobbanása. ' A veszett fejszének legalább a nyélét szerették volna megmenteni a házkutatásokkal, ám ez csak újabb bírálatokat váltott ki. A konzervatívok most neheztelnek Thatcherre, mert az erőpróba előtt ilyen lehetetlen helyzetbe hozta őket. Horváth Gábor A közelmúltban még csak papírra vetett tervek voltak így néz majd ki a nemzetközi szálloda KNDK Phenjan készül a VIT-re A közelmúltban vált teljesen bizonyossá, hogy a soron következő, XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozónak Phenjan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa ad otthont 1989- ben. Bár a fiatalok nagy seregszemléjéig még több mint két esztendő van hátra, a leendő házigazdák — nem bízva semmit a véletlenre — máris elmondhatják: igen komoly munkát végeztek a felkészülés érdekében. (Ez érthető, is —, csaknem egy éve ismeretes volt már a koreai ifjúsági szövetség ajánlata a VIT megrendezésére.) Nagy léptekben halad például annak a teljesen új negyednek az építése a főváros délnyugati peremén, amely majd a széles körű rendezvények központja lesz, s a résztvevők szálláshelyéül is szolgál. Később természetesen Phenjan lakossága veszi majd birtokába az új létesítményeket, lakóházakat. Az új városrész a Kvan- bok nevet viseli, és mintegy 500 hektárnyi területet foglal el. Imponáló adatokkal szolgálnak az építkezésről a különböző tájékoztató anyagok. A Korea című folyóiratból például megtudhatjuk, hogy a negyed főútvonalának hossza 5,4 kilométer, szélessége pedig száz méter lesz. A hatalmas sugárút mentén törnek majd az ég felé a változatos tervek szerint készülő lakóházaik és intézmények épületei. Nem túlzás felhőkarcolókról beszélni, hiszen többségük húszemeletesnél magasabb lesz, de némelyik még a 40. emeletet is meghaladja. A tervezők igyekeztek a modem tömegépítkezésekre sajnálatosan jellemző monotóniát kiküszöbölni, ezért a házakat spirál, kör, három- vagy sokszög formában helyezik el. A VIT-falühoz természetesen számos kiegészítő létesítmény is csatlakozik: több nemzetközi szálloda, ifjúsági ház, iskolások palotája, újságírók háza, bevásárlóközpontok, nemzetközi posta és telefon hivatalok. Végül, de korántsem utolsó sorban, nem feledkezhetünk meg a számtalan sport palotáról, stadionról, uszodáról sem, amelyek már a jövő évi szöuli olimpia idejére elkészülnek. .. — dl — Többfelé már magasodnak a falak A New Statesman folyóirat ominózus számának fedőlapja ról azonban egy szó sem esett a honatyák előtt. A teljes lelepleződést elkerülendő a kormány példátlan lépésre szánta el magát: előbb a New Statesman szerkesztőségét, majd Campbell otthonát, végül a filmet készítő BBC glasgowi stúdióit szállta meg a rendőrség különleges osztaga, hogy alapos házikutatás után minden, az esettel akár csak érintőleges kapcsolatban lévő anyagot elszállítson. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A sajtószabadságra oly kényes brit közvélemény felzúdult, a sajtó a precedenstől félve nem habozott hangot adni véleményének, s az ellenzéki képvise-
