Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 26. IA tudomány világa \ Fény, meleg, élet Éltető csillagunk a Nap Az AC-pumpa üzemzavarai Gondok a benzinszivattyúval A rendszeresen karbantar­tott gépkocsinál is előfordul­hat, hogy zavar támad a mo­tor működésében (üresjárat­ban leáll, csökken a teljesít­ménye, vagy éppen menet közben leáll és újraindítása reménytelen). Ilyenkor min­denekelőtt meg 'kell állapíta­nunk az üzemzavar okát. Ezt kevés kivételtől eltekint­ve a porlasztóban, a gyújtá­si rendszeriben, vagy a táp- szivattyúban kell keresnünk. Az alábbiakban a benzinszi­vattyú (AC-pumpa) üzemza­varairól lesz szó. A benzinszivattyú műkö­dését úgy ellenőrizzük, hogy az úszóházba vezető benzin­csövet lekötjük, egy edény fölé tartjuk, és indítózzunk. Ha a csövön nem jön benzin, hibás a szivattyú. Ennél a műveletnél ügyeljünk arra, hogy a benzin ne fröccsen­jen az elosztóra vagy a gyúj­tókábelekre, mert tüzet okoz­hatnak. A másik ellenőrzési mód, hogy az úszóházfedél 'leemelése után meggyőző­dünk arról, van-e benzin az úszóházban. Amennyiben üres, hibás a szivattyú. Első feladatként nézzük meg, van-e benzin a tartály­ban. Előfordulhat ugyanis, hogy a benzinóra nem mutat pontosan, vagy ferde kocsi­állásnál nem ér be a búvár­cső a benzinszintibe, s így le­vegő kerül a rendszerbe. A tartályból a szivattyúhoz ve­zető cső hibás tömítése mel­flz öregkor előnye Az idős kor egyike a ko­szorúér-betegség kockázati tényezőinek, de ha valaki megéri a 90. életévét, már kevésbé fontos tényező — ál­lapították meg az amerikai nemzetközi kardiológiai köz­pont kutatói. 90 és 103 élet­évük között elhunyt 24 beteg szívét vizsgálták meg, és sokkal kevesebb koszorúér- szűkületet találtak, mint a fiatalabb emberekben. Még azon a tíz idős betegen is, akik keringési zavarok mi­att haltak meg, kevésbé sú­lyos koszorúér-szűkületet ta­láltak. mint a fiatalabb kor­ban hasonló betegségben el­hunytak szervezetében. Oly­kor meghökkentően jó álla­potban lévő verőerekre buk­kantak. Ebben a nagyon idős életkorban tehát nem kell tartani a koszorúér-beteg­ségtől. A probléma csak az, hogy ehhez meg kell érni a 90. életévet. Cúpariasztó Egy vörös-tengeri lepény­hal olyan mérgező anyagot választ ki szervezetéből, amely elriasztja a cápákat. Amikor a jeruzsálemi egye­tem kutatói azt vizsgálták, hogy mi okozza a lepény hal kiválasztotta fardaxin nevű méreganyagnak ezt a hatá­sát, megállapították, hogy az csupán detergens jellegű tulajdonságainak köszönhe­tő, vagyis annak, hogy csök­kenti a víz felületi feszült­ségét, habot kelt és megkiis- sebbítl a vízcseppeket. Ez á felismerés adta az öt­letet annak vizsgálatára, hogy vajon a háztartásokban használatos detergensek nem űzik-e él szintén a cápákat. Kiderült, hogy két ilyen de­tergens még hatékonyabb cá­pariasztó, mint a lepényha­lak mérge, s még a nagyon veszélyes kaliforniai kék cá­pa ellen is hatásos. lett is kerülhet levegő a szi­vattyúhoz. Az elöregedett műanyag csövek mellett, vagy esetleg repedésein át is levegő juthat a rendszerbe. Elsősorban tehát ezeket a csatlakozásokat ellenőrizzük, és ragasztószalag, szigetelő- szalag, illetve csőszorító bi­lincs segítségével a hibát ki­javíthatjuk. A szivattyútól a porlasztó­hoz vezető szakaszon köny- nyebb megtalálni a hibát, mért ha működik a motor, a hibás tömítésnél vagy csat­lakozásnál folyik a benzin. Egy-két csőszorító alkalma­zása a csatlakozásoknál meg­szüntetheti a hibát. Sok au­tónál nem alkalmaznak szo­rítóbilincset, a tömítést a ru­galmas műanyagra bízzák. Idővel azonban a rugalmas cső megkeményedik, és a nyomás következtében le­ugrik a fémcsőről, nem egy esetben motortüzet okozva ezzel, mert az elosztóra vagy a gyertyapipákhoz ke­rülő benzin meggyullad. Még mindig nem nyúlunk a benzinszivattyúhoz, hanem előbb ellenőrizzük,, náncs-e eltömődve a csővezeték. E célból tisztítsuk ki az összes szűrőket, sőt célszerű, ha pumpával a tartályhoz veze­tő csőbe is belefújunk, mert abban ás lehet eltömődés. Ez természetesen csak időleges megoldást jelent, mert a A dél-afrikai Pretoriai Egyetem kutatói a zuluföldi Umfolozi vadrezervátumban tanulmányozták a legna­gyobb testű, a szélesszájú orrszarvú életmódját. Ez az állat már majdnem teljesen kipusztult, mindössze 2000-et tartanak számon belőle. A kutatómunka megköny- nyítésére tíz orrszarvút rá­dióadóval szereltek fel. Ily módon egy magasabban fek­vő helyről az állatokat 6 km távolságig követni lehe­tett. A megfigyelések szerint a vezérbika a mozgását egész éven át mintegy 2 négyzetkilométernyi terület­re korlátozza, s ez sehol sem fedi valamely másik vezérbi­káét. Az azonban előfordul, hogy a vezérbika a rangban alárendelt bikákkal osztoz­kodik a területén. Területét a vezérbika az ürülékével és vizeletével jelöli meg, és azt hsak a száraz időszak­ban hagyja el, amikor 3—4 naponként rövid időre fel­szennyeződést a fúvás hatá­sára a tartályba kerül, és később ismét dugulást okoz­hat. Végül győződjünk meg arról is, Kap-e levegőt a tar­tály, mert előfordulhat, hogy a levegőnyílás tömítődött el. A felsorolt műveletek el­végzése után ismét próbál­juk ki a benzinszivattyút. Ha nem érzünk bátorságot, vagy nincsenek szerszámaink a szivattyú szereléséhez, még egy kísérletet tehetünk a to­vábbjutás érdekében. Tölt­sük fel az úszóházat benzin­nel, és tankoljuk fel a ko­csit. Mire kifogy az úszóból a benzin lehet, hogy elkapja a szivattyú a benzint. Tele tankkal könnyebben is szál­lít a szivattyú, s így esetleg hazajuthatunk. Ha ez nem használ, akkor a porlasztó­nál magasabban elhelyezett ejtőtartályból biztosíthatjuk a benzinellátást, vagy meg kell javítani a benzinszivaty- tyút­A szivattyút a motorról csak akkor szereljük le, és csak akkor szedjük szét, ha van nálunk tartalék mem­bránlemez és rugó. Vigyáz­zunk, hogy a visszaszerelés­kor minden alkatrész és tö­mítés a helyére kerüljön. Ez azért fontos, mert a gyárilag megadott lökethossztól függ a szivattyú megbízható mű­ködése. B. I. keres egy még ki nem szá­radt pocsolyát, ahol a szóra­ját oltja. Előfordul, hogy a szomszédos bikák területeik határán egymásiha ütköznek. Ilyenkor többszöri szertartá­sos előrelépés után egymás­ra merednek, szarv szarv mellett megállnak, Majd egy idő után — ami rendszerint néhány perc, néha azonban egy óra is — kissé visszahú­zódnak, és elülső szarvukkal a földet dörzsölve megfor­dulnak, visszamennek a sa­ját területükre. A borjas tehenek és a még fel nem nőtt állatok sokkal nagyobb területeket vándo­rolnak be. Ha bőven van fű és víz, akkor ez a terület mintegy 6 négyzetkilométer nagyságú; ha a táplálék szű­kössé válik, akkor 10—15 négyzetkilométerre — 6—7 vezérbika területére — is ki­terjedhet. A nőstények terü­letei erősen átfedik egymást. A tehenek egymás iránt rendszerint türelmesek, és A Nap számunkra a leg­fontosabb csillag. Csaknem minden, ami a Földön törté­nik, közvetve, vagy közvetle­nül a Nappal van kapcsolat­ban. A Napon bekövetkező összes változás valamilyen módon kihat mindennapi életünkre. Érthető tehát az a nagy érdeklődés, mely már nemcsak a csillagászok, ha­nem a meteorológusok, geo­lógusok, a geofizikusok és a biológusok részéről is meg­nyilvánul iránta. A Nap két nagy tarto­mányra osztható; a belsejé­re és a légkörére. Azokat a tartományokat, amelyekbe a Földről optikai és rádió- műszereinkkel beláthatunk, nevezzük a Nap légkörének, a mélyebben fekvő tartomá­nyokat pedig a belsejének. Amit a Nap belsejéről tu­dunk, majdnem kizárólag el­méleti spekulációk eredmé­nye. A Nap légkörét három tar­tományra oszthatjuk. A foto­Kék fényű dióda Az eddigi világító diódák fénye sárga, vörös vagy zöld. Az ok; túlságosan drága volt egyéb színű fényt kibocsátó diódát gyártani. A Siemens cég most olyan kék fényt kisugárzó diódát készített, amely — úgy látszik — elfo­gadható áron vihető a piac­ra. A kiinduló anyag sziliéi-' um-karbamid. E dióda 4 voltos feszültséggel műkö­dik, s 480 nanométeres hul­lámtartományban sugároz. közösen, csoportokban pi­hennek. A ma élő orrszarvú fajok között egyébként a széles­szájú a legnagyobb és leg­súlyosabb 1 termetű, de egy­úttal a legbékésebb és a leg­kevésbé veszedelmes. Éppen békés természete miatt irtot­ták hatalmas tömegekben ezt a fajt a 18. és 19. század „bátor” vadászai. Ma a szi­gorú védelem hatására re­mélhető, hogy ezt az ősi jel­legű orrszarvút sikerül meg­menteni. A legtöbb nagyobb állat- kert — így a budapesti is — tart orrszarvút, ez azonban nem a szélesszájú, hanem az annál kisebb fekete orrszar­vú. A becslések szerint ebből még legalább 7000—10 000 példány él szabadon Afriká­ban, de állatkerti szaporítá­suk is sikeres. Kisebb állat, mint., a szélesszájú orrszar­vú, a vállmagassága 160 cm, hossza 4 m (a szélesszájú vállmagassága eléri a 2 m-t, hossza 5 m.). Képünkön egy szélesasájú orrszarvúpár Dél-Afrlkáb&n A saját terület „szent” Az orrszarvúak szokásai szférában a különleges se­gédberendezések nélkül is észlelhető napfény keletke­zik. Ez a réteg viszonylag vékony, mindössze 400—500 km vastagságú, ezért szokás ezt a tartományt a Nap fel­színének is nevezni; hő­mérséklete 6000 C-fok. A fo­toszférában, a konvektiv zó­na felső határán figyelhető meg az úgynevezett granulá- ciós szerkezet. A mintegy 500 km átmérőjű világosabb tartományokat az éppen fel­felé áramló, magasabb hőmér­sékletű konvektiv elemek al­kotják. A fotoszférában fi­gyelhetők meg a napfoltok, és a velük mindig valami­lyen kapcsolatban lévő úgy­nevezett fáklyamezők'. A kromoszféra a teljes napfo­gyatkozáson kívül csak kü­lönleges segédberendezések­kel figyelhető meg. Vastag­sága mintegy 10 000 km, hő­mérséklete 10 000 C-fok. Itt figyelhetők meg a protube- renciák és a flerkitörések. A korona teljes napfogyatkozá­sok alkalmával, illetve egy különleges műszerrel, a ko- ronográffal észlelhető. Igen ritka, de rendkívül magas hőmérsékletű (kb. 1 millió C-fokos) anyag alkotja. K é- p ü n k ö n koronográffai ké­szült kép a napkoronáról. Technikatörténeti érdekességek A telefon Feltalálójának az 1876. február 4-i szabadalmi beje­lentés révén az amerikai Alexander Graham Bellt tartják, bár pereskedett a két órával később jelentke­ző Elisha Gray-el. A néme­tek azonban az őket 1 5 év­vel megelőző Philipp Reis (1834—1874) fried- richsdorfi tanítót tartják feltalálójának, aki 12 5 év­vel ezelőtt 186 1. október 26-án mutatta be készülékét a Frankfurti Tudományos Társaságnak. Készülékének lényege az volt, hogy a hanghullámok hatására ru­galmas falémez jött mozgás­ba, a lemezzel érintkező tű pedig, áramkört szaggatott meg, ami a vevőkészülékben hasonló áramingadozást eredményezve, az ottani membrán hasonló rezgését idézte elő. ö nevezete el ta­lálmányát „Telephon”-nak, amellyel tehát elektromos úton lehetett a hangot to­vábbítani (magyarul először „messzeszóló”-nak mondták). A Társaság tudósai nem vet­ték komolyan, még akkor sem, amikor két évvel ké­sőbb, 1863-ban egy tökélete­sített példányt mutatott be. Az egyik tekintélyes fizikai folyóirat a róla szóló ismer­tető cikk megjelentetését is megtagadta. Reiset a korát megelőző feltalálók sorsa érte el, a „tudósok” nem is­merték fel a korszakalkotó találmányt, a kortársak csak játékot véltek benne felfe­dezni. A falusi fizikus-taní­tó csolódottan, 40 éves korá­ban tüdővészben halt meg és a telefon felfedezésének di­csősége így az amerikaiaké maradt. — K. A. Reis vevő- és adó telefonkészüléke a müncheni Deutsches M.useumban (Múzeumfotó) DEBRECENI KERESKEDELMI LEÁNYVÁLLALAT MINDEN 500 FT FELETTI KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁS ESETÉN AZ AKCIÓ IDEJE: 1987. februári.-április EO./hűsvét/ NYEREMÉNYEK: I.DÍJ nagyképernyőe színéé televízió készülék ii. díj barkécaműhely felszerelés 2S OOO Ft értékben in. díj C-1B-OS számítógép JOYBTIC-KEL IV.-X. DÍJ BOOQ Ft-os vásárlási utalvány SORSOLÁS:1987. ÁPRILIS 30. a sorsolás eredményét a napilapokban közzétesszük. MESTERSÉGÜNK CÍMERE

Next

/
Oldalképek
Tartalom