Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 23. |A szerkesztőség postájából | Döntött a Legfelsőbb Bíróság Baleset a síkos úton Egészségünk érdekében Nagyon sokan örülünk an­nak a szigorú intézkedésnek, amit az alkoholizmus vissza­szorítására, az emberek egészségesebb életvitele ér­dekében hoztak. Hogy nem lehet nyakra-főre reggel italt vásárolni, a munkahe­lyeken dáridózni stb. Azt szeretnénk, ha ilyen szigorú intézkedés születne a do­hányzás visszaszorítása ér­dekében is. Mert nem elég az egészségügyi tanácsadás, a különböző ezzel kapcsola­tos felhívás, a példák bemu­tatása arra, mennyire káro­sítja a szervezetet a dohány­zás. Nemcsak ki-ki önmagát veszélyezteti, hanem család­ja és környezetének egészsé­gét is. Jónak tartom a Hungária Biztosító kezdeményezését, pályázatát, amit elindított a dohányzásmentes faluért, vá­rosért, de keveslem a pályá­zók számát. Pedig mind gyakrabban olvashatunk ar­ról, hogy neves külföldi vá­rosokban, tanácskozó helye­ken, épületekben, intézmé­nyekben tilos a dohányzás. S arról is, hogy rossz idők járnak a dohánygyárakra. Jó lenne, ha a dohányzás el­leni küzdelemben, az elért eredményekben mi is az élenjárók között lehetnénk minél előbb. Gyerekeink, embertársaink egészsége ér­dekében. Kun Sándor Jászalsószentgyörgy Bfzik az emberségében Jól mondják, hogy a baj nem jár egyedül. Régi jó ismerősöm, Hajdú László karcagi könyvtáros írja szokásos, időszaki be­számolójában, sorra szedve, hagyományos tömörséggel: „A bajokról: Kati az iskolá­ban rosszul lett két hete, mentővei Fekete doktornő­höz vittük ki azonnal, s ő rögtön a kórház belgyógyá­szatára irányította... Sel- meczi főorvos azt mondja, ennyire rendszertelen szív­verést azt sem tudja, mikor látott és hallott, pacemakert kellene behelyezni.. Kati a felesége ír még Lackó fiáról, aki katona, s most várja a sza­kaszvezetői harmadik „krumplivirágot”, s „Emcsi” lányáról, aki a „kórháznál szolgál”. Majd így folytatja: „És most az én sirámaim: Sejted biztosan, milyen ala­csonyak a könyvtárosi fize­tések; s még ehhez egy po­fon. Február 2-án 17.30 és 18 óra között az ABC-áru- ház elől ellopták új „Minszk” márkájú kerékpáromat. Csak 2 liter tejet meg egy kis fel­vágottat vettem vacsorára, ez idő alatt „fújta meg” a lelkiismeretien valaki. Még mikor megállítottam a bi­ciklit az állványhoz, talán egészen vaksötét sem volt...” Érthetően keservesen pa­naszkodik Hajdú László. Mi­vel járjon most a messzi kórházba, a távoli munka­helyre? Mennyire összébb kellett húzni a nadrágszíjat, míg a bicikli árát megspó­rolták! S most itt van: ráéb- red-e az illető, hogy egy kis­fizetésű beteg embert fosz­tott meg nélkülözhetetlen munkaeszközétől? Hogy az ő zsebében biztos több pénz van, mint a nyugdíj felé bal­lagó idős könyvtároséban? Hajdú László reméli, hogy az illető átérzi tragikus hely­zetét, és visszaadja a kerék­párt. Akár oda viszi vissza, ahonnét eltulajdonította, akár lakcímére, a Hámán K. u. 12/a sz.-ra. Napvilágon bizonyára restellené, ezért „lopja vissza” sötétben. Hagyja ott az ABC bicikli- állványnál, vagy a lakás ke­rítéséhez támasztva. Bízik a tettes emberségében... (t) Különleges név- és születésnap Kedves munkatársunkat, Vörös Júliát köszöntötték február 16-án délben a Mé­szöv dolgozói, név- és egy­idejűleg a 75. születésnapja alkalmából. Az ünnepelt 1951-ben vállalt munkát a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségé­nél. ahol 17 éven át biztosí­totta a lehető legjobb felté­teleket az apparátus munká­jához. Ügyviteli csoportveze­tőként ment nyugdíjba, de nem búcsúzott, hiszen azóta is részt vesz a szövetség gaz­dasági és társadalmi tevé­kenységében. Csaknem húsz esztendeje visszajár, helyett­tesíti a telefonközpontost, a hivatalsegédet, ha kell. Évente 600 órányi munkahe­lyi elfoglaltsága mellett, ma is aktív propagandistája a pártszervezetnek. A szorgalmas, szolgálat- kész munkatárs nem csak e jeles napon élvezi a kollektí­va megbecsülését és szerete- tét, most azonban különle­ges ajándékkai is meglepték: a nőnapra szervezett prágai utazással jutalmazták a me­gyei szövetség gazdasági ve­zetői és társadalmi szerveze­tei. (Fotó: TKL) — r — Múltunkból hoztak üzenetet Díszes vendégek érkeztek február 6-án a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba. Szere­tettel és érdeklődéssel fogad­tuk a küldötteket akik Deb­recenből „jöttek”, s az or­szág különböző részeiből, né­pünk múltjából hoztak üze­netet. Rájuk nem érvényes az a mondás, hogy ..nem a ruha teszi az embert”. Gyö­nyörű népviseletbe öltözött bábuk voltak a vendégek. Viseletűk jelzésrendszert al­kot, mert nem csak azt fe­jezi ki, hogy hova való. ha­nem azt is, hajadon-e vagy házas, mennyi idős, sőt azt is, hogy melyik társadalmi réteghez tartozott. Mindezt dr. Varga Gyulától, a deb­receni Déri Múzeum osztály­vezetőjének megnyitójából hallhatta a szép számmal összegyűlt közönség. Érdekes kettős arcot mu­tatott a kiállítás: a falon élethű képek a hétköznapi ruházatot tárták elénk, s ab­ból a század eleji gyűjtő­munkából valók, amelyből Győrffy István, Viski Ká­roly és társai vezetésével, nagy összefogás eredménye­ként 1922-re elkészült 500 kép. Sajnos, egy része a há­ború alatt elkallódott, s kár, hogy a megmaradtakból még nem sikerült teljes albumot kiadni. A kunsági női bunda dús fekete hímzését megcso­dálva a kalotaszegi leány gyöngyös pártáján időz el a szemlélődő, aztán a szoknyá­ján, mely tobzódik a csodá­latos színekben, dúsan ra­kott, pliszírozott. Élői pedig, a koréba feltűrt szoknya alól kivirított az alsószoknya va­kító fehérsége, hogy tiszta­ságával! megmutassa, viselő­jéből kiváló háziasszony lesz. De hosszasan sorolhatnám a magyar népiéleknek itt tük­röződő gazdagságát. ami nem csak a színekből, virá­gokból árad. Köszönjük a rendezőknek, hogy nemze­tünk rrtí ltjának két nagy nevelődajkáját, a népi mű­vészetet és a történelmet szép élmény keretében mu­tatja be a közönségnek. Nagy János Tiszafüred A szolnoki Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének legutóbbi kiállításán a tenyésztők között több mint 50 díjat, jutalmat osztottak ki.’ Képünkön Póta Istvánná — a közön­ség szavazata alapján — átveszi a legjobb macskatenyésztő­nek járó serleget. A díjat Fekete Ferenc, az egyesület* elnöke adta át. (Beküldött kép.) Gürbe tükörben a horgászbörze A február 12-i Néplapot csak másnap, pénteken tud­tam elolvasni, ekkor kapta meg a figyelmem a Hor- gászbörze Tószegen című felhívás, melyben töb­bek között ez állt: „Bárki elviheti eladásra vagy cserére szánt felszere­lését, még az akármilyen apró alkatrészeket, saját ké­szítésű eszközöket (úszók, ólmok, karabinerek, kapás­jelzők stb.) is." Pénteken délután 4-kor lázas tevé­kenységbe kezdtünk a 7 éves fiammal, ólmot öntöttem, úszókat esztergáltam a kony­haasztalon, LED diódás vilá­gító kapásjelzóket gyártot­tam. Közben a gyerek lelke­sen csomagolt, rendezett, lakkozott, dobozolt. (Lám, miből lesz a családi gmk.) Este 10-kor végeztünk is. Szombaton akadt még egy kis elintézni valóm, így csak fél 11 körül érkeztünk a börzére. Már csak tíz sport­társat találtam, csereberélni pedig csak én akartam. Or­sócsodákat láttam 1000-től 3500 forintig, gyönyörű Sil- star botokat egy-két ezre­sért. Bár ez a bot hiánycikk­nek számít, az egyik sport­társnak volt belőle 15 egy­forma. Sajnos, egyet se tud­tam megvásárolni, mertkell a pénz másra. De az itt szer­zett tapasztalatom alapján az egyik sporttársnak azt üze­nem, hogy máskor szedje le az 1100 forintos árcédulát arról a horgászbotról, amit 1300-ért akar eladni. A 12— 14 éves körüli sporttársnak pedig szeretettel köszönöm, hogy 5 kiló ólomért, néhány világító kapásjelzőért — né­mi alkudozás után — a fi­amnak adta alig használt, kicsit sáros, féltve őrzött 280 forintos Germina hor­gászbotját. Virág István Szolnok Sokan megtanultak korcsolyázni A hosszan tartó hidegben sok örömet jelentett a spor­tolásra alkalmas jégpálya. A kunszentmártoni KiUián La­kótelepi Általános Iskola udvarán például kétszáz­negyvenhat úttörő és kisdo­bos tanult meg a télen kor­csolyázni. A testnevelési órákat, a sportfoglalkozáso­kat is zömmel itt tartották. Az úttörőcsapat 30 pár kor­csolyáját felváltva használ­ták a gyerekek, s a pályát kívülállók is látogathatták — írta levelében Tóth János tanár. Jelentkezési lap Most van itt az ideje an­nak. hogy az érettségi előtt álló és továbbtanulni szán­dékozó diákok kitöltik az ehhez szükséges jelentkezési lapot, s az iskolák közremű­ködésével továbbítják. Nagy Lászlóné szolnoki olvasónk fia osztálytársainak is vá­sárolt belőle, összesen tízet kért a boltban, mire az el­adók nem hagyták szó nél­kül ezt a mennyiséget — írta levelében. Bosszantotta az eset, mert úgy tűnt, azok közé a szülők közé tartozik, akik indokolatlanul felvásá­rolják a nyomtatványt, po­csékolják, s ezért nem jut másnak.. . A szolnoki Nyomtatvány- boltban megtudtuk, hogy nincs hiány a jelentkezési lapból, de ha valaki többet vásárol belőle, megkérdezik, miért visz ennyit. Hátha va­lamelyik iskolának vásárol­ja és tudni szeretnék, hol nincs még elég belőle. Ugyanis elsősorban az isko­lákat látják el a nyomtat­vánnyal. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy az intézmé­nyek; iskolák egy része nem rendelt belőle, gondolván, a tavaly megmaradt nyomtat­vány jó lesz az idén is. Nem lett jó, mert a jelentkezési lap megváltozott, s emiatt ezer példányt pótlólag kel­lett Budapestről igényel­niük. Eehát spejzolni nem érdemes belőle, de takaré­koskodni igen... Most, a télre tekintettel, különösen figyelemre méltó az az ügy, amelyben azt kel­lett eldönteni, hogy valakit munkába menet közben köz­területen ért-e baleset. Egy tisztviselő munkába készült, amikor családi háza telkének jeges járdáján meg­csúszott, elesett, és bokatö­rést szenvedett. A baleset üzemi jellegét a társadalom- biztosítási szervek nem is­merték el. Ezért a tisztvise­lő bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság ítéleté­ben megállapította: üzemi baleset történt. Ezt azzal in­dokolta, hogy a dolgozó la­kásától az utcaajtódg vezető betonúton végig menve az ajtó előtti lépcsőn lement, majd a kilincset megfogva egyensúlyát elvesztette, és a kerten kívül húzódó földút- ra esett. Tehát a baleset már lakáson kívül érte, mert a lakáson belüli út nem tekint­hető a házon belüli terület­nek. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. Tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — Nem vitás, hogy a tiszt­viselő a lakóháza telkén lé­vő járdán csúszott meg, és esett el. Üzemi balesetnek az tekintendő, ha a biztosított munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri baleset. Munkába menetelnek akkor tekinthe­tő a baleset, ha a dolgozó a lakásából már eltávozott. Kertes családi háznál a ker­tet a lakáshoz tartozónak kell tekinteni. A tisztviselőt a baleset saját családi háza kertjében lévő úton, tehát nem közterületen érte. A ko­rábbi, ezzel ellentétes bíró­sági álláspontok törvénysér­tők. Ezért a Legfelsőbb Bí­róság mindkét alsó fokú íté­letet hetályon kívül helyez­te, és a keresetet elutasítot­ta. Érettségi találkozók Levelet kaptunk két olva­sónktól, hogy ebben az év­ben érettségi találkozóra ké­szülnek és szeretnék, ha va­lamilyen módon segítenénk az összejövetel megszervezé­sében. Kérésüknek eleget te­szünk. a két felhívást közre­adjuk: A Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1964-ben az I. a. humán osz­tályban végzett tanulók (osz­tályfőnök: Bándi Jolán) ez év júniusában érettségi ta­lálkozót szerveznek. Kérem a volt osztálytársakat, jelent­kezzenek március végéig a következő címen: Tapasztó Szabolcs szervező, Kenderes, Lenin u. 98. A Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum le­velező tagozatán 1957-ben érettségizettek, akik el tud­nak jönni a 30 éves találko­zóra. Vörös Júlia nevére küldjék jelentkezésüket 15001 Szolnok, Mészöv, Pf. 2.). Az összejövetel várható időpontja szeptember. Cikkünk nyomán Tanácstagi beszámolók ta­pasztalatairól írtunk január 31-i számunkban. Megemlí­tettük többek között azt is, hogy a szolnoki, úgynevezett Fodortelep lakói a Munkás ABC ellátását, az ottani ál­lapotokat kifogásolták. Ész­revételüket a Szolnok és Vi­déke Afész illetékese kivizs­gálta és a következő tájékoz­tatást adta: A téli hónapokban az idő­járás okozta nehézségek mi­att gyakran előfordult, hogy késett a tej, a kenyérszállí­tás, így a reggeli nyitáskor az ABC-ben nem volt friss áru. Az ellenőrzés során megfelelőnek tartották a cse- megeáruk választékát, ki­emelt figyelmet fordítanak a töltelékáru, húsáru megren­delésre. Ennek ellenére is előfordult, hogy a Húsipari Vállalat nem szállította a kért mennyiséget, a válasz­ték is hiányos volt. Tetyát a vásárlók jogosan reklamál­tak.' Felhívták a boltvezető fi­gyelmét, hogy a szeszes ital korlátozásával kapcsolatos rendeletet maradéktalanul tartassa be. Az áruház dol­gozóit pedig figyelmeztették az előzékeny kiszolgálásra, az udvarias hangnemre, mi­vé] egy-két dolgozó meg nem engedhető magatartása sérti a vásárlókat, és rontja a bolt, a szövetkezet hírnevét. Hogy derűsebb legyen... címmel február 12-i la­punkban * képekkel illuszt­rálva mutattuk be a szolno­ki Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet gyermekosz­tályának ötletes kezdemé­nyezését. Azt, hogy az itt dolgozók — művészek, taná­rok és szépen rajzoló álta­lános iskolások közreműkö­désével— hogyan varázsol­ják derűsebbé, hangulato­sabbá a beteg gyerekek kór­termeit. A szívet-lelket me­lengető kis beszámolóba azonban egy sajnálatos név- elíás csúszott, mert munka­társunkat tévesen tájékoz­tatták. A belgyógyászat egyik pavilonját nem Mé­száros, hanem Szilágyi Pat­ricia kék madara díszíti. Szerkesztői üzenetek Több olvasónknak üzen­jük: Tekintette! arra, hogy szerkesztőségünk nem nagy létszámú, munkatársaink n?m tudnak olyan kérések­nek eleget tenni, hogy sze­mélyesen keresék fel olva­sóinkat panaszuk meghallga­tása végett. Ezért kérjük, hogy közérdekű bejelentése­iket. javaslataikat, panasza­ikat bővebben fejtsék ki le­vélben. Ennek ismeretében döntjük majd el az ügyek további intézésének módját. Kozma Lászlóné, Jászbe­rény: Annak a dolgozó nő­nek és gyermekeit egyedül nevelő apának, aki legalább két. tizennégy évesnél fiata­labb gyermekét gondozza — kérelmére — a háztartás el­látása érdekében havonta egy fizetés nélküli napot kell engedélyezni. (Ezt a rendeletet az MT. V. 56 §-a tartalmazza.) Pótári József, Kisújszállás: Általános szabály, ha vala­kinek a munkaviszonya év közben szűnik meg és több fizetett szabadságot vett igénybe, mint amennyi a munkáltatónál eltöltött idő arányában megilleti, a kü- lönbözetet le kell vonni bé­réből. Ettől az általános sza­bálytól eltérő az a rendel­kezés. miszerint, ha a nyug­díjazás miatt szűnik meg a munkaviszony, és év közben több szabadságot vett igény­be a dolgozó- — a kivett többlettszabadságot nem sza­bad levonni. OiizeállitotU: Ciankó Mlklóint Dz BBC jobb ellátásáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom