Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-23 / 45. szám

1987. FEBRUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Repül a nehéz kő, ki tud­ja, hol áll meg! Bacsó film­jében ez a nehéz kő egy iro­dagép. A családi és anyagi gondokban, a monotómiában idegzete fölötti uralmát ve­szített asszonyka dobja ki az irodája ablakán. Sőt a ruhá­it is ledobja magáról és me­zítelenül sétál be az 1848 márciusát ünneplő tömeg közé. És akkor jön egy balek! Ez persze csak később derül ki róla, kezdetnek elég, ha csak azt tudjuk, hogy főhő­sünk olimpikon volt, köztisz­teletben álló „menő” sebész, távol-keleti márkájú gépko­csin jár, sikeres hím, ha úgy tetszik, az élet császára. Ép­pen az anyakönyvvezetőhöz igyekszik, hogy megnősüljön — pénz a pénzzel —, ami­kor meglátja a mezítelen asszonyt... Így indul a történet. Alap­jában egyszerű séma: Ko­vácsnak ellopták este a kis­kocsmájában a kabátját és másnap már az egész válla­lat arról beszél, hogy ez az elvetemült Kovács kabátot lopott. Bacsó Péter persze ezt sokkol többet mondóan példázza filmjében. Főhőse az a bizonyos pesti szuper- man, dr. Kondacs Ágoston ugyanis ráborítja — talán orvosi hivatásból eredően, netán puszta emberségből — ballonkabátját a mezítelen asszonyra. Nos, itt az a bi­zonyos banánhéj! Az esküvő elmarad, mert a vőlegény személyigazolványa közben a kabáttal együtt „bűnjellé" vált. A gazdag és szép ara kidobja a sebészt, majd a fő­nöke, a nagy hírű és nagy hatalmú professzor is okot talál rá, hogy „megváljon” tőle. Egyáltalán csak egy ré-. gi, „ejtett" barátnője marad mellette. A „gyanús ügy­be” keveredett fiatalember­nek mindenki hátat fordít. Senki sem hiszi el dr. Kon­dacsnak, hogy csupán em­berbaráti érzések vezették. Valami van a dolog mögött, pusmogják a környezetében levők. A gyanú öl, mondták va­lamikor. Fogalmazzunk il­lőbben, szemérmesebben: a látszat ma is nagy úr. Any- nyira nagy, hogy hősünk el­keseredésében márékszámra eszi a gyógyszert. Ha nincs az ejtett barátnő, akkor va­lamelyik volt barátja, netán a volt főnöke — egy valaki a sok közül, aki cserbenhagyta — mindenféle szépeket mondhatott volna a sírjánál. Hogy milyen kiváló ember volt! Dr. Kondacs elkeseredése Ba­csó filmjében jól indokolt. Kihúzták a lába alól a ta­lajt, balekká vált, aki aka­rata ellenére belecsöppent egy ügybe. Mert nem abból „lett ügy”, hogy miért rop­pant össze a tisztviselőnő, hanem abból, hogy miért akarták — a mezítelen asz- szony, a sebész és netán má­sok? — megzavarni a jól szervezett március 15-i ün­nepséget. A hatóságok sem hisznek Bacsó hősének. Végig borotvaélen táncol­tatja a történetét az író-ren­dező. Mégpedig — szeren­csénkre — akarnok módon. De igen rokonszenvesen dik­tál Bacsó! Amikor már bele- felejtheznénk a nevetésbe, csavar egyet a történteken, és szinte ránk szól: mit ka­cagnak kérem, nem látják mi van...! Amikor meg túl messzire mennénk következ­tetéseinkben, emígy csavar: nincs humoruk kérem, nem látják mi van... És mi né­zők a szatíra és a tragikomi- kum határmezsgyéin bo­lyongva nevetünk, vagy mé- lázgatunk. Nagy mágus Ba­csó Péter! Azt már a Tanúés a Te rongyos élet után is tudtuk róla — aki netán azt addig nem vette észre —,-hogy gyilkos humora van. De az említett két filmjében még visszanézett, az időpont akkor volt, a Banánhéjkerin­gő meg most van! tt és most! ezt a film szinte minden koc­kája sugallja. Kegyetlen árnyékbokszo- lás folyik a filmen, de az ütések valódiak. S nagyon is mai módon. Nem a főhős próbálja knockoutolni az ár­nyékokat, hanem az árnyak ütik ki, szinte észrevétlenül, ám annál pontosabban. Szi- porkázóan szellemes, helyen­ként talán túlhajtott is, ahogy Bacsó mondja véleményét a látszatiságról, a mondvacsi- náltságról '— tetszik vagy nem — gonoszkodásainkról. Bacsó az imént említett két filmjével ellentétben a Ba­nánhéjkeringőben nem a po­litika torzulásairól szól, ha­nem egy élethelyzet — mert nálunk mindig helyzet van! — gondolkodásbéli tótágas­ról mond véleményt, első­sorban a szatíra eszközeivel. De Bacsó tagadja az úgyne­vezett tiszta műfajokat, ez­által — örömürkre — feljo­gosítva érzi magát, hogy ne merev esztétikai kategóriák­ban gondolkodjék, ne szubli­máljon ebből vagy abból, hanem azt mutassa meg, amit érdemesnek, hasznos­nak tart.­A film végén, akár a me­sében (majdnem) minden jó­ra fordul. De mégsem: nem mese ez gyermek. Dr. Kon­dacs ugyanis tovább csúszik. Ismert színészeink, Básti Juli, Udvaros Dorottya. Tor- dai Teri. Benkő Gyula, Ga­ras Dezső és mások tehetsé­gük legjavát adják a film­hez. A nagy felfedezés egy ,,civil”, egy műfordító, neve­zetesen Dés Mihály, aki dr. Kondacsot „éli” a Banánhéj­keringőben. — ti — „Friss ész, ügyes kéz” Nyílt napok három szolnoki általános iskolában Az iskolák és a család, a társadalmi környezet kapcso­latának erősítésében fontos szerepük van az immár ha­gyományos nyílt napoknak, amelyek ebben az évben — a gyerekek öntevékenységére építve — színesebbnek ígér­keznek a korábbiaknál. Mától három szolnoki is­kolába látogathatnak érdek­lődők, főleg a szülők. A Rá­kóczi Üti Általános Iskola, a Mátyás király úti, és a dr. Csanády körúti „piros” isko­la várja vendégeit. Az isko­lanapok programsorozatai­ban kulturális- és sportren­dezvények, a tanulók saját munkáiból, gyűjtéseiből ösz- szeállított tárlatok, verse­nyek vetélkedők, napközis foglalkozások, szülői értekez­letek, fórumok, és nyílt ta­nítási órák szerepelnek. A gyerekek „királyt”, igazga­tót választhatnak a fordított napokon. Az alsó- és felsőta­gozatosoknak egyaránt lesz lehetőségük az alkotó mun­kára, értékeik megmutatásá­ra. A Rákóczi úti iskolában már február 10-én megkez­dődött és március közepéig A Minden héten szüret cí­mű szakkönyv szerzőjével Bálint Györggyel találkoz­nak holnap a jászberényi kertbarátok és az érdeklő­dők. Este fi órakor kezdődik az író-olvasó találkozó a Helyőrségi Művelődési Ott­honban. Ugyancsak Bálint gazda lesz a MÁV Csomó­ponti Művelődési Ház ven­dége Szolnokon; a csomópont nyugdíjasainak figyelmét ez­úton is felhívja a Vasutasok tart a nyílt napok sorozata. A bemutató órákon kívül a szülőkkel beszélgetnek so­kat a pedagógusok a tanulás folyamatáról, s az anyukák­nak aerobic-tomát is szer­veznek. A MÁV Járműjaví­tó Művelődési Központjában pedig farsangi bál és kultu­rális szemle várja a családo­kat. Tizenöt éves a Mátyás ki­rály Üti Általános Iskola. Jubileumi rendezvényeire egy hétig várják a szülőket, a gyerekeket. A nyílt napok keretében napközis szabad­idős programok, kisdobosok házi tomaversenye, szaktár­gyi vetélkedők, vers- és pró­zamondó verseny és farsan­gi karnevál szerepelnek. A Dr. Csanády Körúti Ál­talános Iskolában mától a „Friss ész, ügyes kéz" szem­le zajlik. Március 2-ig tart­ják a vetélkedőket, a kultu­rális seregszemlét, a sport- versenyeket, és a szórakoz­tató programokat. A szemle ideje alatt kiállítást is lát­hatnak az érdeklődök a nap­közis tanulók munkáiból, az emeleti tárolószekrények­ben. Szakszervezetének nyugdí­jas csoportja, hogy a szerdán délelőttre meghirdetett. Ta­vaszi munkák a kiskertek­ben című előadást 17.30-kor tartják meg. Mezőtúron, a Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben a mezőgazdasági kisárutermelök adóztatásá­ról tájékoztatja a tagokat a Belán-tanván dr. Baukó And- rásné, állategészségügyi kér­désekről dr. Begazy Ferenc állatorvos tart előadást ugyanott, szintén szerdán Pádium műsor József Attiláról „Jaj, szeressetek szilajon”! címmel József Attila szerel­mi tragédiáit bemutató pó­dium műsort rendeznek a Jászberényi Déryné Művelő­dési Központban holnap es­te 20 órakor. A költőt Ma­daras József; a testvérét, Vá­gó Mártát és Szántó Juditot Gyömrői Edit; Flórát pedig Kovács Adél személyesíti meg. A műsort a bérlet ne­gyedik előadása, a helyszí­nen még válthatók belépője­gyek. Kísérletek hangoslevéllel A Szegedi Postaigazgató­ság területén — Békés. Csongrád és Bács-Kiskun megye 90 postahivatalában — kísérletképpen új szolgál­tatást vezettek be; a hangos­levél kézbesítést. A kijelölt hivatalokban speciális ka­zetták és borítékok vásárol­hatók, ezek segítségével bár­ki saját hangját küldheti el a címzetthez, azaz távolról is élőszóval tudathatja monda­nivalóját, köszöntheti roko­nait. ismerőseit. A megnövekedő igények hívták életre az új szolgálta­tást. melyhez a Posta nor­mál méretű. 2-szer 10 perces kazettákat szerzelt be, s bu­borékról iával bélelt, külön­leges borítékokat. amelyek megvédik a szállítás viszon­tagságaitól a hangos levelet. A kazetta 32 forintba, a bo­ríték 12 forintba kerül. ez utóbbihoz két öntapadós címkét is mellékelnek, ami külön is felhívja a figyel­met a küldemény gondos ke­zelésére. A boríték egyéb­ként igen strapabíró, több­ször is felhasználható. Mezőgazdasági könyvhónap eseményeiből Találkozók, tanácsadások Beszélgetés hitről, irodalomról író—olvasó találkozón Ördögh Szilveszterrel Ördögh Szilveszter író, kritikus és műfordító volt a közelmúltban az irodalom- barátok vendége Szolnokon, a helyőrségi Művelődési Ott­honban. A tulajdonképpen rendhagyó irodalomórának is szánt kora délutáni talál­kozón — a közönség elsősor­ban a Varga Katalin Gim­názium diákjaiból verbuvá­lódott — késett a „kicsenge­tés”. A fiatalok délután fél egytől három óráig számta­lan kérdéssel faggatták a vendéget a mai magyar iro­dalomról. s természetesen az író műveiről. ördögh Szilveszter életko­ra szerint a fiatalabb nem­zedékhez tartozik. Ettől füg­getlenül eddig hét önálló kö­tete, két vietnami regény­fordítása jelent meg, de ol­vashatjuk rendszeresen no: velláit, írásait, az irodalmi folyóiratokban, antológiák­ban. műveiből rádió- és té­véjátékok készültek. Regé­nyeit. elbeszéléseit eddig — többek között — orosz, né­met dán, szlovén, francia, lengyel, cseh, angol és esz­perantó nyelvre is lefordítot­ták. A legtöbb idegen nyel­vű kiadást az 1976-ban, má­sodik regényeként írt Kopo­nyák hegye érte meg. Ebben a műben, de a későbbi re­gényekben; a Kapuk Thébá- ban, a Bizony nem haltok meg, a Változatok a megvál­tásra. a Lázár békéje, vagy a legutóbbi, a Titkos értel­mű rózsa című regényben is hol erősebben, ihol kevésbé kí­sért a Biblia, vagy inkább a vallás. — Mivel magyarázható műveinek ez a vonása? — Katolikus parasztcsa­ládban nevelődtem, amely­ben jelen volt a mindenna­pokban az idealista világkép. Később az egyetemen teoló­gia-filozófiával is foglalkoz­tam, tanulmányoztam a kü­lönböző vallásokat, anélkül persze, hogy hívő lennék, vagy lettem volna. Meggyő­ződésem azonban, hogy a vallásosság jelen van társa­dalmunkban, ha nem is töl­ti be úgy és azt a szerepét, mint korábban, hiszen a ha­gyományos eszközökkel, ma­gyarázatokkal már nem tud célt adni az emberi életnek. Valamiféle “hitre azonban mindenkinek szüksége van, s ezzel nem a vallásosságra gondolok, hanem egy olyan világnézetre, amellyel érzel­mileg és tudatilag azonosulr hatunk, amely otthon van az emberben, s az ember ott­hon érzi magát benne. — A Titkos értelmű rózsa főhősének is többek között ennek hiánya okozza a tra­gédiáját. Mégis kicsit indo­kolatlannak érzem az ön- gyilkosságát. .. — A főszereplő Fekete Lá- zárné Hajnal Etelka körül, s benne szinte egyszerre bom­lik fel minden. A vallásos­ság, az idealista világkép — falusi asszony létére már neki sem — ad célt, meg­nyugvást. Ráadásul a falu sem olyan már, mint amely­ben nevelődött: megváltozott az életmód, a szokásrendszer. Férje, akitől elvált, a vá­rasbán dolgozik, fia egye­temre jár. Egyedül maradt, nincs az életének értelme, célja. Igaz, ennek ellenére élhetne tovább, de valójában már akkor is halott lenne. S ha jól meggondolom, az öngyilkosság sajnos nem olyan szokatlan nálunk. Ahol én felnőttem, Szegeden, illet­ve a környékén különösen nem ritkaság; a könyvben megelevenített asszony saj­nos akár az én családomból is kikerülhetett volna. A re­gény megírásával mindezek­kel együtt nem az öngyilkos­ság mellett szólok, hanem éppen ellene. — A Titkos értelmű rózsa egy trilógia része. A máso­dik kötetben a Lázár béké­jében „megoldódott" a férj sorsa is. S mi lesz Illéssel — megint egy bibliai név —, a fiukkal? — A harmadik kötet még várat magára. Már elkezd­tem persze nagyon sokszor. Egyik változat sem tetszik. Én nagyon nehezen írok, '■> nem készültem írónak, mi több. nem is tartom magam igazán annak. — Hét önálló kötet után sem? — Sorolhatnék nagyon sok általam is nagyrabecsült ne­vet. Balzac, Tolsztoj, He­mingway, Déry, Illyés, Ca­mus, de akár kortársakét is. írókét. Az ő életművük óriá­si kihívás azoknak, akik tol­lat vesznek, a kezükbe. Hogy merném én közéjük sorolni magamat? — Tiszteletre méltó alázat a hivatás, a nagy elődök iránt. A Hajnal Etelkák, a Lázárok történetét azonban csak itt és most lehet meg­írni. .. —Ez adja a belső kény­szert az írásra, amely való­jában több, mint része az életemnek. Hiszen az életem, a munkám értékelhető eleme testesül meg a könyveimben. No és a hitem abban, hogy a könyvek, az írott szó fon­tos mások számára is. — Még akkor is, ha a ta­pasztalat olykor mást bizo­nyít? — Az olvasásban valóban nem állunk előkelő helyen a világranglistán. Megváltozott az életünk szerkezete, tere, nem jut benne idő az olva­sásra; s a televízió képi lát­ványával, egyszerűsített, köz­érthető stílusával, valamint a különböző eszközökkel, vi­deókkal az irodalom nem tudja felvenni a versenyt. Ez egyébként nemcsak nálunk van így, s ez nemcsak az írók „gondja”, hanem a töb­bi művészeti ág alkotóié is. Az egész világon keresi a helyét az irodalom, ponto­sabban azokat az eszközöket, amelyekkel visszahódíthatja az olvasóközönséget. Én hi­szek abban, hogy változó vi­lágunkban ez a kereső, kí­sérleti időszak végül is meg­hozza az eredményt, az írók megtalálják azokat a formá­kat, témákat, eszközöket, amelyekkel a könyv, az olva­sás olyan értéket, élményt ad az emberiségnek. amilyent nem adhat semmi más, csak az irodalom. Tál Gizella Az ODN második fordulóján Együtt a komoly és könnyű műfaj A hét végén a szólóhang­szeresek, kamaraegyüttesek, valamint az egyéb kategóriá­ban versenyzők — köztük rock-zenekarok, pol-beat együttesek, parodisták — bemutatóival folytatódott az Országos Diáknapok megyei rendezvénysorozata. A Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban tizenhét többféle műfajú produkciót láthatott a közönség, ezek közül első­sorban a zenekarok tűntek ki a korábbi éveknél kie­gyensúlyozottabb és színvo­nalasabb műsoraikkal. A zsűri arany minősítéssel ju­talmazta a Szolnoki 605-ös Ipxari Szakmunkásképző In­tézet Miért ne? zenekarát, valamint a Varga Katalin Gimnázium énektrióját, amely megzenésített versekei adott elő. A Jászberényi Le­hel Vezér Gimnázium tánco­sai közül arany minősítéssel térhettek haza a társastánc- klub tagjai, valamint Király Ildikó, aki ritmikus sport- gimnasztikában jeleskedett Ezen kívül három ezüst és négy bronz oklevelet adott át a zsűri, a közönség díját az Űjszászi Gimnázium és Autőforgalmi Szakközépisko­la zenei paródiákat bemuta­tó De JÖ együttese, valamint a már említett Miért ne? ne­vet viselő zenekar kapta. A Bartók Béla Zeneiskolá­ban gyűltek össze szombaton reggel a komolyzene szerel­mesei. A népies mezőny egyik részét a szomszédos Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola aulájában hallgatta meg a szakemberekből álló zsűri. A két helyszínen versenyző szó­lóhangszeresek és kamara­együttesek közül huszonegy ezüst. tíz. pedig bronz, minő­sítést szerzett, tizennyolc produkciót jutalmaztak arany oklevéllel. A Lehel Vezér Gimnáziumból Ballai Márta és Kemenesi Jlita, Fo­dor Anett, Puskás Éva, va­lamint egv trió. a Kisújszál­lási Móricz. Zsigmond Gim­náziumból Gubuznai Ágnes és Süveges Andrea, valamint egy quartett és egy trió, a Szolnoki Tiszaparti Gimná­ziumból Hamar László és Csillag Ildikó, a Varga Ka­talin Gimnáziumból Szabó Tímea és egy quartett kapta meg a legjobbaknak járó ok­levelet. Rajtuk kívül kiemel­kedő hangszeres tudásról tett tanúbizonyságot |Mla- doneczky Zsolt, a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglá- tóipari Szakközépiskola trombitása, Roldozsár Ist­ván karcagi hegedűs,. Tótok Ágota és Szőnyi Edit, a tö­rökszentmiklósi Bercsényi hegedűse és zongoristája, va­lamint a Verseghy-trió és Szatmári Anikó—Sonkoly Csilla duója. E hét végén a szólóéneke­sek. duók, triók, valamint a diákszínpadok és a bábosok mérik majd össze tudásukat az ismert helyszíneken: a zeneiskolában és a művelő­dési központban. — bálint — Banánhéjkeringő A hét filmjeiből A jászberényi Leheli Vezér Gimnázium paródiája a Modern Hungária együttesről. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom