Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1907. FEBRUÁR 19. IA tudomány világa I A geofizika rejtelmei Mesterséges földrengés a nyersanyagkutatás szolgálatában Az utóbbi évek hazai és külföldi földrengéseivel kapcsolatban gyakran nyilatkoznak geofizikusok, ám talán kevesen tudják, hogy a szakma képviselői a tétlen megfigyeléseken túl a gyakorlati geofizikában maguk is keltenek földrengéseket, és ezeket a nyersanyagkutatás szolgálatába állítják. Mi az alapja ennek a módszernek? — kérdeztük dr. Meskó Attila professzort, az ELTE Geofizikai Tanszékén. Folyamatos és lüktető üzemű berendezésekben Munkába fogott sugarak — A Föld belső szerkezetét — tehát a kéreg, a köpeny és a földmag határait — a földrengésmegfigyelések alapján ismertük meg. Amikor nyersanyagot kutatunk, akkor, nem a teljes Földet, hanem annak nagyon kis felső részét kívánjuk megismerni, néhány kilométeres mélységig. Ehhez kis földrengéskeltés elég, ám földrengés helyett robbantunk. Az így keltett rugalmas hullámokat pedig a robbantás közelében érzékeljük. úgynevezett gefonok- kal. Ez az eszköz a talaj mozgását elektromos indukció útján feszültségingadozássá alakítja, s nagyon kis elmozdulást is érzékelni képes. Számítógépes feldolgozás teszi lehetővé, hogy a robbantások jeleit érzékelve, a földtani szelvények részletességét megközelítő, úgynevezett szeizmikus szelvényeket készítsünk a Föld belsejéről. Ezeken jól látszanak különböző réteghatárok, melyek néhány fizikai paraméterrel együtt kapcsolatba hozhatók bizonyos nyersanyagok előfordulásával. A szeizmika leginkább a szénhidrogén-kutatásban kap szerepet, hiszen ez a nyersanyag hozza a legtöbb hasznot kitermeléskor. Szénhidrogén pedig leggyakrabban feiboltozódások- ban halmozódik fel, s ha ezeket meg tudjuk találni, odatelepíthetjük a kutatófúrásokat. Milyen energiakülönbségek vannak a természetes és mesterséges rengések között? Előfordulhat-e, hogy valamilyen mesterséges rengés földrengést indíthat meg? — Legcélszerűbb, ha a földrengések erősségének meghatározásából indulunk ki. A’ földrengések nagyságát magnitúdóval jellemzik, mely lényegében a földrengés energiájára ad- információt. A legnagyobb eddig ismert rengés 8,5-es volt. — Ennél elvileg nagyobb is előfordulhat, tehát ez egy nyitott skála. — Igen, és ez a Richter skála. A másik elterjedt beosztás, amelyik 0-tól 12 ig terjed, az intenzitás skála. Ez tapasztalati skála, műszeres mérés nem kell hozzá, részben a rjmbolás, részben pedig a megf'gyelők érzései alapján osztoíiáK b: A Richter skála az írás, ott konkrét fizikai mérésekről van szó. /Italában tíz évenként van két-há.. >m 8-as, vagy annál nagj obi. magni- túdójú rengés. Nagyon sok van viszont a kis magniludó- júból, 3-asnál kisebo'M csaknem egymillió. Ezekből kiszámolható, hogy meinyi az energiafelszabadulás, és ezt össze lehet hasonlítani más mennyiségekkel. Eí>b5] az derül ki, hogy a föld rengő sek során körülbelül két nagyságrenddel kevesebb energia szabadul fei, mint amennyi a földi höáram energiatartalma. Tehát a földrengések valójában kísérő jelenségeknek tekint he- tők. Az atomrobbantá .okkal kapcsolatban vetődött fel először, hogy ezekben olyan sok-sok energia szabadult már fel, próbáljuk ezeket is egy ugyanolyan magnitudó- jú skálával jellemezni, mint a földrengéseket. A legnagyobb nukleáris robbantásoknak 7—7,5-es földrengés felelt meg. Tehát már csaknem a legnagyobb földrengéseknek megfelelő energiát atomrobbantásokkal bele lehet táplálni a földbe. Természetesen a gyakorlati szeizmikus kutatásokban soksok nagyságrenddel kisebb energia is elegendő. A magnitúdónál egy skálarésznyi növekedés harmincszoros energiának felei meg. Tehát a legnagyobb nukleáris robbantások a legnagyobb — nagyon ritka — földrengéseknél bár harmincszor kisebbek, voltaképpen nem volna nehéz akkorát robbantani, mint a legnagyobb földrengés. A geofizikusok különböző mennyiségű robbanóanyagot használnak attól függően, hogy a közvetlen környezetüket akarják-e megismerni, — például mérnöki feladatok megoldására — vagy földtani szerkezetet kutatnak. Néhány méterig elegendő, ha nem is robbantanak, hanem csak kalapácsütéseket mérnek a -talajra. A legnagyobb tölteteket — 100 kg nagyságrendben — a kéregkutatásban alkalmazzák. A földkéreg alsó határa átlagosan 30—35 km mélységben van. Idáig kell lejutni az energiának úgy, hogy ami visszaverődik, az a felszínen észlelhető legyen. Ezek a geofizikában alkalmazott mesterséges rengések — 2— 3 magnitúdóval — a természetes rengések legalsó régiójában mozognak. A skála tetején vannak a nukleáris kísérletek, melyeket remélhetőleg hamarosan beszüntetnek. — Mi tette szükségessé a szeizmika elterjedését, mely ezek szerint igen költséges kutatóeljárás? Mennyiben különböznek ezek a közvetlen geológiai kutatásoktól? A geológiai és a geofizikai kutatómódszerek között mi a különbség, talán az, mint a sebész és a belgyógyász munkája között? — Igen. A belgyógyász megállapítja a bajt, a sebész pedig felvágja a testet. Eltávolítja, ha szükséges a behatolt idegen tárgyat, vagy a károsodott szövetrészeket. Mindenesetre a geofizikus, a geológus és a geo- kémikus egyaránt a földtani kutatás érdekében dolgozik. Az 1861/1865-ös amerikai polgárháborúban — ami az USA 23 északi és 11 déli állama között folyt az előbbiek részéről a szabad ipari fejlődés és a rabszolgaság eltörlése, az utóbbiak részéről pedig a rabszolgaság fenntartásáért és különválási joguk elismeréséért (ezért nevezik „szecessziós háborúnak" is) folyt Hadtörténé- szek feljegyezték, hogy csupán az északiak oldalán a háború befejeztéig 120 küGeofizikára azért volt szükség. mert a nagyobb mélységekben viszonyokra például a rétegek helyzetére, sajátos alakulására pusztán felszíni adatokból igen nehéz valamilyen elképzelést kialakítani. Nagyon jói lehet jellemezni a földtani kutatás sikerességét a szeizmikus eredmények segítségével kijelölt kutatófúrások találati valószínűségével. Ez 20—30 százalék között mozog, s egy kicsit még ma is növekszik, holott egyre nehezebbek a feltételek. Mert hiszen a felszínközeli nyersanyagokat már megtalálták. Tehát az, hogy tíz fúrásból körülbelül három eredményes, azt mutatja, hogy érdemes geofizikai módszereket alkalmazni. — Hol sikerült hazánkban újabb szénhidrogén mezőket találni, és melyek a reménybeli területek? — Az egyik legutóbbi eredmény volt a dorozsmai mező feltárása. Minden évben találunk néhány új, kitermelésre érdemes szén- hidrogén mezőt. Nagy többségükben sajnos gázt és nem olajat tartalmaznak, de Dorozsmán szerencsére olaj is van. Nagyon közel van Szegedhez, és közel van Al- győhöz. Általában az Alföld déli részén még sok potenciális lehetőség van, de van a Dunántúl egyes részein, a Dráva-medencében, a Mátra előterében, és talán a Nyírségben is. — A Kisalföldön is folyik szénhidrogén-kutatás ? — Igen, de mindeddig nagyon kevés eredménnyel. Általában csak széndioxid van, néha szénhidrogén gáz nyomokban. — A hetvenes években a hazai szénhidrogén-kutatás geofizikai módszerei hazánkban is gyorsan fejlődtek, például a digitális szeizmika bevezetésével. Mik a továbblépés mai lehetőségei? — Az utóbbi évtizedben a számítógépek sebessége több nagyságrenddel nőtt, memóriakapacitásuk is nagyon jelentősen növekedett. Ez lehetővé teszi, hogy áttérjünk lassacskán az úgynevezett háromdimenziós, vagy területi mérésekre. Ennek azonban még nincsenek meg teljes mértékben a hazai feltételei. D. J. lönféle fegyvermodell került használatiba! Ebben a háborúban használtak először szárazföldi és vízi célok ellen óriás mozsarakat, melyeknek kalibere 50—80 centiméter volt. Az új fegyverek alkalmazása teljesen megváltoztatta a hadviselést, amennyiben védekezésül itt hozták be először a lövészárok alkalmazását. A modem technika egyre fokozottabb követelményeket támaszt a szerkezeti anyagok és egyes berendezések alkatrészei iránt. Különösen megnövekedtek az igények és a követelmények az elektronikában, amely ma már a mikrominiatűrizálás útjára lépett. A mikroelektronika a jóformán alig látható parányi alkatrészektől hihetetlen pontosságot, a rakétaipar és az űrtechnika pedig ezek mellé sok 'helyütt nagy anyagszilárdságot követel még. E sokoldalú területeken ma már nélkülözhetetlen szolgálatot tesznek a munkába fogott sugárzások. Anyagmegmuhkálási célokra olyan sugárzások jöhetnek szóba, amelyek a muiíkafolyamatok elvégzéséhez elegendő energiával rendelkeznek, továbbá kellőképpen irányíthatók. A sugárzások energiáját a megmunkálási műveletek során a munkapontban vagy a mun- kafelületen hőenergiává alakítják át. A sugárzás energiájának a munka helyén hővé történő átalakulásából azonnal következik, hogy e megmunkálási eljárás során az alkalmazás szempontjából a munkadarab termikus (tulajdonságai a mérvadók), ellentétben a hagyományos megmunkálási eljárásokkal, amelyek alkalmazhatóságát a munkadarab mechanikai tulajdonságai szabják meg. Az elekronsuigairäk anyag- megmunkálásra történő fel- használásának gondolatát elektronmikroszkópiái műveletek közben szerzett tapasztalatok alapján Mann- fred von Ardenne professzor vetette fel -még 1928-ban. ö már ekkor az elektronmikroszkópjának blendéjét tartalmazó fóliát mikroszkópjának elektronsugarával fúrA náthavírusok ellen Az egyik indianapolisá tudományos laboratóriumban kifejlesztett új gyógyszer laboratóriumi körülmények között ígéretes hatást fejt ki a náthát okozó vírusok csoportjára. Az enviroxin a benzimidazolok vegyi családjához tartozik és a rhino- vírusok sokféle változatában gátolja a fehérjék és más óriásmolekulák felépítését. Eddig nem találták nyomát, hogy a rhinovírusok ellenállóvá válhatnának az új gyógyszerrel szemben, de az új gyógyszert még csak emberi szövettenyészetekben próbálták ki, klinikai kísérletekre nem került sor. Az enviroxin gátolja a rhinoví- rusök közeli rokonainak, a gyermekbénulás vírusának és a Coxackde-vírusoknak az anyagcseréjét is — de ezt a hatást is csak szövettenyészetekben tapasztalták eddig. II Plútó légköre Naprendszerünk legkülső bolygójának, a Plútónak is van légköre és az arizonai egyetem professzorának véleménye szerint ez a légkör tiszta metánból, a legegyszerűbb szénhidrogénből áll. (A Földön a metán a fő alkotórésze a földgáznak és a bányák sújtólégjének is). A színképelemző vizsgálatok szerint a Plúíó-légkör sűrűsége csak 300-ad része a földinek, így valamennyi bolygó körül a Plútó légköre a 'legritkább. Minthogy a metán mínusz 162 fokos hőmérsékleten cseppfolyóssá, mínusz 183 fokon pedig szilárd halmazállapotúvá válik, valószínű, hogy a Naptól távolodó Plútón előbb cseppfolyóssá, majd szilárd halmazállapotúvá fagy meg a metán. ta ki. E műveletek során a fóliába csapódó elektronnyaláb hővé alakúit mozgási energiája párologtatta el az anyagot a becsapódás helyén. Ezzel az elektransugár- nak, mint mikrofúró rendszernek az elve adva is volt. Ma már ezek a lehetőségek sokkal kedvezőbb feltételekkel valósíthatók meg. Korszerű elektronoptikai rendszerekkel minden nehézség nélkül előállíthatok Olyan elektronsugarak, amelyek átmérője a becsapódás helyén mindössze egyetlen millimi’kron. E jól fókuszált elektron-sugárnyalábok teljesítménysűrűsége eléri a négyzetcentiméterenkénti egy millió wattot. Természe tesen ilyen sűrűségű elektronsugarakat nem tudnak előállítani négyzetcentimé- ternyi keresztmetszetben, hanem legfeljebb négyzetmii- limétemyi keresztmetszet Egy ENSZ-szervezet felmérése szerint a kommunális és az ipari eredetű szenny miatt a Földközi-tenger strandjainak csaknem a negyede alkalmatlan a fürdőzésre. A tanulmány készítői hétszáz földközi-tengeri strandnak a vizét vizsgálták meg, összesen 14 országban. Az ötven megvizsgált övezet közül 48-ban a kagylók, az osztrigák és a rákfélék alkalmatlanok voltak emberi fogyasztásra Egy másik ENSZ-tanul- mány szerint a Földközi-tenger vizében nincs az ember Az ókori népek már ismerték, a napjainkban brazil tudósok fedezték fel ismét a cukor fertőtlenítő hatását. A sebet, miután kitisztították, 'beborítják cukorral, majd a mellett. Mikromegmunkálás- ra ezek is tökéletesen elegendőek. A sugárzásokkal működő megmunkáló berendezések két nagy csoportját alkalmazzák a mai technikában: a folyamatos és a lüktető üzeműeket. Nincs olyan elv, amely szerint az egyik vagy másikat előnybe tehetne helyezni, hiszen például ol- vasztáísra a folyamatos, hegesztésre a lüktető üzemű berendezés a megfelelőbb. Pulzáló üzemmód esetén ugyanis az anyag kevésbé melegszik fel a becsapódási pont környezetében, mint folyamatos üzem esetén. Ezért 'kisebbek a vezetési hőveszteségek és kevésbé változik meg az anyag szerkezete a beavatkozási hely környezetében. Képünkön elektronsugaras olvasztóberendezés egy fémipari kutatóintézetben. (K5) gany, a terhes asszonyokat mégis óvja attól, hogy sok 'tonhalat egyenek. A terhes nőknek azért indokolt tartózkodniuk a tonhalak fogyasztásától, mert ebben a halban meglehetősen sok higany és más nehézfém halmozódhat fel. A Földközi-tenger 17 országa közül egyébként 14 ■még mindig nem ratifikálta az Athénban 1980-ban aláírt környezetvédelmi egyezményt, s nem dolgozott ki szabványt arra, hogy milyen minőségű víz alkalmas fürdésre, illetve 'kagylótenyésztésre. cúkorbevonatot naponta megújítják. A brazil orvosok szerint semmilyen kórokozó baktérium sem fejlődhet ki a nagy sűrűségű cukoroldatban. K. A. Az amerikai polgárháborúban az északiak ilyen óriási , mozsarakat használtak tó" * ¥ a 5 ¥ a a ¥ $ tó. A FOTK Kisállatfeldolgozó tlzeme, Jászberény, Szelei út 1. telefon; 12-377, az 1987'88-as tanévre baromfifeldolgozó szakmunkástanulók jelentkezósót várja A tanulóképzés a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában történik. A tanulókkal üzemünk tanulmányi szerződést köt, és társadalmi ösztöndíjat fizet. Vidéki tanulóknak az iskola kollégiumi elhelyezést biztosít Jelentkezéssel kapcsolatban üzemünk bővebb tájékoztatást ad. Jelentkezési lapokat az alábbi címre kérjük beküldeni; Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Nagykőrös, Cegléd út 24. 2750. (1161) § * S a i R 1 Technikatörténeti érdekességek K Óriás mozsár A Földközi-tenger vize re veszélyes mennyiségű háSebgyógyító cukorbevonal?
