Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évf. 40. s*.. 1987. febr. 17., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A Szovjetunió tényleges leszerelésre törekszik Mlhall Gorbacsov mondott beszódet a nemzetközi bókafórum rósztvevöl előtt Hétfőn fogadással, majd sajtóértekezlettel fejezte be munkáját a moszkvai békefórum, amelyen az emberiség előtt álló legfontosabb kérdésekről folytattak kötetlen, ám mélyreható eszmecseréket. A Kremlben délelőtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára találkozott a hét kerékasztal-tanácskozás vezetőivel, akik tájékoztatást adtak a végzett munkáról. Ezt követően Mihail Gorbacsov fejtette ki mondanivalóját a háromnapos vita középpontjában álló kérdésekről. A világ 80 országát képviselő 900-nál több külföldi és 350 szovjet tudós, művész, üzletember, társadalmi, politikai és vallási személyiség szombaton, vasárnap és hétfőn a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséről és az emberiség fennmaradásának kulcskérdéseiről fejtette ki véleményét. A résztvevők között ott voltak a Nyugat és a Kelet irodalmának, képzőművészetének, zeneművészetének, filmművészetének, tudományos életének, üzleti köreinek és politológusainak legkiválóbb képviselői. Magyar- országot szintén rangos személyiségek képviselték — köztük Berend T. Iván, Beok Tamás, Hollán Zsuzsa, Király István, Szabó István és Törőcsik Mari. Az eszmecserék zárt ajtók mögött folytak teljes kötetlen formában, és a tanácskozások befejeztével nem adtak ki záróokmányt. A cél ugyanis az volt, hogy mindenki szabadon, saját szempontjaiból kiindulva nyilvánítson véleményt az emberiség egészét érintő fontos kérdésekben. Miként több résztvevő is megállapította, ezt a küldetését a moszkvai békefórum mesz- szemenően teljesítette. (Folytatás a 2. oldalon) MNB-saJtótá/ókoztató Szigorúbb szabályozás a hitelpolitikában Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a bank múlt évi tevékenységéről és idei feladatairól. Elmondta, hogy 1986-bgna népgazdaság rubelelszámolású netto tartozása a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent, míg konvertibilis elszámolásban — a tervezett minimális többlet helyett — jelentős hiány keletkezett. Ez azért következett be, mert a termelés nem érte el a tervezett szintet, így a számítottnál kevesebb Aortás állt rendelkezésre. Ugyanakkor a belföldi fel- használás a tervet meghaladó mértékben emelkedett. Ennek következtében növekedett a külföldi eladósodás. Az ország netto külföldi konvertibilis adóssága a múlt év végére, 7,8 milliárd dollárra nőtt. A külkereskedelmi forgalomban több mint 400 millió dollár hiány keletkezett. A hiány kialakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a külpiacokon a magyar termékek egy részét csak jelentős árveszteséggel lehetett értékesíteni. Tímár Mátyás az idei feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a népgazdaság külkereskedelmi és fizetési mérlegének egyensúlya 1987- ben javuljon. Nem engedhető meg az elmúlt két év során kibontakozott tendencia további folytatódása, mivel az az ország hitelképességének romlásához, megítélésének .kedvezőtlenebbé válásához vezetne. Továbbra is szükség van külföldi hitelek felvételére. Az MNB folytatja korábbi hitelpolitikáját, a beérkező hitelajánlatok közül azokat fogadja el, amelyeket a jó adósoknál alkalmazott feltételekkel kínálnak. így 1987-ben is számolnak a kedvezőtlenebb feltételű kölcsönök idő előtti törlesztésével, továbbá a devizatartalékok növelésével. Az idei hitelpolitika legfontosabb jellemzője a szigorú szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a népgazdaságban a tervezettnél kevesebb forrás képződik, a hitelkibocsátás sem érheti el az előirányzott szintet. Az MNB refinanszírozási politikájával arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy csak a legjövedelmezőbb, a népgazdaság számára fontos fejlesztésekre adjanak hitelt. A kereskedelmi bankok által folyósított hitelek 60 százaléka a kiemelt gazdaságfejlesztési programok megvalósításához kapcsolódik. Kemény pvc-ből bútorfiók-oldalfalakat gyárt a Karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz műanyagüzeme. Az első negyedévben több mint harmincezret szállítanak megrendelőjüknek, a Villamosszigetelő és Műanyaggyárnak Fotó: T. K. L. Építőipar Pótolják a termeléskiesést Az építőiparban — amelynek a tél egyébként is holtszezon — mintegy 650 millió forint értékű termelés hiúsult meg a rendkívüli hideg januári napokban. Elsősorban a fedél nélküli munkahelyeken dolgozó mélyépítő- ipari vállalatokat sújtották a téli megpróbáltatások, s a sok ingázó közlekedési gondjai. Előfordult, hogy a mun- káslétszám 70 százaléka kényszerült távolmaradásra. Az építőipari vállalatok a termeléskiesés pótlására intézkedési tervet készítettek. Az időjárás javulásával megkezdődik a téli tartozás törlesztése. A kényszerpihenő miatt kiesett munkaidőt hétvégi műszakokkal pótolják és módosítják az idénymunkarendet. Az idén ugyanis már lehetőség nyílt arra, hogy az éves munka- időalapon belül a korábbinál nagyobb eltéréssel állapítsák meg a téli és a nyári munkarendet. Így az építésre kedvezőtlen évszakban a heti munkaidőt 32 órára, illetve négy munkanapra mérsékelhetik, s ennek kiegyenlítésére az építési főszezonban 56 órás munkarendet alakíthatnak ki. Lázdr György Olaszországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettlno Craxi olasz miniszterelnök meghívására február 17-én, ma hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. MA: Műszaki értelmiség a Tiszamentl Vegyiművekben 3. oldal Eszmecsere, a háttérben összefogás 4. oldal Tévédrámák dicsérete 5. oldal f*f: Három lánnyal gyarapodott a jászberényi Hamar Károlyék családja. Tegnap délelőtt született meg a szolnoki Hetényi Géza Kórházban Kitti, Anett és Boglárka. Egy éven belül ez a harmadik hármas ikerpár Szolnokon. Az újszülöttek és édesanyjuk jó egészségnek örvendenek. Képes beszámolónk az eseményről a 4. oldalon Magyar — csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József miniszterelnök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttpiűködési bizottság elnökei hétfőn a Parlamentben szakértők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésével összefüggő kérdésekről. Lázár György, a minisztertanács elnöke tegnap hivatalában fogadta Pavel Hrivnákot. Hz önállóság jobb munkára ösztönöz Czinege Lajos az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pártalapszervezetének taggyűlésén Czinege Lajos, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap délután Simon Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében — Szolnokon felkereste az Al- latforgalmi és Húspiari Vállalatot, ahol Csorna János igazgató és Kovács Imre termelési főmérnök kalauzolásával üzemlátogatáson vett részt. Megtekintette a vágó- és a feldolgozó üzemet, valamint a készáruraktárt. Érdeklődött a vállalat helyzetéről, a tenyésztési és az értékesítési célkitűzésekről, az exportlehetőségekről. Ezt követően részt vett a vállalat II. számú pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén, ahol a vezetőség beszámolóját Kása Ferenc párttitkár terjesztette a taggyűlés elé. A beszámolót követő vitában kilencen vettek részt. A felszólalók lényegében megerősítették a pártvezétőség beszámolóját. Az ő mondandójuk középpontjában is főként gazdaságpolitikai témák szerepeltek. A beszámoló taggyűlés figyelme mindenekelőtt a tavalyi gazdaságpolitikai feladatok teljesítésére, az azokból leszűrhető tapasztalatokra irányult. Egészében véve kedvező tendenciákról adott számot ennek a kommunista kollektívának a számvetése. A termelési eredmények tételes ismertetése mellett elhangzott például, hogy kevés húsipari vállalat rendelkezik olyan eredménnyel, mint ők. Ennek köszönhetően biztosítottnak tűnik a tavalyihoz hasotrüó nyereségrészesedés. Pedig sok nehézséggel küszködve kezdték az 1986-os évet. A kellő árualap hiányában a hatékonyság volt a központi kérdés a tavalyi termelés megalapozásakor. Alapelvnek az anyag(Folytatás a 3. oldalon) Országos hálózat, újszerű módszerek Családsegítő központok megalakulása Mároluetól már Kunszentmártonban le Két évvel ezelőtt tizenöt családsegítő központ létesült hazánkban — kísérleti jelleggel. A központokat — mint nevük ds mutatja — a családok segítésének, támogatásának igénye hfv*a életre. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy megszaporodott a konfliktus a családokban, hogy a társadalomnak e kis közösségeire sok teher jut. E terhek, a változó világ kihívásai, a felgyorsult életmód okozta türelmetlenség, az alkalmazkodási képesség megfogyatkozása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a családi élet harmóniája átmenetileg vagy véglegesen megbomodjon. Társadalmunk kiemelt figyelmet fordít a beilleszkedés különböző zavaraira, azok orvoslására. Így született meg az újszerű módszerekkel dolgozó országos intézményhálózat kialakításának elgondolása. Két évvel ezelőtt tizenöt családsegítő központ közül három Szolnak megyében létesült (Jászberényben, Csápén, Jánoshidán). Az idén huszonkét központ kezdi meg munkáját az országban, ebből három Szolnok megyében; Szolnokon, Kunszentmártonban és ' Karcagon. Kunszentmártonban március elsejétől fogadja a város lakóit a városi tanács családvédelmi központja. Az intézménynek gyógypedagógus a vezetője; védőnőt, ápolónőt, államigazgatási szakembert is alkalmaznak főállásban. Másodállásban jogászt, orvost és pszichológust is szeretnének foglalkoztatni. Pillanatnyilag még nincs pszichológus (a városban sem). Az alkoholbetegek utógondozásában járatos egészségügyi dolgozót is keresnek, azonban még nem találtak jelentkezőt e feladatra. A kunszentmártoniak — mint a központ alkalmazottainak foglalkozásából is kiderül — nein is tagadják, hogy a jászberényi családsegítők példáját szeretnék követni. i A családsegítő központok feladata igen sokrétű. Sajátos munkamódszerrel dolgoznak; a családot (az eddigi hivatalos szervektől eltérően) egységesen kezelik, nem pedig egy-egy tagjával kerülnek csak kapcsolatba. Nem hivatali alapállásból közelítenek a kritikus helyzetben lévő családokhoz, hanem — nevükhöz méltóan — segíteni, támogatni akarják. A központ csalódfelelösei nyomon követik egy-egy család életének alakulását, segítik, hogy eljussanak az intézményekhez, ha ügyük hivatali közbelépést igényel. Törekszenek arra, hogy a család megőrző, összetartó szerepét erősítsék. Érdek- védelmi tevékenységet is vállalnak jogi, munkaügyi és rehabilitációs kérdésekben.
