Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 17. A Szovjetunió tényleges leszerelésre törekszik (Folytatás az I. oldalról) Az emberiség nagyon kö­zel került ahhoz a határvo­nalhoz, „ahonnan nincs visz- szatérés” — hangsúlyozta hétfő délelőtt Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára, aki a Kremlben beszélt a moszkvai nemzetközi békefó­rum részvevői előtt. „Bármilyen, az embereket érintő ügyről, különösképpen a nemzetközi politika dolgai­ról legyen szó, egyetlen pil­lanatra sem szabad megfe­ledkezni arról az egész világ fölött uralkodó ellentmon­dásról, amely a háború és a béke, az emberiség létezése és pusztulása között áll fenn. Ezt az ellentmondást idejé­ben, a béke javára kell meg­oldani” — jelentette ki a szovjet vezető. Ezeket az alternatívákat mind szélesebb társadalmi körök ismerik fel. Bizonyíté­ka ennek a jelenlegi fórum is — mutatott rá Gorbacsov, aki méltatta a fórum jelentő­ségét és támogatta részvevői­nek azt az elgondolását, hogy hozzák létre „az emberiség fennmaradásának alapját”. Az SZKP KB főtitkára visszautasította a „szovjet fe ■ nyegetésről” terjesztett rá­galmakat és hangsúlyozta: a Szovjetunió nemzetközi poli­tikáját ma inkább, mint va­laha, az az érdekeltség hatá­rozza meg, hogy minden erő­feszítést az ország tökéletesí­tését célzó alkotó munkára összpontosítson. „Éppen ezért van szükségünk szilárd béké­re, a nemzetközi viszonyok megjósolhatóságára és konst­ruktív irányzatára.” A szovjet vezető sürgette, hogy a politikában új gon­dolkodásmód nyilvánuljon meg, hogy vessék el a múlt­tól örökölt sztereotípiákat és dogmákat. Emlékeztetett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikai kezdemé­nyezésekre, amelyeket már az új politikai gondolkodás- mód hatott át, így az egyete­mes nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának el­veire, az atomfegyverek 2000- ig végrehajtandó felszámolá­sát célzó programra, az atomrobbantások betiltására és .más javaslatokra. Mind­ezek — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov — „a Szovjetunió­nak arról az egyértelmű óha­járól és készségéről tanús­kodnak, hogy lemondjon atomhatalom-státusáról, az ésszerűen elégséges mini­mumra csökkentse egyéb fegyverzetét.” Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tényleges lesze­relésre, egyszersmind pedig a legszigorúbb — egyebek között nemzetközi — ellen­őrzési és felügyeleti rend­szerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mon­dotta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykjavíkban feltárult lehetőségért, neve­zetesen a nukleáris fegyver­tárak lényeges csökkenté­séért, majd felszámolásáért. A szovjet vezető bírálta az atomelrettentés doktrínáját, kimutatta annak tarthatat­lanságát. Felhívta a figyel­met arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegyverke­zési hajsza átterjedése a vi­lágűrre. Ebben az esetben — mutatott rá „a destabilizáló­dás ténnyé válik és kritikus jelleget ölt” a háború vé­letlenszerű kitörésének koc­kázata pedig „nyomban né­hány nagyságrenddel meg­nő”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a rakéta- védelmi rendszerekről szóló szerződés úgynevezett „ki­terjesztő értelmezése” a szerződés aláaknázásához vezet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi viszonyokra. Elítélte a terro­rizmust és megerősítette, hogy a Szovjetunió kész A moszkvai nagy Kreml palotában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szólt a nemzetközi békefórum résztve­vőihez (Telefotó — KS) harcolni annak minden for­mája ellen. Mihail Gorbacsov úgy fo­galmazott, hogy a nemzetkö­zi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kultusza, a gondolkodás mi- litarizálódása” és sürgette a nemzetközi viszonyok „hu­manizálását”. Első lépésként említette az atomfegyvertá­rak csökkentését, s a fegyve­rek a világűrbe juttatásának megakadályozását. Utalt ar­ra, hogy humanitárius terü­leten is bővíteni keli az együttműködést, ez ugyanis „segít megteremteni a béke megőrzésének erkölcsi bizto­sítékait, ezzel együtt elő­mozdítani az anyagi biztosí­tékok kidolgozását”. Az idő — mondotta vége­zetül az SZKP KB főtitkára — „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyver­kezési hajsza újabb forduló­jának veszélye, és amint ro­hamosan éleződnek a regio­nális és az úgynevezett glo­bális problémák. Nem sza­bad több időt vesztegetni az egymás kijátszását, az egy­oldalú előnyszerzést célzó kísérletekre. E játék tétje túlságosan nagy: az emberi­ség fennmaradása”. Zári sajtóértekezlet A moszkvai fórum nagy fontosságú lépés volt a kü­lönböző társadalmi és gazda­sági berendezkedésű orszá­gok közötti közeledés hosz- szú folyamatában — hang­súlyozta a fórumot záró saj­tóértekezleten Peter Ustinov angol színész, író. A szovjet fővárosiban hét­főn sajt óértekezlettel zá­rult „az atomfegyvermentes világért, az emberiség fenn­maradásáért” jelszóval tar­tott béketanácskozás. A tanácskozásnak mintegy ezer résztvevője volt és a különféle szakterületeknek megfelelően hét szekcióban folytattak eszmecserét — kö­zölte a sajtótájékoztatón Jevgenyij Velihov akadémi­kus, a szervező bizottság ve­zetője. A vallási személyiségek kerékasztal-tanácskozása fel­hívással fordult a világhoz, minden jóakaratú embert közös cselekvésre szólítva fel a béke megóvása érdeké­ben. Erről Juvanalij Met- ropolita beszélt a sajtó kép­viselőinek. A sajtóértekezleten szóba került az üzletemberek 'ke­rékasztal-tanácskozásának egyik témája, a Szovjetunió GATT-ba történő 'belépése. Ezzel kapcsolatban a szek­ciót képviselő olasz üzletem­ber, Rinaldo Ossoda elmond­ta, hogy a Szovjetunió fel­vétele hasznos lenne a kelet —nyugati gazdasági együtt­működés szempontjából, és a fórumon résztvevő üzlet­emberek kedvezően ítélték meg a belépés lehetőségét. Moszkvai üzenet A világsajtó tele van a szovjet megújulásról szóló hírekkel, és ez a mostani hét ismét bebizonyította: ez nemcsak a hatalmas ország belpolitikájára, hanem nemzetközi tevékenységére is vonatkozik. A szovjet po­litika békevágya folyama­tos, de mind több elfogu­latlan megfigyelő vélekedik úgy, hogy az útkeresés stí­lusa, metodikája nemcsak a bel-, hanem a külpolitikai porondon is lenyűgözően új. E megállapítás messze- hangzó igazolása a moszk­vai békefórum. Fentebb azt mondtuk, a szovjet békepolitika töret­lenül folyamatos. Békefó­rum is volt már a szovjet fővárosban, nem is egy. De ilyen békefórumra még nem került sor. Hogy mi volt benne az új? A nagyságrendje és a jellege. Több mint ezer szovjet és külföldi szemé­lyiség gyűlt össze Moszkvá­ban, köztük — nem túlzás — imponáló számban ezért vagy azért világhírű, a te­levízió képernyőjéről is jól­ismert emberek, Szaharov professzortól Claudia Car- dinaleig és Graham Greene-től Normann Mai- leren át — mondjuk — Tö- rőcsik Mariig. Talán már e néhány név­vel is sikerült érzékeltet­nünk valami nagyon lénye­geset. Azt, hogy a résztve­vők skálája nemcsak szülő­hazájukat, nemzetiségi ho­vatartozásukat illetően "na­gyon széles, hanem gondol­kodásuk, véleményük sok­félesége szempontjából is. Ilyen széles mederben való­ban szabadon, gátak, nélkül hömpölyöghetett a sodró gondolatok árja — és a leg­különbözőbb kerékasztalok­nál pontosan ez is történt. És még valami történt. Nem kevesebb, mint az, hogy a világ egyik legerő­sebb hatalmának első em­bere éppen ezt az alkalmat használta fel arra, hogy fontos, világpolitikai hord­erejű beszédet mondjon. A szovjet békepolitika a múltban is sok emlékezetes konstruktív javaslattal ál­lította maga mellé a gon­dolkodó emberek eszét és szívét. Ezúttal azonban még ennél is-többről van szó. Arról, hogy az SZKP fő­titkára nemzetközi közön­ség előtt fejtette ki nézete­it a hamleti tétről és az en­nek megfelelően sürgető tennivalókról. A színhely és a hallgatóság megválasztása önmagában is jól érthető üzenet: Moszkva minden józan módon kész közremű­ködni, sőt kezdeményezni egy nyugodt, békés világ megteremtésében — hiszen a belső átalakításhoz is er­re van szüksége —■ és ezzel kapcsolatos elképzeléseit a legilletékesebb- hallgatóság előtt hirdeti meg. A legkü­lönbözőbb népek és csopor­tok küldöttei előtt. Harmat Endre EGK-kUlügyminíszterek Egyezmény-előkészítés Magyarországgal FUlöp-szIgatek n hadsereg hűségesküje A Fülöp-szigetek hadsere­gének mir>tf a 250 ezer kato­nája hétfőn letette a hűség­esküt az ország új alkotmá­nyára, amelyet a hónap ele­jén népszavazáson hagytak jóvá. Az ország népességének elsöprő többsége az új alap­törvény elfogadása mellett volt, de a fegyveres erők so­raiban a 40 százalékot is el­érte a nemmel szavazók szá­ma. Az ünnepélyes központi es­kütételt a fülöp-szigeteki fegyveres erők Manila mel­letti „Camp Aguinaldo” fő­hadiszállásán tartották Fidel Ramos vezérkari főnök veze­tésével. Jelen volt Rafael Ile- to hadügyminiszter is. A ka­tonák aznap az ország vala­mennyi laktanyájában letet­ték a hűségesküt, fogadalmat téve, hogy hívek lesznek az ország új alkotmányához és Corazón Aquino államfőhöz. Az eskü szövegét aláírásuk­kal is megerősítették. Demjanuk pere Ma megnyílt Jeruzsálem­ben John Demjamuk háborús bűnös bírósági tárgyalása. Az ukrajnai születésű Dem- janukot a vádirat szerint fe­lelősség terheli zsidók száz­ezreinek meggyilkolásáért a II. világháború alatt. A treb- itinkai haláltáborban a ke­gyetlenkedéseiről hírhedt őrt „Rettegett Ivánnak” ne­vezték el. A háború után ki­csúszott az igazságszolgálta­tás kezéből, az Egyesült Ál­lamokban ment nyugdíjba autógyári munkásként. Az Eichmann-per óta ez lesz az első bírósági tárgyalás Izra­elben, amelyen háborús bű­nöst vonnak felelősségre. Málta Lemondott az államid Tegnap, ötéves megbízatá­sa 'lejártával leköszönt tiszt­ségéről Agatha Barbara mál­tai köztársasági elnök, az or­szág első női államfője. Együk utolsó hivatali tényke­déseként feloszlatta a par­lamentet, amelynek hivatali ideje az idén tavasszal jár le. Az új törvényhozást má­jus elején választják meg. Az ország államfőjének sze­mélyéről az új összetételű parlament dönt majd. Egyesült Államok Samir látogatása New Yorkban kezdi meg amerikai látogatását hétfőn Samir izraeli miniszterelnök. A kormányfő keddtől Wa­shingtonban folytat tárgyalá­sokat, szerdán pedig Reagan elnökkel találkozik. A közös piaci tagországok külügyminisztereinek taná­csa hétfői ülésén brüsszelben meghallgatta Willy de Clercq, az EGK bizottság nemzetközi kapcsolatokért felelős tagjának tájékoztató­ját a Közös Piac és Magyar- ország közti egyezmény tár­gyalási felhatalmazásának el őkész ü Létéiről. E munka jelenlegi állásá­ról tájékoztatta a külügymi­nisztereket hétfőn Willy de Clercq annak 'kapcsán, hogy e témákról a múlt hét elején eszmecserét folytatott Marjai Nem tudtak megállapodni a Costa Rica-i elnök közép­amerikai rendezési javaslatá­nak elfogadásában a vasár­nap tartott San José-i csúcs részvevői. Az úgynevezett „tegucigalpai csoport” — Costa Rica, Honduras és Sal­vador — valamint a semle­gességét hangoztató Guate­mala államfői tartottak talál­kozót a Costa Rica-i főváros­ban. A csúcs egyetlen témája Nicaragua belső helyzete volt, Daniel Ortega nicara- guai államfőnek mégsem küldtek meghívót. Oscar Ari­as Sanchez Costa Rica-i el­nök „béketerve” szerint a nicaraguai vezetésnek tár­gyalásokat kellene kezdenie az ellenforradalmárok képvi­selőivel, és új választásokat ^ellene kiírnia. A Costa Ri­Bírálta az amerikai kor­mánynak és személyesein Reagan elnöknek a reykja­víki csúcstalálkozón a -lesze­relés kérdéseiben tanúsított magaitartásását az amerikai képviselőház külügyi bi­zottsága. A Reykjavíkról tar­tott meghallgatások ered­ményét összegző és most közzétett jelentésükben a képviselők úgy vélik, hogy az amerikai kormány hdbá­József magyar miniszterel- nök-helyettessél. A miniszterek tanácsa so­ros elnökének szóvivője el­mondta : a külügyminiszte­rek jóváhagyólag tudomásul vették a bizottság tájékozta­tóját, és az erről kialakult eszmecsere során kifejezték reményüket, hogy a külügy­miniszterek tanácsa a márci­usban soron következő ülé­sén meghozhatja döntését és felhatalmazhatja a bizottsá­got a Magyarországgal való együttműködési egyezmény megtárgyalására. ca-i elnök szerint azért van szükség új rendezési tervre, mert „a Contadora-csoport erőfeszítései nem hoztak semmi eredményt”. A tervezetet támogató kö­zös nyilatkozat Vinicio Cere- zo guatemalai elnök fenntai- tásai miatt maradt el. Cerezo a találkozó előtt kijelentette, hogy nem ír alá olyan kö­zös közleményt, amely ellen­tétes lenne az ország „aktív semlegességi politikájával”. A nicaraguai kormány éle­sen elítélte a San José-i csú­csot. A Costa Rica-i terv cél­ja a Contadora-államok bé­ketörekvéseinek meghiúsítá­sa, Nicaragua elszigetelése. Mindez a washingtoni veze­tés törekvéseit szolgálja — hangsúlyozta a managuai kormány. zott, amikor „átgondolatla­nul” nagyszabású leszerelé­si elképzeléseket terjesztett élő, mert azok nem voltak megfelelően előkészítve. A képviselők nem ellenzik elvben a leszerelési kérdések rendezését, de úgy vélik, hogy Reykjavíkban Wa­shington „ellentmondó jel­zéseket” adott és „szétzilál­ta” a korábbi leszerelési tár­gyalások menetét. A libanoni Vöröskereszt autókaravánja a dél-libanoni Rasl- dije palesztin menekülttábor bejáratánál. A tábor blokádját vasárnap megszüntették (Telefotó — KS) Costa Rica-I béketerv Kudarc San Jóséban Amerikai képviselőház Bizottsági jelentés WASHINGTON Az Egyesült Államoknak a rakétaelhárító rendszerekről megkötött SALT—1 szerződés „szélesebb körű” értelmezé­sére irányuló kísérletei szét­zúzhatják ezt a szerződést, súlyosan gátolhatják a lesze­relés egész folyamatát — je­lentette ki Georgij Arbatov akadémikus, az ismert szov­jet amerika-szakértő a CBS televíziós hálózatnak vasár­nap adott nyilatkozatban. PÁRIZS A csádi Ideiglenes Nemze­ti Egységkormány (GUNT) fegyveres erői az elmúlt idő-, ben az egész csádi hadszín­téren magukhoz ragadták a kezdeményezést — jelentette a GUNT által működtetett Bardai rádió. • * • Monte Carlóban vasárnap véget ért a 27. Nemzetközi tv-, dokumentum-' és riport- filmfesztivál. A február li­án kezdődött szemle zsűrijé­nek elnöke a Magyar Tele­vízió Külpolitikai Szerkesz­tőségének vezetője, Chrudi- nák Alajos volt. A fesztivál történetében először válasz­tottak szocialista országbeli elnököt. A rendezvényen mintegy harminc ország 45 televíziós társasága képvi­seltette magát. BONN Vezető bonni politikusok — Kohl kancellár, Stolten­berg pénzügy- és Genscher külügyminiszter — meghall­gatásával hétfőn befejezte nyilvános működését a bon­ni szövetségi gyűlés úgyne­vezett tengeralattjáró-bizott­sága. A Német Szociálde­mokrata Párt kezdeményezé­sére mgalatoult törvényho­zási szerv feladata volt ki­vizsgálni annak hátterét, hogy a HDW kiéli hajógyár és az IKL lübecki terviroda miként adatott el tenger- iaüattjáró-^tervrajzokat Pre­toriának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom