Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 3. Bővül a hálózat 1. Klasszikus posta — klasszikus gondok Hazánkban a felszabadulás előtt 2462 postahivatal mű­ködött, most viszont már-3189. Az egy postahivatal által kiszolgált terület nagysága, az ott lakók ellátottsága, a szolgáltatások mennyisége és minősége megfelel az európai átlagnak. Minden száz községből nyolcvanhétben ott van a posta, és ahol hivatal nincs, a kézbesítő-gyűjtő járatok révén vehetők igénybe á postai szolgáltatások. Kétmillió küldemény naponta — Naponta 1,9 millió leve­let, 4,3 millió újságot, negy­venezer táviratot, 31 ezer csomagot kézbesítünk — tá­jékoztat dr. Asztalos Ferenc, a Magyar Posta Központjá­nak szakosztályvezetője. — Szolgáltatásaink egyre kere­settebbek az utóbbi két évti­zedben. Ez idő alatt például másfélszeresére nőtt a levél­postai küldemények száma. Ennél is figyelemre méltóbb a pénzforgalomban bekövet­kezett változás: 1965-ben a postai befizetések összege 125,9 milliárd forint volt, a kifizetéseké 53,7 milliárd; ez­zel szemben 1985-ben már 772 milliárd volt az első, 445 milliárd pedig a második té­tel. Így postai közreműkö­déssel bonyolódik le az or­szág banki készpénzforgal­mának 98 százaléka. Talán nem kevésbé tiszteletre mél­tó tény, hogy havonta több mint kétmillió nyugállo­mányban lévő személynek visszük házhoz összesen nyolcmiliiárd forintnyi nyug­díját, előre megállapított na­pon. Vagy — az OTP és a ta­karékszövetke Bevételeinek fokozására, a kisposták gazdaságosságának javítására több új szolgálta­tást vezetett be az utóbbi években a posta, így például néhány megyében a hivata­lok vállalják gyógyszerek ki­váltását, árusítanak könyvet, buszjegyet. Végleges megol­dásnak azonban ez semmi­képp sem tekinthető. A Ma­gyar Posta Központjában megtudtuk, hogy keresik an­nak a lehetőségét, hogy a gazdaságtalan hivatalok — a maitól eltérő szervezeti és A Magyar Tudományos Akadémia Táplálkozástudo­mányi Munkabizottsága köz­zéteszi a táplálkozástudo­mány legújabb megállapítá­sait, következtetéseit. Tu­dományos kutatók és élel­miszeripari szakemberek is­mertetik az egészséges táp­lálkozás alapelveit. Az év el­ső felében megjelenő kiad­ványban útmutatást adnak a gyakorló orvosoknak, dieteti­kusoknak az egységes szak­mai vélemény kialakításához, s a fogyasztóknak az egész­séges táplálkozáshoz. Tájékoztatják az érdeklő­dőket, hogy a különböző ko­rú és testalkatú, fizikai vagy szellemi munkát végző egyé­neknek naponta, mennyi élelmiszert kell fogyaszta­niuk, ahhoz, hogy kielégít­sék a szervezet energia és táplálék szükségletét, de a kelleténél többet se egyenek. A szerzők kiszámították az ajánlott mennyiségű élelmi­szerek energia és tápanyag tartalmát, így az olvasóknak nem kell vesződnie ezzel ha megfelelően kívánnak táp­lálkozni. Ezért más ez a — a posta kezeli a lakossági betétállomány több mint egy­negyedét. Furcsa ellentmondás, hogy miközben a hagyományos postai szolgáltatások iránt nő az igény, e szolgáltatás — a posta vezetői szerint — mindinkább ráfizetéses lesz. Egy általunk készített sta­tisztika szerint a 3189 műkö­dő postahivatal túlnyomó többsége, körülbelül 2500 — ráfizetéses. Számítások sze­rint kétezernél nem keve­sebb lakosú település képes eltartani egy-egy. postahiva­talt. A szűkén vett közgazda- sági érdek tehát a postának azt diktálná, hogy sorra be­zárja a kistelepülések posta- hivatalait. Ma már nyilván­való, hogy sem az iskolakör­zetesítések, sem a vasút szárnyvonalainak lenyesege- tése, de még a tanácsi össze­vonások sem növelték a kis­települések népességmegtartó képességét. Akár tetszik, akár nem, a falusi kisposták léte sokat jelent az ott élők­nek a világgal való kapcso­gazdálkodási rendszerben működtetve — az egyéni ér­dekeltség fokozottabb érvé­nyesítésével, a szolgáltatás minőségének romlása nélkül gazdaságosak legyenek. (Az automatikus távhívás általá­nossá válásával jócskán mó­dosítható lesz e postahivata­lok nyitva tartása, s az üze­meltetési költségeket mérsé­kelni lehet majd.) De ez még odább van. Mai gond viszont, hogy a posta- hivatalok több mint egyötö­de — mintegy hatszáz — ma könyv, mint amilyenek a ha­sonló jellegű útmutatók. A könnyű fizikai és szelle­mi munkát végzőknek pél­dául naponta átlag tíz deka hús, egy tojás, 20 deka zöld­ségféle, 30 deka gyümölcsfé­le, legfeljebb 25 deka kenyér és tésztaféle ajánlott. A ne­héz fizikai munkások na­ponta. átlag 17 deka húst, fél liter tejet, negyed kiló zöldséget, fél kiló gyümöl­csöt. 30 deka kenyeret fo­gyaszthatnak, ha be akarják tartani az útmutatást. Minél többféle táplálékot iktassunk étrendünkbe s azokat arányosan napi négy­öt étkezéssel fogyasszuk — húzzák alá a szerzők. A könyvben az ételek elkészí­téséhez is tanácsot adnak: hogyan főzzük, pároljuk, süssük a húst, a zöldséget, gyümölcsöt, hogy ne vesszen el azok tápértéke, vitamin tartalma, s ne fokozzuk a húsok zsírtartalmát. Felhív­ják a figyelmet: ne sózzuk nagyon az ételeket, mert a kenyérben más’ élelmiszer­ben is van só. Az. egészséges szervezetnek csupán félde­kányi só szükséges naponta. már nem felel meg a kor kö­vetelményeinek. Helyiségeik rosszul fűthetők, a falak vi­zesek, a mennyezetek alá vannak dúcolva. Súlyos te­hertétel, hogy a megyeszék­helyeken az úgynevezett 1. számú postahivatalok felújí­tását — mindenekelőtt költ­ségesség miatt — elodázták. Ebben a posta a huszonne­gyedik órába jutott, tovább aligha halogathatja valaha szép postapalotáinak helyre- állítását. Levélfeldolgozó automatát kap Szolnok — A tervidőszakban hu­szonnégyet újítunk fel a 120 legnagyobb postahivatal kö­zül — mondta dr. Asztalos Ferenc —, míg a kis-, illetve a közepes méretű hivatalok közül körülbelül négyszázat korszerűsítünk. Két város, Szolnok és Székesfehérvár, kap levélfeldolgozó automa­tát, és kicseréljük a Toshibát is Budapesten; evégett frai»- cia és japán cégekkel folynak a tárgyalások. E fejlesztés szorosan össze­kapcsolódik a posta gócüzemi hálózat kialakításával. Az ezredfordulóra kiépülő háló­zat tizenhat nagyüzemből áll majd. Az első — ez közis­mert — Balatonszentgyör- gyön állt munkába, két éve. Év végéig elkészül a székes- fehérvári is, és részlegesen Szolnokon is működik hason­ló. 1988-ban Budapesten, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában egy hírlap­feldolgozó üzem létesül, mel­lette lesz a levél- és csomag­feldolgozó, valamint a posta pályaudvar. Egy évre rá Pé­csett megkezdik az építke­zést, e létesítmény két-há- rom év alatt elkészül. Ezt kö­vetően Győrött és Kecske­méten folytatódik a hálózat bővítése. Mindezek megvaló­sításával kevesebb hibával gyorsabb lesz a munka. (Folytatjuk) F. Gy. Rugalmasan Munkarend számító-v géppel Számítógépre bízták a szá­mítógépgyár dolgozóinak munkaidőnyilvántartását a Videoton tabi üzemegységé1 ben. A blokkoló órát termi­nálokkal váltották fel, s a gép a személyi mágneskár­tyák alapján azonosítja a munkába érkező, illetve az üzemből távozó alkalmazot­takat. Nem öncélú technikai újdonságról, hanem egy ru­galmas munkaidő-rendszer fontos előfeltételéről van szó, amit az anyavállalatnál szerzett kedvező tapasztala­tok alapján vezettek be a Somogy megyei gyáregység­ben. Egyelőre száz dolgozó bi­zonyos határok közt maga döntheti el, mikor kezdi és mikor fejezi be a munkakna- pot. A törzsmunkaidő — amikor mindenkinek a he­lyén kell lennie — 8-tól 13 óráig tart, a fennmaradó résszel viszont ki-ki szaba­don gazdálkodhat, ha összes­ségében ledolgozza a havi. illetve a negyedévi kötelező munkaidőt. A rugalmas munkarend a dolgozók és a vállalat szem­pontjából egyaránt előnyös. Az emberek könnyebben in­tézhetik ügyes-bajos dolgai­kat, s a szabadabban beosz­tott munkaidőt nagyobb ön­fegyelemmel, hatékonyabban hasznosítják. A rugalmas munkaidő elő­nyeit sok más vállalatnál ép­pen a hagyományos nyilván­tartás miatt nem tudják ki­használni. A Videoton szá­mítógépes rendszere és al­kalmazásának tapasztalatait másutt is segíthetik a mun­kaidő jobb kihasználását. Új szolgáltatások Tudományos eredményekről mindenkinek Hz egészséges táplálkozás alapelvei Havonta körülbelül 1 millió forint értékben készítenek cukrászipari és félkész termékeket a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat Gyermek és Munkahelyi Étkeztető Leányválla­latának szolnoki cukrász­üzemében. Fotó: T. K. L. Megsüllyedt a siklósi iskola MHSZ-Medosz megállapodás Együttműködési megálla­podást kötött a Magyar Hon­védelmi Szövetség és a Me­zőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszer­vezete. A megállapodás értelmé­ben tovább fejlődik az MHSZ és a MEDOSZ együtt­működése. A többi között ki­emelt figyelmet fordítanak az ifjúság körében folyó honvé­delmi agitációs és propagan­da munkára, a honvédelmi nevelésre és oktatásra, a sza­badidős és versenysportok- tevékenységre, valamint kö­zös rendezvények szervezésé­re. Nem a téma érdektelen Aki kilép a tárgyalóterem ajtaján, már tudja, hogy mi­ilyen hosszú és nehéz út ve­zet a házasság felbontásáig. K. harminc éves férfi, egy éve vált el. — Ügy érzem, most kezdek rendbejömvi. Az első idők­ben nem tudtam aludni, en­ni, mindig csak azon töp­rengtem, mikor és hol ron­tottam el? Hibáztattam ma­gamat, a feleségemet, né­ha úgy éreztem meg tud­nám fojtani, úgy gyűlöltem, s mégis hiányzott. A mun­kában sem tudtam teljesen feloldódni, mert mindig eszembe jutott, hogy ha hazamegyek, csak a négy fal vár. N. öt éve neveli egyedül tízéves fiát. — Nagyon megviselt a vá­lás. Jó lett volna, ha valaki segít, aki elmondja, hogy szinte mindenki túlesik eze­ken a dolgokon, s nemcsak én érzem magam ilyen rosz- szul. Azóta sokszor beszél­gettem erről hasonló cipőben járó ismerősömmel, s meg­lepően azonos gondjaink voltak. Egyszerűen nem tud­A válás utáni átmenet élethelyzetben nyújthatna segítséget a Hogyan tovább című előadássorozat, és vi­tacsoport, amelyet a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban indítottak az ősszel. S, hogy miért fel­tételes módban írom ezt? Azért, mert sem a tavaszi, sem az őszi tanfolyamot — kellő számú jelentkező híján — nem tudták elkezdeni, de megrendezéséről változatla­nul nem mondtak le. Nagy Lajostól, a szolnoki művelődési központ munka­társától, társalgással egybe­kötött előadássorozat egyik „leendő" vezetőjétől kérdez­tem: — Miről beszélgetnének ezekben a csoportokban? — A hathetes diskurzusok témái: a válás érzelmi vo­natkozásai; a volt házastár­sak folytatódó kapcsolata; Megmozdult a föld Siklós város főterén, a patinás Kos­suth Lajos téren. A talaj süllyedését minden bizony­nyal egy eddig ismeretlen üregrendszer idézte elő. A talajmozgás következtében több épület kisebb-nagyobb mértékben megsérült, besza­kadt a járda és az úttest. Ja­nuár elején csőtörés történt a téren, feltehetően azt is a föld mélyében végbemenő változások okozták, minden­esetre a kiömlött víz tovább súlyosbította a helyzetet. A Kossuth téri általános De nem rövidehb és nem kevésbé megterhelő az az életszakasz sem, amely köz­vetlenül a válás után vár ró. tam felfogni, hogy miért van az, hogy hiába váltam el, mégis hiányzott a férjem, gyakran eszembe jutott; sőt, eleinte még együtt jártunk ebédelni, majdhogynem na­ponta találkoztunk. Legalább két év telt el a válástól, míg érzelmileg és anyagilag úgy- ahogy helyrejöttem. A. három éve vált el, de azóta is tartja volt feleségé­vel a kapcsolatot. Úgyneve­zett „sima” válás volt az övék, gyerek nem volt, kö­zösen megegyeztek az anyagi ügyekben is. — Azóta sem tudunk el­szakadni egymástól — me­séli. Valahogy úgy vagyunk a feleségemmel, hogy „se ve­le, se nélküle” vagyis nem tudunk együtt élni, de egy­más nélkül sem. Az ismerő­sök, barátok is folytan szál­lítják a híreket; van aki saj­nálkozik, van aki irigyel, de szép számmal akadnak olya­nok is, akik még most is össze akarnak békíteni min­ket. rokonok, barátok, munka­társak reakciói a válásra; a válás hatása a gyerekre; vál­tozások a szülő-gyermek kapcsolatban; az újrakezdés stratégiái; az elváltak szá­mára elérhető segítség kü­lönböző formái. Mindez fel­öleli azokat a gondokat, problémákat, amelyekkel egy elvált ember küszködik. — Mivel magyarázza, hogy nem akadt elég jelentkező? — Lehet, hogy az emberek azt gondolják, hogy itt „ki kell beszélni” magánéletüket, intim dolgaikat. Erről szó sincs! A várható érzésekről, konfliktusokról beszélget­nénk, persze a titoktartást is figyelembe véve. — Hogyan próbálták tobo­rozni a közönséget? — A pedagógusok közre­működésére számítva tájé­koztatókat küldtünk az is­koláikba, valamint a műve­iskola épülettömbje meg­süllyedt, a falak megreped­tek. A múlt hét közepén életveszélyessé nyilvánítot­ták az iskolaépületet és az ott tanuló 300 felsőtagozatos diák számára rendkívüli ta­nítási szünetet rendeltek el. Az iskola különálló épület­szárnya nem károsodott, így az ott levő tantermeket to­vábbra Is használják. A fő­téren átvezető útvonalon fél­szélességben lezárták az út­testet, forgalomkorlátozást vezettek be és a súlyos jár­művek forgalmát elterelték. lődési ház programjaként plakátokon hirdettük ezt a szemináriumot. A tájékoztatók után ér­deklődtem az iskolák, gim­náziumok igazgatóitól: Kardos Györgyné, a Vegy­ipari Finommechanikai és Műszeripari Szakközépisko­la igazgatóhelyettese mondja: — Sajnos, szülői értekez­let 2—3 alkalommal van egy évben. Sok a vidéki szülő, akikkel úgyszólván alig ta­lálkozunk. Azt hiszem, az iskola ezt a feladatot nem tudja magára vállalni. Nemosak két ember ügye Botka Lajosné, a Varga Katalin Gimnázium igazga­tónője így vélekedik: — Szerintem nem volt megfelelő a művelődési ház tájékoztatója. Nem is gon­doltuk, hogy a szülőknek szóljunk, a tanáriban kifüg­gesztettük — a kollégák szá­mára —, de szerencsére ná­lunk a tantestületben nin- sen ilyen gond. Szerintem nem az iskola feladata, hogy tájékoztassa a szülőket erről a szemináriumról. Pintér János, a Rákóczi Üti Általános Iskola igazga­tója másként látta ezt: — Megkaptuk az értesítést, hogy lesz ilyen szeminárium. Szóltunk a pedagógusoknak, jónéhányan beszéltek egy- egy ismerős szülővel, oda­adták a tájékoztatót, de nem hirdettük az iskolában, sem a szülői értekezleten nem említettük ezt a témát. Le­het, hogy túl szemérmesek — bár ez inkább álszemérem — voltunk, de úgy éreztük, hogy a válás magánügy. Közügy, vagy magánügy? Mindkettő. Nemcsak a csa­ládokat, a gyerekeket érinti, hanem a munkahelyet, bará­tokat, ismerősöket, egyszó­val társadalmunkat is. Szó­val, mondhatnánk: aki hall­ja adja át. De tanulságul hadd jegyezzem meg: Job­ban kell figyelnünk egy­másra, segíteni az ilyesfajta rászorulóknak, hogy köny- nyebb legyen átvészelni egy- egy ilyen krízishelyzetet. S. Tóth Aliz Válásra előadás avagy, a diskurzus elmaradt Se vele, se nélküle Beszélgetés titoktartással

Next

/
Oldalképek
Tartalom