Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-03 / 28. szám
1987. FEBRUÁR 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fél év osztályzatokban Szombaton véget ért az iskolákban az első félév. A héten — az új Oktatási Törvény értelmében az intézmények vezetői által megjelölt napon — megkapják a gyerekek a félévi értesítőt, amelyben a nevelők osztályzatokkal értékelték a tanulmányi munkát magatartást és szorgalmat. Kivéve persze az általános iskola első osztályait, akiket még nem érdemjegyekkel minősítenek. Az eddigi rövid gyakorlattól eltérően azonban ismét kapnak félévi osztályzatokat a másodikosok és az ötödikesek. Az egyik családban örömet szerez majd az értesítő, a másikban nem, lesz ahol meglepetést, csalódást okoznak az osztályzatok. Szülői dicséret, jutalom várja sok helyen a jól tanuló gyereket, a másik, a rossz diák pedig legszívesebben haza se menne, hiszen már előre tudja mit fognak neki mondani, esetleg kinéz egykét füles is. Mielőtt azonban elcsattanna a pofon el kellene gondolkodni azon, hogy ki érdemelné meg leginkább. Téved az a szülő, aki azt hiszi, hogy jól nevelte a gyerekét ha mindent megadott neki, s cserébe azt várta el, hogy ő csak tanuljon. Ha egészen kis kortól kezdve nem szoktatták munkára, azaz nem kapott feladatokat, vagy nem ellenőrizték annak teljesítését, aligha várható el, hogy csak magától kialakul majd benne a felelősségérzet. A rossz osztályzat, a kudarc ilyenformán nemcsak a diákoké. Az is igaz persze, hogy a pedagógusok a félévi osztályzatoknál inkább hajlamosak a lefelé kerekítésre. Figyelmeztetésképpen, hogy baj van a szorgalommal, a tanuláshoz való viszonnyal. Persze ismerve a gyerekek személyiségét alapos mérlegelés után, hiszen a diákok sem egyformák. Van akinél a félfelé kerekített osztályzat, a megelőlegezett bizalom az eredményesebb módszer, másoknál a rosszabb jegy. Talán, éppen ezek miatt is, no meg azért, mert a félévi osztályzat a felsőbb évfolyamokat kivéve nem számít a továbbtanulásban — a félévi értesítőnek nincs akkora súlya a köztudatban mint az évvégi bizonyítványnak. Hiszen, az osztályzatokat csak az ellenőrzőbe írják, s a tanév végére majd ki lehet javítani a kettest hármasra, a négyest ötösre. Fogadkoz- nak is majd otthon, az iskolában a diákok, hogy a második félévben szorgalmasan rendesen tanulnak, kiköszörülik a csorbát. Csakhogy ez egyedül aligha megy, hiszen a félévi értesítő éppen azt bizonyítja, hogy az otthon nem ellenőrzött, „ő csak tanuljon" biztatással magára hagyott diák úgy szerepelt az iskolában, ahogy az osztályzatai mutatják. — tg — Öröm az újvárosi iskolában Egyre gyakrabban kapunk híreket az iskolákat támogató társadalmi összefogás nagyszerű példáiról. Ezúttal Mezőtúrról érkezett az örömteli beszámoló, az Üjvárosi Általános Iskola és a munkásőrök régi és jó kapcsolatának újabb eseményéről: egy személyi számítógéppel lepték meg a diákokat és nevelőiket a fegyveres testület tagjai. Növekvő érdeklődés, szűkülő választók Könyvesbolt a faluban Diana szarvassal. A hatvani Galériában úí képzőművészeti kiállítás látható. Istókovits Kálmán festőművész és Molnár Elek kerámikus közös kiállításon mutatja be új alkotásait. Képűnkön: Molnár Elek Diana szarvassal című műve (MTI-fotó: Szabó Sándor — KS) Barátsági napok, szerzői estek A bolgár kulturális központ terveiből Az idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ, amely 1986-ban is eredményesen szolgálta a két nép kulturális kapcsolatainak erősítését. A fővárosban és vidéken száznál több képzőművészeti és fotókiállítást, zenei és irodalmi előadó estet rendeztek, míg Szolnok, Baranya, Somogy és Zala megyékben sikeres magyar— bolgár barátsági hetekre került sor. A Hazafias Népfronttal való együttműködés keretében 1987-ben is barátsági napok lesznek februárban Békés, Vas, márciusban Baranya, Somogy és Zala megyékben, májusban Hóiméban, októberben pedig Bács- Kiskun megyében. A kulturális programtervezetből érdekesnek ígérkezik az a március végi karikatúra kiállítás, amelyet a gabrovói Humor és Szatíra Házával közösen nyitnak meg. Folytatódik a bolgár Irodalom magyar műfordítóit bemutató sorozat, s már hagyománynak számít az is, hogy szerzői esten mutatkoznak be Magyarországon diplomát szerzett bolgár alkotó- művészek. Valljuk be, a falusi estékről alkotott nosztalgikus elképzelésünkben legföljebb a kaléndári- um, vagy a biblia van a színes szőttessel letakart asztalon. A valóság azonban már régen túllépett az idilli képeken, és országszerte, az egyesek által elmaradottnak hitt Szabolcs megyében is, dinamikusan fokozódik a könyvek iránti érdeklődés, egyre több pénzt áldoznak e nemes szenvedélyüknek az emberek. Ez derült ki a minap is, amikor a szövetkezeti könyvterjesztési verseny eredményét hirdették ki. A versenyző üzletek forgalma egy esztendő alatt 23 százalékkal nőtt, és ennek következtében 17 százalékkal emelkedett az egész áfész- könyvesbolthálózat éves forgalma. Nem kevesebb, mint 190 szövetkezeti tulajdonformában működő könyvesbolt, és 5300 könyvbizományos munkájáról van szó. Tavaly 770 millió forint értékű könyvet adtak el a falusi boltokban, utcai pavilonokban, munkahelyeken. Az ország lakosságának több mint 40 százaléka él az áfészek „vonzáskörében”, olyan vidékeken, ahol a kultúra sugárzása még nem egyenletesen erős. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az áfészboltok fő feladata a lakosság alapellátása élelmiszerből, ruházati és iparcikkekből. A könyvérté- kesités forgalmuknak csupán 3—4 ezrelékét jelenti, vagyis a közművelődés jelentőségét felismerve, kultúrmisszióként vállalják. A szövetkezeti könyvterjesztés ellátása, szakmai irányítása, tájékoztatása, esetenként érdekeinek képviselete másfél évtizede a Könyvértékesítő Vállalat fel-« adata. Azt nem mondhatjuk, hogy mint nyereségorientált vállalatnak, érdeke is ez a szerepkör, mert a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerinti 5 százalékos nagykereskedelmi árrés még a kiadásokat sem fedezi, jövedelemképzést nem tesz 'lehetővé. Így jelenleg a Könyvért számára ellentét van a művelődéspolitikai érdek és a vállalatgazdálkodás között. Ennek ellenére, szerteágazó kapcsolatrendszeren keresztül segíti a szövetkezeti könyvesboltok munkáját, például 90 vidéki könyvesboltba „házhoz viszi” saját gépkocsijával az új könyveket, így azok a fővárosi szállítmányokkal egyidőben érkeznek meg az olvasókhoz. Elvi jellegű állásfoglalásaikkal a szövetkezeti érdek- védelmi szervek is hangsúlyozzák, milyen fontosnak tartják a könyvterjesztés nemes ügyét. A szövetkezeti vezetők elkötelezett, áldozatokat hozni is kész emberek, ámde a gazdasági szabályozás, mindenekelőtt a készlet- gazdálkodás és a finanszírozás okozta nehézségektől nem tudnak szabadulni, ami elsősorban a könyvkínálat gyérülését okozza. Bár a Szövosz 120—130 napban jelölte meg a készletek kívánatos forgási sebességét, a valóságban átlag 50—60 nap alatt cserélődik a könyvesboltok készlete. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az üzemeltető áfészek minél előbb vissza akarják nyerni befektetett pénzüket, ez arra ösztönzi a könyvesboltokat, hogy gyorsan fogyó, többnyire kommersz irodalom beszerzésével, terjesztésével meneküljenek a gazdasági szorításból. Ez a tendencia nem kedvez az igényes olvasóknak, de még a diákoknak sem, akik sokszor nem tudják megvásárolni az iskolában előírt kötelező irodalmat. Nem is beszélve arról, hogy a falvakban megnőtt az érdeklődés a szakkönyvek és a tudományos ismeretterjesztés iránt is. — a könyvválaszték pedig szűkül a boltokban. A kereslet, a könyvet keresők igényei szempontjából kezd elmosódni a különbség város és falu között, a kínálat, az áfész-könyvkészletek viszonylagos csökkenése miatt viszont romlik a szövetkezeti könyvterjesztés versenyképessége. Az ellentmondás feloldására törekedve a Könyvért és az áfészek közös boltokat létesítettek, az átlagosnál nagyobb készletekkel, amelyek forgási sebessége 156 nap. Mindennek eredménye évi 20 százalékos forgalomnövekedés a közös boltokban. A magyar könyvszakma társadalmi szervezetében a szövetkezeti könyvkereskedelemnek nagy a művelődéspolitikai szerepe. Ám a művelődéspolitikai célok és a gazdaság összhangja hiányzik. Ezért széleskörű állami és szövetkezeti összefogásra van szükség a fejlődést gátló akadályok elhárításához. Nemcsak a Könyvért és a Szövosz érdeke, hogy a falusi estéket értékes, hasznos könyvek társaságában tölthesse el négymillió hazánkfia. I. E. Heti nyolc óra matematika „Nem vagyunk csodabogarak, zsenik...” Speciális osztály a Verseghyben------------------------7------------------------------------------------V alamikor a hetvenes években végzett az utolsó matematika-tagozatos osztály a Verseghy Ferenc Gimnáziumban Szolnokon. Azok a diákok nemcsak az erőt próbáló érettségi vizsgán remekeltek, de majdnem teljes számban jutottak be a felsőoktatási intézményekbe. A tizenévesek szóhasználata szerint „zsinórban” nyerték a tanulmányi versenyeket, közülük sokan — már nem pályakezdő — orvosként, mérnökként, pedagógusként dolgoznak a megyében. Van köztük fizikus, geológus, közgazdász és csillagász is. Az iskolán belül legendás hírük volt: talán a számok szigorúan egyértelmű világa iránt kevésbé érdeklődő társaik is hozzájárultak ehhez. Pedig csak annyival voltak náluk többek, hogy a logikus gondolkodás szép képességét — tehetséggel ötvözve — nagyobb mértékben sajátíthatták el, mint kortársaik. Szolnokon, Kecskemóten Amatőr képző- és iparművészek kiállítása Száztíz alkotó több mint háromszáz művel pályázott A középiskola reformjával — a fakultáció bevezetésével egyidőben — aztán megszűnt a matematika tagozat a Verseghyben. A diákok persze — az átlagosnál több tantárgyi órában — továbbra is zavartalanul fürkészhették a természet- és alkalmazott tudományok titkait, de úgy látszott, ez a forma mégsem tudja pótolni igazán a speciális tantervű osztály követelményeit.-- Többször kértük a Művelődési Minisztérium illetékeseit, az Országos Gimnáziumi Szakbizottság tagjait, hogy járuljanak hozzá ismét egy speciális tantervű osztály létrehozásához — mondja Molnár Sándor igazgató. —. Elsősorban nem a régi hagyományok, a tanári kar gazdag tapasztalatai, vagy a meglevő orosz—angol speciális osztály eredményei indokolták törekvéseinket, hanem az általános iskolát végzett tanulók és szüleik igényei. Az ostrom végül sikerrel járt. Alapos előkészítő munka után 1986 elején tettek felvételi vizsgát az osztály majdani elsős diákjai, akik ma — egy évvel később — már félévi bizonyítványaikat várják. — Az általános iskolai tananyag alapján 6—8 feladatból álló írásbeli tételsort állítottunk össze a jelentkezőknek — magyarázza az osztály egyik szaktanára, Peták Kálmán. — Az elbírálásnál a szokásoktól eltérően nem az úgynevezett hozott jegyek voltak a lényegesek. hanem hogy szeretik-e elég jól tudják-e a gyerekek a matematikát. Nehogy félreértse: nem az ismeretek mennyisége számít és számított, hanem az, hogy birtokában vannak-e alapvető — illetve annál mélyebb — gondolkodási készségeknek. — Kislétszámú, de teljes osztály indult tavaly szeptemberben — veszi át a szót Kiss József, a huszonhárom diák másik szaktanára. — A beiskolázás rugalmas: any- nyi gyerek nyer felvételt, amennyi megfelel a minimális követelményeknek. — Az első osztályban heti nyolc óra matematika — később hét. hat, majd negyedikben kilenc — persze nagyobb erőfeszítést igényel, mint az egy „sima” osztálynál szokásos, de a megtanulandó, elsajátítandó anyag szempontjából nem többet, mint a legkisebb óraszámú fakultáció törzsanyaga. — Illetve annyival többet, amennyit még elbírnak — teszi hozzá Peták Kálmán mosolyogva. Elit osztály ? Csodabogarak? A kérdésre maguk a diákok válaszoltak. Smehák Gyuri, aki a dr. Csanádi Körúti Általános Iskolából jött, szerényen csak ennyit mondott: — Annyi az egész, hogy nincs bajunk ezzel a tantárggyal. — Annál inkább az orosz- szál, az irodalommal — susogja mellettem Pásztor Gabriella. Persze ezt nem kell komolyan venni, hisz maguk is bevallják: örülnek annak, hogy magas a mérce, nagyobb a követelmény. — Értelmesen kell tanulni, és akkor nem leszünk „féloldalasak" — folytatja a gondolatot a tószegi Galaczi Zoli. És itt álljunk meg egy pillanatra. Hisz nagyon fontos kény,1 hogy nemcsak Szolnokról, Tószegről, vagy a megye más településeiről verbuválódtak az osztály tagjai: Pásztor Gabriella például a Heves megyei Sírokról jött Szolnokra tanulni. — A szüleim itt végeztek, a régi matematika tagozaton. Amikor két héttel a jelentkezési határidő előtt megtudtam, hogy itt ilyen formában lehet tanulni, velük legyűrt, közösen határoztuk el, hogy megpróbálom. Most a nagvmamáméknál lakom. A többi, messziről jött diák a Kossuth téri kollégiumban kapott és kap helyet: az iskola tanárat, diákjai Pest és Heves megyéből, a Dunán inneni országrészből várják a jövő tanév elsőseit. 1987. február 23-án kilenc órakor újra megtelik velük az egyik tanterem, amikor a felvételi vizsgán kétórás agytornára gyűlnek össze a jövő orvosai, mérnökei, pedagógusai vagy csillagászai. — bálint — Tizenharmadik alkalommal kerül sor az idén az országos amatőr képző- és iparművészeti kiállításra. A háromé venkénti seregszemlének ezúttal júniusban Kecskemét lesz a házigazdája. Az országos tárlatot a hagyományoknak megfelelően megyei kiállítás előzi meg. Szolnokon január 26-án és 27-én hivatásos művészekből és művészettörténészekből álló bizottság zsűrizte a pályázatra beérkezett alkotásokat. A három évvel ezelőtti felhíváshoz képest az idén több alkotó, — minőségben jobb színvonalú- művekkel — jelentkezett. Így a megye huszonhét településéről összesen száztízen pályáztak, műfajonként három alkotással. A nem csekély mennyiségű festményből, grafikából, kisplasztikából, iparművészeti tárgyból nyolcvan szerző összesen százhatvan művét találta érdemesnek a zsűri a megyei bemutatásra. A kiállítást február 14-én nyitják meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, majd díjakat adnak át a legsikeresebben szereplő alkotóknak. A megnyitót követően fórumot tartanak, s ugyancsak ezen a 'tanácskozáson választják majd meg a Szolnok Megyei Amatőr Képzőművészeti Tanács vezetőit, tisztségviselőit. A kiállítást március 16-dg nézhetik meg az érdőklődők. A művek között láthatjuk azt az ötven alkotást is, amelyet az országos 'kiállításra javasolt a zsűri. Ezekből választja majd ki az országos bizottság azokat a festményeket, kisplasztikákat, iparművészeti tárgyakat, amelyek Szolnok megyét képviselik a 'kecskeméti seregszemlén. Felvétel SZET-tanfolyamra Az agrárfelsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága szakmunkásokat előkészítő tanfolyam (SZÉT) felvételt hirdet az 1987—88. tanévre. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemekben dolgozó, 30 évnél fiatalabb szakmunkások, akik legalább általános iskolai végzettséggel és szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek, szakterületükön legalább két éve fizikai munkakörben dolgoznak, illetve munkahelyük a tanfolyam elvégzésében számukra támogatást nyújt. Jelentkezhetnek a mező- gazdasági szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek végzős tanulói is, számukra a tanfolyam az alapvető feltételek megszerzéséig előfelvételt biztosít. A jelentkezéseket levélben 1987. március 31-ig az alábbi címre lehet beküldeni: Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága SZÉT-tanfolyam, Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103. A jelentkezők részére a tanfolyam vezetősége megküldi részletes tájékoztatóját és a felvételhez szükséges jelentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve április 15-ig kell a tanfolyam címére eljuttatni A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1987. júniusában pályaaflkalmassájgi vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről ennek alapján történik döntés.
