Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 29. IA tudomány világa I Kósésben vagyunk Elektronizálás a gépgyártásban Hogy fejlődésünkben milyen szerepet játszik az elektronizálás, nem szorul magyarázatra. További fejlesztése a népgazdaság egyik fő célja. Vonatkozik ez különösen egyik legfontosabb iparunkra: a gépiparra. Az az OMFB tanulmány, mely az elektronizálás további fejlesztésének lehetőségeit foglalja össze, értékes javaslataival hozzájárul a VII. ötéves terv végrehajtásához, a gépgyártás fejlesztéséhez. A program összeállításánál, a vitákon, a megbeszéléseken az OMFB szakemberein kívül az Ipari Minisztérium, egyéb szervek és vállalatok. Az elektronizálás a tervezőmunkára is vonatkozik. A tanulmány utal arra, hogy 1990-ig megkezdik a nehézgépgyártásban a számítógépes gyártmánytervezés bevezetését személyi számítógépek beszerzésével. A szerintézmények illetékesei is részt vettek. Jerzsabek Lajos, az OMFB osztályvezetője megvalósíthatónak értékelte a tervet beszélgetésünk alkalmával. Elmondta egyebek között, hogy a gépiparnak, kettős a feladata. Elsősorban népgazdaságunk, ezen belül az ipar minden ágazata, és saját maga számára is elő kell állítania a korszerű termelőberendezéseket és eszközöket. Ezt a funkcióját a jövőben erősíteni kell. Ezen kívül mind a beruházási javak, mind a fogyasztási cikkek területén növelni kell az exportot szocialista és tőkés relációkban egyaránt. számszerkesztés területén megoldják áz idomszerek, forgácsoló szerszámok, tipizált készülékek számítógéppel segített tervezését. Személyi számítógéppel kezdik meg az esztergálás, marás technológiai tervezését. A teljes művelettervezés, a normaidő számítás, a technológiai adatbank létrehozása közepes számítógép fel- használásával történik. 2000-ig megvalósítják a számítógépes gyártmány, szerszám- és gyártástervezést, a mikrofilmes dokumentációs tárolást, és a számítógépes nyilvántartást. Iskolai leckék Milyen fejlesztési javaslatokat, igényeket támaszt a tanulmány az elektronikai iparral szemben? Nos, a gépgyártó vállalatoknál bővíteni kell a jelenleg szűk fejlesztő kapacitásokat. Meg kel'l javítani az északmagyarországi ipari régióban az elektronika szakos mérnök- ellátást, mely lényegesen rosz- szabb, mint Budapesten. Sürgősen meg kell oldani az elektroműszerészek és technikusok kiképzését. Ez az iskolákra is nagy feladatot ró. Nem ártana, ha már az általános és középiskolákban megvalósulna a számítógépes alapképzés. Az sem lényegtelen, hogy az oktatóhelyeken minden eszköz a rendelkezésre álljon a tanításhoz. A fejlesztési programokban egyre többször találkozunk ezzel a két szóval: hardware (magyar szóhasználatban: hardver) és software (szoftver). Az első a számítógép működéséhez szükséges technikai, technológiai tényezők összességét, a másik a számítógépek illetve az automatikus vezérlés működtetéséhez készült szellemi termék, például gépi nyelv, program, algoritmus összességét jelenti. A nemzetközi kereskedelemben is egyre nagyobb szerepet játszanak a számítógépek, mikroprocesszorok. Nem véletlen, hogy a tanulmány is kiemeli: elő kell segíteni olyan hardware és software fejlesztő és alkalmazó vállalkozások hálózatának létrejöttét, melyek rugalmas fejlesztőként és alkalmazóként kiszolgálják a gépgyártókat, elvégezvén a szerviz feladatokat is. A tanulmány természetesen nem csak, öt évre szól. Meríteni lehet belőle a további években is. — h — i — A tanulmány feltárja: a hazai gépipar elektronizálásának fejlesztését egyidejűleg két tematikai irányra kell koncentrálni. Egyrészt a termelőfolyamatok automatizálására, másrészt a termékelektronizálásra: a fi- rommechanika és az elektronika kölcsönhatásából nyerhető előnyök kihasználására, illetve a kölcsönhatás feltételrendszerének megalapozására és fejlesztésére. A termék és termelés oldaláról történő közelítés a szakemberképzésben és továbbképzésben is korszerűsítést kíván. Érdeke tehát minden vállalatnak, hogy megteremtse a feltételeket a szakember-gárda kialakításához. Ha a hazai és a fejlett tőkés országok gépiparának fejlődésbeli különbségét vizsgáljuk, egyértelmű: késésben vagyunk mind a gépipari termékek, mind a gépipari termelés elektronizációja tekintetében. Vállalataink elektronikai alkatrészekkel és építőegységekkel való ellátottsága sem az elemek korszerűsége, sem a szállítások átfutása, sem a terve- ző-fejlesztő-kivtelező szolgáltatások minősége és rugalmassága terén nem hasonlítható össze a konkur- rens tőkés cégek viszonyaival. A tanulmány részletesen feltárja az elektronizálás elmaradásának okait, s hosszú oldalakon tárgyalja a fejlődés következményeit. Mit kell tehát tenni? A szerszámgépiparban például kulcskérdés a gépgyárak konstrukciós irodáinak számítógépes tervező munkahelyekkel történő ellátása. Nagyon fontos a konkurenciák naprakész figyelése, nyilvántartása, következtetések levonása műszaki paraméterek, árak, szállítási feltételek, határidők vonatkozásában. Kevés a szerszámgépiparban alkalmazott mérőgép és lézeres mérőberendezés, holott ezek alkalmazása kötelező lenne, hiszen a fejlett ipari országok szerszámgépgyáraiban a gépek pozícionálási pontossága csak lézeres berendezéssel,' teszt darabjai csak mérőgéppel minősíthetők. Számítógép a tervezésben Pusztuló koala mackók Egérben — emberi gén Az osakai (japán) egyetemen kísérleti egerekbe olyan emberi gént ültettek át, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy az emberi szervezet számára idegen szövetet kilökő fehérje-ellenanyagot termel. Az emberi gént először baktériumokban klónozták, szaporították, majd megtermékenyített egérpete- sejtekbe juttatták bele. Az után, hogy ezeket a petesejteket visszaültették anyjuk méhébe, az egéranyák harminc kölyköt hoztak a világra. Közülük kettőben megtalálták az emberi fehérjét termeltető gént, s az egerek ezt a fehérjét — saját szervezetük teimékeként — azóta Is termelik. Bizonyos eukaliptuszfajok levelei olyan anyagot tartalmazhatnak, amely a levelekkel táplálkozó koala mackók nőstényeinek terméketlenségéhez vezethet — ezt a lehetőséget vizsgálják legújabban ausztrál kutatók. Tulajdonképpen a koala mackók petefészek-cisztáinak és egyéb méhmegbetegedései- nek okát próbálják tisztázni, mert ezek a betegségek vezetnek sterilitáshoz. Mel- boume-től 130 kilométernyire délkeletre a Philip-szige- ten 30 koala mackó nőstényt fogtak be, és vizsgáltak meg behatóan. A vizsgálat eredménye riasztó: az állatok 90 százalékának petefészek-cisztája volt, ami lehetetlenné teszi a szülést. Egy másik mackócsoportban, a Philip- szigetektől mindössze 10 kilométernyire, csak 10 százalékos sterilitást találtak. A petefészek-ciszta súlyos hormonális zavar következménye. A juhok és szarvasmarhák esetében ezeket a zavarokat a gyep füveiben lévő növényi ösztrogénekre vezették vissza. Bizonyítás 330 6v után Csipke vagy valami más? A kép nem halasi csipkét ábrázol, hanem bizonyítékot jelent arra vonatkozóan, hogy a matematika gyönyörű is lehet. Az ábrázolás egy angol matematikus a Birmingham-i Aston Egyetem tanárának a diszkrét dinamikában végzett munkájának a mellékterméke: azt mutatja, mi történik, amikor egy meghatározott nemlineáris függvény ismételten leképezi önmagát. Ezt hívjuk iterációnak. A függvény egymást követő értékei síkbeli pontokként jelennek meg az ábrán. Előszói- véletlenszerűnek tűnnek, de végül megjelenik egy forma. A valahogy önmagának is ellentmondó „determinisztikus káosz” kifejezés írhatja le némileg ezt a viselkedést. Feltűnő lehet a fenti sorokban a diszkrét szó a dinamikával kapcsolatban. Ez itt mást jelent, mint a köznapi nyelvben: elkülönült részekből, tagokból állót, a folytonos (kontínuus) ellentétét. A kősóíkristály is például diszkrét szerkezetű, egymástól viszonylag elkülönült nátrium- és klórionokból áll. A matematikában is beszélnek diszkrét módszerekről, problémáikról, például diszkrét geometriáról, szembeállítva e módszereket, problémákat a folytonos tárgyalásmóddal. A diszkrét módszereknek többek között az ad különös aktualitást, hogy a korszerű elektronikus számítógépiek digitális, tehát diszkrét működésűek lévén, a folytonos problémák közelítő megoldására csak úgy képesek, hogy a problémákat egy diszkrét problémával helyettesítik. A diszkrét geometria eredményeit a mérnöki és fizikai tudományokban gyakran alkalmazzák, és még a biológiában is. Az egyik legtöbbet vizsgált probléma például a kitöltések és a fedések elmélete: egymásba nem nyúló körlapokkal a sík hányad része tölthető ki? Már Kepler, a híres csillagász sejtette (1611), hogy a sík olyan körelhelyezéssel tölthető ki legjobban, amelyben minden kört hat másik érint. A mérnöki tudomány ezt az elvet használja is a gyakorlatban. Líbia sivatagi területein ilyen kör alakú öntözött területeket létesítettek, vagy Kuvaitban a sűrűn elhelyezett víztárolók kör alakú fedőlapjai is hasonlóan helyezkednek el. Kepler sejtését soha senki sem vonta kétségbe, a sejtés bizonyítása mégis 330 évet váratott magára, ami végül is magyar kutató eredménye lett. De a példának térbeli megfelelője is van: a térnek hányad része tölthető ki egymásba nem nyúló egybevágó gömbökkel? Matematikai értelemben a kérdés ma is megoldatlan. A képünkön hasonló ábrák könnyen elkészíthetők színesben is. Hangos álom Olykor hirtelen megszűnik az alvó csecsemő légzése, de ezt a váratlan bölcsőhalált — kiváltó okát ma se, értjük teljesen — meg lehet előzni azonnali beavatkozással. Sajnos, a krízis jobbára éjszaka következik be, mindenfajta hallható jelzés nélkül. Ezen segít egy új találmány, amelyet egy tasmániai orvos dolgozott ki. Készüléke félig merev alapból áll, amelyre légbuborékokat tartalmazó polietilénfóliát és több rétegben celofánt vagy hajításkor recsegő hangot adó egyéb anyagot, továbbbá mikrofont helyeznek. A gyermek mellkasára erősített készülék mindaddig folyamatosan zizegő hangot ad, amíg a csecsemő normálisan lélegzik, mert a recsegő rétegek ráfeküsznek a polietilénfólia légbuborékjaira. A mikrofon hangját elektronikus áramkörbe vezetik, amely vörös lámpácskát villant fel, és riasztó jelzést szólaltat meg, ha a mikrofonból néhány másodpercen át nem érkezik zizegő hang. Ezen a módon a készülék azonnal riasztja a szülőket, ha a kisgyermek légzése éjszaka megáll. A cukorrépa gomba-betegsége A hetvenes évek elején az NSZK Hessen tartományában a cukorrépának egy új, eleinte fonalféregnek tulajdonított betegségét fedezték fel. A nyolcvanas évek óta ez a betegség nemcsak az NSZK egyéb területeire terjedt át, hanem már a világ számos táján pusztít. Okozója egy gomba, amely a répa elhalásos érsárgulásának vírusát terjeszti. Emiatt a cukorrépa (de a takarmány- répa is) ahelyett, hogy jó répatestet nevelne, szakállas gyökérzetet fejleszt. ÚJ eljárás Hűtés — nagy sebességgel A floridai műszaki egyetemen olyan hűtési eljárást dolgoztak ki, amely ezerszer- te-tízezerszerte gyorsabb az eddigieknél. Azon alapszik, hogy a levegőt rövid lökésekkel nagyfrekvenciájú rezgésbe hozzák. A gyorsan ide-oda lengő levegőnek roppantul megnő a diffúziója, s a meleg felületről a hőmeny- nyiség pillanatok alatt elvezetődik. ígéretesnek látszik az új eljárás atomreaktorokban, mert így azok megbízhatóbban védhetők a túlme- legedés ellen. A mesterséges holdakon is jövője van: azokon bizonyos berendezéseket nagyon jól kell hűteni ahhoz, hogy a számukra legkedvezőbb hőfokon működhessenek. Az új eljárás eredményesen alkalmazható az egészségügyben mindenütt, ahol a tüdőt gyorsan és nagy mennyiségben kell ellátni oxigénnel, például elsősegélynyújtáskor. A kísérletek szerint itt másodpercenként negyven rezgés elegendő, míg a műszaki alkalmazásban a másodpercenként százig is kiterjedő rezgés bizonyult hatásosnak. Egy év alatt kristálypalota A londoni Kristáiypalota. A fénykép maga is technikatörténeti érdekesség, a fényképészet úttörője, Fox Talbot készítette a múlt század 50-es éveiben (Londoni Elton-gyűjteményből) A Londonban 136 évvel ezelőtt az 1851-ben megnyílt első világkiállítás épületével („Kristálypalota”) kezdődött meg az építészet forradalma. Ennek a maga idejében teljesen újszerű épületnek szerelését 1850. szeptember 26-án kezdték meg, így meglepően rövid idő alatt készült el. Felhasználtak hozzá 2300 öntöttvas tartót, 358 kovácsoltvas állványzati részt és 100 ezer négyzet- méter üveg került beépítésre az 554 méter hosszú és 42 méter magas épületbe, amely annak idején az Egyesült Királyság építőiparának csúcsteljesítményét demost- rálta. Röviden megemlítjük, hogy a jobb hőszigetelésű üreges téglát a múlt század 70-es éveitől, Aspdin angol kőműves találmányát (1824) a Portlandcementet a tégla helyettesítésére, a 80-as évektől az amerikai felhőkarcolók építésénél a vas, az acél, a beton és az üveg kombinációját használták fel az építőiparban. K. A. Technikatörténeti érdekességek Két irányba
