Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
1987. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A történelmi gyökerekről dokumentumokban Békét a családban és a világban Arcok az országos békekonferencia küldöttei közül A magyarországi cigánykérdés Zsígmond korától 1985-ig A Magyarországon élő cigányságról meglehetősen tagolatlan, felemás és előítéletektől terhes kép él közgondolkodásunkban. Ennek természetesen sokféle — bonyolult szövevényrendszert képező — oka van. Egy azonban bizonyos: a cigányságról — mint önálló szokás — hiedelem —, norma — és értékrendszerrel, közösségi tudattal és sajátos kultúrával rendelkező etnikai csoportról —, még mindig nem tudunk eleget. S amit tudunk, abból is nagymértékben hiányzik a történeti szemlélet. Erdős Kamill, a Békés megyei cigányokról 1979-ben megjelentetett tanulmányában ezt így fogalmazta meg: „A cigányság eredete, származása, életfelfogása és hitviliága a környező lakosság előtt ismeretlen... A magyar emberek sokkal többet tudnak pl.: a négerekről, vagy az indiánokról, mint a cigányokról, pedig ezek köztük élnek”. Így nem egyszerűen hiánypótlónak, hanem közgondolkodásunkat is formáló alapműnek kell tekintenünk azt a kötetet, amely a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelent meg A magyar- országi cigánykérdés dokumentumokban 1422—1985 címmel. Persze nem először vehettünk kézbe az etnikum történetét valamilyen szempontból vizsgáló kiadványt, hisz a Századok, a Kritika, a Szociológia, a Jászkunság vagy a napilapok, hasábjain A jövőben tematikus ösz- szeállításokban kívánják forgalmazni a MAFILM Népszerű-Tudományos Stúdiójában készült rövidfilmeket. A stúdió tavaly decemberben megújult vezetőségének elképzelése szerint megváltozik a tudományos rövidfilmek forgalmazása. Eddig ugyanis csak mint kísérő filmek szerepeltek a mozik műsorán, a híradó és a nagy- játékfilm közé illesztve, ezután pedig önálló blokkokat alkotva kerülnek vetítővászonra. A változtatást több tényező is indokolja. Egyfelől megnőtt a tudományos ismeretterjesztő rövidfilmek hossza, másfelől az önálló műsorö',si'eállítás egy adott nézőréteghez szólhat, s így a tematikus rövidfilm-blokk könnyebben jut el a kifejezetten ez iránt érdeklődő közönséghez Ennek jegyében a stúdió gyártási programja is átalakul: egy egy témakört több filmmel, más és más megközelítés* móddal, átfogóan igyekeznek bemutatni az alkotók. Ezt szolgálja a stúdiónak az az elképzelése is, hogy — kilépve a rövidfilm műfaji és időbeli kereteiből — egészestés formában, vagy a televízióval közösen készített sorozatokban dolgozzamár több résztanulmány látott napvilágot; négy évvel ezelőtt pedig A cigányok története címmel összefoglaló, átfogó jellegű monográfikus kiadvány is megjelent. E mostani dokumentumgyűjtemény tehát — a szó legszorosabb értelmében — kiegészíti az előzőeket. A kötet mintegy ötven oldalas bevezető tanulmányában a szerkesztő Mezey Barna és munkatársai, Po- mogyi László és Tauber István az egyes dokumentumok megértéséhez szükséges áttekintést adnak a cigányság történetéről: első magyarországi megjelenésüktől mai viszonyaink általános jellemzéséig. Elemzésük elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen történelmi okokra vezethető vissza a cigány életforma konzerválódása a feudalizmus és a kapitalizálódás korában. Megállapításaik szerint a XVIII. századig az uralkodó osztály támogatása és a viharos társadalmi viszonyok segítettek tartósítani a hagyományokat, a cigányközösségek ellenállása a felvilágosult abszolutizmus időszaka után pedig az erőszakos asszimilációs kísérletekkel, az eredet- és etnikai tudat kialakulásával egyenes arányban nőtt. A dualizmus és a Horthy-rendszer idején az adminisztrációs intézkedések, a törvényhozási és közigazgatási eszközrendszer, az egyre fokozódó előítéletek nehezítették meg a cigánynak fel egyes témaköröket. Így például az 1987-es Néprajzi Fesztiválra több néprajzi témájú film készül a stúdióban, és ezek a fesztiválon kívül is, egy-egy önálló összeállításként fontos dokumentumai lehetnek a hagyományőrzésnek, a nemzeti múlt és örökség közkincsé tételének. Üjabb alkotásokkal bővül a természetfilmek kínálata is. A széles tematikában a húsevő növények bemutatása éppúgy helyet kapott, mint a gombák világának vagy a madarak utódgondozásának tudományos megalapozottságú képi illusztrálása. A készülő és tervbevett filmek körében nemcsak a természettudományok vannak jelen, hanem a művészeti ágak és a humán tudomány- területek is. Lakatos Iván, a’ stúdió új vezetője a tragikus sorsú festőművész, Gulácsy Lajos életművének állít emléket a Magyar művészet múltja című sorozat egy új darabjával. A magyar ellenállási mozgalomról — Perújrafelvétel címmel — Vitéz Gabor forgat filmet. A stúdió törekvése, hogy tudományos ismeretterjes í • tő filmjeit a jövőben az oktatás különböző területein is jobban hasznosítsák. lakosság integrálódását. A felszabadulás után új utak nyíltak a cigányság helyzetének megoldására: az állam deklarálta teljes jogegyenlőségüket — a társadalom ösz- szefogásával megoldandó kérdésként kezelve felemelkedésüket. A kötetben közzé tett dokumentumok között a cigányság életmódjára, jogállására, az országgyűlések és a különböző közigazgatási egységek rendelkezéseire vonatkozóan találhatunk érdekes adalékokat. Az 1500-as évektől kísérhetjük végig a társadalomba való beilleszkedés összetevőit és a megoldási kísérleteket. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961-es — fordulópontot jelentő — határozatának teljes szövege mellett a legfrissebb dokumentum is megtalálható: a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának 1984-es jelentése a cigánylakosság helyzetéről és az időszerű feladatokról. Kiknek ajánljuk végül e kiadvány? Természetesen nemcsak a szakembereknek, az illetékeseknek, a cigány értelmiség tagjainak. Ajánljuk mindazoknak, akik nyitottak társadalmunk mai életének minden kérdése iránt, akik nem elégednek meg rögzült sztereotípiák elfogadásával, hanem egy adott helyzet okainak, lehetőségeinek mélyebb megértésére törekszenek. — bálint — Szovjet kulturális központ Kiállítások, barátsági napok A szovjet kulturális központ idei terveiről tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Ivan Bagyul kö- vetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, valamint Nyikolaj Kosztyucsenko, az SZKTH igazgatója. Az elmúlt esztendő tevékenységét értékelve elmondotta: sikeres évet zártak, a kulturális központban tavaly megtartott mintegy három és félezer rendezvényen csaknem 900 ezren vettek részt. Az idei programok között is szerepelnek kiállítások, filmbemutatók, neves művészek vendégszereplései. Szakemberek tartanak előadásokat a szovjet szövetségi köztársaságok fejlődéséről, a magyar és szovjet nép közti együttműködés eredményeiről és további lehetőségeiről. Tartalmas programokkal várják látogatóikat idén is az SZKTH klubjai. Hazánk valamennyi megyéjében lesznek barátsági napok és hetek, a fővárosi kerületek közül pedig Ferencváros mutatkozik be a központban. Ónálló műsorok, új sorozatok R MAFILM Népszerű-Tudományos Stúdiójának tervei A Magyar Hadtörténeti Intézet új szerzeménye Zalka Máté forgópisztolya, melyet a spanyol polgárháborúban használt, és amely a napokban került haza Angliából. (MTI fotó — KS) A hónap utolsó napján nyolcszáz ember seregük a fővárosba; a tizenegyedik országos békekonferencia küldöttei és meghívott vendégei. Közülük harminchármán Szolnok megyeiek. Ebből a harmincháromból mutatunk be most hármat: a technikust, a pedagógust és a kisiparost. A technikus Balogh Jánosné vegyész- technikus, a Tiszamenti Vegyiművek meó-laboratóriu- mában dolgozik. — Mosószereket, mosószer alapanyagokat elemzőnk — mondja munkájáról. — Megvizsgáljuk, milyen minőségűek a hozzánk érkezett anyagok, késztermékek, s milyen az összetételük. Folyamatosan ellenőrizzük a mosószereket; óránként történik a mintavétel. Az eredményt naplóban rögzítjük, így az évvekkel ezelőtti gyártási minőséget is vissza lehet keresni. Kiszállításkor is megvizsgáljuk a terméket. Így biztosítani lehet, hogy a gyártmányok megőrizzék a minőségüket. Baloghné két éve az Országos Béketanács tagja. Hat éve tagja a Hazafias Népfront megyei elnöksége béke-barátság munkabizottságának. — Mit vár a békekonferenciától? — A konferencia jó alkalom, hogy visszatekintsünk az elmúlt két évben a békéért végzett munkára, és meghatározzuk a további feladatokat. Úgy érzem, az utóbbi években megélénkült a békemunka. Ez azzal magyarázható, hogy a világban napirenden vannak a hábo- íjús konfliktusok. Nagy egyenlőtlenségekről tudunk: vanak országok, ahol éhen- halnak az emberek, másutt iszonyú pénzeket ölnek a fegyverek gyártásába, és felhalmozásába. Nagyon fontosnak tartom a békemunkát, mert hazánkban felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek tagjai nem élték át a háborút; ők el sem tudják képzelni, hogy ne legyen béke. Készítettem egy felmérést a vállalatnál. Az eredmény; az embereket foglalkoztatja Ha azt kérdezné valaki, mi köze Emri Miklós földrajz—történelem—rajz szakos tanárnak — aki mellesleg geológus, meg agromete- orológus is — a Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola ifjúsági békeklubjához, azt válaszolhatnám, ugyanannyi, minta jó hírű, múltjára büszke oktatási intézmény — amely az idén ünnepli 75. „születésnapját” — bármelyik pedagógusának. Azoknak a pedagógusoknak, akik tavaly tavasszal vállalták, hogy ennek az ifjúsági békeklubnak a segítségével — az előadásokkal, filmvetítésekkel vagy éppen a békediszkóval — részt vállalnak a nemzedékek ilyenfajta párbeszédéből. A mai szülők és a mai középiskolások nemzedékére gondolok, s a kisebb testvérekére is, a mostani hetedikesekre, meg nyolcadikosokra. Mert a békeklub legutóbbi békenapjára már meghívták az általános iskolásokat, mostanában meg a Jászapátin és környékén működő, dolgozó Béke elnevezésű szocialista brigádokat kutatják föl, hogy azok tagjait is meginvitálják rendezvényeikre. Hogy egymásnak ilyenképpen is élményt nyújtsanak a korosztályok. S mi lenne más, ami szorosabban összeforraszthatná az említett korosztályokat, mint a béke vágya, a béke ügye? Mire jó hát a békeklub Jászapátin? Többek között arra is, hogy színesítse az iskola életét, sok-sok fiatalt bevonjon a közösségi muna béke kérdése, sokakban van szorongás, mert nem tudják, mit hoz a jövő. Sokan kételkednek benne, hogy ők személy szerint is tehetnek valamit a békéért. Kis pontnak érzik magukat az ügy nagyságához képest. Szeretnék felszólalni a békekonferencián. El akarom mondani, hogy szerintem egy ember vagy egy kis ország önmagában talán nem túl sokat tehet a békéért, de sok ember és sok kis ország ösz- szefogásával^ már elérhető valami. Érdekes volt a felmérésnek az a része, amelyből kiderült, hogy az emberek tudatában a béke és a békesség fogalma összekapcsolódik. A békét először önmagunkban és környezetünkben kell megteremteni. A béke nem azonos a háború hiányával. Benne foglaltatik, hogy ne kelljen a jövőtől félni, hogy a társadalomban meglegyenek az egyén boldogulásának feltételei. — Milyen a békemunka a vállalatánál? — Országosan is, de nálunk is nagy eredmény, hogy a fiatalokat ebbe egyre jobban be tudjuk vonni. Nálunk öt éve működik békekor. Ügy érzem, a fiatalok szívesen vesznek részt a munkánkban. A foglalkozások napirendjét önmaguk javasolhatják, értelmes élfoglaltságot találnak, vannak szórakoztató rendezvényeink is. Ha békegyűlésre készülünk, ha aláírásokat gyűjtünk. szívesen vállalják a szervező munkát. Nagyon sokat segítenek, de nemcsak ők, hanem a brigádom, a Vinkler Lajos szocialista brigád, a vállalat vezetői és dolgozói. A békemunkát csak úgy tudja eredményesen végezni az ember, ha támogatják. kába új módon. Most, az ifjúsági mozgalom megújításának abban az időszakában, amikor a mozgalom is keresi az új munkaformákat. A diákok háború ellenes jelképekkel ; békegalambbal, léggömbbel, virággal díszítették az osztálytermet. S hogy más, „gyakorlatias hasznot” is említsünk; az Országos Béketanácstól kapott tablók, térképek, propaganda-anyagok kitűnően felhasználhatók az oktató- nevelő munkában. Ráadásul ezek a szép kivitelű, szemléletes tablók, ábrák a legfrissebb adatokat tartalmazzák a világról, az országról, így aztán — meg egy sor más módon is — az egész ügy,a béke ügye könnyedén „beszűrődik az oktatásba, leginkább a földrajz meg a történelem órákon. És ez lehet az, amelynek révén Emri tanár úrnak talán több a köze a békeklubhoz, mint kollégáinak. S „előnye” még — ha szabad egyáltalán e tekintetben valamiféle előnyről beszélni — az a 33 tanév, amelyet a katedrán töltött, végig Jászapátin. S amely évek okán, akár személyében is összekapcsolhatja a szülők, s a diákok nemzedékét; merthogy őt a legtöbb szülő is tanár úrként tiszteli. A tudós tanárok — tanár tudósok kiveszőiéiben lévő típusa az övé. Talán ezért olyan élvezetesek, érzékletesek az órái. Mert nem enged a színvonalból, valamiféle álhumanizmustól vezérelten. Sok mindent, majdnem mindent szeretne átadni diákjainak, de leginkább gondolkodó, igényes, nyitott embereket nevelni, S hogy ezt megtehesse, elsősorban önmagával szemben igényes, immár több mint három évtizede. Sorolja, hányféle hetilapot, szakfolyóiratot járat, hogy mindig naprakész legyen. Hívták régen az egyetemre tanítani, s biztosítottnak látták tudományos karrierjét is. Nem ment. Mert van valami ebben a tanításban — vélekedik, amit nem lehet pénzben, tudományos karrierben kifejezni. Amit csak a gyerekszemekből lehet kiolvasni. Nap mint nap. A kisiparos Hugyecz Ferencné női szabó és kötő kisiparos Kisújszálláson. Nagy tanulás közepette találom; a szakmunkások szakközépiskolájának második évében a félévi vizsgákra készül. — Nézze, az igaz, hogy a szakmámhoz nincs szükség az érettségire. Szóval-nem a szakmám miatt csinálom, egyszerűen úgy érzem, szükségem van rá. — Kisiparos, ráadásul olyan szakmában, ami sok otthon töltött időt igényel. Azt gondolná az ember —a mai világban, amikor minden fillért meg kell fogni —, hogy különösen az önökhöz hasonló fiataloknak, családosoknak, akik gondolom törlesztik az OTP-hitelt — hiszen egy szép, új lakásban beszélgetünk, ráadásul nemrég hobbikertet vásároltak —, szóval azt gondolhatnám, hogy hajnaltól késő estig otthon ül és szab, varr, az egyik munkát csak azért teszi le, hogy a másikkal folytassa. Nos, emellett a Kiosz kisújszállási szervezetének vezetőségi tagja, már második éve elnöke. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnökségi tagja. Két kamasz fiuk mostanában igényli a legtöbb törődést... — Kezdjük a szakmával. Nagyon szeretem. Látja az Ez a Divat Évkönyveket, a kötészeti katalógusokat. Ügy érzem, követni tudom a legújabb divatot. Igen, itt Kisújszálláson is egyre igényesebbek az emberek. Jómagam is az igényes megrendelőket kedvelem. Nem titok a következő nagy tervem; a nyáron egy divatszalont szeretnék nyitni. Valami egészen újat, egészen eredetit, amilyen még a környéken sincs. A társadalmi munka? A Kioszban kezdődött. A gyes után egyből kiváltottam az ipart és a Kiosz volt az első közösség amibe belecsöppentem. Kisújszálláson vagyunk vagy százhetvenen kisiparosok, főállásúak nyolcvanan— kilencvenen. Aztán jött a népfront. Úgyszólván mindenben részt veszek, ami csak szóba jöhet; legutóbb például a tanácstagi beszámolók szervezésében. Levezető elnök is voltam. Hát igen, ehhez tényleg megértő férj kell. Nekem olyan jutott, hiszen ő is sok társadalmi megbízatást vállal a munkahelyén; szocialista brigádvezető, alapszervezeti párttitkár- helyettes. Itthon ellátja a gyerekeket, ha kel mos, takarít. — ön most az országos békekonferenciára készül. — A tanácskozás több munkacsoportban folyik majd, a békére nevelés elnevezésű szekcióba jelentkeztem. Azt hiszem, a békére nevelést a családban kell elkezdeni, hiszen ez az első legszorosabb közösség, amely leginkább hat a gyerekekre. A családi eseményekből tanulhatnak legtöbbet. Mi számít nálunk eseménynek? Például a karácsony, amit a legszebb ünnepnek tartok. Az a két-három nap mindig meghitt hangulatú, nagy élmény a gyerekeknek is, nekünk is. Aztán igaz, hogy sok az elfoglaltságunk, de ezért a hétvége mindig a családé. Paulina Éva — Egri Sándor A pedagógus
