Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évi. 23. sz., 1987. jan. 28., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mihail Gorbacsov beszéde Hasznosítanunk kell szocialista politikai rendszerünk lehetőségeit Az átalakítás programja és káderpolitikai kérdések az SZKP KB ülésének napirendjén A hajóépítés ősi foglalkozás. Óbudán 151 esztendővel ezelőtt létesült az első hazai gyár — Széchenyi Istvání kezdeményezésére, amely azóta világszínvonalú üzemmé fejlődött. Az Utóbbi időben több 2400 tonnás tolóhajó készült a korszerű szerelőcsarnokokban. Egy-egy úszótest elkészítése sok jól képzett szakember összehangolt munkáját igényli. Képünkön Rektori József esztergályos, a nagypontosságú alkatrészek mestere. (Fotó: Hauer Lajos — KS) Automatizálás a MÁV-néI Nagyobb biztonság, jobb tájékoztatás Az év embere Már az év fordulóján világossá vált, hogy milyen nehéz esztendő elé nézünk. A novemberi központi bizottsági ülés meghatározta tennivalók szerint növelni kell a gazdasági tevékenységek jövedelmeit, devizahasznait; élénkíteni az ütemet a hatékony ágazatokban; a termelékenység növelése érdekében munkaerő-átcsoportosításokat is végrehajtani... A feladat nem csak az irányító szervek előtt nehéz. Például a gazdaság jövedelem- termelő képességét a szerkezeti változtatásokon kívül a ráfordítások csökkentésével, ezen belül elsősorban az anyagigényesség és a fajlagos energiafelhasználás mérséklésével is fokozni kell. Márpedig takarékos, korszerű termelés, jó, és külföldön is „kívánatos” termékek gyártása, a megbízható minőség elérése elképzelhetetlen igényes és képzett emberek nélkül, sőt, összehangolt csapatjáték nélkül. Lehetetlen cél mindez, ha az emberek nem nyújtják, vagy nem tudják nyújtani legjobb formájukat, azaz teljes tudásukat, képességeiket. A kor embere tehát ma az, aki dolgozzék bárhol is, de kezdeményez, öntevékenyen kívánja a változást, a racionalitást, az üres járatok nélküli, sőt, a károktól és veszteségektől mentes vállalati, gazdasági tevékenységet. Aki nem nézi tétlenül, hogy környezetében úgy dolgozzanak, mintha nem is leselkednének veszélyek mindnyájunk életszínvonalára, a szociális ellátás megszokott, mai vívmányaira. Mert ezek a veszélyek reálisak, eloszlatásuk csak munkával lehetséges. Gazdasági bajaink gyökereiről sok szó esik. Az utóbbi években nemigen kedveznek a külpiaci viszonyok, de az időjárás sem hord bennünket a tenyerén. Borúra- ború: az aszályos nyarat és őszt kemény tél váltotta fel, a földek jótékony hótakarója kiesést okozott a szállításban, termelésben. De bőven akad pótolni való ott is, ahol a lemaradások saját hibáinkból következtek be. Így vagy úgy: nem olyan a helyzet, hogy a munkahelyeken elég lenne felfelé mutogatva siránkozni, csodákra várni. Úgy tenni, mintha most másokon lenne a sor, mi pedig tartalékba vonulhatunk. Senki ne higgye, hogy most egyszerűen munkára hívunk fel, azt mondjuk, dolgozz többet. A munkaerő helyzete ennél bonyolultabb. Inkább szemlélet- változást kívánhatunk, tett- rekészséget, kritikus hozzáállást a valósághoz, ami mindenütt nagyobb teret nyithat az aktív, cselekvő és becsületes munkára, a tisztességes bér megkeresésére. Mit tagadjuk, a kor, az év emberének ismérveit a tettek világából kellene kölcsönöznünk, még akkor is, ha ma túl sokszor járnak jobban az ügyeskedők, a nem becsületes úton magas jövedelemhez jutók. Nyilvánvaló, ha azt akarjuk, hogy becsületességük, fáradozásuk miatt ne szégyenkezzenek az emberek, fel kell számolni gyökerestül a tisztességtelen munkát és magatartást, útját kell állni a fegyelem és a munkaerkölcs általános lazulásának, a hála- és kenő- pénzes „ügyintézésnek”, a munkahelyeken a kritikátlanságnak úgy, ahogy erről a Központi Bizottság novemberi ülésén is szó esett. Akik a napokat nemcsak megélik, hanem alakítják is. — KF — Tegnap délelőtt Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága. A testület megtárgyalja az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a főtitkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét, valamint azt az összegzést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káder- politikáról írt leveleiből. Talán ezért is fogadta nagy várakozással a vállalat vezetése a KISZ KB által meghirdetett szerződéses közösségi munkavállalást, melynek egyik fontos szerepe ép- pen az lehet, hogy a cég többletkapacitáshoz jut általa. A vállalati KISZ-bizottság a múlt év őszét és telét a tájékozódásra, az igények felmérésére és a forma úgymond „beszabályozására” szánta. A részletek kimunkálásához, a „bejáratáshoz” jó alkalom volt az első nagyobb értékű munka, amit a vállalat szerelőipari főüzemének KISZ-alapszervezete végzett el ilyen formában. A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztség- viselők, neves tudósok, ösz- szesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytatódik. Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kongresszusa hatalmas felelősséggel ruházott fel 'bennünket, a Központi Bizottság tagjait: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását. Ebből kiinAz ömlesztve érkező radiátortagokat készítették elő — tagosították — a felhasználáshoz. A szabályok szerint a munka ellenértékének 40 százaléka ment a KISZ- kasszába, a fennmaradó rész szétosztásával pedig á munkában résztvevő fiatalok 70 forint körüli órabért tehettek zsebre. Ha ezt a háromműszaknyi idő alatt megkeresett 2000 forintot akár a gmk-s pénzekkel vetjük össze — ahol akár 200—300 forintos órabérekről is beszélnek —, akár pedig a hétvégi „maszekolás” szintén csillagászati összegeivel, akkor a kép a szerződéses közösségi mundulva a Központi Bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985. áprilisában tartott ülése és az SZKP XXVII. kongresz- szusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres végrehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a párt káder- politikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe véve a múlt tanulságait, a jelenlegi idő(Folytatás a 2. oldalon) kavállalásra nézve cseppet sem kedvező. Ha viszont úgy gondolkodunk, hogy a gazdasági munkaközösségekbe nehéz bekerülni, s azok rendszerességét sem mindenki vállalja, továbbá figyelembe vesszük, hogy „maszek” sem mindenkinek jut, akkor az említett összeg már nem is olyan rossz. Ezt jelzi az a tény is, hogy akik az első ilyen akcióban részt vettek, azok elégedettek; azt mondják, hogy megérte, megtalálták számításukat, s máskor is szívesen „beszállnak” ilyen munkákra. Az ÁÉV-nél azzal is ösztönözni próbálják a szerződéses közösségi munkavállalást, hogy az ifjúsági szövetség pénztárába befolyó ösz- szeg ahhoz az alapszervezethez kerül, amelynek tagjai a munkát elvégezték, s a felhasználásáról ők döntenek. Az idén sokféle feladat kínálkozik, a legkülönbözőbb munkaterületekről; többek között betonozás, átadás előtti takarítás, az épületek berendezési tárgyainak felszerelése, s a különböző szakszerelőipari munkák. A forgalomirányítás automatizálására, a biztosító és távközlő berendezések korszerűsítésére évek óta kiemelt figyelmet fordít a MÁV. A mostani ötéves tervperiódusban — a fejlett európai országok vasútjaihoz hasonlóan — a vasút a teljes beruházási költségének 13—14 százalékát erre a célra költi. Ezek a beruházások elősegítik a nagyobb biztonságot, a nehéz fizikai munkakörök felszámolását, s — az átbocsátó képesség növelésével — hozzájárulnak a pályák és a nagy értékű járműpark hatékonyabb kihasználásához. Az elmúlt év egyik legjelentősebb eredménye volt az első központi forgalomellenMezőtúron, a város jellegének megfelelően egyre inkább teret hódít a családiházépítkezés. A városi tanács a VI. ötéves tervben az előirányzott 8—900 lakásból, 400 megépítését családi ház formában tervezte, s ezzel szemben magánerőből 569 otthon épült meg. A családiház-épí- tők kedvét növelte a városi tanács körültekintő munkája. A város általános rendezési tervében foglaltaknak megfelelő közművesített, illetve közművesíthető telkeket alakított ki. Figyelemmel kísérték az építőanyag-ellátást, mert egyes termékekből gyakori volt a hiány. Több tájékoztatót bocsátottak ki a hőtechnikai követelményekről, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról, az építési engedélyezési eljárásáról és a szennyvízelvezetési lehetőségekről. A szervező és tájékoztató munkában szorosan együttműködtek az OTP-vel és a Víz- és Csatornamű Vállalattal. A családi házak típusterveiből nem kevesebb, mint 150 változatot bocsátottak a lakosság rendelkezésére. A dokumentációt 1100 forintos egységáron vásárolhatták meg a tanács műszaki csoportjánál. Az okos intézkedéssel és a típustervek bő választékával lényegesen rövidült az építkezéőrző rendszer üzembe helyezése a miskolci vonalon. Ugyancsak tavaly építették ki az országos főmenetirá- nyítói mikroelektronikus telefonhálózatot, amely a forgalom optimális szervezéséhez nyújt segítséget. E két nagyobb munka mellett tíz állomáson telepítettek korszerű biztosító berendezéseket, 43 kilométeren önműködő térközti építettek ki, s 43 fél-, illetve fénysorompót létesítettek az elmúlt évben. Mindezekkel együttvéve si- -került csaknem 30 — háromműszakos — fizikai munkakört megszüntetni. Az idén 700 millió forintot fordít a MÁV a biztosítóberendezések korszerűsítésére, automatizálásra és az információtechnika fejlesztésére. sek előkészületi ideje; ma már az építkezők 80 százaléka típusterv alapján teremt új otthont magának. Kedvezőtlen tendencia viszont, hogy az építőanyag- árak emelkedése miatt alakások jelentős része a teljes befejezésig nem készül el, a vakolatlan házak rontják a város esztétikai képét. A legtöbb építtetőnek ugyanis a külső vakolásra, festésre rnár nem jut pénze. A VII. ötéves tervben, az állami lakásépítési lehetőségek csökkenése miatt ismét meghatározó szerep jut a magánerős családiház-építés- nek. A város középtávú tervében előirányzott 636 új otthonból 536 lesz családi. ház. Az igényeknek megfelelően jelenleg is nagy gondot fordítanak a kellő számú és választékú telkek biztosítására. A szolnoki út két oldalán például 106 telket osztanak ki, két ütemben. Az Újvárosi részen, a Vörös Hadsereg út melletti kertes területen további nyolcvan telket alakítanak ki, folytatják a Kertvárosban is a beépíthető területek kijelölését. A tanács felkészült a rugalmas ügyintézésre, az ügyfelek és saját idejükkel való takarékos gazdálkodás érdekében általában tíz nap alatt elintézik az építési engedélyek kiadását. Tiszaugon, a Tiszaalpári Háziipari Szövet kezet munkalehetőséget biztosított a környék lakóinak. Két évvel ezelőtt kezdte még a termelést a cipőfelsőrész készítő üzem, melynek gyártószalagján negyven ketten dolgoznak. Most főként az Alföldi Cipőipari Vállalat kiskunfélegyházi gyárának készítenek férfi és női cipőfelsőrészeket, bérmunkában. (Fotó: T. Z.) '86 a kísérlet Időszaka volt Közös érdek a tisztes egyéni jövedelem Fiatalok szerződéses munkavállalása az ÁÉV-nél A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat — miként egész építőiparunk — sajátos munkaerőgondokkal kénytelen megoldani a rá háruló, egyre növekvő feladatokat. Nem egyszerűen az a gond, hogy folyamatosan csökken a dolgozók létszáma, hanem az, hogy éppen a kulcsfontosságú építőmesteri és szakszerelőipari munkákra van egyre kevesebb emberük. Az ágazat sajátosságaiból adódóan, az átadások előtti csúcsidőszakok különösen munkaerőigényesek. A vállalat ezért sokszor alvállalkozókat kénytelen bevonni, sőt olykor a környékbeli településekről — főként foglalkoztatási gondokkal küszködő termelőszövetkezetekből — „bérelnek” munkaerőt. Gazdasági munkakpzösségek működnek ugyan az ÁÉV-nél, azonban a gondokát e szervezetek is csak enyhíteni tudják, megoldani nem. Családi házak Mezőtúron Fellendült az építési kedv
