Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
1987. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Üzemavató Győrött Bét» ciklodexterin üzemet avattak hétfőn a Győri Szeszipari Vállalatnál. A ciklodextrineket — amelyek a keményítő enzimes lebontásának termékei — a Chinoin Gyógyszer- és Ve-, gyészeti Termékek Gyárának kutatócsoportja több éves fejlesztő munkával dolgozta ki. A Jászkiséri Lenin Tsz szerviz üzeme a saját géppark javításán túl bérmunkát is vállal. Foglalkoznak többek között tehergépkocsik fogyasztásának hatósági bemérésével, amely napi 6 gépkocsit jelent. Ezenkívül havonta mintegy 200 különböző gépjárművet javítanak, ellenőriznek. (Fotó: T. Z.) A csillogó kirakatokban mustrára kitett nemesprém hosszúikabátok, kulik, dzsekik vonzzák a tekintetet, ám amilyen csodálatosan szépek, olyan borsos az áruk is; bizony a bérből és fizetésből élő, gyermeket nevelő magyar osszonyok csak álmodozhatnak arról, hogy bársonyos bundát öltsenek a télen. Az árcédulák öt-hatje- gyű számait fürkészve, sokakban felmerül: micsoda üzlet lehet a bundával foglalkozni, mennyit nyerhet itt a tenyésztő, a szűcs, a kereskedő. De valójában a Csakhogy a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a dolog. Kétségtelen, hogy e században sokan sokszor megpróbálkoztak már a különféle prémesállatok magyarországi meghonosításával, ám a kezdeti lelkesedés a legtöbbjüknél hamar lelohadt, számtalan telep rövid idő alatt tönkrement. Másfél évtizede ismét megnőtt a vállalkozási kedv. Azóta több agrárnagyüzem már tán el is felejtette a kudarccal végződő kísérletet, mások viszont ma is igyekeznek bebizonyítani, hogy érdemes ezzel az ágazattal bajlódni. Jelenleg az országban nyérc, róka, nutria, görény, csincsilla, nyestkutya tartásával alig másfél tucat té- esz, állami gazdaság, egyesület, szakcsoport foglalkoTény, hogy a tenyésztési fázis csak szerény haszonnal fizet. A legfőbb oka ennek az, hogy az álattantó telepek legtöbbjében még mindig indokolatlanul magasak a termelés költségei; például egy lenyúzott nyérc gereznát itthon átlagosan 1000 —1400 forintért tudunk előállítani, a világpiacon — az aukciókon — ellenben nem adnak többet értük ezer forintnál. Pontosabban: az első osztályú bőr ára volt ennyi a nyáron, de a magyar gerezna minősége, egyöntetűsége holdnyi távolságban van a kiválótól. S emiatt szinte kilátástalan nyersbőreinket külföldön értékesíteni. Ezért van, hogy a hazai gyors gazdagodás forrása ez az ágazat? Az első pillanatban úgy tűnik, hogy igen. Hiszen a prémesállat-tenyésztés nem igényel jelentős beruházást. A jószágok tartásához nem kell öszkomfortos „palotákat” építeni, jól szolgálnak az egyszerű, oldalfal nélküli színek, amelykben csak a tető védi a ketreceket. És ami a leglényegesebb: az állatok legtöbbjének takarmánya az olcsó melléktermék, olyan vágóhídi hulladék, ami másra nemigen használható. zik. Közöttük az egyik legnagyobb vállalkozó, a budaörsi székhelyű Boscoop Agráripari Vállalat; ma már ez az állattenyésztési rendszer tudhatja magáénak a honi nutriaállománynak megközelítően a 60, az ezüstrókának a 80, a kékrókának a 30 százalékát, a nyércnek pedig csaknem a felét. A Bos- coopnál — miként az e területen ügyködő legtöbb gazdaságban, szakcsoportban is — a jelszó: kiépíteni a teljes vertikumot: vagyis egy kézben összpontosítani a tenyésztést, a nyúzást, a kikészítést, a kabátvarrást. Azért, mert csak így lehet elfogadható jövedelemre szert tenni, elérni az árbevétel 10— 15 százalékát kitevő nyereséget. termelők valójában nem is törekednek termékeiket exportálni, kifizetődőbb azokat itthon eladni, illetve konfekcionálni. Holott, ha sikerülne a jószágtartás anyagi ráfordításait mérsékelni, ez az ágazat jelentős valutabevétellel gyarapíthatná a népgazdaságot. Ehhez, persze, mindenképpen javítani kell a bőrök minőségén, ami jórészt a tenyésztői munka színvonal- emelésével valósítható meg. De változtatni kell a takarmányozáson is; el kell érni azt, hogy minden nap, minden etetéskor az eledel azonos legyen, ugyanis ezek a „vadállatok” nagyon érzékenyek a táplálék összetételére, ha változik, megbetegszenek, elhullanak. Jelenleg azonban az állattartók ki vannak szolgáltatva a vágóhidaknak, rendszerint csak azt vihetik el, ami éppen van. De gondot okoz e hulladékok ára is, helyesebben a fokozatos áremelkedése — mihelyt kiderült ugyanis valamelyik melléktermékről, hogy az kell valakinek, már nem is marad olyan olcsó. Szövetkezés az osztrákokkal Ezek után lépjünk tovább a telepekről, s nézzük meg a szűcsipart. Hát, e területen sincs sok okunk a büszkeségre. Lehet, hogy századokkal ezelőtt Európa-hí- rűek voltak bunfcakészítőink, s keresetitek portékáik, ma ellenben a magyar szőrmekabátok nem hívogatják a vevőket, se Keleten, se Nyugaton. E termékeink minősége gyenge, nem állják a versenyt a nyugati modellekkel, így szinte eladhatatlanok. De talán ez már csak a múlté. A Boscoop ugyanis augusztusban szövetkezett a neves osztrák Liska céggel, amely jelentős hagyományokkal rendelkezik a nemes szőrmék konfekcionálásában és eladásában. Az Imperial Szőrme Konfekcionáló Kft néven megalakult vegyes vállalat jórészt magyar alapanyagot fog feldolgozni, a kiváló bundák készítéséhez szükséges gépeket, technológiát, művezetőket és nem utolsó sorban modelleket a külföldi partner szállítja, s emellett vállalja azt is, hogy a kabátok 40 százalékát a saját csatornáin értékesíti. A Boscoop ettől a vegyes vállalattól évi több millió dolláros forgalmat remél, vagyis azt; hogy lesz exportképes magyar bunda. Becslések szerint itthon mintegy 10 ezer — elsősorban persze olcsóbb riutrda- bundára van igény. Ennyi fogy el. És a honi prémesál- lat-tenyésztésnek egyelőre csak az a haszna, hogy ezekre a kabátokra nem kell az országnak valutát költenie. H. L. J. A Boscoop meg a többiek Érzékeny „vadállatok” Kevesebb az építési tilalom Elfogadták Fegyvernek rendezési tervét Szabályozták a háztáji állattartást Fegyverneken a tanács legutóbbi ülésén a tanácstagok jóváhagyták a nagyközség összevont rendezési tervét, amely mintegy húsz évre meghatározza a település belterületi változásait, a lakások építési feltételeit, a, háztáji állattartás lehetőségeit. Az Országos Építésügyi Szabályzat előírásai alapján a nagyközség 2 ezer 100 lakását két építési övezetre osztották. Az úgynevezett hármas övezetbe tartozik a házak kétharmada: így az annaházi és a középfegyver- neki terület egy része. Ezekre ló- vagy szarvasmarha tartás céljaira istálló a porták keskeny, és rövid volta miatt többé nem építhető. Mindez a korlátozás természetesen nem vonatkozik a sertés-, illetve a baromfitartásra. A tervek szerint a század- fordulóig a településen meghatározó marad a kertes, családi, lakóházas forma. A távlati elképzelésekben Fegyvernek sajátossága, hosszan elnyúló fekvése miatt egy községközpont helyett több központ, más szóval intézményterület alakul. A tanácsháza és a pártbizottság székházának a környéke változatlanul igazgatási központ marad. A termelőszövetkezet irodája, az orvosi rendelő és a malomépület határolta térség pedig kulturális és szolgáltató alközpont lesz. Több, korábbi építési tilalom alá eső területről feloldották a korlátozást, így ez évtől beépíthető a Fel- szabadulás, Kossuth Lajos és Hunyadi út határolta településrész. Ugyanis az előző rendezési terv értelmében ide park került völna, de ennek a kialakításához nem kevés, ma még jó állapotban lévő magánházat le kellett volna bontani. A tilalmak nagyarányú szűkítése lehetővé tpszi, hogy az évente épülő, mintegy ötven új házhoz megfelelő belterületi állami és magántelek található. Ipartelepítés, illetve áttelepítés céljára a 4-es főútvonal község felőli oldalán az autószerviz mögötti területet jelölték ki. A pénzügyi lehetőségek alakulása szerint ide kerül majd a költségvetési üzem, a Tüzép és a Volán-telep is. Az iparterület térségébe védőerdőt telepítenek, éppúgy mint a szeméttelepek, valamint a termelőszövetkezet majorjai köré. D, Sz, M. Ifjúsági betétből 641 lakás Csaknem négy és fél ezer új szerződés Az Országos Takarékpénztár Szolnok Megyei Igazgatóságánál is befejezéséhez közeledik az 1986. év számvetése. Már kialakult a kép: mit változott egy év alatt a hosszabb távon takarékoskodó fiatalok száma, hány számtulajdonos lakásgondja oldódott meg az ifjúsági'betét segítségével. Ezekről tájékozódott tegnap Szűcs Ferenc megyei igazgatónál Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának első titkára. Megtudtuk, hogy az évvégén „élő” 24 ezer 135 ifjúsági betétszámlán 440 millió forintot kezeltek, ebből 60 millió vólt az 1986. évi befizetés. Az év folyamán 4438 új betét nyílt, ugyanakkor megszűnt 2.709 szerződés, illetve számla. Lakásgondja megoldásához 641 fiatal élt a „saját erőnek” számító külön kölcsön lehetőségévéi, a legtöbben (181) családiház építéséhez kérték, az új lakást vásárlók szánja 172, a használtan újra értékesített lakást vásárlók száma 163 volt, de száznál több azok száma is, akik a lehetőséget magántulajdonban lévő lakás vásárlásához, mások társasházi, vállalati beruházásban épült lakás, üresen álló családi ház vásárlásához vették igénybe. A jövőt alapozó takarékoskodásra nevelés érdekében a KISZ MB első titkára és az OTP megye igazgatója megállapodtak abban, hogy titkári értekezleten számolnak be az ifjúsági betét megyei eredményeiről, kérve a mozgalom vezetőit, hogy támogassák, e törekvéseket. Közel 200 tonna kiváló minőségű dohányt exportál évente a Dohányfermentáló Vállalat szolnoki üzeme. A tőkés piacokon értékesített dohány nagyrésze Hevesi világos, amelyet a legkiválóbb minőségű cigaretták előállításához használnak fel a gyárak, (Fotó: T. K. L.) Épületek kohósalakon ÚJ alapozási technológia Jászberényben Jászberényben a VII. ötéves tervidőszak idején 900 lakás felépülésével számolnak. Ennek nagyobb része, 534, családi ház lesz, a többi a tanács, az OTP, illetve a Mészöv beruházásában épül. A családi házak átlagos költsége négyzetméterenként 10 ezer, a telepszerű többszintes lakáspké (pedig jelenleg 13—14 ezer forint körül mozog Jászberényben. Az árak évről évre emelkednek, a megállíthatatlan folyamatban éppen ezért figyelemre méltó két építőipari cég újítása. A múlt év őszén Jászberényben a Zagyva-parton az általuk kidolgozott költségtakarékos módszerrel készült el 56 lakás alapja. Tavaly, májusban több országos szerv anyag-energiatakarékos és mellékterméket hasznosító technológiák kidolgozására (rt ki pályázatot. A beérkezett 221 pályázat közül a MTESZ szakértői bizottsága a budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) és a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalata közös újítását minősítette a legjobbnak. Kökény Jenő, az FTV tervező mérnöke elmondta, hogy a leggazdaságosabb sávajapozás- nál 30-40 százalékkal olcsóbb alapozási módot sikerült kidolgozniuk. Az eljárás lényege az, hogy a főfalak alatt nem folyamatos betonalapöt készítenek, hanem meghatározott távolságban úgynevezett kutakat fúrnak, amelyeket kohósalakkal töltenek meg. így elmarad a dúcolási költség, lényegesen olcsóbb építőanyagot használnak fel, sőt nincs szükség víztelenítésre sem. A környezetszennyező kohászati hulladék, a kohósalak hasznosságát az önkéntes útépítők már évekkel ezelőtt felismerték. A Jászságban is több tíz kilométer jó minőségű útalap készült belőle. Ezt az immár mellék- termékké előlépett, meddőhányókban gyűjtött anyagot hasznosítja az új alapozási technológia is. A 100—130 centiméter átmérőjű kutakat - egy, földmunkagépre erősített kútmarkoló szerelékkel emelik ki, azután folyamatos vízadagolás mellett rétegesen kohósalakkal töltik meg. A tömörséget vibrosajtolással fokozzák. Az így nyert maximum 6—7 méter mély kohósalak cölöpöket vasbeton talpgerenda vagy gerendarács fogja ösz- sze, amely azután a főfalakat is hordja. Ezek az alapok cement nélkül készülnek és agresszív talajvízben is alkalmazhatók. Papp Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatának főmérnöke arról tájékoztatott, hogy a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat alvállalkozójaként Szolnok megyében elsőként Jászberényben készítettek ilyen alapot. Az építési idő a nehéz körülmények ellenére is csak egy hónapig tartott, de általában ekkora épületnél ez leszorítható 2—3 hétre. Debrecenben egyébként már 6 lakótelepi épületet készítettek az újfajta alapozással, és most épül egy kétszintes parkoló ház is a szabadalom alapján. A debreceni tapasztalatok szerint a teljes költségben 4—5 százalék megtakarítás érhető el. A kohósalak cölöpök gazdaságosan alkalmazhatók 1—5 szintes épületeknél, tehát nemcsak lakótelepi lakások, hanem a családi házak építésénél is. A Szolnok megyei ÁÉV alvállalkozójaként a közeljövőben Törökszentmiklóson és várhatóan még Jászberényben is több épületet alapoznak ezzel a technológiával és a jászberényi építkezés tanulságai alapján megvizsgálják a széles körű alkalmazás lehetőségét. Ennek érdekében a Hajdú megyei cég vállalkozik más építőipari vállalatok dolgozóinak betanítására is. A Zagyva-parton a jövő év nyarára elkészülő lakás építési költsége az új technológia ellenére 14 és fél—15 ezer forint lesz négyzetméterenként, tehát a lakók még egyelőre nem érzékelik a költségcsökkenést. Az OTP megyei Igazgatósága és az ÁÉV a szerződéskötéskor normál sávalap elkészültével számolt, és az árakat a beruházási program alapján a piaci viszonyoknak megfelelően állapították meg. A gyorsaság, az olcsó anyagok és a munkaerő-takarékos, egyszerű építési mód nép- gazdasági szinten mindenképpen megtakarítást eredményez. Reméljük azonban, hogy ebből a megtakarításból előbb-utóbb a lakás vásárlója is részesül. L. P. Híres szűcsökre várva Dollárt fiadzik-e a magyar bunda?
