Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 21. II megbékélés esélyei Aligha véletlen egybeesés, hogy a pakisztáni fővárosban egyazon időben zajlottak a hét elején magas rangú szovjet és amerikai diplomaták tárgyalásai. Ellenkezőleg, nyilvánvalóan tudatos egyeztetés eredménye, hogy — alig néhány nappal a kabuli kormány által egyoldalúan életbe léptetett ■ tűzszünet kezdete után — most Iszlámábád vált az Afganisztán helyzetével foglalkozó megbeszélések egyik fő színhelyévé. Igaz, közvetlen szovjet —amerikai kapcsolatfelvételre a helyszínen tartózkodó külügyi szakértők között nem került sor, de a pakisztáni féllel folytatott megbeszélések mégis egyfajta közvetett párbeszéddé változtatták Anatolij Kovaljov első külügyminiszter-helyettes és Michael Armacost külügyminiszter-helyettes iszlámábádi eszmecseréit. Annyi ezidáig is világos volt, hogy a zaklatott középkeleti térségben kizárólag egy szélesebb körű, a szomszédos országokat is érintő megállapodás kínálhat esélyt az afganisztáni megbékélésre, hiszen a fegyveres harcok kirobbanásában és elhúzódásában is messzemenő szerepet játszott ezen államok (mindenekelőtt Pakisztán és Irán) fellépése, Kabulhoz fűződő viszonya. Ezért hangzott el oly nyomatékosan az Afganisztáni Nemzeti Hazafias Front kongresszusának fegyvernyugvásra történő felszólításában az az óhaj is, hogy Afganisztán „jószomszédságra és együttműködésre törekszik a térség minden államával”. Az utóbbi napok azonban azt is világosan jelezték, hogy a kabuli kezdeményezés korántsem számíthat egyöntetűen pozitív fogadtatásra. Nemcsak Washingtonban érte bírálat, hanem egyelőre elutasították a legnagyobb afgán ellenforradalmi csoportok is. A megbékélés esélyei tehát elsősorban attól függnek, bekövetkezik-e változás a Fehér Ház, a pakisztáni kormány, illetve e fegyveres szervezetek magatartásában, s abban, hogyan reagálnak a hazatérésre felszólított menekültek, mennyire nyerhet teret a bizalom és újrakezdés szelleme. * Kétségtelen, hogy egy — akár közvetett, akár közvetlen — megállapodás igen kedvezően befolyásolná a robbanásveszélyes középázsiai régió kilátásait. A kabuli gesztusok, valamint a szovjet haderők fokozatos csökkentése ügyében kifejezett hajlandóság azt mutatja, hogy a megbékélés egyáltalán nem elképzelhetetlen, megfelelő reagálás és kompromisszumkészség esetén a folyamat fel is gyorsulhat. Kabulban persze nemigen táplálnak illúziókat: jól tudják, hogy a rendezés nagy politikai próbatétel. olyan „cikkcakkos út”, amelyen megtorpanások is várhatók. A lehetőség azonban fennáll — mutatott rá újfent Nad- zsib afgán pártfőtitkár —, ezért ezt az utat mindenáron végig kell járni. Szegő Gábor NDK — Halle megye Tűz 700 méter mélyen Nagy erőkkel folyik a mentés és a tűzoltás az NDK-ban, abban a Halle megyei bányában, ahol hétfőn hajnalban tűz ütött ki. A niederröblingeni bányában 700 méter mélyen egy szállítószalag gyulladt ki. A fejtésen tartózkodó 15 bányász közül tizenkettőnek sikerült kimenekülnie, a mentőcsapatok azonban kedd délelőttig nem akadtak bentrekedt három társuk nyomára. A lefelé hatoló tűz kiterjedését sikerült megállítani, a lángokat azonban még nem sikerült eloltani. Moszkva nem folytat kivárási politikát (Folytatás az 1. oldalról) Moszkva „nagy fontosságot” tulajdonít Margaret Thatcher március végén esedékes hivatalos látogatásának. Hangsúlyozzák, hogy szovjet megítélés szerint a brit kormányfőnek jelentős befolyása van az Egyesült Államok és a NATO álláspontjának alakulására a fegyverzetkorlátozás témájában. Renton megbeszélésein azt a „határozott benyomást” szerezte, hogy a Szovjetunió kész „jelentőségteljes kompromisszumra”. Hangsúlyozta, hogy szovjet részről ragaszkodnak a kölcsönösséghez. vagyis ahhoz, hogy a kompromisszumnak magába kell foglalnia a lemondást az űrfegyverek kifejlesztéséről és telepítéséről, a szovjet—amerikai ABM-egyezmény szigorú betartása alapján. Londoni hivatalos körök hangsúlyozzák, hogy Nagy- Britannia az Egyesült Államok hűséges szövetségese és a NATO elkötelezett tagja, következésképpen Margaret Thatcher asszony nem közvetíteni szándékozik, hanem kormánya nevében a nyugati szövetség „egyeztetett álláspontját” kívánja majd képviselni Moszkvában. 1 Remény utcától a Downing Streetig Élő lánc Angliában Wallace végleg visszavonult Megemlékezések King születésnapján Prominens személyiségek is részt vettek tegnap abban az „élő emberi láncban”, amellyel tiltakozni kívántak a brit munkanélküliség aggasztó növekedése miatt. A legfrissebb' adatok szerint hivatalosan 3,3 millió jelenleg a munkanélküliek száma a szigetországban, de egyes becslések szerint a tényleges szám a négy milliót is meghaladja, mert sokan egyszerűen nem jelentik be magukat munkanélküliként. Az „élő emberi lánc”-ban 350 ezer ember fogott kezet egymással és a lánc a liverpooli Hope Street-tői (Remény utca) a londoni Downing Street 10-ig terjedt, ahol a mindenkori kormányfő rezidenciája van. Az „élő emberi lánc” áthaladt a Leedsen és Notting- hamen és ismert írók, szak- szervezeti funkcionáriusok, zenészek alkották, de ott volt köztük a eanterburyi érsek is. Rakétatámadás Bagdad ellen Föld—föld típusú rakéta csapódott be kedden hajnalban az iraki fővárosban. Irán tíz nap leforgása alatt ötödik alkalommal intézett rakétatámadást Bagdad ellen. Az iraki főváros lakossága szerint a becsapódást több kilométerre is hallani lehetett. Iraki részről hivatalos nyilatkozat nem hangzott ei a rakétatámadással kapcsolatban, így nem tudni, pontosan hány áldozata van a robbanásnak.. Egy bagdadi katonai szóvivő viszont közölte, hogy iraki gépek az elmúlt éjszaka „romboló” támadást intéztek Iszfahán, Tabriz és Dezful iráni városok ellen, válaszul arra, hogy „Irán folytatja iraki lakott települések lövetését”. Nagy-Britannia Távközlési sztrájk Nagy-Britanniában országszerte érezteti hatását a távközlési dolgozók hétfői 24 órás sztrájkja, amely keddtől munkalassítási mozgalommal, egyes körzetekben pedig teljes munkabeszüntetéssel folytatódott. Az 1984- ben magánkézbe adott British Telecom összesen 220 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A sztrájkakcióban 110 ezer szerelő vesz részt. A meggyilkolt fekete polgárjogi vezető, a Nobel-béke- díjjal kitüntetett Martin Luther King emlékére hétfőn Philadelphiában jelképesen megkondították a Szabadságharangot, az Egyesült Államok egyik legnevezetesebb történelmi emléktárgyát. King születésének évfordulóján hétfőn az Egyesült Államok nagyrészében állami ünnep volt. Az évfordulón a kormány nevében George Shultz külügyminiszter helyezett el koszorút Martin Luther King sírján s a geor- giai Atlantában tartott emlékgyűlésen is felszólalt. A véletlen sajátos összjá- tékaként ezen a napon búcsúzott tisztétől Martin Luther King és az amerikai négerek polgárjogi mozgalmának legádázabb ellensége. George Wallace alabamai kormányzó. Wallace mondotta 1963-ban azt, hogy „a faji elkülönítés mindörökre megmarad” az Egyesült Államokban, ő szállt szembe erőszakkal az iskolákban bevezetett elkülönítés felszámolásával, az ő utasítására zárták börtönbe Alabamában a polgárjogi vezetőt, az alabamai Birminghamben rendőrei kutyákkal támadtak a polgárjogokat követelő feketékre, az ő rendőrei verték szét az emlékezetes elmai tiltakozó menetet. Wallace elnökjelöltként is fellépett, második ilyen korteskörút- ján, 1972-ben merényletet követtek el ellene, deréktól lefelé megbénult, de ismét megválasztották kormányzónak. Hivatali működésének utolsó éveiben többször is kijelentette, hogy elfogadja a változásokat és megbékélt a feketékkel. Az évfordulón jelentette be King özvegye, Coretta, hogy a jövő héten újabb tiltakozó felvonulást tartanak Georgia állam egyik járásában, ahol a múlt héten csuklyás Ku Klux Klan-tagok vezetésével fehér fajüldözők támadtak egy polgárjogi menetre. Az országos megemeléke- zések során az arizonai Phoenix városában tüntetésen tiltakoztak az ellen, hogy az állam új kormányzója visszavonta a King születésének évfordulóját hivatalos ünneppé nyilvánító rendelkezést. Az állam törvényhozásához ötvenezer aláírást juttattak el, követelve, hogy állítsák vissza a meggyilkolt polgárjogi vezető ünnepét. Washingtonból Korszerű fegyverek a nakisztáni hadsereonek Pakisztán csapatösszevonásokat hajt végre az indiai határ közelében. Erről Rad- zsiv Gandhi indiai miniszter- elnök számolt be kedden Űj-Delhiben tartott sajtóértekezletén. A kormányfő elmondta: tavaly októberben az indiai határ közelében hadgyakorlatot tartott a pakisztáni hadsereg, s ezután a csapatokat nem vonták vissza állomáshelyükre, sőt újabb alakulatokat vezényeltek a határtérségbe. Radzsiv Gandhi kijelentette, hogy India továbbra is megbékélésre, a kapcsolatok rendezésére törekszik Pakisztánnal, s ezért a maga részéről nem növelte a határok közelében állomásozó csapatok létszámát. A miniszterelnök nyugtalansággal szólt arról is, hogy az Egyesült Államok korszerű fegyverfajtákat bocsát a pakisztáni hadsereg rendelkezésére, majd kijelentette, hogy a külső erőkre támaszkodó szikh szakadárok Pandzsáb szövetségi államban tovább szítják a nyugtalanságot. A szakadár erők a jelek szerint most arra törekednek, hogy erődítmény- nyé, fegyverraktárrá és terrorista búvóhellyé változtassák a szikhek kegyhelyét, az amritszári aranytemplomot. ISZLÁMÁBÁD Egy nappal meghosszabbította pakisztáni látogatását Anatolij Kovaljov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Kedden délelőtt Mohamed Han Dzsun- edzso miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. WASHINGTON Az Egyesült Államok több szövetségesével közösen már évek óta titkos gyakorlatokon készíti fel bevetésre azokat a különleges biztonsági alakulatait, amelyek nukleáris fegyverekkel történt balesetek vagy ilyen fegyverekkel való terrorista fenyegetés esetén lépnének akcióba — ez derül ki az amerikai hadügyminisztérium egy 1984-es jelentéséből, amelyről egy washingtoni magánintézet kutatója számolt be az újságíróknak. DAMASZKUSZ Az izraeli hadseíeg nagyszabású hadgyakorlatot tart a Negev-sivatagban, s ezt egy Szíria elleni esetleges agresszió előkészítésének egyik jeleként értékelte kedden a damaszkuszi rádió. A hadgyakorlaton harckocsielhárító és lövészegységek, valamint a légierő alegységei vesznek részt. QUITO Az ecuadori legfelsőbb katonai bíróság elejtette a lázadás vádját Frank Vargas Pazzos tábornok ellen, akinek hívei a múlt héten elrabolták Leon Febres Cordero ecuadori elnököt, — de hétfőn letartóztatási parancsot adott ki ellene egy megvesztegetési ügy miatt. MANILA Nagyerejű pokolgépek robbantak hétfőn a fülöp- szigeteki Iloilo kikötővárosban : a robbanószerkezetek megrongálták a Panay-szige- ten fekvő város öt legfontosabb hídj át, s szinte megbénították a közlekedést a város és a környező települések között. Személyi sérülésekről nem érkeztek jelentések, s nem tudni, kik állnak a merényletsorozat mögött. Jobboldali remények Választások előtt az NSZK Egy jó jövőért — a Kohl kancellár vezette bizakodó CDU jelszava Olvasó és szakértő mostanában a szokásosnál gyakrabban töprengett el azon: mivel magyarázhatók Kohl nyugatnémet kancellár sértő kirohanásai a Szovjetunió és az NDK ellen? Nyilván szerepet játszottak ebben választási szempontok is, hiszen január 25-én járulnak urnák elé a nyugatnémetek. Üjabb négy évre eldől, ki fog kormányozni: az eddig hatalmon levő keiíesztény- pártiak Helmut Kohl vezetésével, vagy a szociáldemokraták kerekednek felül, és jelöltjük, Johannes Rau lesz a kencellár. Ebben a versenyben minden előrejelzés szerint a jobboldal nyeri el a többség kegyeit. Papírforma szerint ő fut be — nem abszolút többséggel, hanem a jelenlegi koalíciós társával, Hans-Dietrich Genscher kis liberális Szabaddemokrata pártjával karöltve. Ezt mutatják hónapok óta a közvéleménykutatások, — ha csak túl sok jobboldali hívük annyira el nem bízza magát, hogy az eleve-győ- zelem tudatában el sem megy szavazni. Akkor — meglepetésszerűen — a szociáldemokrata-zöld oldalra billenhet a mérleg. Talán ezért mozgósította Kohl kancellár a szélsőséges nacionalista kedélyeket. Vagy az amerikai ultrakonzervatívokhoz akar alkalmazkodni, és amit maga Ronald Reagan elnökségének a kezdetén mondott („a Szovjetunió a gonosz birodalma”), most Bonnban kezdik el? Esetleg a választásokon is Dúltekintve az új német nemzeti hullám prófétája kíván lenni? Egyelőre ne találgassunk, lehet, hogy a választások után mindez kevésbé élesen vetődik majd fel. Vizsgáljuk meg inkább a szavazást megelőző helyzet másik sajátosságát. A jövő szempontjából sem közömbös, hogy az utóbbi hónapok valahogy úgy teltek el, mintha az igazi ellentétpár nem is a Kohl és a Rau csapat lenne: az újságok ennél többet írtak a kormánytáboron belüli vitákról. Mi a lényeg? A jelenleg hafcaljmon levő csoport három részből áll: a Helmut Kohl vezette kereszténydemokrata Unió, ikertestvére a Franz-Josef Strauss irányítása alatt álló bajor Keresztényszocialista Unió, valamint a Genscher fémjelezte kis Szabaddemokrata Párt alkotja a mai koalíciót. Strauss azt szeretné, ha az Uniópártok egyedül futnának be, abszolút többséget szereznének, kiszorítva a liberálisokat. Genscher viszont azzal érvel, hogy az NSZK jövendő kormányának jobbra tolódását csak az akadályozhatja meg (főleg a nemzetközi politikát illetően), ha ők, a szabaddemokraták, is nyeregben maradnak és mint eddig övék lesz a külügyminiszteri szék. Nem voltak mentesek a iliociáldemokraták sem az önemésztő súrlódásoktól. Eredetileg azzal a — mint kiderült, nem reális — céllal vágtak neki a küzdelemnek, hogy egyedül kell győzniük, az elvileg lehetséges támogatóval, a környezetvédő zöldekkel semmiképpen nem társulnak. Vagyis: ha csak velük együtt lenne parlamenti többségük 1987 január 25-e után — nem tartanak igényt a kormányalakításra. E terv szerint Johannes Raunak személy szerint kell diadalmaskodnia Helmut Kohl fölött. Menet közben azonban kiviláglott, hogy ez szinte lehetetlen, s így a párton belül meglehetősen rossz hangulat keletkezett. A kitűzött cél és a valóság közötti ellentét savanyú nyilatkozatokat és visszavonuló bizonytalan közérzetet keltett. Ezek után a legjobb indulattal sem lehetett elmondani, hogy a szociáldemokratákat a győzelembe vetett nagy bizalom töltötte volna el. Olyanformán jártak ők is, mint a másik tábor, bár eltérő okokból: belső gondjaik kissé elterelték a figyelmet magáról a választási küzdelemről. Január 25-én tehát minden valószínűséggel a jobboldal győz a Német Szövetségi Köztársaságban. De ha már a szociáldemokraták nem futnak be, úgy még mindig jobb a jelenlegi koalíció to- vábbkormányzása, mint a jobbra tolódás. Elvégre az Unió és a szabaddemokraták együtt alapvetően azért érdekeltek a kelet-nyugati együttműködésiben. Tatár Imre Ráfér a szerencsekívánat Rau-ra, az SPD jelöltjére
