Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 19. IA szerkesztőség postájából I Hová lett egy mozi? kérdéssel kezdte levelét Fe- rencz János tiszasasi olvasónk — aki a község mozikedvelői nevében írt. — Az éveik) óta működő mozival elégedettek voltunk, és elmondhatjuk, hogy a filmválogatásnál rendszeresen figyelembe vették mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály igényeit. Tehát, mindannyian szívesen jártunk moziba. Érthetetlen számunkra, hogy egyik napról a másikra — decemberben — bezárták a mozit. A nyilvánosság előtt szeretnénk választ kapni arra, hogy ezt miért tették, mikor nyitják ki újból és addig is hol vetítenek a tiszasasi lakosságnak filmet? Olvasóink kérdésére dr. Dajka Miklós, a Szolnok Megyei Mozi üzemi Vállalat igazgatójától kértünk választ: „A gazdálkodási nehézségek és a változó körülmények hatására keressük a lakosság és a vállalat számára is megfelelő módszereket. Az igazság az, hogy Tiszasa- son a bérelt épületben csak jelentős költséggel tudtunk filmeket vetíteni. A múlt évben 209 előadáson 5604 látogató volt, egy-egy filmet csupán huszonhatan néztek meg. A megváltott jegyek értéke 48 305 forint volt, s ez az ösz- szeg még a terem bérleti d> - ját sem fedezte. Az összes többi költség pedig csak a veszteséget növelhette. Ezeket a tényeket ismerik a település és a közös tanács vezetői is. A veszteséges mozit bezártuk, helyette a videózást vezettük be. Hasonló megoldást keresünk a többi vfeszteséges filmszínházak esetében is. A nem kellő lá- togatottságú keskeny filmek pótlására járható útnak mutatkozik a videózás. Tiszasa- son minden szombaton 18,30 órától vetítünk videófilmet a helyi presszóban.” Hz utasok hangulata is lagyos Január 12-én Szolnokon a Vosztok útról 16,15-kor induló 2-es járatra (—24 fokos hidegben) agyonfagyva késéssel szálltunk föl. Munkahelyünkre igyekeztünk, szinte valamennyien bérlettel. Éppen ezért felháborodással vettük tudomásul, hogy az ellenőr ezen a buszon kéri a jegyeket. Dermedt kézzel kotorásztuk a megfagyott táskákból, kabátbelsőből elő a bérletet. Az utasok között többen munkába indulás előtt már havat lapátoltak, hogy mások számára is járható legyen az út. Emberileg érthetetlennek tartottuk, hogy a Volán ilyen körülmények között energiát pazarol, a munkába igyekvő, átfagyott dolgozókat ellenőrzi, ugyanakkor a buszmegállókat alig lehet megközelíteni a hótól és a latyaktól. Jó lenne, ha a nehéz helyzetekben a Volán minden dolgozója azon fáradozna, hogy mihamarabb eljuthassunk munkahelyünkre, minél kevesebb legyen a termeléskiesés. Szép példaként említem azt az intézkedést, ami a budapesti dolgozók zavartalanabb közlekedését szolgálta: a gyorsjáratok minden megállóban megálltak. Tapasztalatból mondhatom azonban azt is, hogy az autóbuszvezetők Szolnokon is jelesre vizsgáztak az elmúlt napokban. Segítségükre továbbra is számítunk, különösen a zord időkben, amikor az utasok hangulata is fagyos. H. D.-né Szolnok fl jász kertbarátok elmúlt éve Tavaly is szép sikereket könyvelhettek el a jászberényi kertészkedők. Lukács Gábor vezetésével folytatódott a bensőséges légkörű klubélet, száznegyvenegyre szaporodott a tagok száma, rendezvényeik hasznosak, látogatottak voltak. A programok között első helyen a kertészkedés és a szakmai ismeretek bővítése volt. Előadásokat, metszési bemutatókat szerveztek, kerteket látogattak meg, tapasztalatszerző kirándulásokra jártak, házi borversenyt rendeztek. Ta- nulmányútjuk során megismerkedtek Szécsény, Mike- pércs, Földes, Székesfehérvár, Szombathely és Körmend kertkultúrájával, tájaival, talajviszonyaival, kulturális értékeivel, ök maguk is fogadtak vendégeket Nyíregyházáról, Szentesről, Salgótarjánból, s a találkozás alkalmából még emlékfát is ültettek. A klubdélutánokon rendeztek kertészbörzét, ba- tyusbált, ötletvásárt, író-olvasó találkozókat, köszöntötték a nőket és a férfiakat. Társadalmi munkában gondozzák régóta a Népfront épületének parkjait, a költségvetésük javítása érdekében pedig alma-, meggy- és szőlőszüretre jártak. A gazdag szakmai és kulturális programokon t)úl, természetesen nem lebecsülendő tény az, hogy a szabad idejük hasznos eltöltésével segítik a város zöldség-gyümölcsellá- tását. A legfényesebb eredményt november elején a kecskeméti Hírős napokon aratták, ahol az újszásziakkal együtt képviselték a megyét, A jászberényiek 120 terméket bemutató kiállítását aranyéremmel díjazta a zsűri. A sikeren felbuzdulva már készülnek az idei, pécsi országos kertbarát kiállításra is. — lp Igazi üzletember mádra Színes tévét vásároltam tavaly december 29-én a Szolnoki Centrum Áruházban. Minden rendben zajlott otthon a készülékkel, majd december 31-én délelőtt, amikor ismét bekapcsoltam, már se hang, se kép nem volt. Elképzelhető, hogy mit éreztem ... Azonnal hívtam telefonon a Gelkát, ahol közölték velem, hogy a Videoton szervizre tartozik. Ebben a szervizben viszont hiába csengettem, senki sem vette föl a telefont. Később tudtam meg, hogy minden dolgozójuk beteg volt. Emiatt ügyeletet sem tartottak. (Az újságban öles plakátok hirdették az ünnepi ügyeletet.) Végül a Centrumba telefonáltam, ahonnan Görbe János, a műszaki osztály dolgozója kijött és valószínű-- nek tartotta, hogy a biztosíték ment ki a tévéből. Megígérte, ha a raktárban még van hasonló típusú készülék, kicserélik. Sajnos, én nem voltam akkor olyan helyzetben, hogy a tévét beszállítsam, s arra gondoltam, már tévézés nélkül kell töltenünk az ünnepet. Görbe János azonban kollégájával együtt kora. délután hozott egy másik új készüléket és azonnal lebonyolította a cserét.' A nyilvánosság előtt szeretnék köszönetét mondani a Centrum Aruház dolgozóinak, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül, igazi üzletember módra oldották meg a problémámat. Cz- iGy.-né Szolnok Szopkó János és felesége (özse Margit) 60. házassági évfordulójukat ünnepelték a Karcagi Városi Tanács házasságkötő termében. A meghitt, hangulatos eseményen a házaspárt három gyermeke, hét unokája, öt dédunokája, valamint nagyszámú rokonsága és a tanács képviselői köszöntötték szeretettel — irta levelében Barna Sándor karcagi olvasónk, fotót is mellékelve Segítettek a munkásőrök Cibakházi általános iskolánk régóta jó kapcsolatot tart a munkásőrséggel. Korábban a kunszentmártoni, az átszervezés óta pedig o törökszentmiklósi Külián György munkásőrséggel közösen rendezzük ünnepségeinket, és a kiemelkedő évfordulók, események tevőleges részesei. A fegyverbemutatók, események alkalmával is mindig számíthatunk közreműködésükre. Legutóbb, a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából kapott csapat- zászlónkra kötöttek szalagot, most pedig az iskola számítástechnikai felszereltségének gyarapításához járultak hozzá. Az egység cibakházi szakaszának munkásőrei egy Commodore +4-es készüléket ajándékoztak iskolánknak. Ezúton is szeretnénk megköszönni társadalmi segítségüket és kívánjuk, hogy a haza szolgálatában érjenek el sikereket a kiképzésben, a szolgálat teljesítésében. Dr. Berényi István h. igazgató Cibakháza Válasz cikkeinkre Technikusképzés Mezőtúron is Levelet kaptunk a mezőtúri Dózsa György Gépészeti Szakközépiskola igazgatójától, dr. Györfi Györgynétől. A levélíró egy, a pályaválasztással foglalkozó, 1986. december 30-án megjelent cikkünk hiányosságára hívta fel figyelmünket. Mint egyebek között írja: „Sajnálattal állapítottam meg a cikk elolvasása után, hogy az iskolánk kimaradt abból a felsorolásból, amely név szerint tartalmazza azokat a szakközépiskolákat, ahol technikusképzés indult az idei tanévtől. Az 1986—87-es tanévtől Mezőtúron, a Dózsa György Gépészeti Szakközép- iskolában mezőgazdasági gépészeti szakon indult nappali tagozatos technikusképzés. (...) Az óratervek és tantervek úgy készültek, hogy a tanulmányaikat megkezdő tanulók mindegyike ötéves tanulmányi idő után szerezhet mezőgazdasági gépészeti technikus képesítést. Tehát nincs az a „leágazás" a második év után, amit a cikk is jelez más szakok esetében. (....) Az iskolánk közössége, tantestülete örömmel vállalta ezt a nem kis felelősséggel járó szerepet, ami tudvalevőleg többletfeladatokkal is jár. Úgy érezzük, hogy ehhez a feladathoz alapot ad a több mint két évtizedes szakmai tapasztalat is, amit a mezőgazdasági szakközépiskolai képzés és a felnőtt tanfolyamos technikus- képzés során szereztünk, s talán nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, az eredményeink is feljogosítanak arra, hogy a magasabb szintű képzés bevezetésének munkálataiból nagyobb részt vállaljunk. A képzés általánossá tétele után a tervek szerint elsősorban Szolnok és Békés megye körzetéből iskoláztunk be. Kollégiumi elhelyezést minden első osztályos, s majdan az ötödéves tanulók részére biztosítani tudunk”. 0 közterületek védelmében Tavaly december 29-i számunkban Közterület gazda nélkül címmel szóvá tettük, hogy a szolnoki közterületeken ízléstelen hirdetőtáblákon ajánlják az üzletek szolgáltatásaikat, hogy a főutcán az első kisebb hó után bokáig ér a latyak, s ha fagy, balesetveszélyesek az utak. A párosával járó közterületfelügyelők szép új egyenruháját is megemlítettük — némi célzással. Az észrevételekre Tóth István, a városi tanács osztályvezető főmérnöke többek között a következőket válaszolta: „A Közterületfenntartó Intézmény alapvető feladata a közterületek folyamatos karbantartása, ápolása és fejlesztése, továbbá a parkok, sétányok, díszterek fenntartása, fákkal, virágokkal és egyéb növényzettel való ellátása. JMindezek védelmére, ellenőrzésére és a köztisztasági tanácsrendelet betartásának érdekében hoztuk létre a Közterületfelügyeletet, mint önálló intézményt. A felügyelők járőr- szolgálatban valóban ketten ellenőriznek (szabályzat írja ezt elő). S az elmúlt évben — szóbeli figyelmeztetések mellett — 125 esetben állapítottak meg szabálysértést, ami pénzbírsággal járt. Intézkedtek abban is. hogy az engedély nélkül elhelyezett hirdetőtáblákat távolítsák el. Az a véleményünk, hogy a közterületfelügyelők környezetünk védelmében kifejtett tevékenysége csökkentette a garázdálkodások számát. Ezúton is szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az ingatlanok, lakótelkek előtti gyalogjárda és csapadékvíz elvezető árkok tisztántartása, a síkosságmentesítés a tulajdonosok kötelessége. Ugyanez vonatkozik az üzletekre, vállalatokra, intézményekre egyaránt. Van hirdetőtábla Január 12-i lapunkban Hirdetőtábla kellene címmel közöltük Grósz Ferencné szolnoki olvasónk levelét, melyben felvetette, hogy helyesnek tartaná, ha a nagy létszámú Széchenyi lakótelep legforgalmasabb pontján, IA tárgyalóteremből I 0 figyelmetlenség áldozata Augusztus eleji nyári nap volt Sebestény Csaba csupán néhány nappal később ünnepelte volna tizenkilencedik születésnapját. De nem ünnepelte meg, mert augusztus harmadikén délután Kunszentmártoniban halálos balesetet okozott a jászberényi fiatalember. Az áldozata egy kisgyermek, aki az égvilág<?n semmiről nem tehetett. Mi is történt tulajdonképpen? Sebestény Csaba még csupán egy esztendeje rendelkezett A—B—C kategóriás jogosítvánnyal, így túlságosan nagy gyakorlatot a vezetésben nem szerezhetett. Talán éppen ezért kellett volna sokkal jobban figyelnie...? Ezen ma már kár töprengenünk. Tavaly augusztus harmadikén a fiatalember Kunszentmártonba a számára ismeretlen kisvárosba autózott. Mint a Szolnoki Városi Bíróságon dr. Gombos László bírónak elmondta, a Kossuth úton haladt, talán ha ötven kilométeres sebességgel. A vasútállomást kereste, az arra igazító táblát igyekezett mindenáron megtalálni. Pedig utasa is volt, rábízhatta volna a nézelődést. De nem bízta. Sajnos. Kunszentmártoniban a Kossuth utca keresztezi a 45-ös főutat. A kereszteződés előtt természetesen ott áll jól láthatóan az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” tábla, ami arra figyelmeztet, hogy a főközlekedési úton haladó járműveknek van elsőbbségük. Sebestény Csaba azonban ezt a táblát figyelmen kívül hagyta, ő azt a másikat kutatta szemével. Személygépkocsija a már említett sebességgel lódult ki a Kossuth utcából a fő- útra. A szabályosan autózó Kolláth Béla rémülten látta, hogy kikerülni a szabálytalankodót már nem tudja és saját kocsiját sem képes lefékezni: az összeütközés elkerülhetetlen. Meg is történt, de ez csak a kisebbik baj lett volna. A nagyobb, a sokkal nagyobb baj az volt, hogy a Sebestény Csaba vezette gépkocsi az ütközés következtében fölszaladt a járdára. Arra a járdára, amelyiken ott állt P. Béla, helybéli kisfiú... Az autó a falhoz szorította a kisgyermeket, aki emiatt olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítást követő napon meghalt. Sebestény Csaba a cselekmény elkövetését és bűnösségét elismerte. A Szolnoki Városi Bíróság a jászberényi fiatalembert bűnösnek találta halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért egy évi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, a közúti járművezetéstől három esztendőre való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést fogházban kell letöltenie. Súlyosbító körülményként értékelték a közlekedési szabályok durva megszegését, s azt is, hogy a tragédia mellett még három sérült is szenvedett a figyelmetlen gépkocsivezető miatt. Enyhítő körülményként vették figyelembe fiatal korát, beismerését. Az első fokon hozott ítéletet a vádlott megfellebbezte, ügyében a napokban döntött a Megyei Bíróság: helybenhagyta a korábban eljáró városi bíróság ítéletét. Sebestény Csaba a fogházban tölti majd huszadik születésnapját...- h — fl munkakiesések rendezése Az ügyek intézése a munkáltatók feladata Ha rendkívüli körülmények miatt nem tud munkába menni a dolgozó, az ilyen esetekre a Munka Törvény- könyve és végrehajtási szabályai részletesen előírják a követendő eljárást. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a hófúvásos, rendkívüli időjárással összefüggő munkakiesésekre is. Tehát, ha a dolgozó a rendkívüli időjárás miatt nem tudott munkába menni, munkahelyére eljutni, távolléte igazolt. Erre az időre nem jár munkabér. (17/1979/XII. 1.) MŰM sz. r. 60. §. 3. bekezdés. A munkáltató azonban — a dolgozó beleegyezésével, megállapodás alapján — utólag ledolgoztathatja a kiesett munkaidőt vagy erre rendes szabadságot engedélyezhet, illetve a szakszervezeti bizottság egyetértésével ezt a napot egy későbbi szabadnappal felcserélheti. Ezzel az intézkedéssel hozzájuttathatja a dolgozót elmaradt munkabéréhez. De a munkáltató megteheti azt is, hogy a dolgozónak távolléte idejére rendkívüli fizetett szabadságot engedélyez, ha ezt anyagi helyzete megengedi. Ha a rendkívüli időjárásban a dolgozó megjelent ugyan a munkahelyén, de rajta kívül álló okok miatt (például anyag- vagy energiahiány) nem tudott dolgozni, részére térítés jár. A rászoruló dolgozó segélyben vagy egyéb támogatásban is részesíthető. E jogszabályok figyelem- bevételével — a termelési, gazdálkodási és egyéb szempontoknak megfelelően — az említett ügyek intézése a munkáltatók feladata. (például az ABC előtt) felállítanának egy hirdetőtáblát. Olvasónk észrevételére Tán- czos Mária, a Magyar Hirdető megyei központjának vezetője válaszolt: „A városban három helyen is van már hirdetőtábla. A szóban forgó lakótelepen az Arany Kanna ABC-vel szemben (a butikoknál) és közvetlenül a bolt mellett is. Ezenkívül a Vörös Csillag úton, az autóbuszfordulónál helyeztünk még el hirdetőtáblát, mert ezzel is szeretnénk elkerülni, hogy a lakosság vadragasztással csúfítsa a városképet”. Szerkesztői üzenet M. F. Szolnok: A gyerekek egyenlő részben örökölnek. Leszármazó és házas társ hiányában az örökhagyó szülei az örökösök. Ha azonban a szülők sem élnek, helyükbe leszármazói, tehát az örökhagyó testvérei lépnek oly módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói — egyenlő arányban. A levélben közölt adatok szerint „a másik ügyvéd” válasza volt a helyes, aki azt mondta, hogy esetükben az örökség három egyenlő részre oszlik. Ezek szerint az egyik rész az öné, a másik a még élő testvérének jár. a harmadik részt pedig az elhunyt testvér gyermeke örökli. Örök- ségi ügyekben a közjegyző hoz határozatot, s ha azt sérelmesnek találja, keresettel fordulhat a bírósághoz. Összeállította: CsanUó Mikló«n*
