Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 19. IA szerkesztőség postájából I Hová lett egy mozi? kérdéssel kezdte levelét Fe- rencz János tiszasasi olva­sónk — aki a község mozi­kedvelői nevében írt. — Az éveik) óta működő mozival elégedettek voltunk, és el­mondhatjuk, hogy a filmvá­logatásnál rendszeresen fi­gyelembe vették mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály igényeit. Tehát, mindannyian szívesen jár­tunk moziba. Érthetetlen számunkra, hogy egyik nap­ról a másikra — december­ben — bezárták a mozit. A nyilvánosság előtt szeretnénk választ kapni arra, hogy ezt miért tették, mikor nyitják ki újból és addig is hol vetí­tenek a tiszasasi lakosságnak filmet? Olvasóink kérdésére dr. Dajka Miklós, a Szolnok Me­gyei Mozi üzemi Vállalat igazgatójától kértünk vá­laszt: „A gazdálkodási nehézsé­gek és a változó körülmé­nyek hatására keressük a lakosság és a vállalat számá­ra is megfelelő módszereket. Az igazság az, hogy Tiszasa- son a bérelt épületben csak jelentős költséggel tudtunk filmeket vetíteni. A múlt év­ben 209 előadáson 5604 láto­gató volt, egy-egy filmet csu­pán huszonhatan néztek meg. A megváltott jegyek értéke 48 305 forint volt, s ez az ösz- szeg még a terem bérleti d> - ját sem fedezte. Az összes többi költség pedig csak a veszteséget növelhette. Eze­ket a tényeket ismerik a te­lepülés és a közös tanács ve­zetői is. A veszteséges mozit bezártuk, helyette a videó­zást vezettük be. Hasonló megoldást keresünk a többi vfeszteséges filmszínházak esetében is. A nem kellő lá- togatottságú keskeny filmek pótlására járható útnak mu­tatkozik a videózás. Tiszasa- son minden szombaton 18,30 órától vetítünk videófilmet a helyi presszóban.” Hz utasok hangulata is lagyos Január 12-én Szolnokon a Vosztok útról 16,15-kor in­duló 2-es járatra (—24 fokos hidegben) agyonfagyva ké­séssel szálltunk föl. Munka­helyünkre igyekeztünk, szin­te valamennyien bérlettel. Éppen ezért felháborodással vettük tudomásul, hogy az ellenőr ezen a buszon kéri a jegyeket. Dermedt kézzel ko­torásztuk a megfagyott tás­kákból, kabátbelsőből elő a bérletet. Az utasok között többen munkába indulás előtt már havat lapátoltak, hogy mások számára is jár­ható legyen az út. Emberileg érthetetlennek tartottuk, hogy a Volán ilyen körül­mények között energiát pa­zarol, a munkába igyekvő, átfagyott dolgozókat ellenőr­zi, ugyanakkor a buszmegál­lókat alig lehet megközelíte­ni a hótól és a latyaktól. Jó lenne, ha a nehéz helyzetek­ben a Volán minden dolgozó­ja azon fáradozna, hogy mi­hamarabb eljuthassunk mun­kahelyünkre, minél kevesebb legyen a termeléskiesés. Szép példaként említem azt az intézkedést, ami a bu­dapesti dolgozók zavartala­nabb közlekedését szolgálta: a gyorsjáratok minden meg­állóban megálltak. Tapasz­talatból mondhatom azonban azt is, hogy az autóbuszveze­tők Szolnokon is jelesre vizs­gáztak az elmúlt napokban. Segítségükre továbbra is szá­mítunk, különösen a zord időkben, amikor az utasok hangulata is fagyos. H. D.-né Szolnok fl jász kertbarátok elmúlt éve Tavaly is szép sikereket könyvelhettek el a jászberé­nyi kertészkedők. Lukács Gábor vezetésével folytató­dott a bensőséges légkörű klubélet, száznegyvenegyre szaporodott a tagok száma, rendezvényeik hasznosak, lá­togatottak voltak. A progra­mok között első helyen a ker­tészkedés és a szakmai is­meretek bővítése volt. Elő­adásokat, metszési bemutató­kat szerveztek, kerteket láto­gattak meg, tapasztalatszerző kirándulásokra jártak, házi borversenyt rendeztek. Ta- nulmányútjuk során megis­merkedtek Szécsény, Mike- pércs, Földes, Székesfehér­vár, Szombathely és Kör­mend kertkultúrájával, tá­jaival, talajviszonyaival, kul­turális értékeivel, ök maguk is fogadtak vendégeket Nyír­egyházáról, Szentesről, Sal­gótarjánból, s a találkozás alkalmából még emlékfát is ültettek. A klubdélutánokon rendeztek kertészbörzét, ba- tyusbált, ötletvásárt, író-ol­vasó találkozókat, köszön­tötték a nőket és a férfia­kat. Társadalmi munkában gondozzák régóta a Népfront épületének parkjait, a költ­ségvetésük javítása érdeké­ben pedig alma-, meggy- és szőlőszüretre jártak. A gaz­dag szakmai és kulturális programokon t)úl, természe­tesen nem lebecsülendő tény az, hogy a szabad idejük hasznos eltöltésével segítik a város zöldség-gyümölcsellá- tását. A legfényesebb eredményt november elején a kecske­méti Hírős napokon aratták, ahol az újszásziakkal együtt képviselték a megyét, A jászberényiek 120 terméket bemutató kiállítását arany­éremmel díjazta a zsűri. A sikeren felbuzdulva már ké­szülnek az idei, pécsi orszá­gos kertbarát kiállításra is. — lp ­Igazi üzletember mádra Színes tévét vásároltam tavaly december 29-én a Szolnoki Centrum Áruház­ban. Minden rendben zajlott otthon a készülékkel, majd december 31-én délelőtt, amikor ismét bekapcsoltam, már se hang, se kép nem volt. Elképzelhető, hogy mit éreztem ... Azonnal hívtam telefonon a Gelkát, ahol kö­zölték velem, hogy a Video­ton szervizre tartozik. Ebben a szervizben viszont hiába csengettem, senki sem vette föl a telefont. Később tud­tam meg, hogy minden dol­gozójuk beteg volt. Emiatt ügyeletet sem tartottak. (Az újságban öles plakátok hir­dették az ünnepi ügyeletet.) Végül a Centrumba telefo­náltam, ahonnan Görbe Já­nos, a műszaki osztály dol­gozója kijött és valószínű-- nek tartotta, hogy a biztosí­ték ment ki a tévéből. Megígérte, ha a raktárban még van hasonló típusú ké­szülék, kicserélik. Sajnos, én nem voltam akkor olyan helyzetben, hogy a tévét be­szállítsam, s arra gondol­tam, már tévézés nélkül kell töltenünk az ünnepet. Görbe János azonban kollégájával együtt kora. délután hozott egy másik új készüléket és azonnal lebonyolította a cse­rét.' A nyilvánosság előtt szeretnék köszönetét monda­ni a Centrum Aruház dolgo­zóinak, hogy minden ellen­szolgáltatás nélkül, igazi üzletember módra oldották meg a problémámat. Cz- iGy.-né Szolnok Szopkó János és felesége (özse Margit) 60. házassági évfor­dulójukat ünnepelték a Karcagi Városi Tanács házasságkötő termében. A meghitt, hangulatos eseményen a házaspárt három gyermeke, hét unokája, öt dédunokája, valamint nagyszámú rokonsága és a tanács képviselői köszöntötték szeretettel — irta levelében Barna Sándor karcagi olvasónk, fotót is mellékelve Segítettek a munkásőrök Cibakházi általános isko­lánk régóta jó kapcsolatot tart a munkásőrséggel. Ko­rábban a kunszentmártoni, az átszervezés óta pedig o törökszentmiklósi Külián György munkásőrséggel kö­zösen rendezzük ünnepsé­geinket, és a kiemelkedő év­fordulók, események tevőle­ges részesei. A fegyverbemu­tatók, események alkalmával is mindig számíthatunk köz­reműködésükre. Legutóbb, a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából kapott csapat- zászlónkra kötöttek szalagot, most pedig az iskola számí­tástechnikai felszereltségé­nek gyarapításához járultak hozzá. Az egység cibakházi szakaszának munkásőrei egy Commodore +4-es készülé­ket ajándékoztak iskolánk­nak. Ezúton is szeretnénk megköszönni társadalmi se­gítségüket és kívánjuk, hogy a haza szolgálatában érjenek el sikereket a kiképzésben, a szolgálat teljesítésében. Dr. Berényi István h. igazgató Cibakháza Válasz cikkeinkre Technikusképzés Mezőtúron is Levelet kaptunk a mezőtú­ri Dózsa György Gépészeti Szakközépiskola igazgatójá­tól, dr. Györfi Györgynétől. A levélíró egy, a pályavá­lasztással foglalkozó, 1986. december 30-án megjelent cikkünk hiányosságára hív­ta fel figyelmünket. Mint egyebek között írja: „Sajná­lattal állapítottam meg a cikk elolvasása után, hogy az iskolánk kimaradt abból a felsorolásból, amely név szerint tartalmazza azokat a szakközépiskolákat, ahol technikusképzés indult az idei tanévtől. Az 1986—87-es tanévtől Mezőtúron, a Dózsa György Gépészeti Szakközép- iskolában mezőgazdasági gé­pészeti szakon indult nappali tagozatos technikusképzés. (...) Az óratervek és tanter­vek úgy készültek, hogy a tanulmányaikat megkezdő tanulók mindegyike ötéves tanulmányi idő után szerez­het mezőgazdasági gépészeti technikus képesítést. Tehát nincs az a „leágazás" a má­sodik év után, amit a cikk is jelez más szakok esetében. (....) Az iskolánk közössé­ge, tantestülete örömmel vál­lalta ezt a nem kis felelős­séggel járó szerepet, ami tudvalevőleg többletfelada­tokkal is jár. Úgy érezzük, hogy ehhez a feladathoz ala­pot ad a több mint két évti­zedes szakmai tapasztalat is, amit a mezőgazdasági szak­középiskolai képzés és a fel­nőtt tanfolyamos technikus- képzés során szereztünk, s talán nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, az eredmé­nyeink is feljogosítanak arra, hogy a magasabb szintű kép­zés bevezetésének munkála­taiból nagyobb részt vállal­junk. A képzés általánossá tétele után a tervek szerint elsősorban Szolnok és Békés megye körzetéből iskoláztunk be. Kollégiumi elhelyezést minden első osztályos, s maj­dan az ötödéves tanulók ré­szére biztosítani tudunk”. 0 közterületek védelmében Tavaly december 29-i szá­munkban Közterület gazda nélkül címmel szóvá tettük, hogy a szolnoki közterülete­ken ízléstelen hirdetőtáblá­kon ajánlják az üzletek szol­gáltatásaikat, hogy a főutcán az első kisebb hó után bo­káig ér a latyak, s ha fagy, balesetveszélyesek az utak. A párosával járó közterületfel­ügyelők szép új egyenruháját is megemlítettük — némi célzással. Az észrevételekre Tóth István, a városi tanács osztályvezető főmérnöke töb­bek között a következőket válaszolta: „A Közterület­fenntartó Intézmény alapve­tő feladata a közterületek fo­lyamatos karbantartása, ápo­lása és fejlesztése, továbbá a parkok, sétányok, díszterek fenntartása, fákkal, virágok­kal és egyéb növényzettel való ellátása. JMindezek vé­delmére, ellenőrzésére és a köztisztasági tanácsrendelet betartásának érdekében hoz­tuk létre a Közterületfel­ügyeletet, mint önálló intéz­ményt. A felügyelők járőr- szolgálatban valóban ketten ellenőriznek (szabályzat írja ezt elő). S az elmúlt évben — szóbeli figyelmeztetések mellett — 125 esetben álla­pítottak meg szabálysértést, ami pénzbírsággal járt. In­tézkedtek abban is. hogy az engedély nélkül elhelyezett hirdetőtáblákat távolítsák el. Az a véleményünk, hogy a közterületfelügyelők környe­zetünk védelmében kifejtett tevékenysége csökkentette a garázdálkodások számát. Ez­úton is szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az ingatlanok, lakótel­kek előtti gyalogjárda és csapadékvíz elvezető árkok tisztántartása, a síkosság­mentesítés a tulajdonosok kötelessége. Ugyanez vonat­kozik az üzletekre, vállala­tokra, intézményekre egy­aránt. Van hirdetőtábla Január 12-i lapunkban Hirdetőtábla kellene címmel közöltük Grósz Ferencné szolnoki olvasónk levelét, melyben felvetette, hogy he­lyesnek tartaná, ha a nagy létszámú Széchenyi lakótelep legforgalmasabb pontján, IA tárgyalóteremből I 0 figyelmetlenség áldozata Augusztus eleji nyári nap volt Sebestény Csaba csu­pán néhány nappal később ünnepelte volna tizenkilence­dik születésnapját. De nem ünnepelte meg, mert augusz­tus harmadikén délután Kun­szentmártoniban halálos bal­esetet okozott a jászberényi fiatalember. Az áldozata egy kisgyermek, aki az égvilág<?n semmiről nem tehetett. Mi is történt tulajdonkép­pen? Sebestény Csaba még csupán egy esztendeje ren­delkezett A—B—C kategó­riás jogosítvánnyal, így túl­ságosan nagy gyakorlatot a vezetésben nem szerezhetett. Talán éppen ezért kellett volna sokkal jobban figyel­nie...? Ezen ma már kár töp­rengenünk. Tavaly augusz­tus harmadikén a fiatalem­ber Kunszentmártonba a számára ismeretlen kisvá­rosba autózott. Mint a Szol­noki Városi Bíróságon dr. Gombos László bírónak el­mondta, a Kossuth úton ha­ladt, talán ha ötven kilomé­teres sebességgel. A vasút­állomást kereste, az arra igazító táblát igyekezett mindenáron megtalálni. Pe­dig utasa is volt, rábízhat­ta volna a nézelődést. De nem bízta. Sajnos. Kunszentmártoniban a Kossuth utca keresztezi a 45-ös főutat. A keresztező­dés előtt természetesen ott áll jól láthatóan az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” táb­la, ami arra figyelmeztet, hogy a főközlekedési úton haladó járműveknek van el­sőbbségük. Sebestény Csa­ba azonban ezt a táblát fi­gyelmen kívül hagyta, ő azt a másikat kutatta szemével. Személygépkocsija a már említett sebességgel lódult ki a Kossuth utcából a fő- útra. A szabályosan autózó Kolláth Béla rémülten lát­ta, hogy kikerülni a sza­bálytalankodót már nem tudja és saját kocsiját sem képes lefékezni: az összeüt­közés elkerülhetetlen. Meg is történt, de ez csak a kiseb­bik baj lett volna. A na­gyobb, a sokkal nagyobb baj az volt, hogy a Sebestény Csaba vezette gépkocsi az ütközés következtében föl­szaladt a járdára. Arra a járdára, amelyiken ott állt P. Béla, helybéli kisfiú... Az autó a falhoz szorította a kisgyermeket, aki emiatt olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítást követő napon meg­halt. Sebestény Csaba a cselek­mény elkövetését és bűnös­ségét elismerte. A Szolnoki Városi Bíró­ság a jászberényi fiatalem­bert bűnösnek találta halá­los közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért egy évi szabadságvesz­tésre, mint főbüntetésre, a közúti járművezetéstől há­rom esztendőre való eltiltás­ra, mint mellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztést fogházban kell letöltenie. Súlyosbító körülményként értékelték a közlekedési sza­bályok durva megszegését, s azt is, hogy a tragédia mel­lett még három sérült is szenvedett a figyelmetlen gépkocsivezető miatt. Enyhítő körülményként vették figyelembe fiatal ko­rát, beismerését. Az első fokon hozott íté­letet a vádlott megfellebbez­te, ügyében a napokban döntött a Megyei Bíróság: helybenhagyta a korábban eljáró városi bíróság ítéletét. Sebestény Csaba a fogház­ban tölti majd huszadik szü­letésnapját...- h — fl munkakiesések rendezése Az ügyek intézése a munkáltatók feladata Ha rendkívüli körülmé­nyek miatt nem tud munká­ba menni a dolgozó, az ilyen esetekre a Munka Törvény- könyve és végrehajtási sza­bályai részletesen előírják a követendő eljárást. Ezeket a rendelkezéseket kell alkal­mazni a hófúvásos, rendkí­vüli időjárással összefüggő munkakiesésekre is. Tehát, ha a dolgozó a rendkívüli időjárás miatt nem tudott munkába menni, munkahe­lyére eljutni, távolléte iga­zolt. Erre az időre nem jár munkabér. (17/1979/XII. 1.) MŰM sz. r. 60. §. 3. bekez­dés. A munkáltató azonban — a dolgozó beleegyezésével, megállapodás alapján — utólag ledolgoztathatja a ki­esett munkaidőt vagy erre rendes szabadságot engedé­lyezhet, illetve a szakszerve­zeti bizottság egyetértésével ezt a napot egy későbbi sza­badnappal felcserélheti. Ez­zel az intézkedéssel hozzá­juttathatja a dolgozót elma­radt munkabéréhez. De a munkáltató megteheti azt is, hogy a dolgozónak távolléte idejére rendkívüli fizetett szabadságot engedélyez, ha ezt anyagi helyzete megen­gedi. Ha a rendkívüli időjárás­ban a dolgozó megjelent ugyan a munkahelyén, de rajta kívül álló okok miatt (például anyag- vagy ener­giahiány) nem tudott dol­gozni, részére térítés jár. A rászoruló dolgozó segélyben vagy egyéb támogatásban is részesíthető. E jogszabályok figyelem- bevételével — a termelési, gazdálkodási és egyéb szem­pontoknak megfelelően — az említett ügyek intézése a munkáltatók feladata. (például az ABC előtt) felál­lítanának egy hirdetőtáblát. Olvasónk észrevételére Tán- czos Mária, a Magyar Hirde­tő megyei központjának ve­zetője válaszolt: „A városban három helyen is van már hirdetőtábla. A szóban forgó lakótelepen az Arany Kanna ABC-vel szem­ben (a butikoknál) és köz­vetlenül a bolt mellett is. Ezenkívül a Vörös Csillag úton, az autóbuszfordulónál helyeztünk még el hirdető­táblát, mert ezzel is szeret­nénk elkerülni, hogy a lakos­ság vadragasztással csúfítsa a városképet”. Szerkesztői üzenet M. F. Szolnok: A gyerekek egyenlő részben örökölnek. Leszármazó és házas társ hiá­nyában az örökhagyó szülei az örökösök. Ha azonban a szülők sem élnek, helyükbe leszármazói, tehát az örök­hagyó testvérei lépnek oly módon, mint a gyermek he­lyén annak leszármazói — egyenlő arányban. A levél­ben közölt adatok szerint „a másik ügyvéd” válasza volt a helyes, aki azt mondta, hogy esetükben az örökség három egyenlő részre oszlik. Ezek szerint az egyik rész az öné, a másik a még élő test­vérének jár. a harmadik részt pedig az elhunyt test­vér gyermeke örökli. Örök- ségi ügyekben a közjegyző hoz határozatot, s ha azt sé­relmesnek találja, keresettel fordulhat a bírósághoz. Összeállította: CsanUó Mikló«n*

Next

/
Oldalképek
Tartalom