Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
1987. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Meutern Golan színre lép Tanuljunk könnyen, gyorsan ölni. Bár a Menahem Golan rendezésében jegyzett A nindzsa színre lép című film főhőse szerint a nindzsa nem öl, hanem megsemmisít. Tehát nem a l^útba, hanem a kávájára, onnan meg bele ... De ki és mi is az a nindzsa? A filmben egy szőke, kékszemű szuperman testesíti meg. Eredetileg a nindzsa japán szupercím, csak a mindenttudó hiper — nem győzzük hangsúlyozni — szuper egyének kaphatják meg, akik egy bizonyos titokzatos harcmodor utolérhetetlen mesterei. Nyilván olyan valakik, akik nem gyilkosok, hanem a megsemmisítés „művészei”. Hogy, hogy nem éppen M. Golan fércművének főhőse az első fehérember, aki megszerezte a magas címet. Persze tudott dolog, hogy a felsőfokú képzettség elnyeréséhez közép- és alsófokú stúdiumok kellenek. M. Golan szuper- manjének, Colénak jó előis- kolája volt, hiszen a vietnami háború egyik hősét „tisztelhetjük" benne. Azt talán mondanunk sem kell, hogy az állítólag civilizált Golan- utód nem az apró termetű, ferdeszemű emberek oldalán folytatott dzsungelháborút. Mindegy no! A lényeg, hogy Cole egykori bajtársa — még egy zsoldos! — Fü- löp-szigeti birtokán felcsap a jog, az igazság bajnokának. Hogyisne tenné, hiszen gaz monopolisták tönkre akarják tienni legkedvesebb bajtársát. De lesz ám nekik hadd él hadd, hiszen Cole, amint már tudjuk nindzsa. Ezt persze, az ellentáborbeliek is tudják, s hoznak egy ellennindzsát. Nyilván a jobbik nindzsa győz, s ez nem lehet más, csak Cole. Közben nyilván történik egy s más. Valószínűleg egy statisztikusokból álló munkacsoportra és egy jobb számítógépre lenne szükség annak megállapítására, hogy a rettenthetetlen főhős hány embert semmisített meg. Ügy folyik a vér, akár a hóié a szolnoki főutcán, így hát nehéz akár megsejteni is, hány hulla esik egy percre. A film első negyedórájában igazán megijedtem e gyilkosképző film hatásától. Később megnyugodtam. A kamaszkoron szerencsésen túlesett, — Csak 14 éven felülieknek! — az általános iskolát elégséges osztályzattal sikerrel elvégzett, közepes morális helyzetű, egészséges fiatalok már nem veszik, nem vehetik komolyan Menahem Golan úr nehezen minősíthető filmjét. Számos olyan rossz, eszmeileg is káros filmet láthatunk mostanában az állami mozikban, amelyek jól vannak „megcsinálva”. Mondhatjuk a maguk nemében mestermunkának számíthatnak. A nindzsa film egyetlen érdeme, hogy olyan tehetségtelen megvalósításban került a közönség elé, hogy önmagát teszi lehetetlenné. Menahem Golan lúr annyira rossz véleménnyel van az emberek értelmi szintjéről, hogy az átlag néző is joggal tiltakozik; ne nézzenek engem hülyének, kérem ... Nagyon reménykedem benne, hogy végre ez egyszer egy rossz film is megbukik majd... Úgy legyen! — ki — Tízmilliós beruházással Új tornaterem a Verseghynek Átadás az év végén Hamarosan elkezdődnek a megyeszékhelyen az 1987-re tervezett, egyik legjelentősebb kulturális beruházás előmunkálatai. A Verseghy Ferenc Gimnázium új torna- csarnokának megépítéséhez minden feltétel adott, így a régi — korábban életveszélyesnek nyilvánított — épület lebontásához már csak az enyhébb időjárást kell megvárniuk az illetékeseknek. A csaknem hatszázötven négyzetméteres tornaterem tervezője a miskolci Agrober volt, ez a vállalat végzi majd az építkezés műszaki ellenőrzését és lebonyolítását is. A kivitelezési munkákat a KÉV-METRÓ szolnoki főépítésvezetősége vállalta. Az építkezés teljes költségéhez — a mintegy tízmillió forint mellett — még nyolcszázezer forint áll rendelkezésre a közműcsatlakozások elkészítéséhez. A jelenlegi épület lebontása hatvanezer forintot emészt fel, de a bontott anyag eladási árából származó pénz remélhetően elég lesz a kész tornaterem berendezéséhez. Az egyidejűleg két, teljes létszámú osztályt befogadni képes tornacsarnok — az ígéretek szerint — 1987 végére elkészül. Minden eddiginél Szakmunkástanulók versm,8asabb almnilM és nrózamondá versenye Szép hagyományt ápol a szolnoki 633-as Szakmunkás- képző Intézet a minden januárban, Petőfi születésnapja közelében megrendezett megyei vers- és prózamondó versenyével. E sorok írójának volt már alkalma néhányon részt venni és azokról tudósítani, ezért nyugodtan állíthatom, az idei verseny minden eddiginél magasabb színvonalat hozott. Megszokott kép január közepetáján a Helyőrségi Művelődési Otthonban a fehér blúzos, fehér inges, ünneplőbe öltözött fiatalok látványa. Szombaton az időjárás kegyeibe fogadta a rendezvényt és a versenyzőket, így a megye bármelyik helységéből eljuthattak a vers- mondók a helyszínre. Huszonkét fiatal nevezett be. A tavatyi ötlet az idén is bevált: először mindannyian egy kötelező verset mondtak el, hiszen így reálisabb a zsűri döntése. Ez alkalommal Petőfi: István öcsémhez című remekével léptek a versenyzők a meglepően szép számú közönség elé. Már ekkor kiderült, hogy figyelemre méltó mezőny gyűlt össze, a résztvevők döntő többsége ugyanis észrevehetően birtokában van a helyes magyar beszéd „titkainak”. Dicséret érte a felkészítő tanároknak is. A döntés tehát azoknak a költeményeknek az előadáEller Edit, a verseny idei győztese sára várt, amelyeket a fiatalok maguknak választottak. Kiderült, hogy az életkorukhoz, egyéniségükhöz illő művet szemeltek-e ki, azaz rendelkeznek-e kellő önismerettel. A „választék” bőséges volt Balázs Bélától Burns-ön, József Attilán, Képes Gézán, Petőfin, Várnai Zsenin át Vöröismarty-ig. Bebizonyosodott, hogy a tizenöt-tizenhét éves tanulóktól nem idegen a súlyosan figyelmeztető, a háború veszélyétől óvó hangulat, a tragikus hangnem sem. Mégis inkább a szerelem és a vidámság az igazi életelemük. Képes Géza Vallomása, Burns Falusi kislánya, Petőfi Sorshúzás előtt és Legenda című verseinek elhangzása közben a műhöz igazodó áhitat vagy derű látszott a nézők-hallgatók arcán, József Attila Ódáját pedig pillanatnyi meghatott csönd követte. Vagyis a közönség és a zsűri is megérezte az őszinte, belülről fakadó előadásmódot. A kiegyenlítetten magas színvonalú vetélkedőn végül is Eiler Edit, a Martfűd 641- es Számú Cipőipari Szakmunkásképző Intézet tanulója bizonyult a legjobbnak. Második helyen Rostás Erzsébet, a Szolnoki Egészség- ügyi Szakiskola, a harmadikon pedig Bakó Tünde, a Szolnoki 633-as Szakmunkás- képző Intézet tanulója végzet. A győztes élete első interjúját adta a díj átvétele után: — Hányád éves? — Elsős vagyok. — Mióta mond verseket? — Négyéves korom óta. — Miért József Attila Ódáját választotta? — Mert szeretem József Attila verseit és mert az utóbbi időkben meglévő hangulatomhoz az Óda illett leginkább. — Szerelmes? — Igen, mindig. — Ki segítette a versenyre való felkészülésben? — Gergely Edit ’tanárnő. — Köszönöm, gratulálok!- bj — Fotó: — mj — Rádió Nagyszabású műsorakciók Több nagyszabású zenei műsorakciót indít idén a rádió. A nyolcvan esztendeje született Ferencsik Jánosra emlékezve két párhuzamos sorozat kezdődik januárban. A rádió zenei műhelyének tervében idén két, egész estét betöltő opera stúdiófelvé- tdle szerepel: Weber A bűvös vadász-a, valamint Hu- bay A cremonai hegedűs-e. Május 4. és 18. között az Országos Filharmóniával közösen rendezi meg a rádió a Csongrád megyei zenei hetet. A könnyűzene kedvelőinek készítik, s februártól közvetítik az Illés együttes 20—30 adásból álló „lemezösszkiadását”. Újdonság lesz a Magyarországi cigányok népzenéje című sorozat is. Budán az inkák kincse Február 10.- és március 20. között a madridi Amerika Múzeum indián kultúrákat bemutató gyűjteménye vendégeskedik a Magyar Nemzeti Galériában. A 600 darabból, köztük igen sok arany tárgyból álló gyűjtemény először hagyja el Spanyolország területét és ezúttal is csak három európai városba — Bécs, Budapest, Köln — jut el. Csütörtöktől ismét nyitva Felújítás után a Tisza Szálló gyógyfürdője A megszépült gyógyfürdő az építők jó munkáját dicséri A megyeszékhely patinás gyógyfürdője hatvanéves fennállásának legnagyobb rekonstrukcióját élte meg az elmúlt két évben. A Szolnak Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 60 millió forintot költött építésére,- szépítésére. A Szolnok Megyei AÉV dolgozói színvonalas munkát végeztek, így a január 22-i megnyitón minden bizonnyal kellemes meglepetés éri majd az első vendégeket. Megváltozik egyébként a fürdő eddigi rendje is. A fizetővendégek és a beutaltak alighanem jobban be tudják majd osztani idejüket azáltal, hogy fürdőruhában egyszerre mindkét nem használhatja majd a szolgáltatásokat. Keddtől — szombatig 7-től 12 óráig, valamint 13 és 18 óra között férfiak és nők egyaránt fürödhetnek majd a gyógymedencében. Vasárnap 7-tő(l 12 óráig csak a férfiak, hétfőn délután 13-tól 18 óráig csak a nők látogathatják a fürdőt. A beutaltak kezelése hétfőtől péntekig történik, a nyitvatartási idő alatt. Női napon a férfi beutaltak 12-től 13-ig igénybe vehetik az egészség- ügyi ellátást. A megnövekedett költségekkel függ össze az, hogy mérsékelten emelik a szolgáltatások árát. A felnőtt belépő 25 forint, a diák, nyugdíjas és katona jegy 12 forintba kerül majd. A fürdő emeletén 60 négyzetméterről 180 négyzetméterre bővítették a fizikoterápiás gyógyítórészleget. Korábban ennek az egészségügyi célokat szolgáló helyiségnek nem volt gazdája, most a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztálya a lakosság érdekében megbízta a megyei kórházat, hogy a hét munkanapjain a gyógyfürdő teljes nyitvatartási idejében gyógyellótást nyújtson. A reumatológiai szakrendelés természetesen igénybe veszi a fizikoterápiás és hidroterápiás egységeket is. Megoldódott a műszerezettség gondja is. A felszerelést a Szolnok Megyei Tanács, a Hetényi Géza Kórház, valamint a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat biztosítja. Az egészségügyi szolgáltatás a reumatológiai szakrendeléssel, kezeléssel és a gyógytornásszal egyetemben — a körzeti orvos, az üzemorvos, más szakrendelő, illetve a megyei kórház beutalójával vehetik igénybe a rászorulók. A rendeléstől azt várják, hogy csökkenni fog a kórházak és rendelőintézetek reumatológiai szakrendeléseinek zsúfoltsága. A fürdőt tehát január 22- én nyitják meg, az egészség- ügyi szolgáltatásokat pedig március 2-töl biztosítják. Harminc éves a lottó Az idén ünnepli harmincadik születésnapját a lottó, mármint a jelenlegi, magyarországi, amelyen oly sokan próbálgatjuk megnyerni Fortuna istenasszony kegyeit. A lottó életrehívásáról szóló rendelkezés 1957. január 17-én jelent meg, az első lottóhúzást pedig két hónappal később, mároius 7-én rendezték. Csupán az érdekesség kedvéért az első nyerőszámok: 16, 61, 71, 77 és 89. Az első heti sorsolásban másfélmillió szelvény vett részt, öttaliálatos nem volt. Az eddigi legnagyobb nyereményt, 6 millió 381 ezer 547 forintot a múlt évi negyvennyolcadik játékhéten fizették. A lottó első heti sorsolása a Medosz kuitúrházában Gondozza az Akadémiai Kiadó Lexikontervek Január első napjaiban megkezdték az új, szócikkeiben általános érvényű magyar nagylexikon előkészítő munkálatait az Akadémiai Kiadónál. A szellemi és anyagi vonatkozások jelenlegi számbavételétől azonban még több esztendőnek kell eltelnie, amíg kézbeveheti az olvasó a lexikonsorozat köteteit, fellapozhatja korunk tudományos színvonalán álló meghatározásait. A nagylexikon megjelenéséig azonban számos, általános összefoglaló és szaklexikon lát napvilágot a kiadó gondozásában. Várhatóan 1988 végén 1989 elején kerül az üzletekbe az a kétkötetes általános kislexikon, amely mintegy 30 ezer címszavával a legszélesebb értelemben vett közönség tájékozódását szolgálja a különböző tárgykörökben. Nagy érdeklődésre tarthat számot a híres francia Larousse lexikon magyar változata. A szaklexikonok között az egyik legfontosabb az Irodalomtudományi Intézettel közösen készülő, három- kötetesre tervezett Magyar irodalmi lexikon. Akadémiai munkaközösség dolgozik a magyar őstörténeti kutatások és publikációk összegző feldolgozásán is.
