Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
1986. DEOEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közel százhúsz nőnek biztosít munkát a Kő telki Ady Tsz nagykörűi cipőfelsőrész-készítő üzeme. Edző- és tornacipők, valamint kismamacipők felsőrészeit varrják a Tisza Cipőgyár megrendelésére. (Fotó: T.. K. L.) ÚJ Jolzö-rlasztó berendezés Vagyonvédelmi ankét Jászberényben önkéntes rendőrök, elektronikai eszközök a társadalmi tulajdon óváséban Kommunisták és a reform Bár a Jászság a bűnügyi- leg kevésbé fertőzött területek közé tartozik, a bűncselekmények száma és velük együtt a keletkezett kár értéke itt is folyamatosan emelkedik. Ezek egyik jelentős területe a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények. Az év első kilenc hónapjában 121 ilyen eset vált ismertté, míg a múlt év hasonló időszakában 75-re derült fény. Az okozott kár értéke 635 ezer forintról 709 ezerre növekedett. A hullámzó, de megállíthatatlannak tűnő tendenciában az idén az a kedvező jelenség, hogy főleg a kis értékű vagyon elleni vétségek száma emelkedett, a betöréses lopásoknál ez az arány nem olyan kiugró. A Jászberényi Városi Rendőrkapitányság dolgozóira nagy feladatot ró a bűncselekmények felderítése (ebben előkelő helyen is állnak a megyében a 70,2 százalékkal), de ugyanilyen fontosnak ítélik a megelőzést. A társadalmi tulajdon védelme azonban olyan szerteágazó feladat, hogy a gazdasági élet különböző területein megjelenő sajátos jogszabályok ismerete, azok megtartásának Aniagtakarikossági pályázat Eredményt hirdettek Évente négymilliárd forint és 24 millió dollár értékű megtakarítás érhető el annak a 61 díjazott technológiai eljárásnak az alkalmazásával, amely az anyag- és energiatakarékossági, valamint a melléktermék- és hulladékhasznosítási pályázatra érkezett be. A bíráló bizottság 221 pályamunkát értékelt. Négy mérnökcsoport kapott első díjat. Jutalmazták azt a salgótarjáni kollektívát, amely a hulladékhő hasznosítására dolgozott ki módszert, a városok melegvíz ellátásának javítására. Debreceni építőipari szakemberek a helyi előregyártás új módszerét fejlesztették ki. Tőkés import-anyag helyettesítésére alakítottak ki eljárást a bőr és cipőipari, illetve a gumi- és műanyagipari műszakiak. Az alumíniumkohászat energiaszükségletét csökkenti a Tatabányai Alukohó eljárása. Hat-hat munkacsoportot második, illetve harmadik díjjal jutalmaztak, 15 pályamű különdíjat kapott. számonkérése nem kis teher a bűnüldözésben dolgozóknak. Ezért határoztak úgy Jászberényben, hogy a megyében elsőként vagyonvédelmi önkéntes csoportot szerveznek, gazdasági, jogi, pénzügyi szakemberekből. Tegnap délelőtt a Jászberényi Városi Rendőrkapitányság nagytermében a társadalmi tulajdon-védelem jelentősége érdekében bemutatóval egybekötött ankétot rendeztek. A meghívott állami, társadalmi szervek, gazdasági egységek vezetőit, képviselőit dr. Mosonyi Sándor rendőr őrnagy, a kapitányság vezetője köszöntötte, majd tájékoztatta a jelenlévőket az új csoport megalakulásának körülményeiről, a feladatokról. Hangsúlyozta, hogy az elsődleges cél a megelőzés, az ellenőrzés, a figyelemfelhívás, mert jellemző, hogy felderítés esetén is a megtérülés nem éri el a kárérték felét sem. Azután az önkéntes rendőrök tettek fogadalmat, és átvették igazolványaikat. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények jászsági tapasztalatairól Rol- kó István rendőr százados, a bűnügyi csoport vezetője tartott tájékoztatást. A hétvégi házak, ABC áruházak, tanácsházák betöréséhez motor és* autó lopásokhoz illetve az építkezéseken sokszor a tulajdonosok gondatlansága, az előírások megtartásának elmulasztása kínálja az alkalmat. A példák is igazolták, mondta Szaniszló József rendőr főhadnagy, hogy nem elegendő a vasrács és a lakat. Korszerű riasztó berendezéseket kell felszerelni, amelyek lehetővé teszik a tettenérést, de legalább is segítik a felderítést, sőt a már felszerelt berendezések elejét veszik — a pénzintézetek, az áruházak, üzletek példája alapján — a próbálkozásoknak is. A jelenlévőknek Lukácsi László, az Egyesült Jászsági Áfész szakcsoportjának vezetője mutatta be az általuk gyártott, telepített berendezéseket. A BNV-n is elismerést aratott termékeik egyaránt megfelelnek a családiházak és a nagyüzemek, áruházak vagyonvédelmére. Egy hosszú ideig üzemelő jelző-riasztó berendezés egyetlen betörés alkalmával „megtérülhet”, de nem célszerű megvárni, hogy maguk a bűnözők bizonyítsák ezt be. — lp — Koszorúzás Oláh István sírjánál Oláh István hadseregtábornok, a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő alakja, volt honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottsága egykori tagja születésének hatvanadik évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temetőben lévő sírjánál. * A tisztelet és megemlékezés koszorúit helyezték el; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Korom Mihály és Varga Péter, KB osztály- vezető, a Központi Bizottság tagjai, a Minisztertanács képviseletében dr. Markója Imre igazságügy- és Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter; a Honvédelmi Minisztérium nevében Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter és Pacsek József altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes; a fegyveres erők és testületek részéről pedig Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka és Földesi Jenő altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár. Koszorút helyeztek el a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a szülőföld, Hajdú- Bihar megye, valamint a szülőfalu Nádudvar képviselői. Elhozták a sírhoz a megemlékezés koszorúit és virágait Oláh István családjának tagjai, valamint az egykori elvtársak, barátok, baj- társak és tisztelők. A koszorúzás végén a csapatzászlóval elvonuló díszszázad tisztelgett a sir előtt. Mezőgazdaságunk nemzetközi össze* hasnnlftásban A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a „Mező- gazdasági termelés ár- és költségviszonyai nemzetközi összehasonlításban” című kiadványát, amely az 1975 és 1984 évek közötti időszakra vonatkozó adatokat tartalmazza. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a világon majd mindenütt drágult a mezőgazdasági termelés. Magyarországon a termelői árak 50 százalékkal növekedtek. Az emelkedés jónéhány országban többszöröse a tíz évvel ezelőttinek — Jugoszláviában például nyolcszorosa. Több évtizedes tapasztalatok tanúskodnak arról, hogy politikai, gazdasági vagy kulturális életünk szervezeti kereteinek, működési megoldásainak konkrét formái, módszerei és eszközei mindig az adott társadalmi viszonyokban, a mindenkori konkrét feltételekben gyökereznek. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korábbi, éles osztjüyellentétekkel tagolt társadalmi viszonyai között a társadalmi-politikai folyamatokat éles küzdelmek jellemezték. A hatalmi, majd a tulajdonviszonyokban végbement forradalmi változások együtt jártak a huszáros rohamokkal, a radikális megoldásokkal, s nem egyszer adminisztratív eszközök nagymértékű alkalmazásával. A szocialista viszonyok konszolidálásával viszont előtérbe került a reformoknak, mint a fejlődés politikai eszközének alkalmazása. A munkáshatalom viszonyai között a reform nem a forradalom ellentéte, hanem kibontakozásának, céljai megvalósításának korszerű eszköze. A folyamatos reformok társadalmi viszonyaink elért állapotának meghaladását, az új körülményekhez való alkalmazkodást szolgálják. Nem túlzás azt' állítani, hogy a szocializmus fejlődésének sikere a reformok szükségességének időbeni felismerésén, és bátor, de körültekintő megvalósításának képességén mtilik. A társadalmi viszonyokban, a feltételekben és az igényekben a fejlődés során szakadatlan változások mennek végbe. Ezek szükségessé teszik az új helyzetnek, a növekvő igényeknek már nem megfelelő szervezeti keretek, és működési mód megváltoztatását. Ahol ennek szükségességét nem érzékelik, s a szükségessé vált korrekciókat elmulasztják, az adott szervezet működésének hatékonysága meggyengül, fejlődése megtorpan, s a korábbinál nagyobb erőfeszítésekkel sem érik el a kívánt eredményt. Ezért az előrehaladás kulcskérdése, hogy ilyenkor a változások, ha úgy tetszik a reform szükségességét felismerjük, és késlekedés nélküli, de megfontoltan cselekedjünk. Éppery ebben van minden szinten a politikai, gazdasági és más szervek vezetésének nagy szerepe és felelőssége. Pártunk felismerte a megérett változások szükségességét, s élére állt az élet különböző területein a társadalmi, gazdasági újításoknak, a reformok kezdeményezésének. A vezetésével megindult reformok nyomán hazánkban számos területen jelentős fejlődés következett be. Elég, ha a gazdaságirányítás reformfolyamatára a politikai rendszer fejlesztésére, a közigazgatás korszerűsítésére, vagy a szocialista demokrácia fejlesztése terén tett lépésekre hivatkozunk. Ugyanakkor a dolog lényegéből következik, hogy bármennyire jelentősek is megtett lépéseink, de nem elégségesek. A korábbi keretek és módszerek a gazdaság extehzív fejlődésének követelményeire, s a gazdasági és társadalmi, irányítás nagyfokú központosítására épültek. De az extenzív fejlesztés lehetőségei felett eljárt az idő. A nagyfokjú központosítás leépítésére irányuló kezdeményezések a különböző szinteken sokszor lefékeződtek. A tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy a régi intézményrendszer, a korábbi struktúrák ellenállhatnak, s nem egyszer ellenállnak a változás igényének. Ez azzal is összefügg, hogy sok embernek egzisztenciális érdekei fűződnek a változatlansághoz, vagy annak látszatváltozásokkal való megőrzéséhez. Pedig az előttünk álló feladatok a központilag kezdeményezett reformok következetes végigvitelét igénylik a közép, és alsóbb szintű szervek irányító munkájában, a vállalatok és munkahelyek életében. Az egyes területek munkájának jobbítására irányuló reformokat nem lehet pusztán központi rendeletekkel megvalósítani. Az új elvek és módszerek érvényesítése konkrét intézkedéseket, öntevékeny kezdeményezéseket kíván helyileg is. Gyakran olyanokat, amelyeknek csak irányát, jellegét lehet fentről meghatározni, de mélységét, konkrét formáit a helyi viszonyoknak megfelelően önállóan lehet és kell kidolgozni. Ez a társadalmi demokratizmus lényegéhez tartozik. A reformintézkedések akkor válnak igazán hatékonnyá, ha kiegészülnek a helyi megvalósításra irányuló sokszínű javaslatokkal, kezdeményezésekkel. Ha ezek elmaradnak, vagy erőtlenek, az ügy látja kárát. Jól érzékelteti ezt az elmaradás, amely a vállalati szervezet, a vállalati belső irányítási viszonyok fejlesztése terén kialakult, amely hovatovább veszélyezteti a vállalatirányítás fejlesztésére tett reformlépéseink sikeres megvalósítását. A társadalmunkban folyamatban lévő reformok eddig is, és a jövőben is a párt kezdeményezésére és vezetésével mennek végbe. A párt- szervezetek, a kommunisták sok irányú munkát végeznek ezen a téren. A legfontosabb teendőik közé tartozik, hogy magyarázzák és megértessék a reformok szerepét és szükségességét. Csak így tudják elérni, hogy környezetük pártonkívüli dolgozói ne csak nyitottak legyenek a reformok eszméi, gondolatrendszere iránt, hanem cselekvő részeseivé váljanak helyi megvalósulásuknak. Ennek során okos érvekkel kell, hogy leküzdjék a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodásból is táplálkozó konzervatizmust, helyenként a reformoktól való idegenkedést, sőt szembenállást. A pártszervezetek ösztö- nöz?ék a vállalati, munkahelyi vezetést a gyorsan változó feltételekhez való alkalmazkodásra, az ennek érdekében szükséges helyi változtatások kezdeményezésére, a megérett problémák megoldására. Erőteljes politikai támogatásuk nélkül aligha nyílik szabad út a megalapozott helyi reformkezdeményezéseknek. Kételyeik türelmes meghallgatásával és megválaszolásával lehet legeredményesebben kommunistákat bevonni a reformfolyamatokban való aktív részvételbe. I reformok érintik a pártmunkát Is. Megváltoztatják annak korábbi feltételeit, visszahatnak a pártszervezet tevékenységére. Ezért szükséges, hogy a pártszervezetek saját munkájukat folyamatosan hozzáigazítsák a változások által teremtett 'új1 igényekhez. Takács István Jövő nyáron az abádszalókl szabadstrandon kellem» tiszai fövenyen pihenhetnek az üdülő vendégek. A mintegy 40 méter szélességben kialakított napozórészre Kisköréről hordják a finom tiszai homokot a Köti vízig erőgépei (Fotó: T. Katona)
