Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 198ó. DEOEMBFR 12. Torpedó­támadás Az NSZK-ban januárban esedékes általános választá­sok előtt minden világosnak látszik: a CDU—CSU—FDP koalíció a közvéleménykuta- tásók, szerint magabiztosan őrzi előnyét a szociáldemok­ratákkal szemben. Mégis, az utóbbi napokban mintha nyugtalanság támadt volna a kormány választási hajóján, s Kohl, a kapitány olyan gon­dokkal kénytelen szembenéz­ni, amelyekkel korábban nem számoltak a megfigye­lők­A vihart kiváltott Kohl-in- terjú, amely a Newsweekben jelent meg és amely miatt alaposan lehűltek a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok, már ártott a kancellár nép­szerűségének, majd a Rajna szennyezése miatt keletkez­tek bonyodalmak a politiká­ban is. Most pedig egyenesen a koalíció elleni torpedótá­madásról beszélnek Bonnban. Kiderült ugyanis, hogy a kié­li HDW hajógyár tengeralatt­járó-tervrajzokat adott el a fajüldöző dél-afrikai kor­mánynak. Ez nem csak az ENSZ határozatával ellenté­tes, de megszegi a hatályos nyugatnémet rendelkezéseket is, amelyek tiltják a fegyver- eladást Pretóriának. Az eset azért kínos a szövetségi kan­cellárnak, mert a gyár rész­ben állami, részben pedig tartományi tulajdonban van, s így nagyon nehezen elkép­zelhető, hogy Bonnban ne tudtak volna a tervezett üz­letről. A szociáldemokratáknak az utóbbi hetekben — ismét csak a közvélemény-kutatási adatok szerint — sikerült mozgósítaniuk szavazótábo­rukat, s így a korábban re­méltnél szorosabb küzdelem kezdődik majd az állampol­gárok voksaiért. Az SPD most igyekszik kihasználni pillanatnyi tempóelőnyét: Willfried Penner szociálde­mokrata képviselő vezetésé­vel parlamenti bizottság ala­kult a tervrajz-ügylet kivizs­gálására. A kormány annyit hajlandó elismerni, hogy a HDW valóban „tapogatózott” a Dél-Afrikával lebonyolí­tandó ügyletben, de a hivata­los válasz nemleges volt, s így a gyárnak le kellett vol­na állítania a további tárgya­lásokat. A jelenlegi koalíció győzel­mét nem fenyegeti komolyan ez az eset sem, ám koránt­sem mindegy, milyen lesz például a szövetségen belüli erőegyensúly, s milyen lesz az ellenzék manőverező ké­pessége az új összetételű tör­vényhozásban. Ezért most mindkét fél — sőt, ha a zöl­deket is beszámítjuk, mind­három fél — fokozottan igyekszik meggyőzni a vá­lasztókat saját politikája he­lyességéről, s egyúttal a töb­biek hibáiról. Az eredmény­re már csak néhány hetet kell várni, de nagy meglepe­tésre nem lehet számítani. Hacsak ki nem derült, hogy a kiélj torpedó a vlzvonal alatt találta a koalíció hajóját Horváth Gábor Nicaraguái— hondurasi határkonfliktus A nicaraguai kormány is­mét felszólította a hondu­rasi politikai és katonai ve­zetést, hogy az Egyesült Ál­lamok nyomása ellenére se tűrje meg országa területén a nicaraguai ellenforradal­márok jelenlétét. Daniel Or­tega államfő az emberi jo­gok nemzetközi napja alkal­mából szerdán elhangzott managuai beszédében ismer­tette kormányának a nica­raguai—hondurasi határkonf­liktussal kapcsolatos állás- foglalását. Az államfő szerint a ha­tár középső szakaszán sú­lyos helyzet állt elő. A bé­kés megoldás kulcsa Ascona Hoyo hondurasi elnök kezé­ben van azzal együtt is, hogy rendkívüli amerikai nyomás nehezedik rá, mondta D NATO külügyminisztereinek tanácskozása Moszkvai szóvivő sajtótájékoztatója Megbízhatatlan partner a Reagan kormányzat (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentum kimondja: a NATO kész olyan kelet— nyugati megbeszélések meg­kezdésére, amelyeken megha­tároznák az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő területen lévő hagyományos fegyverzet csökkentéséről és ellenőrzé­séről szóló tárgyalások fel­adatait. Marcello Guidi elmondta, hogy e feladat meghatározá­sára alkalmas fórum az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utókonferencia. Bécs- ben a „NATO és a Vársói Szerződés tagországaiból ala­kuló csoport vitatná meg a jövőbeli tárgyalások feladat­körét” — mondotta Guidi. A NATO brüsszeli nyilat­kozata ismételten kétségbe vonja a Szovjetuniónak, il­letve a Varsói Szerződésnek a katonai erők helyzetére vonatkozó nyilatkozatát és adatait. Megismétli saját ál­Tegnap életbe lépett az a nemzetközi szerződés, amely­nek aláírói atomfegyvermen­tes övezetté nyilvánították a Csendes-óceán déli térségét. A szerződés megkötését ta­valy indítványozta Ausztrá­lia, a térség államainak a Cook-szigeteken tartott ta­lálkozóján. Az elfogadott szöveget már nyolc állam ra­tifikálta. Ezek: Ausztrália, a Cook-szigetek, a Flidzsi-szi- getek, Kiribati, Űj-Zéland, Niue,, Tuvalu és Nyugat- Szamoa. További két ország — Nauru és Pápua Üj-Gui- nea — aláírta, de még nem ratifikálta. A Dél-csendes- óceáni fórum három orszá­gának — Tongának, a Sala- mon-szigeteknek és Vanua- tunak — az aláírása egyelő­re várat magára. lítását, amely szerint a Var­sói Szerződés hagyományos erőinek „túlsúlya fenyegeti a Nyugat biztonságát”. ' A nyilatkozat szerint az új tár­gyalások célja „a hagyo­mányos erők globális és sta­bil egyensúlyának alacso­nyabb szinten történő meg­teremtése és ellenőrizhetővé tétele”. Brüsszeli diplomaták sze­rint a NATO csütörtökön vázolt álláspontja a Francia- ország és az Egyesült Álla­mok között létrejött kompro­misszumot tükrözi. Párizs elérte azt, hogy az európai hagyományos fegyverzet csökkentéséről szóló tárgya­lásokat a 35 ország részvéte­lével folyó biztonsági és együttműködési konferencia „ernyője” alá helyezzék, de Washington álláspontjának felel meg az, hogy az elő­készítő megbeszéléseken csak a NATO és a Varsói Szerző­dés tagállamainak képvise­lői vegyenek részt. A szerződés természetesen csak az aláírókat kötelezi. Ezért a fórum résztvevői fel­kérték az öt atomhatalmat, hogy írják alá az atomfegy­vermentes övezet megterem­téséről szóló jegyzőkönyvet. A Szovjetunió, az Egyesüit Államok, Nagy-Britannia és Kína jelezte, hogy hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet, Franciaország azonban meg­tagadta ezt. Közismert, hogy a franciák a Csendes-óceáni Mururoa-korallzátonyon rend­szeresen végeznek nukLeáris robbantási kísérleteket. A legutóbbit éppen tegnap — néhány órával az atomfegy­vereket kitiltó szerződés élet­be lépése előtt hajtották vég­re. A francia robbantást az ausztrál kormány hivatalo­san elítélte. Kádárlános fogadta a finn Weilin-Göiis kiadó igazgatóját Kádár János tegnap fo­gadta Vilié Repot, a finn Weilin-Göös kiadó igazga­tóját. Az MSZMP főtitkára át­adta annak a visszaemléke­zésnek a kéziratát, amelyet a kiadó felkérésére írt Ur- ho Kaleva Kekkonen el­hunyt finn államfővel valí találkozásairól, tárgyalásai­ról, személyes élményeiről. fl pápa újévi üzenete A Vatikánban tegnap nyil­vánosságra hozták II. János Pál pápa újévi békefelhívá­sának szövegét. II. János Pál felhívásában nagy hangsúlyt kap az a gondolat, hogy az egész emberiség egyetlen családot képez, e családon belül múlhatatlanul szükség van az emberi szolidaritásra, bármifajta diszkrimináció megengedhetetlen. A római katolikus egyház kezdeményezésére Húsz esz­tendeje minden év január el­sejét a világbéke napjának tekintik. Ebből az alkalom­ból a pápa beszédet mond. A beszéd szövegét idén jó előre közzétették. Az egyházfő új évi üzene­tében szót emel az ellensé­geskedés, a gyűlölet, a bizal­matlanság és a vallási tü­relmetlenség ellen, ugyanak­kor elítéli az osztályalapú szemléletet is. Szükségesnek .tartja a „harmadik ívilág” fejlődésének előmozdítását, viszont azt is leszögezi, hogy a gazdasági növekedés ára­ként nem tartja elfogadható­nak a születésszabályozási programokat. A világbéke megőrzéséért minden állam felelősséget visel. A béke nincs biztosít­va addig, amíg a biztonság a fegyvereken, és nem az em­beri szolidaritáson alapul — hangoztatja az egyházfő. A Reagan kormányzatot véglegesen megbízhatatlan nemzetközi partnernek mi­nősíttette tegnapi sajtótájé­koztatóján Borisz Pjadisev szovjet külügyi szóvivő, és figyelmeztetett arra, hogy Washington esetleg Szíria vagy Nicaragua megtámadá­sával próbálja elterelni a figyelmet iráni fegyverszál­lítási botrányáról. Bár a Fehér Ház iráni fegyverszállításainak ügye amerikai belügy, a Washing­tonban zajló vizsgálat során felbukkantak a Szovjetuniót és más országokat aggasztó momentumok — mutatott rá Pjadisev. — Egyre újabb té­nyek kerülnek napvilágra arról, hogy az amerikai kor­mányzat nemcsak a nemzet­közi jog általánosan elfoga­dott normáit szegte meg meg­engedhetetlen módon és ha­bozás nélkül, hanem meg­sértette az Egyesült Államok féltucatnyi törvényét, közöt­tük a nemzetbiztonsági tör­vényt is. A Szovjeturiió véleménye szerint nemzetközi kapcsola­tokat és kétoldalfú tárgyalá­sokat így nem lehet folytat­ni. A Szovjetunió attól tart, hogy az „Irangate” botrány­ból való kikeveredés érdeké­ben az amerikai kormányzat valamilyen kockázatos lé­péshez folyamodik, hojy el­terelje a figyelmet a botrány kivizsgálásáról. Esetleg köz­vetlen akciót követ el Szíria, vagy méginkább Nicaragua ellen. „Reméljük” — mondot­ta a szovjet szóvivő — „hogy nem tesz olyan lépést, ami bonyolítaná az anélkül is bo­nyolult nemzetközi helyze­tet”. A szovjet külügyi szóvivő felhívta a figyelmet Mihail Gorbacsov szerdai kijelenté­sére, miszerint az amerikai kormányzat a papírkosárba dobta a fegyverkezési ver­seny megfékezésére hivatott szerződéseket és megállapo­dásokat. A Szovjetunió vál­lalt kötelezettségeinek meg­felelően egy egységgel sem lépte túl a SALT—2-ben rög­zített korlátokat, egy rob­bantást sem hajtott végre az atommoraórium bevezetése után. Mihail Gorbacsov ki­jelentette, hogy a Szovjetunió kész továbbmenni ezen az úton, ha az Egyesült Álla­mok hasonlóképpen válaszol. Befejeződtek Moszkvában a csúcsszintű szovjet—jugoszláv tárgyalások. A képen: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára a Kremlben Milanko Renovicával, a JKSZ KB Elnöksé­ge elnökével (Telefotó — KS) Dél-csendes-óceáni atomfegyvermentes övezet USn-képviselttk javaslata Törvénytervezet, amely megakadályozza a SALT-II megszegését MOSZKVA A Moszkvában tartott szov­jet—jugoszláv legfelsőbb szintű mgebeszélések ered­ményeként létrejöttek a két­oldalú kapcsolatok további töretlen fejlesztésének, kor­szerű formákkal való gaz­dagításának, a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködése megerősíté­sének lehetőségei. Ezt állapí­totta meg egyebek között tegnapi* ülésén az SZKP KB Politikai Bizottsága. A testület Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB fő­titkárának beszámolóját hall­gatta meg a Milanko Reno­vicával, a JKSZ KB Elnök­ségének elnökével folytatott tárgyalásokról. MANILA A fülöp-szigeteki kormány — egy nappal a felkelőkkel kötött tűzszüneti megállapo­dás életbe lépése után — teg­nap amnesztiát hirdetett a felkelők számára. A hírt Co- razón Aquino elnökasszony szóvivője sajtóértekezleten jelentette be Manilában. PEKING Li Peng, a Kínai KP KB Politikai Bizottságának és Titkárságának tagja tegnap fogadta az Osztrák Kommu­nista Párt küldöttségét, amely Franz Muhrinak, a párt elnökének vezetésével tartózkodik Pekingben. Több mint húsz év óta ez az első osztrák kommunista pártkül­döttség a Kínai Népköztár­saságban. WASHINGTON Az Egyesült Államok ener­getikai minisztériumának képviselője tegnap bejelen­tette, hogy ma újabb föld­alatti kísérleti atomrobban­tást hajtanak végre a neva- dai kísérleti telepen. A „Bo-' dy” fedőnevű robbantás erős­sége 20 és 150 kiiotonna kö­zötti hagyományos robbanó­anyagénak felel meg. < Az amerikai képviselőház demokrata pártcsoportja ha­tározatban bírálta, hogy az Egyesült Államok túllépte a hadászati fegyverek korláto­zásáról megkötött SALT—II szerződésben meghatározott kereteket, amikor hadrendbe állította manőverező robot­repülőgépek indítására átala­kított 131. bombázóját. A képviselők úgy döntöttek, hogy a januárban kezdődő új törvényhozási ülésszakon olyan törvénytervezetet vi­tatnak meg, amely meggátol­ja a szerződés megszegését. A képviselőház már az idén határozatot hozott arról, hogy az Egyesült Államok­nak meg kell tartania a kor­látozásokat, mivel azonban a szenátus nem volt hajlandó hasonló törvényt elfogadni, a két ház együttesen kérte fel Reagan elnököt a SALT— II előirányzatainak tisztelet­ben tartására. Taivaa Foszladozó illúzió A kínai vezetők az elmúlt évek­ben számos alkalommal nyújtottak békejobbot Tajvannak, de á legpoé- tikusabb ajánlat kétségkívül Hu Jao- pangtól, a kommunista párt főtitká­rától származik. „Egy fa tízezer láb magasra is megnőhet, de a levelei mégis a gyökereihez hullanak visz- sza”, mondotta 1981-ben, a kínai polgári forradalom győzelmének 70. évfordulóján. A költői képet rögtön értelmezte, mondván: a tajvrni ve­zetők egykori kúriái a kínai szá­razföldön vannak, látogassanak hát haza, halottaikat pedig a tajvani hu­musz helyett Csöcsiang, vagy Fu- csien tartomány földje fogadja be. De mit csináljanak azok a tajvaniak, akiket ilyen szálak nem kötnek a szá­razföldhöz? Tajvan lakosainak száma ma már közeledik a húszmillióhoz, s kisebbségben vannak azok, illetve leszármazottaik, akik az 1940-esévek végén érkeztek egyetlen hatalmas hullámban a Gyönyörű-szigetre. (Tajvan portugál neve, Ilha de For­mosa gyönyörű szigetet jelent). A hatmilliós őslakosság akkor volt kénytelen befogadni a kínai polgár- háborúban vereséget szenvedett kuomintangistákat, vagy egymillió embert. Pártjuk, a Kuomintang, a Nemzeti Párt, egyetlen erődítmény - nyé változtatta a szigetet, a rendkí­vüli állapot ma is érvényben van. Esküvel fogadta: diadalmas lesz a visszatérés a szárazföldre, megszaba­dítják Kínát a Kommunizmustól, az országnak ismét egységesnek kell lennie. Ez utóbbiban Peking és a hivatalos Tajpej egyetért. Igaz, a Kínai Nép- köztársaság nem követeli, hogy a gazdasági-társadalmi berendezkedés változzon meg a szigeten abban az esetben, ha Tajvan visszatérne az anyaországhoz. Mindazonáltal, az eltérések ellenére is konvergáló vo­nalakról van szó, melynek végén a szent cél: az országegyesítés áll. Peking és Pajpej akár a dédelge­tett álom megrontóinak is minősít­hetné azt az új erőt, amely most bont zászlót a szigeten. Tajvan leg­iújabbkori történetében először, szep­temberben, pártot is alapítottak, a Demokratikus Haladó Pártot. A párt tagjait nem béklyózzák nosztalgiák, kiegyenlítetlen számlák, s azt is tud­ják, hogy az országegyesítés tajpeji terve illúzió csupán: ők, ha halkan is, Tajvan önrendelkezési joga mel­lett szállnak síkra. A Demokratikus Haladó Párt (DHP) a december elején megtartott részleges választásokon 12 helyet szerzett a törvényhozói testületben és 11-et a nemzetgyűlésben. Az előb­bi funkcióját neve is elárulja, míg az utóbbi egyfajta elektori testület, kicsit amerikai mintára: a megvá­lasztott elektorok választják meg az elnököt, aki most nem más, mint a kínai kommunisták ádáz ellenfelé­nek, az 1975-ben elhunyt Csang Kaj- seknek a fia, Csang Csing-kuo. összesen 73 törvényhozói és 84 nem­zetgyűlési mandátum sorsa dőlt el a 324-ből, illetve a 905-ből, s a DPP jelöltjei, akik korábban független jelöltként álltak a választási rajthoz, előre törtek. Mindez azonban alapvetően nem befolyásdlja az erőviszonyokat. A fenti számokból is kitűnik, hogy csak igen korlátozott számú mandá­tumról dönthettek a választók: csak Tajvan tartomány törvényhozóit és nemzetgyűlési elektorait választot­ták újjá, a többi helyet már évtize­dek óta ugyanazok a kuomintangis- ták töltik be. Ezeket a honatyákat az anyaországban választották meg, még 1949, a kommunisták győzelme előtt. Az ő esetükben megálltak az órák, várják, hogy „visszatérhesse­nek választóikhoz”, ők a „befagyasz­tott honatyák”, számuk az elhalálo­zások következtében egyre fogy, a fikció azonban ettől még fikció ma­rad: a tajpeji törvényhozói testület és a nemzetgyűlés — mondják — „egész Kínát képviseli”. Mindezeken túlmenően érdeke­sebb az a kérdés, hogy az eddig egyeduralkodó Koumintang miért engedi, hogy a nemzetegyesítés ter­vét elvető párt tevékenykedjék a szi­geten? Talán á demokratizálási fo­lyamattal politikailag szalonképe­sebbé akar válni a Nyugat, főleg az Egyesült Államok szemében? Vagy inkább arról van szó, hogy így ké­szüljenek fel az általuk elképzelt országegyesítés tervének, az „egész Kína képviselete” irreális fikciójá­nak lasáú feladására, azzal párhuza­mosan, hogy kihalnak magának e tervnek letéteményesei? S. Kovács Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom