Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-12 / 292. szám
1986. DECEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I termelőszövetkezetek kongresszusa alkalmából Kitüntetések átadása A termelőszövetkezetek V. kongresszusa alkalmából csütörtökön Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában kitüntetéseket adtak át. Az ünnepségen ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke és Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. Az Elnöki Tanács kiemelkedő munkájuk elismeréseként a szövetkezeti mozgalom számos vezetőjét, dolgozóját magas kitüntetésben részesítette. A Szocialista Magyarországért Érdemrendet vette át Ihászi József, a Pest megyei TESZÖV nyugalmazott titkára. Az ApriA művelődési ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét tárgyalta meg az Ország- gyűlés kulturális bizottsága Tóth János titkár elnökletével tegnap, a Parlamentben megtartott ülésén. A képviselők elé terjesztett írásos tájékoztatóhoz fűzött kiegészítőjében Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés biztosítja a kulturális ágazat, elsősorban az oktatás működési és legszükségesebb fejlesztési költségeit, valamint a köz- művelődési és művészeti szféra színvonalának szinten tartását. A rendelkezésre álló összegek az ideinél mintegy 7 százalékkal nagyobbak: a több mint 57,5 milliárd forint 88 százalékát oktatási célokra, a többit a kulturális lis Negyediké Érdemrend kitüntetésben' részesült Vida András, a Győri Előre Htsz nyugalmazott elnöke. A Munka Érdemrend arany fokozatát öten kapták meg, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben ketten részesültek, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést ugyancsak ketten vették át. A Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést 97 személynek nyújtották át. A kitüntetéseket Eleki János, az Elnöki Tanács tagja, a TOT főtitkára adta át. szolgáltatásokra kívánják fordítani. A kulturális bizottság korábbi észrevételeire, valamint több képviselő kérdéseire válaszolva az államtitkár szólt arról is, hogy a gazdasági helyzet a jövő évben nem teszi lehetővé sem a közép-, sem a felsőfokú intézményekben az oktatók bérének emelését. Az egyetemekkel és főiskolákkal egyeztetve már vizsgálják annak lehetőségét, hogy az intézmények saját belső bér- és létszámgazdálkodásukkal oldják meg az oktatók terhelésének csökkentését, munka- és életkörülményeinek javítását. Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága is Szűrös Mátyás elnökletével. Karakas László látogatása Tegnap Szolnokra látogatott Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztály- vezetője. A megyei pártbizottság székházában fogadta Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, s időszerű pártgazdasági kérdésekről folytattak megbeszélést. Az eseményen jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Jövőre: Táppénzre vesz az üzemorvos Tegnap az Egészségügyi Minisztériumban dr. Medve László miniszter sajtótájékoztatót tartott. Szakmai mérleget vont az idei esztendő eredményeiről, s többek között elmondta, hogy a jövő év közepéig folyamatosan vezetik be a táppénzbe vételnek azt az új rendjét, amely szerint az üzemi orvosra tartozik majd a keresőképtelenség elbírálása a járóképes betegeknél. Ezzel nemcsak egyszerűbb lesz az eljárás rendje, hanem a munkafegyelem is erősödhet, hiszen a helyi körülményeket jól ismerő üzemorvost aligha lehet félrevezetni különféle „látszatbetegségekkel”, vagy rávenni olyan táppénzes állományba vételre, amely semmiképpen sem indokolt. Ezután a kereső- képtelenség idejére az első háromnapi táppénzt — a gyermekápolás és a baleset miatt igénybe vett táppénz kivételével — minden esetben a munkáltatóknak kell fedezniük. Az üzemorvosoknak nagyobb szerepük lesz az úgynevezett foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos kérdések eldöntésében is. ParlMintl Mzottsii Uéti Kulturális célokra 57 milliárd forint vett forintok hogy a magyar vadgazdálkodás világhírű, még annak ellenére is, hogy az utóbbi években országosan és megyénkben is csökkent az apróvadállomány mennyisége. A szakemberek mindent megtesznek a pótlás érdekében, hiszen csak*az idén megyénk vadásztársaságai több mint 300 ezer fácánt bocsátottak ki 8—10 hetes korban a területeikre. Ennek ellenére a vadászok további csökkenéssel számolnak, s a mostoha természet mellett a mezőgazdaságot is okolják. Hiszen az elmúlt évek aszályos időjárása — amikor nem volt elegendő táplálék és víz — valamint a nagytáblás, tömbös, monokultúrás, gépesített és agyonvegyszerezett gazdálkodás is ritkítja az állományt, mivel szűkül az a terület, ahol a vad megfelelő élelmet és búvóhelyet találna. Szakmai berkekben sokszor hallani hogy a vadász —mezőgazdász barátsága afféle kutya—macska barátság. A földművelő legszívesebben messze űzné a vadat a kalá- szoló gabonatáblák, a kukoricaföldek környékéről, de ugyanaz az ember, ha mundért vált — feledve a gazdálkodás gondját, baját — szenvedéllyel veti magát egy- egy vad nyomába, mondjuk éppen a szántójával határos vagy a közelben tevékenykedő vadásztársaság tagjaként. Mindehhez annyit: a vad nemzeti kincs, s mint már említettük a vadászat tekintélyes bevételhez juttatja az országot, így aztán a búzát, a rozsot, a kukoricát legelő, az ültetvények közepén téb- láboló vadak által okozott veszteségeket megszüntetni nem lehet. Legfeljebb csak bekalkulálni. N. T. ezret kapnak puskavégre belőlük a külföldiek, s csaknem 100 forintot fizetnek darabjáért. Mindenképpen jó üzlet a külföldiek vadászata, s különösen akkor az, ha tudjuk, hogy például egy őzbakért — amelynek agancssúlya eléri az ötszáz grammot — több mint 60 ezer forintot, egyetlen lelőtt fácánért pedig 300—330 forintot hagy itt a külhoni — így osztrák, NSZK-beli, angol, francia — vadász. S akkor még a vendéglátás költségeiről nem is beszéltünk... örvendetes az a tény, hogy szívesen és egyre többen jönnek hozzánk a külföldiek, mert azokban az országokban, ahonnan érkeznek sem mennyiségben, sem minőségben nincs annyi vad, amely kielégítené az igényeiket. A növekvő érdeklődés egyik oka ez, a másik pedig: Magyarországot vadászati nagyhatalomként emlegetik szerte a világban. Vadállományunk értéke országosan csaknem eléri a három milliárd forintot, s az exportbevétel is évente 34—35 millió dollárt tesz ki. Szóval nem tagadható, A Vendég on puskájól A mezőgazdászoknak a június —július az aratás ideje. Ugyanez a vadászoknál az októbertől januárig terjedő hónapokra tehető. Ilyenkor gyakrabban verik fel a télbe forduló erdők, mezők csendjét, a puskák durranásai, s az őzvadászatok kivételével — amelyek májustól szeptemberig zajlanak — nagyrészt ebben az időszakban teljesítik terveiket megyénk vadász- társaságai is. Nem kis dologról van szó, hiszen ha szőkébb pátriánk 36 vadásztársaságának pénzügyi bevételeit vesszük nagyító alá — összehasonlítva más megyék vadásztársaságainak bevételeivel — akkor megállapíthatjuk, hogy Szolnok megye hosszú évek óta az első helyen tanyázik, hiszen tavalyi bevételük is meghaladta a 109 és félmillió forintot. Nem véletlenül alakult ki ez a sorrend, ugyanis szűkebb hazánk. Békés megye mellett az ország apróvadban leggazdagabb vidékei közé tartozik. Egy- egy évben elejtenek a megyében mintegy 2000 őzet, 50—60 ezer nyulat, 100—130 ezer fácánt. Az országban egy-egy vadászati idényben lelőtt fácánmennyiség fele Szolnok és Békés megyében kerül puskavégre. S a hazai élőnyúl exportjának is mintegy felét már hosszú évek óta Szolnok megye adja. Ezenkívül több ezer gerlét és vadkacsát lőnek le a vadászok ezen a tájon. Az utóbbi mennyisége valójában nem számottevő, a gerléé viszont annál inkább, mivel 30—40 Egy alakulat pártóletéröl Az agitáció a seregben is elsőrendű feladat Sokan azt mondják; köny- nyebb pártmunkát végezni a hadseregben, mint a polgári életben, mert ott minden parancsszóra megy, és a pártszervezetek feladatai sem annyira szerteágazók. Valóban így lenne? Csankó Miklós alezredestől szerzett információnk szerint az egyik, nem régen alakult egység pártélete ennek az állításnak ellenkezőjét bizonyítja. Mindjárt az elején esőstől szakadt a gond az alakulat Mindez már nem váll-la- pok és parancsszavak kérdése, legalábbis elsősorban nem azoké. A meggyőzés, az emberek megnyerése a seregben ugyanolyan fontos, mint a polgári életiben. Alapvetően a módszerek Is azonosak. Vegyük például a fiatalokkal való foglalkozást. Ennél az alakulatnál — ugyanúgy, mint akármelyik termelő üzemben — az a mozgalmi szervek célja, hogy saját boldogulása és az ország sorsának alakulása közti összefüggést felismerje minden fiatal, hogy értse a párt politikáját és cselekvőén támogassa azt. A párt- és KISZ-szervezetek munkájáÉs a mi rendszerünkben ez a természetes, hiszen a katonaság társadalmunk szerves részeként nem is függetlenítheti magát a polgári élettől. Ezt az elvet vallva az alakulat pártbizottsága közreműködik a népgazdasági tervek teljesítésének segítésében. Az egység korszerű technikája kiváló lehetőséget nyújt ehhez. A nép- gazdasági munkában való állandó részvételért megannyi elismerést kapott már az állomány. Hangsúlyozni kell, hogy nemcsak techfti- kájuk igénybevételéről van sző. A közelmúltban például a homoki Gyógypedagógiai Intézet tantermeinek és torpártbizottságára. Igaz, hogy fiatal, tettrekész, jól képzett tisztek kerültek a parancsnoki posztokra, tehát a kimondottan katonai feladatok teljesítése nem okozott sok fejtörést, de a „csapat” ösz- szekovácsolása jórészt a pártszervezetekre hárult. És emellett természetesen a katonai rend, a fegyelem, ti belső élet szervezettségének fokozása, a fegyveres testületek tagjaitól elvárt magatartási normák betartása is a pártbizottság feladatköréhez tartozik. nak hatékonyságát nehéz mérni, ám bizonyságul arra, hogy mondanivalójuk nem pusztába kiáltott szó, megemlítjük, hogy míg a bevonu- lóknak alig húsz százaléka tartozik az ifjfúsági szervezethez, addig a leszerelőknek már 60—65 százaléka KISZ- tag. A tudatos nevelőmunka eredményeként az egység katonái közül évente húszan- huszonöten jelentkeznek a pártba, és leszerelésük után a seregben megszokott fegyelemmel, rendszeretettel vesznek részt munkahelyük pártéletében. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy az alakulat pártmunkájának hatása túlnő a katonai életen. natermének felújítására szánt összeg kevésnek bizonyult. Az igazgató kérésére a szakmával rendelkező • katonák fejezték be a munkát. A technika „kölcsönzése” mellett tehát a katonák segítőkész emberi magatartása érdemel figyelmet és elismerést. Ezen alapszik a különböző szervekkel kötött együttműködésük sora. A közösségek mozgósítása az alakulat életkörülményeinek javítása miatt is fontos feladatát jelenti a pártbizottságnak. Kezdeményezésére sokezer órát töltött társadalmi munkában az állomány. 0j épületek felhúzását is ideértve arra törekszenek, hogy lehetőleg minél többet csináljanak meg saját erőből. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy gyökeres változások tapasztalhatók az egység körleteiben. Ügy is lehet fogalmazni, hogy a népgazdaságban zajló folyamatok az itteni alapszervezetek munkájában is éreztetik hatásukat. A Központi Bizottság legutóbbi határozata alapján ennél az alakulatnál is a gazdaságosság, az intenzitás, a takarékosság áll a kiképzési feladatok mellett a pártmünka előterében. Mindebben sok kihasználható lehetőség rejlik. Gondoljunk csak a korszerű technika használatánál az üzemanyaggal való takarékosságra. övék a miniszter serlege Amellett, hogy ez az egység fennállása óta mindig teljesítette az elöljáró parancsnokságok által számára előírt feladatokat, > az utóbb említettek is hozzájárultak ahhoz, hogy a kongresszusi és felszabadulási versenyben elnyerte a honvédelmi miniszter serlegét. Ez további buzdítást jelentett a személyi állománynak minden vonatkozásban. A tisztek például a közélet különböző területein vesznek részt. Részt kérnek a tanács, az MHSZ, az Ifjú Gárda munkájából és tevékenyen segítik az iskolákban a katonai pályára irányítást. A pártbizottság figyelme kiterjed arra is, hogy a katonafiatalok szabaidejének kulturált eltöltését is biztosítsa. A mozi helyben van. Emellett videoberendezést is vettek. Irodalmi színpadot is szerveztek. Szó ami szó, ha egy mondatban kellene összefoglalni az egység pártbizottságának munkáját, akkor azt lehetne mondani, hogy tevékenysége nemcsak a hivatásukat betöltő, hanem az ország napi gondjait is enyhítő katonák kinevelésére irányul. S. B. Nem parancs kérdése Segítség a termeiéshez Előadássorozat, módszertani útmutatók fizika tanároknak lubilál az Eötvös társulat megyei csoportja Az ülés résztvevői SUkösd Csaba előadását hallgatják Tíz évvel ezelőtt alakult meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Szolnok Megyei Csoportja. Az évforduló alkalmából megemlékezést tartottak tegnap délelőtt Szolnokon, a Technika Házában. Az ünnepségen Botka Lajosné, a Varga Katalin Gimnázium igazgatója, a csoport titkára méltatta az egy évtized történetét, s nem akármilyen eredményekről adhatott számot. A csoport jól segítette a megye középiskolai fizika tanárainak munkáját a továbbképzésben, az új tantervekre való felkészülésben. Előadás- sorozatokat szerveztek a megváltozott, korszerűsödött tananyagról, vázlatsorozatokat, útmutatókat készítettek a módszertani kultúra fejlesztésére. Segítette a csoport a tavaly „feltalált” légpárnás asztal, valamint a GM cső gyakorlati alkalmazásának megvalósulását, tapasztalatcseréket, ankétokat, kiállításokat rendeztek a korszerű eszközök felhasználásáról. A tízéves évforduló alkalmából jelent meg a csoport Eötvös Lapok című újságjának első száma, amely nemcsak a tanároknak, hanem a diákoknak is szól, példa rá a lap két rovata a verseny- feladatok illetve az információk. A feladatokat az általános iskolák nyolcadikosainak és a középiskolák első és második osztályos tanulóinak állították össze. Olyan fizikai példákat tartalmaz a feladatsor, amely megköny- nyítheti a diákok számára az 'általánosból a középiskolába való átmenetet, fejleszti a természettudományos gondolkodást. Az információ rovatban többek között jó módszerek, hasznos bemutató eszközök, számítógépes programok folyóirat és könyvszemlék adnak segítséget a tanításhoz a fizika szakos nevelőknek. A lap első számának igen nagy sikere van a pedagógusok és a tanulók körében egyaránt. A tervek szerint a továbbiakban tanévenként három alkalommal jelenik majd meg. S ha már szóba kerültek a tervek, jövőre is folytatódnak a fizika tananyaggal kapcsolatos előadássorozatok, a módszertani tapasztalatcserék, tanulmányi kirándulásokon ismerkednek meg a csoport tagjai egymás munkájával illetve az ország fizikai kutató, tudományos intézményeivel, s megvitatják az alternatív tankönyveket Is. A jubileumi ülés Sükösd Csaba atomfizikus Az atomreaktorok biztonsága című nagysikerű előadásával ért véget.
