Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 11. IA tudomány világa űreredmónyok a Földön Veqa után Apex Az eddigiekhez kiegészíté­sül el kell még mondani, hogy valamennyi repülőgép, illetve a műhold fedélzeti tápegységét, amely állandó feszültséget biztosít a be­rendezések működéséhez, szintén az űrkutató csoport­ban készítik el. Mint a Vega- programban, most is több­szörös biztonságra töreked­nek ; ugyanúgy figyelemmel kell lenniük arra, hogy az űrben speciális, a földi kö­rülményektől eltérő környe­zetben kell majd a berende­zéseknek „élni” és működni. Rieger István tudományos segédmuri katárs egy űrbe kerülő «dót szerel (MTI-fotó: Baric Imre felvételei) H. X. Jövő év áprilisában lesz húsz esztendős az Interkoz- mosz, a szocialista országok űrkutatási együttműködése. Visszatekintve a múltra, két­séget kizáróan állítható: az tnterkozmosz sokat tett a vi­lágűr meghódításáért. Egy­úttal segítette a tagországok technikai, technológiai fej­lődését. Hiszen a kozmikus technika, az űrkísérletek ta­pasztalatait valamennyi résztvevő jól hasznosíthatja itt a Földön. Az űrkutató csoport nagy frekvenciás laborja A mi szempontunkból kü­lönösen előnyösnek mondha­tó az együttműködés. Az In- terkozmosz kitágította a ma­gyar szakemberek lehetősé­gét, teret adott egy egészen újfajta fejlesztésnek, kuta­tásnak. A mérnökök elsődle­ges szellemi munkájukat ad­ják a programok eredmé­nyes megvalósulásához. Már több szputnyikon, űrhajón, geofizikai rakétán vizsgáz­tak kitűnőre a magyar űrku­tatási műszerek és szakem­berek. Eddigi munkáik, fel­adataik csúcsa azonban a Vega-program volt. Ügy is fogalmazhatnánk, húsz esz­tendős tapasztalat összegző­dött a Vénusz bolygó és a Halley-üstökös vizsgálatára indított szondákban. (A szon­da neve egyébként orosz el­nevezésének kezdő szótagjai­ból született). Bár ez nem ki­mondottan az Interkozmo- szon belül valósult meg, hi­szen a szocialista országokon kívül részt vettek benne tavevő berendezés (angol ne­vének kezdőbetűiből szüle­tett a SAS szó), amely azt vizsgálja, hogy a légtérbe kijutó, és onnan visszatérő alacsony frekvenciájú rádió­hullámok miként változnak és módosulnak a különböző légköri tartományokban. A SAS-tól a Föld körüli tér­ség jobb megismerését remé­lik a kutatók, a tapasztala­tokat a későbbiekben egy­részt a távközlésben, más­részt a polgári repülésben tudják majd hasznosítani. A SAS és az űrkutató cso­port új fedélzeti adatgyűjtő rendszere, az ODCS az Ak­tív és az Apex nevű műhol­dakon vizsgáznak majd. Az ODCS érdekessége, • hogy bármelyik műholdra telepít­hető, s egyidejűleg akár tíz Bár a vevőberendezés még nem készült el, Csehszlová­kia máris érdeklődik utána. Miután az Interkozmosz tag­államai egyeztetett munka- megosztás alapján végzik kí­sérleteiket, a magyar szak­emberek jól hasznosíthatnák az északi szomszédainknál készülő — más frekvencián, más sebességgel dolgozó — vevőberendezést. így tehát a kölcsönös érdekek és elő­nyök szem előtt tartásával valószínűleg megállapodás születik a berendezések cse­réjéről. És most ismét egy újdon­ságról. Az első magyar rá­dióméterről. Ez a mikrohul­lámú-vevő repülőgépre vagy műholdra telepítve alkalmas a talaj nedvességtartalmának vizsgálatára. Az adatok bir­tokában pontos víztérkép ké­szülhet, optimalizálható az öntözés. Vagyis védekezhe­tünk az aszály ellen. Megha­tározható vele a vízkészlet nagysága, csatornák, tölté­sek, tározók hibái. Ezt a módszert, a távérzékelést széles körben még külföl­dön sem igen alkalmazták mostanáig. A magyar szakemberek munkáját nehezíti, hogy az adatfeldolgozásra alkalmas, a vibrációs és a mechanikai rezgésekkel szemben védett fedélzeti komputer embar­gós cikk. így áthidaló meg­oldást kell kidolgoznia az űrkutató csoportnak. Felada­tuk tehát igazán izgalmas­nak mondható. A végered­ményről majd beszámolunk. Az bizonyos, „nem dobják be a törölközőt”, kapcsolatot te­remtettek egy Moszkvában székelő intézettel, amely 15 esztendeje foglalkozik mik­rohullámú távérzékeléssel. Az űrkutató csoport azt ter­vezi, hogy tőlük vásárolnák meg a feldolgozó program- csomagot, a szoftvert, amely elősegítené egy komplett rendszer létrejöttét. A mű­egyetemi szakemberek elkép­zelését az Országos Műszaki- Fejlesz.ési Bizottság is támo­gatja. francia, amerikai és osztrák Balogh I.ászló és Szabó József tudomá­nyos segédmunkatársak egy elkészült berendezést tesztelnek szakértők is. Ma már tudjuk: sikeres volt a nagyszabású vál­lalkozás, noha az információk, az adatok feldolgozá­sa jövő év elején fejeződik be. Szá­mos magyar ku­tató-fejlesztő szakember és in­tézet kapott fel­adatot a program­ban. A Budapesti Műszaki Egyetem űrkutató csoport­ja rendkívül büsz­ke arra, hogy az általuk kifejlesz­tett és elkészített műszerek, adatgyűjtő és tápegységek hiba nélkül működtek a program befejeztéig. Már új feladatokat kell megoldani az űrkutató cso­portnak, de a beszélgetések során mindúntalan vissza­térnek a Vega-programra. Nem mintha a jelenlegi munkájuk kisebb értékű vol­na, csakhát a Vénusz bolygó­ra és a Halley-üstökösre irá­nyuló kutatás az eddigi leg­nagyobb próbatétel volt szá­mukra. Az ott szerzett ta­pasztalatokat már ma hasz­nosítani tudják. Mindjárt az első önálló magyar kísérlet­nél, a SAS-nál. Ez voltakép­pen egy jel-elemző és min­kísérlet is rákapcsolható. Sőt, a kötelező előírások betartá­sa mellett, a tagországokból tehát a' Földről átprogramoz­ható a rendszer, és új szoft­ver indítható az adatgyűj­tőn. A SAS-nál és az ODCS- nál alapvető követelmény az úgynevezett gyors adatátvi­tel. A földi vevőberendezés­nek egy másodperc alatt az eddigi adatok tízszeresét kell továbbítania a feldolgozást végző számítógéphez. Egé­szen leegyszerűsítve a dolgo­kat ez annyi, mintha másod­percenként százezer igen­nem válasz hangzana el. Alapos takarítás, korrózióvédelem Gépkocsik felkészítése a télre A gépkocsi !éli előkészítésének legfontosabb beveze­tője az alapos belső takarítás és mosás. Az alsó mosásra, a motormosásra nincs mindenkinek otthon lehetősége, ezeket a munkákat tehát legokosabb szervizben elvégez­tetni, ahol erre minden felszerelés rendelkezésre áll. Kü­lönösen vonatkozz k ez az alsó mosásra, amelyhez nagy nyomású víz kell, és a motormosásra, amelyet olajos le­fújással kell előkészíteni, és sűrített levegős szárítással kell befejezni. Új autónál célszerű elvégeztetni az üre­ges alvázvédelmet, régebbinél pedig megismételtetni. Tévedés azt hinni, hogy a védőréteg örökké tart. Flel,tétlenül vegyük ki a szőnyegeket a kocsiból, és nézzük át a padlólemezt. Ahol kisebb rozsdafoltokat vagy pettyet látunk, csiszol­juk meg kissé, kenjük be a háztartási boltokban kapha­tó rozsdátlanítóval, és aztán fessük le. Ehhez nem feltét­lenül a kocsi eredeti festék­je kell, bármilyen festék megfelel (nitrohígítós a leg­jobb, mert gyorsan szárad). Az eredeti festéket arra használjuk, hogy a karosszé­ria apró sérüléseit kijavít­suk vele. A gondos külső mosás azért fontos, hogy lel tudjuk fedezni a kis lepat- togzásokat. A motortérben eisőként az akkumulátort vegyük szem­ügyre. Az elektrolitszint megfelelő feltöltése után az akkumulátor kivezetéseit és a kábelsarukat kaparjuk tisztára, fényesre (a legjobb szerszám ehhez a bicska), a csavarokat alaposan húzzuk meg, és kenjük le a sarukat savmentes vazelinnal vagy zsírral. Új autónál ezzel be is fejezhetjük az akkuval való foglalkozást. Ha azon­ban az akku már egy vagy két telet „végigcsinált”, na­gyon ajánlatos szakműhely­ben megvizsgáltatni, elektro­mosan feltöltetni, s ha bár­mi hibája van, gondolkodás nélkül kicserélni. Egy-két éves autónál a fe­szültségszabályozót is érde­mes megnézetni. Ehhez a szerkezethez kizárólag csak megfelelő szaktudással és műszerrel szabad hozzányúl­ni. Tisztítást, beállítást, eset­leg apróbb alkatrészek cse­réjét kívánja a karburátor, a gyújtáselosztó. Ha úgy érezzük, hogy ezen a terü­leten minden rendben van, akkor sem árt az ellenőrzés. Ha viszont a motor már a hidegebb őszi reggeleken is csak nehezen indul, feltétle­nül fel kell keresni a szak­műhelyt, mert valami ko­molyabb baj lehet. Léghűtéses autóknál elég az ékszíj feszességét és álla­potát ellenőrizni, a többinél azonban a hűtőfolyadék fagyállóságát is vizsgálni kell. (Egyes benzinkutaknál, az Autóklubban elvégzik ezt a vizsgálatot, de otthon is van lehetőség a végrehajtá­sára, ha néhány köbcentit kiveszünk a folyadékból, és beteszzük a hűtőszekrény mélyhűtő rekeszébe egy hő­mérő társaságában; ha né­hány óra alatt nem fagy ke­ményre, a folyadék még használható.) Ha csak a leg­csekélyebb kétségünk is fel­merül az ékszíj használható­ságával kapcsolatban (rojto- sodik, repedezik stb.) min­denképpen a csere mellett döntsünk Ha valaki több fokozatú (multigrade) motorolajat használ, nem feltétlenül szükséges az olajcsere. Ha viszont a motorban egyfoko- zatú („nyári”) olaj van, még a tartósan hideg idő beállta előtt célszerű a csere (nem sajnálván a pénzt egy új olajszűrőre sem.) A sebes­ségváltóban, a differenciál­ban általában 30 000 kilo­méterenként írják elő az olajcserét, manapság azon­ban ennyi utat egy magán­autó mintegy három év alatt tesz meg. A szerkezet viszont nem szereti, ha ennyi ideig benne hagyják az olajat, ezért hasznos, ha évenként legalább egyszer kicse­réljük. Ez az évenkénti alkalom pedig legyen a tél kezdetén. Ne feledkezzünk meg a kormányszerkezetről, kor­mánygépről sem; vannak olajtöltésűek és vannak, amelyek zsírozást kívánnak. Szervizben kell elvégeztetni a gömbcsapszegek, kézifék­kötelek és egyéb szerkezeti részek zsíroztatását. Vannak olyan autók, amelyeknek nincs úgynevezett alváz-ke­nőhelyük. Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy szerkezeti rész nem kíván egy kis zsírt, egy kis olajat (például agáz- rudazat csuklói, a gyújtó­szerkezet bütyköstengelyé- nek kenőfilce stb.). Megbíz­hatatlan, hibás, félrehúzó fékrendszerrel könnyelmű­ség nekivágni a télnek. En­nek javítása nem tartozik az otthoni munkák közé, a ko­csit szervizbe kell vinni! A személykocsikra vonat­kozó műszaki előírások a gumiabroncsokkal ajánlatos, fiimélységére 1 millimétert írnak elő. Ezt a rendelkezést úgy célszerű értelmezni, hogy ez az a legvégső határ, amelynél a hatóság még nem kifogásolja a gumik állapo­tát. Aki azonban komolyan veszi a biztonságot, még nyáron sem várja meg, amíg a gumik kopása eléri ezt a legvégső határt. A .télnek nekivágni pedig csak olyan gumiabroncsokkal ajánlatos, amelyeknek a profilmélysé­ge legalább 2—3 milliméter. Télen az ablakok párásod­nak, állandóan . törölgelni őket, szinte lehetetlen, ezért a téli felkészülés egyik fon­tos eleme egy autóápolási bolt meglátogatása. Külön­böző vegyszereket lehet kap­ni párásodás, jegesedés el­len — ma már bőséges a választék. A szervezet nyugtatAszer-termelése Technikatörténeti érdekességek Foucault ingája Léon Floucault (1819—1868) francia fizikus bizonyította be először, a híres ingájával mindenki számára azt, hogy a Föld fo­rog. Az első ezzel kapcsola­tos bemutatóját 13 5 évvel ezelőtt 185 1. február 3-án a párizsi Pantheonban tar­totta meg. Az épület meny- nyezetére, 50 méter hosszú dróton lógó ingát helyezett el, amelynek hegyes, alsó vé­ge a földre terített homok­ban rendre más soron hala­dó csíkokat hagyott maga után. Ebből látni lehet, hogy az inga alatt a Föld tengelye körül elfordul. A Pantheonban még ma is látható az inga, egy másik példányát pedig a párizsi technikai múzeumban őrzik. K. A. Foucault ingája a párizsi Conservatoire des Arts et Métiers múzeumban Az elmúlt évek egyik bio­lógiai szenzációja volt a szervezet által létrehozott enkefalionok és endorfinok — a természetes opiátok — kimutatása. Dán tudomá­nyos kutatók most nyomára bukkantak a szervezet által előállított trankvillánsnak. /amelyeknek hasonlói tulaj­donságaik vannak, mint a Librium vagy a Vallium ne­vű gyógyszereknek. Már 1977-ben felfedezték, hogy az agyban olyan különleges receptorok vannak, amelyek a benzodiacepin-gyógyszere- ket (ilyen a Vallium és a Librium is) megkötik. Abból a meggondolásból kiindulva, hogy kell léteznie olyan ter­mészetes anyagnak is, amely ezekre a receptorokra hat, a dán kutatók sokezer liternyi apaberi vizeletet vizsgáltak meg, és végül egy viszonylag kicsiny — gamma-anyagnak elnevezett — molekulára bukkantak, amelyet nagyon intenzíven megkötnek a benzodiacepin-receptorok. Ez az anyag hat szénatomból álló benzolgyűrű, zsírban ol­dódik, és így hozzákötődik a sejthártyához. Pontos vegyi szerkezetét még nem isme rik. A dán kutatóknak idő­közben az agy bizonyos te­rületein is sikerült kimutat­ni ezt az anyagot. Még azt sem tudják, hogy nyugtató hatása van-e ennek az anyagnak, vagy pedig kizá­rólag a szorongásos állapot leküzdésére szolgál. Pályázati felhívási A Szolnoki Cukorgyár pályázatot hirdet: árulorgalml osztályvezetői és munkaügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. PÁLYÁZHATNAK: akik szakirányú felsőfokú és közép­fokú politikai végzettséggel, ötéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Vállalatunk „A” kategóriába sorolt. Lakásmegoldáshoz segítséget nyújtunk. Fizetés megegyezés szerint. Pályázatokat írásban önéletrajzzal a személyzeti osz­tályvezetőhöz kérjük küldeni. Szolnok, Vörös Hadsereg út 61. címre. Jelentkezési határidő: 1986. december 15. (2522)

Next

/
Oldalképek
Tartalom