Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
1986. DEGEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Parlamenti bizottság ülésén Elemezték a mezőgazdaság főbb tennivalóit A mezőgazdasági termelés helyzetét, az idei eredményeket és a jövő évi tennivalókat elemezte tegnapi ülésén az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága. A képviselőket Villányi Miklós mező-- gazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár arról tájékoztatta, hogy az agrárágazat a tervezett célkitűzésektől az idén valamelyest elmaradt; főként azért, mert az aszályos időjárás miatt a vártnál alacsonyabbak voltak a hozamok. Az állattenyésztésben sikerült megállítani az állomány csökkenését; a sertéstenyésztésben az élénkülés jelei tapasztalhatók. 1985-höz képest 520 ezerrel nőtt az idén a sertésállomány. 1987-ben az előirányzat szerint 4,5—5,5 százalékkal növekedik a mezőgazdasági termelés, főként a növénytermesztésben terveznek nagyobb ütemű fejlesztést, az állattenyésztésben mérsékeltebbek a tervcélok. Az élelmiszeripar hozzávetőleg 2,4 százalékkal fokozza a termelést, főként a hús és a növényolajiparban várnak az átlagosnál nagyobb föllendülést. Az eredmények elérését segítik az állattelepeken megvalósuló rekonstrukciós programok, amelyek az állattartás gazdaságosságát is javítják. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolójában elmondotta többek között: A mezőgazdaság vízfelhasználása nem emelkedik: az öntözhető 400—420 ezer hektárnak csak mintegy fele kapott az idén mesterséges vízutánpótlást. Ügy tűnik: a gazdaságok, a jelenlegi feltételek mellett, nem találják meg számításukat az öntözésnél. A vitában a képviselők egyebek között kifogásolták, hogy amíg egyre inkább a minőségi hústermelés áruja után mutatkozik növekvő kereslet, addig a mezőgazdasági termelők a korábbinál rosszabb minőségű és például a fehérjetartalom szempontjából kisebb értékű takarmányok felhasználására kényszerülnek. Fölvetették, hogy az üzemek által megvásárolt eszközök és berendezések minősége gyakran nem felel meg a követelményeknek, sürgették: ellenőrizzék rendszeresebben a gyártók kínálatát, és követeljék meg az elvárt műszaki színvonal tartását. Több képviselő is foglalkozott a hazai öntözés helyzetével és gyakorlatával. A vélemények nem voltak egyértelműen elmarasztalóak; azt kérték, ismételten vizsgálják felül — tudományos kutatók bevonásával —, hogy valójában milyen feltételek mellett érdemes berendezkedni az öntözésre. A vitában felvetettekre Villányi Miklós válaszolt. A vitában felszólalt: Horváth Ferenc (Somogy megye), Fodor István (Pest megye), Varga János (Pest megye), Fábián Károly (Győr-Sopron megye), Vörösné Csuka Mária (Komárom megye), Zsolnai Katalin (Komárom megye), Szabó Sándor (Csong- rád megye), Solymosi József (Tolna megye), Fodor Sándor (Fejér megye), Sziráki András (Szolnok megye), Kre- kács László (Pest megye) és Antal Imre (Pest megye) képviselő. Camel Debrecenből Magyar-amerikai licencszerződés A Debreceni Dohánygyár és az egyesült államokbeli Reynolds Tobacco cég licencszerződést kötött, amelynek alapján Debrecenben megkezdik a Camel cigaretta gyártását — erről tájékoztatták az újságírókat tegnap az Atrium Hyatt Szállóban. Az amerikai cég a licenc átadásával hozzájárult, hogy a debreceni vállalat az eredetivel azonos béltartalommal és egyező külsővel gyártsa ezt a cigarettát. A termék minőségét a cég képviselői gyártás közben és a forgalomba hozatal előtt folyamatosan ellenőrzik majd. A gyár a licencdíjat fermentált dohánnyal egyénlíti ki. 01ént—Cegedur Együttműködés aluminiumra A Székesfehérvári Könnyűfémmű újabb négy esztendőre meghosszabbította műszaki-technológiai együttműködési szerződését a Cegedur francia alumíniumipari társulással. A most aláírt szerződéssel a székesfehérvári gyár mintegy 50 országba exportált hengerelt és sajtolt termékeinek világpiaci pozícióit kívánja tovább erősíteni. A jelenlegi, 1989-ig szóló szerződésben a Köfém szervezeti korszerűsítését tűzték ki célul, ezen belül azt, hogy tovább csökkentsék a vállalási határidőket, a termékek önköltségében is versenyképesebbek legyenek, a csomagolásban pedig érjék el a nemzetközi színvonalat. Leleplezték Pétery Károly domborművét Mezőtúr írószülöttjére, a baloldali politikusra emlékezett A dombormű leleplezésének pillanata Tegnap dálután Mezőtúron leleplezték a város szülötte, Pétery Károly író, ellenzéki politikus bronz domborművét, márványtábláját. A dombormű Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobdász alkotása, a Berettyó-parti művésztelepen készült, s a művész a városnak ajándékozta. A szépszámú megjelentek előtt dr. Füstös Jenő, a városi tanács elnökhelyettese méltatta az író, a politikus életútját. Pétery Károly 1819 január 30-án látta meg a napvilágot, elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd a debreceni református kollégiumban tanult a jeles történetíró, Buday Ézsiás kvár- télyosaként. Történelmi ismereteit debreceni éveiben alapozta meg, majd Pesten jogászkodott, ügyvédi diplomát szerzett. Egyetemi évei alatt szoros barátságot kötött Vörösmarty Mihállyal5 Bajza Józseffel és a kor más kiválóságaival. Első írásai a Honderűben, az Atheneumban jelentek meg, még alig múlt lyúsz- éves, de már ismert novellista. Főleg a magyar történelmi múltból merítette témáit. A szabadságharcban nemzetőrként szolgált, majd a Bach-korszakiban visszavonult pusztapói magányába, minden idejét az ír&snak szentelte. Cikkei álnéven jelentek meg a különböző lapokban, radikális hangvételük és míves stílusuk alapján sokak úgy vélték, hogy ezek az írások Kossiithtól származnak. 1861-ben, amikor összehívták az országgyűlést, a mezőtúri kerület Pétery Istvánt küldte követnek. Az úgynevezett határozati párt programját vállalta, de amikor 1865-ben, majd 1868-ban újra képviselőnek választották, egyre inkább baloldali nézeteket vallott, hangoztatott. 1872-ben politikai hátországa megrendült, a kormánypolitika minden lehetséges eszközzel igyekezett tevékenységét meggátolni. Pétery Károly ekkor visszavonult a közvetlen politikai élettől. Kossuthtal kezdett levelezést, akinek hamarosan egyik politikai bizalmasa lett. Utolsó éveiben már kizárólagosan az irodalomnak élt: megírta*a Jezsuiták című regényét, amely rangos vitairat volt Hajnald Lajos érsek nézeteivel szemben. 1877-ben jelent meg élete fő művel, háromkötetes történelmi regénye, Az utolsó Bebek. Közvetlenül halála előtt fejezte be a Csendes napokból című könyvét, amely csak írója halála után került kiadásra. 1877. október 21-én halt meg, a mezőtúri alsórészi temetőben helyezték örök nyugalomra, de a temető felszámolása után csak sírköve — „Megtört, mert nem hajlott’’ — felirattal — maradt az utókorra. A főtér egyik épületén tegnap elhelyezett dombormű és márványtábla tisztelgés Pétery Károly emléke előtt, s remény arra, hogy a napjaink embere számára is értéket hordozó szellemi örökségből mielőbb többet is megtudhat majd az utókor. — ti — Fotó: T. K. L. Mit várnak a kongresszustól? Hárman megyénk termelőszövetkezeti küldöttel közül A Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek szövetségének októberben — az országban elsőként — megtartott, kongresszust előkészítő küldöttközgyűlésén harminckét küldöttet választottak a mozgalom ötödik országos tanácskozására, amely pénteken kezdi meg kétnapos munkáját. Az ország szántóterületének 7,6 százalékán gazdálkodó, a hazai gabonatermelés 7,2 százalékát, a hústermelés 6,1 százalékát adó, összesen évi mintegy 15 milliárdos termelést produkáló 55 közös gazdaság delegáltjai közül hármat kérdeztünk meg: mit jelent számukra felelős küldetésük, milyen javaslatokat visznek tarsolyukban és mit várnak a mezőgazdasági szövetkezetek, Barta Mihálynak, a tisza- inokai. a nagyrévi és a tisza- kürti határban 6200 hektáron gazdálkodó Tiszazug Tsz elnökének nem először szavazott bizalmat a megyei küldöttközgyűlés. Alkalma volt résztvenni a mozgalom előző országos tanácskozásán is. Azt hiszem természetes, ha egy szövetkezeti vezető ilyenkor számba veszi azt is, a kóll ^küldetése közötti időszakban hogyan valósultak meg az előző kongresszus állásfoglalásában megfogalmazottak, mit sikerült azokból érvényesíteni az általa irányított gazdaságban. — A IV. kongresszus kezdeményezte az egyszerűbb szövetkezeti formák, például a szakcsoportok létrehozását. Mi is éltünk a lehetőséggel, hiszen enélkül nem tudtuk volna ellens|úlyozni a természetes és fluktuációs munkaerő csökkenést. Százötvennel apadt öt év alatt a taglétszámunk. 1 Kétszáznál nagyobb tagságú szakcsoporti szervezetben tudtuk csak megvalósítani az egyik legfontosabb helyi, VI. ötéves tervi célfeladatot: a tervezett 400 helyett 500 hektáron telepítettünk 1981 és 1985 között korszerű, minőségi bort adó szőlőfajtákat. Sorolhatná Barta Mihály az V. kongresszustól remélt változások között az eddiginél stabilabb gazdasági szabályozást, a naprakészebb és' megfbízhatóbb külpiaci információs rendszert, vagy a kardinális változással nem biztató aszályos időjárás okozta gondokat enyhítő központi intézkedéseket. A nagyrévi téesz munkáját 1965 óta irányító, gazdag szövetkezeti vezetői tapasztalattal rendelkező elnök azonban ezúttal más valamiért aggódik; — Sajnos a nyolcvanas évek elejéig bekövetkezett kedvező változások után mostanra megint eltávolodott egymástól a termelőszövetkezeti tagok és az iparban dolgozók keresetszintje. A földterületünknek 1981- ben még csak a 40 százaléka, jelenleg már csaknem 80 százaléka szövetkezeti tulajdon. Beruházásszegény ciklust tudunk magunk mögött, amelyben kevés lehetőség adódott a műszakitechnikai színvonal emelésére. E tényezők hatására meglehetősen fellazult a szövetkezet és a tagok közötti vagyoni és anyagi kötődés, és nem eléggé vonzó már a fiatalok számára a téeszbeli munka. Mindez nemcsak a tagság, hanem a működési területünkön levő települések népességének megtartása szempontjából is aggasztó. Olyan határozatokat várok éppen ezért az V. kongresszustól, amelyek — ha az ország közismerten nehéz gazdasági körülményei között nem is az egyik napról a másjkra — lehetővé teszik, hogy tagjainknak a ledolgozott munkaidővel és a teljesítménnyel arányos jövedeiV. kongresszusától? me ismét közelítse meg az ipari munkásokét; hogy a nyereségből több maradhasson meg a szabályozott keretek között, de szövetkezeti döntés alapján felosztható részesedésre; és ' hogy fiatalabb dolgozóink módot találjanak a munkaidő többletjövedelem elérésére, az iparban már bevált gmk-hoz hasonlóan a saját szakmájukban. * * * Mj közben téeszbeli kísérőm a már örökzöldnek számító témáról beszél, a hovatovább már az örökzöldeket is kipusztító aszályos időjárást szidja, én azon gondolkodom, hogy ha esős ősz után lennénk, a flaszterkoptató félcipőmben aligha indulhattam volna neki a tiszaugi határnak, Fehér Béláné fölkeresésére. A Csépai Tisza- menti Tsz kertészeti dolgozójára a Tisza melletti men- tetlenen találunk rá. Nyárfacsemetéket ültet ott asz- szonytársaival. — Az ártéri földek sokféle hasznosításával próbálkoztak már • a növénytermesztőink — magyarázza a fiatalasszony. — Alighanem a nyárerdő nevelés, a tervszerű fakitermelés lesz a legkifizetődőbb. Hogy mit jelent számomra a kongresszusi küldetés? Nagyon jólesik, és nagyon meglepett, hogy nekem is bizalmat szavaztak. Alig három esztendeje kerültem a téeszbe dolgozni, és tavaly ilyenkor máris megválasztott a téesz közgyűlése a nőbizottság elnökének. Most meg itt van a kongresszus. A hét végén váltjuk egymást a Budapesten dolgozó férjemmel. O utazik haza a gyerekekhez, én megyek a fővárosba tanácskozni. Az ártér betelepítése nyárfacsemetékkel eltart az asz- szonyoknak az év végi ünnepekig. Dolgozhatnak, kereshetnek legalább, — nyugtázzák elégedetten — addig is, amíg hozzáláthatnak majd a tsz szőlőültetvényeiben a metszéshez. Jövő ilyenkorra már kevesebb gondja lesz a Tiszamenti Tsz-nek is a kertészeti dolgozók téli foglalkoztatásával. Kongresszusi küldetése kapcsán erről " is beszél a szövetkezet kertésze: — A TOT határozattervezetében olvasom, hogy a szövetkezetek termelésében, a versenyképességük javításában és a jövedelmezőségük fokozásában fontos szerepe van az élelmiszergazdasági vertikum fejlesztésének. A csépai téesz vállalkozott a kockázatos, de hosszabb távon jó eredménnyel biztató beruházásra. A hamarosan elkészülő szőlőfeldolgozó és borpalackozó üzemünk jövőtélen már sokunknak ad fedél alatti munkát. Csakhogy amint arról a megyei küldöttközgyűlésen is szót váltottunk, a jelenlegi jövedelemszabályozás alig hagy a nyereségből az élelmiszeripar a belső vertikumok fejlesztésére fordítható összeget. Az ilyen jellegű beruházási támogatások minimálisak, a hitelfeltételek megerőltetőek, ezért, hosszú a befektetések megtérülésének ideje. A kongresszus remélhetőleg megtalálja a lehetőségét ezeknek a feszültségeknek a feloldására. * * • A Tiszaörsi Petőfi Tsz takarmánygazdálkodási és baromfitenyésztési ágazatvezetője — leszámítva a tartós csapadékhiányt — elégedett az idei ősszel. Ritkán fordul elő, hogy ilyen sokáig kinyújthatják a tízezer hektárnyi, földterületük egyharma- dát kitevő réteken, legelőkön és Hortobágy-széli szikeseken a tízezres juhállomány legeltetési idejét. Persze, amikor a kongresszuson megvitatásra váró gondokra terelődik a szó, a jövedelmezőbb állattenyésztés feltételeként nem csak a jó tömegtakarmány ellátást említi Jobbágy Sándor. — Igaz, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben az előirányzottnál jobban fejlődtek az állattenyésztési ágazatok, de azok jövedelempozíciót sokszor csak a többi ágazat rovására tudták javítani a szövetkezetek. A beruházási források szűkülésével együtt romlott az ágazatok fejlesztésének érdekeltsége. Nem csak az egyik legfontosabb alaptevékenységet folytató főágazat gondjának- bajának jó ismerőjeként utazik a kongresszusra a tiszaörsi téesz fiatal szakembere. Képletesen szólva akad bőven a tarsolyában megoldást segítő javaslat, elképzelés is, amelyekkel útravalóként ellátta a megyei küldöttközgyűlés. — Az a véleményünk nekünk takarmánygazdálkodási és állattenyésztési szakembereknek, hogy csak kedvezőbb árintézkedésekkel, közvetlenebb érdekeltség és nagyobb volumenű beruházási, rekonstrukciós lehetőségek megteremtésével, a növény- termesztés és az állattenyésztés közötti megfelelő arányok kialakításával érhető el jobb jövedelempozíció az állattenyésztésben. Azt várjuk a kongresszustól, hogy az ágazatokban ' felgyülemlett kedvezőtlen jelenségek folyamatos fölszámolását elősegítő határozatokat hoz. * * * A harminckét küldött ma délután utazik el a fővárosba, hogy holnap és szombaton eleget tegyen felelős küldetésének. Megyénk termelő- szövetkezeteinek 34 és félezres tagsága érdeklődéssel várja haza képviselőit: milyen személyes élményeket szereztek a tanácskozáson? Hogyan találkoztak a megyei küldöttközgyűlés javaslatai az országos állásfoglalásokkal? Milyen további tennivalókról határozott a mozgalom legmagasabb fóruma? A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusát köszöntve eredményes tanácskozást kívánunk a küldötteknek. T. F.
