Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DEGEMBER 11. Fegyver­nyugvás, kérdőjelekkel Jellemző, némileg keser­nyés humort tükröző kari- katűrá jelent meg az elmúlt napokban számos világlap­ban: a Fülöp-szigetek elnö­két Aquino asszonyt ábrázol­ta a rajz, aki egy irdatlan hosszú, a messzi magasba emelkedő lépcsősor alján álldogál. A lépcsőfokok fel­iratai a távol-keleti ország elnöke előtt meredező legé­getőbb feladatokat sziboli- zálják: gerillaharcok, földre­form, támaszpontkérdés, Marcos-hívők, szegénység, Írástudatlanság. A karikatúra — ha első­sorban képi szemléletesség­gel is —, felvillantja azt az igencsak bonyolult helyzetet, amelyben az új manilai ve­zetés jelenleg tevékenyke­dik. A komor kilátások, a nehéz gondok mellett azon­ban most némileg derűlátóbb jelentések érkeznek a Fü- löp-szigetekről — tegnap lé­pett ugyanis életbe a kor­mányerők és az Űj Népi Had­sereg elnevezésű gerillaszer­vezet között a hosszú hóna­pok tárgyalássorozata után megkötött tűzszüneti egyez­mény. A mostani megállapodás tizenhét évi fegyveres küz­delem után első ízben ad le­hetőséget az egész ország te­rületére kiterjedő fegyver­nyugvásra, a belpolitikai fe­szültség esetleges oldódására. Hiába jutott ugyanis Marcos megbuktatása nyomán szin­te a népakarat hullámán az elnöki székbe a változatlan népszerűséget élvező Cora- zon Aquino, a kormányzata előtt sorakozó feladatok gya­korlatilag semmit sem köny- nyebbedtek. Nem mentes kérdőjelektől persze a most hatályba lé­pett tűzszünet sem. Mennyi­re biztosítható előírásainak betartása? Mik a hadsereg vezetésének szándékai? Si­kerül-e Cory asszonynak fé­ken tartani a „keményebb fellépést” sürgető politikai ellenlábasait? Milyen szere­pet játszhat a belső esemé­nyekben a fő szövetséges, az Egyesült Államok? A kérdé­sek még hosszan folytathatók lennének, ám a képlékeny és sokismeretlenes belpolitikai képlet miatt határozott vá­lasz aligha adható rájuk. A jövő szempontjából minden­esetre sokatmondó lesz, fenn­marad-e a fegyvernyugvás a szerződésben szereplő két (hónapos időtartamra, vagy az ellenségeskedések kiúju- lása miatt valamelyik fél hamarabb felmondja a meg­állapodást. Szegő Gábor Szovjet - jugoszláv csúcs (Folytatás az 1. oldalról) politikai értelmezésben te­kintettük át gazdasági kap­csolataink helyzetét, s arra a megállapításra jutottunk, hogy további fejlesztésük, az e téren fennálló problémák megoldása csakis a széles kö­rű termelési és tudományos­műszaki kooperáció megszer­vezésével szavatolható. A Szovjetunió és Jugoszlávia e tekintetben óriási lehetősé­gekkel rendelkezik. A szónok a szovjet—jugo­szláv kapcsolatokat elemezve azt a lenini meghatározást idézte fel, amely szerint az új társadalom építésében az élet a formák és a módsze­rek rendkívül nagy tarkasá­gát produkálja majd és csak­is számos, egyoldalú kísér­letből áll majd össze a szo­cializmus teljessége. A forradalmi folyamat sokféleségének elismeréséből következik, hogy az abszolút igazságra egyetlen párt sem rendelkezik jogosítvánnyal. Az elmélet legmegbízhatóbb próbaköve egyedül a társa­dalmi-történelmi gyakorlat, a legfőbb kritérium pedig a társadalmi-gazdasági fejlődés eredménye, a szocializmus gyakorlati megszilárdulása lehet. Meggyőződésünk — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára —, hogy a testvér­pártoknak tanulniuk kell egymástól, fel kell használni­uk mindent, amit á szocialis­ta úton haladó népek létre­hoznak. Hozzáfűzte: ehhez igazodunk a szocialista Ju­goszláviához fűződő kap­csolatainkban is. Figyelem­mel, előítéletek nélkül szem­léljük a társadalmi-politikai fejlődésben szerzett jugo­szláv tapasztalatodat. Milanko Renovica, a JKSZ KB Elnökségének el­nöke válaszában kiemelten méltatta a két ország gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködését, amely nemcsak a köztársasá­gok, hanem a városok, illet­ve egyetemek szintjén is megvalósul. Kifejezte remé­nyét, hogy moszkvai tárgya­lásai lendületet adnak a min­den területre kiterjedő együttműködés sikeres fej­lesztéséhez. Emberi jogok Moszkvai felhívás Az emberi jogok napja al­kalmából tartott moszkvai ünnepi nagygyűlés résztvevői felhívással fordultak a Föld jóakaraté lakóihoz: használ­janak ki minden lehetősé­get, köztük a polgári és a politikai jogokról szóló nem­zetközi szerződésben foglal­takat, hogy hozzájáruljanak az emberiség fennmaradásá­hoz, a háború megakadályo­zásához. A nagygyűlésen el­fogadott határozat indítvá­nyozza, hogy tegyenek erőfe­szítéseket a népek és orszá­gok közötti együttműködés és bizalom megszilárdításá­ért. A felhívásban a résztve­vők sürgetik, hogy a világ népei emeljenek szót az em­beri jogok durva megsérté­se ellen Afrika déli részén, az Izrael által megszállt arab területeken, Chilében, Dél- Koreában, Salvadorban és más országokban. Az 1986. évi Nobel-díjasok a Svéd Királyi Akadémián: álló sor balról jobbra: a svájci Gerd Binnig, a fizikai, az ameri­kai Juan T. Lee, a kémiai, az amerikai James McGill Bucha­nan, a közgazdasági, a svájci Heinrich Rohrer, a fizikai, a nyugatnémet Ernst Ruska, a fizikai, a magyar származású kanadai John C. Polanyi, a kémiai és az amerikai Dudley R. Hersbach, a kémiai Nobel-díj nyertesei. t)lő sor balról jobbra: az amerikai Stanley Cohen, az orvosi, a nigériai Wole Soyinka, az irodalmi és az amerikai Rita Levi-M.ontalcini az orvosi Nobel-díj kitüntetettje (Telefotó — KS) Uj javaslatok (Folytatás az 1. oldalról) vonatkozásáról korlátozás nélkül tárgyalnának. Anatolij Kovaljov szovjet külügyminiszterhelyettes az utótalálkozón, majd a sajtó előtt hangoztatta: a Szovjet­unió az emberi kapcsolatok területén is kész a komoly, kiterjedt párbeszédre, nem fél a bírálattól és mindent meg kíván tenni, hogy a ja­vasolt moszkvai találkozót a legkedvezőbb légkörben ren­dezhessék meg, mégpedig mielőbb. Nem szükséges megvárni a bécsi találkozó végét ahhoz, hogy összeül­hessen a moszkvai konferen­cia. Kovaljov, hangsúlyozva, új dinamikára van szükség a helsinki folyamatban. E vonatkozásban szólt a leg­újabb, a katonai bizalomépí­tést, a leszerelési tárgyaláso­kat célzó szocialista kezde­ményezésekről: a javaslatról, hogy találkozzék Viktor Kulikov marsall, a VSZ Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka Bemard Ro­gers tábornokkal, NATO- főparancsnokkal, illetve ta­lálkozzanak a két katonai szövetség apparátusának po­litikai vezetői, valamint a hagyományos fegyveres erők csökkentéséért felelős sze­mélyiségek. Ezekre az Uj ja­vaslatokra még éppúgy nem érkezett válasz, mint a Var­sói Szerződés júniusi, Buda­pesti felhívására, mondotta. * Firenzei fórum a biztonságról Nagylétszámú közönség előtt folytatta munkáját teg­nap az olaszországi Firenzé­ben az átfogó nemzetközi biztonság megteremtésének a kérdéseivel foglalkozó szim­pózium, amelynek résztvevői (a különböző országokból ér­kezett közéleti személyisé­gek) a kelet—nyugati kap­csolatok és a nemzetközi párbeszéd élénkítésének a le­hetőségeit vizsgálták tartal­mas felszólalások és viták keretében. A szocialista országok ál­láspontját fogalmazta meg Hóm Gyula államtitkár. Fel­szólalása nagy visszhangot váltott ki a szimpózium résztvevői között. Felszólalásában Horn Gyu­la államtitkár többek kö­zött rámutatott, hogy a jövő század biztonságának felvázolásakor abból kell kiindulni, hogy az előttünk álló évtizedekben feltételez­hetően nem következik be lényegi változás a világ geo­politikai összképében, azon­ban olyan új realitások ki­bontakozása valószínűsíthe­tő, amelyek felismerése és fokozatos érvényesülése lé­nyegesen befolyásolhatja a következő évtizedek bizton­ságpolitikai helyzetét. B francia elnök rádiónyilatkozata Mitterrand a diákmozgalom mellett áll Felvonulás Párizsban Francois Mitterrand fran­cia elnök az Europe—1 rá­diónak nyilatkozva helyesel­te a felsőoktatási törvényja­vaslat visszavonását, hozzá­téve, hogy az megkésett in­tézkedés, amit a diákmozga­lom országos tüntetéssorozat­tal kényszerített ki a kor­mánytól. Helyeselte azt is, hogy a kormány most több hónapos szünetet iktat be társadalmi reformterveinek végrehajtásába. Az államfő méltatta a di­ákmozgalom megfontoltsá­gát, az erőszak elutasítását. Kijelentette, hogy végig „igaz ügyük” mellett volt ő is, „ajánlotta, javasolta, vé­gül kérte” a törvényjavaslat visszavonását a kormánytól. Magáévá tette a diákság szerdai tüntetésének jelsza­vát is — soha többé ezt — vagyis, hogy soha ne alkal­mazzanak erőszakot egymás ellen vagy az állampolgárok és az állam között. Mitterrand mesterien hasz­nálta ki az alkalmat a kor­mány belpolitikai vereségé­nek hangsúlyozására és a maga tekintélyének növelé­sére. A mai hatalmi képlet­ben önmagát döntőbírónak nevezte, akinek kötelessége számot vetni a franciák ér­zéseivel, de nem rejti véka alá saját véleményét, ha az eltér a kormányétól. Mitter­rand kijelentette, hogy szo­cialista és hű eszméihez, de nem akarja azokat ráerő­szakolni senkire. Ezúttal sem árulta el, hogy indulni akar-e az 1988-as elnökvá­lasztáson újabb hétéves megbízatásért. Párizsban szerdán, az em­beri jogok napján a diákmoz­galom és a szakszervezetek impozáns felvonulással til­takoztak a diáktüntetések el­len alkalmazott brutalitás rendőrterror ellen. A több tízezres menet élén az egye­temisták haladtak, fekete transzparens alatt virágcsok­rokat vittek és a múlt heti tüntetés során meghalt tár­suk, Malik Oussekine kép­mását. A menet második fe­lében haladtak a diákmozga­lommal szolidaritást vállaló dolgozók, akiket a CGT és a FEN szakszervezet mozgósí­tott. Ott volt Henri Krasuc- ki, a CGT, Jacques Pomma- teau, a FEN, Edmond Maire, a CFDT főtitkára, Georges Marchais, az FKP főtitkára, számos kommunista és szoci­alista politikus. „Elértük, amit akartunk, de Malik meghalt és ezt nem felejthetjük el — mondotta az országos diák egyeztető bizottság képviselője, David Assouline. — Meg akarjuk mutatni a mai tömegtünte­téssel, hogy soha többé nem tűrünk el ilyesmit”. A tüntető menet jelszava a „soha többé ezt”, volt, de mire az öt kilométeres út derekához értek, a diákok menetéből már felhangzottak kórusban skandált politikai követelések is. A diákok Charles Pasqua belügymi­niszter és beosztottja, Robert Pandraud leváltását követel­ték. TOKIO A japán Seiko cég tegnap megkezdte egy olyan világ­óra forgalmazását, amely a Föld 27 időzónájában fekvő 35 város helyi idejét mutat­ja, másodperc pontossággal. A másfél centinél is véko­nyabb, 19 centiméter hosszú és 6,5 centiméter magas óra számlapja világtérkép, idő­zóna beosztásokkal. Bárme­lyik zóna megérintésekor megjelenik a számkijelzős mutatólapon a pontos helyi idő és dátum. PEKING Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára teg­nap megbeszélést folytatott Argentina Vége a háborúnak? A demokrácia véglegesen csatát nyert, ideje, hogy véget vessünk a háborúnak — jelentette ki az elmúlt napokban Raúl Alfonsin, Argentína államfője az ország lakosságához in­tézett beszédében. Az elnök közölte, hogy törvénytervezetet terjesztett a kongresszus elé, s abban azt javasol­ta, hogy szabjanak meg egy hatvan napos határidőt a katonai diktatúra alatt elkövetett bűnök felelősei ellen indítandó új vizsgálatokra, s a két hónap elmúltával már senki ellen se lehessen eljárásokat kezdeni az 1983-as hatalomátadással lezárult korszakban elkövetett tetteiért. Az országnak megbékélésre van szüksége, nem a végtelenségig elhú­zódó bosszúra — mondta az államfő, aki 1983. decemberében, hivatalába történt beiktatása után első elnöki rendeletében utasítást adott a had­sereg elleni vizsgálatra. Példa nél­küli lépés volt ez Latin-Amerikában, s hihetetlennek tűnt abban az Ar­gentínában, ahol évtizedek óta egyet­len polgári elnök sem tölthette ki mandátumát, mert elzavarták a ve­le elégedetlen katonák. Legutóbb 1976-ban hajtott végre államcsínyt a hadsereg. Azzal az ígérettel léptek fel a tábornokok, hogy rendet teremtenek a teljes po­litikai és gazdasági anarchiába sod­ródó országban. A „rendcsinálás” azonban Argentína történelmének legsötétebb éveit jelentette: többezer embert meggyilkoltak, majd har­mincezer ember tűnt el nyomtala­nul, napi rutinná váltak a legke­gyetlenebb kínzások, az elhurcolá­sok. Az egykoron tekintélyes Argen­tína a tábornokok uralma alatt a nemzetek közösségének megvetett tagja lett. Az erkölcsi leértékelődés együtt járt a gazdaság összeomlásá­val, s valamiféle megfoghatatlan csodának kellett volna történnie ah­hoz, hogy 1982-ben a brit uralom alatt lévő Falkland- (spanyol nevén Malvin-) szigetek visszaszerzéséért indított katonai kaland ne végződ­jön csúfos vereséggel. A britektől elszenvedett vereség nem csak a katonai kormányzás vé­gét jelentette: a leszerepelt hadse­reg vezetése egymással marakodó frakciókra hullott, s a hatalmukat vesztett tábornőkoknak esélyük sem volt arra, hogy elkerülhessék a nép­harag követelte felelősségre vonást. Az 1976-tól egymást felváltó kato­nai junták tagjait, köztük két volt államfőt súlyos börtönbüntetésre ítélték. Külön Is elítélték az 1982-es háború irányítóit. A főbűnösök te­hát gyorsan rács mögé kerültek, de szinte kezdettől fogva kérdéses volt, hogy mi legyen a „mellékszereplők” sorsa, mit kezdjenek azokkal, akik úgymond parancsra öltek, s kínoz­tak meg embereket. Jelenleg is majd 1700 ügy van függőben. Mivel a vádlottak legna­gyobb többsége katona, a vizsgálat megindításában az első szót a hadse­reg legfelsőbb tanácsának kell ki­mondania. A már elítélt tábornokok esetében az vált gyakorlattá, hogy a katonai bíróság illetéktelennek mondta ki magát ügyükben, s a vád­lottakat átadták a polgári törvényke­zésnek. A jelek szerint erről hallga­tólagos megállapodás született a hadsereg és a polgári hatalom kö­zött. A tábornokok sorsa nem lehe­tett kétséges, de ugyanolyan biztos volt az is, hogy az új katonai veze­tők mindent megtesznek majd azért, hogy a hadsereg mint intézmény, ne kerülhessen a vádlottak padjára. Hivatásos katonák ezreinek futó­szalagon történő elítélése valóban azzal járt volna együtt, hofey Argen­tínában egy teljesen új hadseregnek kellett volna születnie. Ennek a dön­tésnek a vállalása pedig már-már forradalmi tettnek számított volna Dél-Amerikában, ahol a történelmi fejlődés során kialakult politikai fel­építésében különleges helyet szerez­tek maguknak a katonák. Raúl Alfonsin tekintélye nagyon nagy, pozíciója nagyon szilárd Ar­gentínában. Kormányzásának első három éve látványos változásokat eredményezett. Argentína emelt fő­vel térhetett vissza a nemzetközi színtérre, amit mi sem bizonyít job­ban, hogy az ENSZ tagállamainak többsége a megoldatlan brit—argen­tin vitában az argentin magatartást tartja elfogadhatónak. Megkezdődött a gazdaság lassú talpraállása is, a legsúlyosabb gondok ugyan nem ol­dódtak meg, de a gazdasági élet át­tekinthetővé, s többé-kevésbé irá- nyíthatóvá vált. Az ellenzékbe szo­rult peronista párt befolyása alatt álló szakszervezetek rendre támad­ják ugyan a kormányt, de a szak- szervezeti vezetőknek eszük-ágában sincs kenyértörésre vinni a dolgot. Tárgyalásokat akarnak, nem össze­csapást. A demokrácia helyreállításának nehéz folyamatában egyelőre csak a hadsereg nem találta meg a he­lyét. Ehhez számára a múlt lezárá­sára lenne szükség. Az elnöki béke­terv ennek feltételeit teremtheti meg. Raúl Alfonsin úgy véli, hogy az argentin demokrácia jelenét ille­tően sokkal nagyobb veszélyt jelent egy végleg sarokba szorított hadse­reg kétségbeesett menekülési kísér­lete, mint az eltűnt gyermekeik mi­att most is hetente rendszeresen tüntető „Május-téri anyák” némán vádló tekintete. Gőzön István Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárával, aki pártküldöttség éfén tartózkodik Kínában. A két­órás megbeszélésen Hu Jao- pang hangoztatta, hogy a ba­ráti pártokkal fenntartott kapcsolataiban a Kínai Kom­munista Párt következetesen kitart a függetlenség, a tel­jes egyenjogúság, a kölcsö­nös tisztelet és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei mellett. BECS Mindkét fél szerint sike­resen haladnak a tárgyalások a koalíciós kormány megala­kításáról. A tegnapi tárgya­lások után Franz Vranitzky, a szocialista párti és Alois Mock, a néppárti küldöttség vezetője egybehangzóan ar­ról beszélt, hogy jó légkör­ben tárgyaltak és haladást értek el. A további megbe­szélésekre kitűzött december végi időpontok is arra utal­nak, hogy az új kormány aligha alakul meg január előtt. WASHINGTON A The New York Times és a The Washington Post egybehangzó jelentése sze­rint a hondurasi kormány felkérte Washingtont: segít­se elő, hogy a nicaraguai el­lenforradalmárok elhagyják az országot. Erről állítólag Jósé Azcona elnök személye­sen tárgyalt az Egyesült Ál­lamok nagykövetével. Hon­duras azt kívánja, hogy a kontrák a jövő év áprilisáig távozzanak Honduras terü­letéről. MADRID Dokumentum értékű fény­képet közölt egy spanyol he­tilap Salvador Allende el­nök haláláról: első ízben hozták nyilvánosságra azt a Pinochet-diktatúra által ed­dig eltitkolt felvételt, amely- lyel bizonyítható, hogy az 1973. szeptember 11-én vég­rehajtott puccs idején az el­nököt meggyilkolták. Az Interviu című madridi képes hetiláp szakértőkkel vizsgáltatta meg a chilei ka­tonai archívumból szárma­zó fényképet, s szerintük a kép bizonyíték arra, hogy koholmányok az Allende ön- gyilkosságáról terjesztett hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom