Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 10. Kommentár Vissza Stockholmba? Fontos szocialista javaslat hangzott el a hét elején a bécsi európai utótalálkozón. A legnyel küldöttség vezetője azt kezdeményezte: rendezzék meg a stockholmi értekezlet második szakaszát, és ott tárgyaljanak az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. A kezdeményezést Varsó a szocialista közösség országaival egyeztetve, a Varsói Szerződés nevében tette. Miért éppen most, és mi ennek a jelentősége? Emlékezetes, hogy a VSZ-országok júniusi budapesti . találkozójukon már indítványozták: kezdjék meg az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelentős csökkentését. Erre lényegében szerződéstervezetet is előterjesztettek, s felvetették, hogy a tárgyalásokra megfelelő fórumot kell találni. Akkór még nem döntötték el, hogy hol és milyen körülmények között tartsák meg a találkozót. Azóta nyilvánvalóvá lett, hogy a sokadik éve folyó bécsi megbeszéléseket szinte lehetetlen kilendíteni a, holtpontról; ott még mindig csak a NATO és VSZ-fegyveres erők egy részének egy százalékos csökkentéséről tárgyalnak. A szocialista országok javaslata most arra irányul, hogy a stockholmi értekezlet első szakaszában megteremtett alapra épüljön a következő — leszerelési — szakasz. Ismeretes, hogy a svéd fővárosban a bizalomerősítő intézkedéseket illetően már sikerült egyetértést — és eredményt elérni. A lengyel előterjesztés időzítése sem mellékes, hiszen mostanság' tanácskoznak a NATO-tagállamok miniszterei. A hadügyminiszterek lényegében válasz nélkül hagyták a budapesti felhívást — a külügyminisztereknek még lenne lehetőségük, hogy reagáljanak. Miért kell tárgyalni minderről? Elsősorban azért, mert a hagyományos katonai szembenállás csökkentése elsőrendű összetevője a katonai enyhülés folyamatának. Másodsorban azért, mert csak ezzel együtt látszik lehetségesnek a nukleáris eszközök jelentős mértékű csökkentése, majd felszámolása kontinensünkön. A VSZ-országok egész Európa biztonsága érdekében tették meg javaslataikat. Éppen ezért a hadsereg létszámának és a fegyverzet csökkentésének térsége az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedne. Miklós Gábor Jegyzék Hendurasnak Ismét megsértették Nicaragua légterét A nicaraguai külügyminiszter hétfőn jegyzékben tiltakozott a hondurasi diplomácia vezetőjénél, mert Honduras felől berepülő harci gépek vasárnap támadást intéztek nicaraguai települések ellen. A jegyzék egyidejűleg bírálta a tegucigalpai kormányt, mert továbbra is eltűri az Egyesült Államok által pénzelt nicaraguai ellenforradalmárok jelenlétét Hondurasban. A zsoldosok tevékenysége a két ország határviszályának tulajdonképpeni oka — mutatott rá a managuai jegyzék. A sandinista néphadsereg vezérkari főnökének helyettese hétfőn újságíróknak kijelentette, hogy a nap folyamán ellenséges harci gépek ismét megsértették Nicaragua légterét a vasárnapi bombatámadások célpontjainak közelében. Ilyen típusú harci gépei nincsenek az ellenforradalmároknak — mutatott rá a sandinista tiszt. Több ezer ember vált hajléktalanná Újabb részletek a Bulgáriai földrengésről Tegnap reggeli lapjelentések szerint pánik nélkül, szervezetten folyik a romeltakarítás és helyreállítás Bulgária földrengés sújtotta térségében. A közegészségügyi minisztérium jelentése szerint a hajléktalanok közül mintegy 600 személyt fűtött vasúti hálókocsikban, további háromszáz személyt Veliko Tirno- vo és Górna Orjahovica szabad férőhellyel rendelkező kórházaiban, mintegy 2 ezer embert pedig a földrengés sújtotta térség közelében fekvő települések középületeiben, illetve családoknál helyeznek el. Eddigi adatok szerint mintegy 3 ezer ember vált hajléktalanná a vasárnapi bulgáriai földrengés következtében. Három személy meghalt, a kórházban ápoltak közül három ember állapota súlyos.- A helyszínre irányított orvoscsoport képviselője közölte, hogy az egészségügyi minisztérium minden szükséges intézkedést megtesz a járványok elkerülése érdekében. Már megszervezték a földrengés területén az ingyenes gyógyszerellátást, a lakosság élelmiszerekkel és ivóvízzel való ellátását, folyamatosan állítják helyre az áramszolgáltatást, a kárt szenvedett ipari létesítményeket. A bolgár földrengésjelző intézet adatai szerint a vasárnapi földmozgás után sem nyugodott meg a föld az északkelet-bulgáriai Sztra- zsica városka környékén. A december 7-én 16 óra 17 perckor bekövetkezett első rengést, amely a Mercalli- skála szerint 6—7-es erősségű volt, december 8-ig mintegy öt ven kisebb erejű utórezgés követte. Hétfőn 16 óra 44 perckor a Mercalli-skála szerinti 5-ös erősségű földlökést észleltek ugyanebben a térségben. KAIRÓ A Jordán-folyó Izrael megszállta nyugati partján és az ugyancsak izraeli megszállás alatt álló Gaza-övezetben tegnap folytatódtak a palesztin lakosság — főleg az ifjúság — tüntetései. A diákok és a hozzájuk csapódott tömegek közutakat torlaszoltak el, amikor pedig a katonai erők szét akarták őket kergetni, kőzápor volt a válaszuk. HAVANNA Az amerikai légierő egyik kémrepülőgépe hétfőn megsértette a Kubai Köztársaság légterét. A kubai külügyminisztérium emiatt hivatalos jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti irodájánál. A Reagan-kormányzat hivatali ideje alatt először 1983- ban hatoltak be amerikai repülők a kubai légtérbe. Azóta a mostani volt a hetedik ilyen akció. ÚJ-DELHI Karnataka indiai szövetségi állam újabb körzeteire terjedtek át tegnap a muzulmánok felekezeti indíttatású zavargásai. A rendőrség sor- tüzeiben tizenheten vesztették életüket az utóbbi két napon. A sebesültek száma jóval meghaladja a százat. Szovjet— pakisztáni konzultáció A Szovjetunió változatlanul az Afganisztás körüli helyzet gyors politikai rendezéséért lép fel és ebben Pakisztán építő jellegű és reális hozzáállására számít — közölte tegnap Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Abdul Szat- tarral, a pakisztáni külügyminiszter első helyettesével. A TASZSZ jelentése szerint Sevardnadze és Szattar alapos és nyílt eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet kulcsproblémáiról, valamint kétoldalú kapcsolataikról. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy valamennyi ázsiai ország építő erőfeszítésére szükség van Ázsia biztonságának és széles körű együttműködésének megteremtéséhez, a felek egyetértettek abban, hogy a szovjet—pakisztáni kapcsolatoknak a jószomszédság szellemében történő fejlesztése mindkét nép érdekét és Ázsia békéjét szolgálja. Abdul Szattar a rendszeres szovjet—pakisztáni konzultációk keretében december 6-a óta munkalátogatáson tartózkodott a szovjet fővárosban. Sztrájkok Olaszországban Újabb sztrájkhullám söpör végig Olaszországban: ezekben a napokban az orvosok, állatorvosok, repülőtéri alkalmazottak, vasutasok nagy része szünteti be a munkát bér- és munkaügyi jellegű követeléseinek kihangsúlyozására. Mintegy hatszázezer egészségügyi dolgozót érint a tegnap kezdődött, s a következő napokban — kategóriánként váltakozva — folytatódó sztrájksorozat. A római és nápolyi repülőtéren munkabeszüntetésbe kezdtek kedden a repülőtéri alkalmazottak, repülésirányítók, hostessek, fedélzeti műszaki szakemberek, akik az ALITALIA és az ATI légi- társaság alkalmazásában állnak. Szerdára és csütörtökre a nagy szakszervezeti szövetségekhez (CGIL, CISL, UIL) tartozó vasutasok is sztrájkot hirdettek. Mivel ezek a szakszervezetek a 220 ezer vasutas közül több mint 160 ezret tömörítenék, a sztrájk idejére gyakorlatilag megbénul a vasúti forgalom. II francia kormány tovább hátrál Jacques Chirac francia miniszterelnök tegnap hónapolí- kal elhalasztotta a kormány több fontos törvényjavaslatának parlamenti vitáját. A kormánykoalíció parlamenti csoportjai előtt bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem tartanak egy hónap múlva rendkívüli ülésszakot, hanem csak a rendes időben, április 2-án, a téli szünet után ül össze a parlament. Ez annyit jelent, hogy az erősen vitatott új állampolgársági törvény, a magánbörtönök létesítése és a közép távú haderőfejlesztési program csak a jövő év dereka körül kerülhet napirendre. A kormány a diákmozgalommal való elkeseredett összecsapás után, amelyben vereséget szenvedett, ezzel újabb taktikai visszavonulást hajtott végre. Az idő csillapító hatásában bízva kerülni akarja az olyan erőpróbákat, amelyek nemcsak újabb tömegmozgalmat kovácsolhatnak ellene össze, hanem koalíciójának ingatag belső egységét is próbára tehetik. Párizs közelében egv ifjúsági és kultúrházat a rendőri brutalitás áldozatául esett párizsi diákról, Malik Ousse- kine-ről neveztek el, a diák- mozgalom pedig szerdán több szakszervezet támogatásával országszerte tüntetéseket tart a rendőri kilengések miatt „soha többé ezt” jelszóval. Eskü és vallomás a bizottság előtt McFarlane ellent mond Robert McFarlane, volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Reagan elnök már az elmúlt év augusztusában szóbeli engedélyt adott arra, hogy „harmadik országon keresztül” amerikai fegyvereket szállítsanak Iránnak. Ez a kijelentés, amelyet McFarlane az amerikai képviselőház külügyi bizottságának az „iráni kapcsolat” körülményeit vizsgáló hétfő délutáni ülésén tett, ellentétes a Fehér Ház és Edwin Meese igazságügyminiszter eddigi közléseivel. Megtagadta a vallomást az amerikai képviselőház külügyi bizottságának nyilvános vizsgálatán az „iráni kapcsolat” politikai, botrányának két főszereplője, John Poindexter tengernagy, volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Oliver North alezredes, a tanács volt vezető munkatársa. Mindketten ügyvédeik társaságában jelentek meg a bizottság előtt, s arra hivatkoztak, hogy vallomásuk esetleg olyan adatokat tartalmazna, amelyeket később „terhelő bizonyítékként” hozhatnak fel ellenük. Londonban NATO különtanác skozás A NATO külügyminiszterei tanácsának hivatalos ülését megelőzően az atlanti „négy nagy” külügyminisztere tegnap délután különtanács- kozásra ült össze „egy angliai vidéki házban”. A tegnap hajnalban Londonba érkezett George Shultz először sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel tárgyalt, majd később, közelebbről meg nem jelölt színhelyen, Jean-Bernard Rai- mond francia és Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter részvételével négyesben folytattak eszmecserét. Formálisan ugyan a „Berlinre vonatkozó szokásos évi konzultációt” jelölték meg a megbeszélés céljaként, de ez az indoklás csupán az amerikai kormányzati válsággal összefüggő különta- nácskozásból kihagyott kisebb NATO-országoknak szánt „szépségtapasz”. Shultz külügyminiszter hangoztatta, hogy a három ország kormányát kívánja biztosítani arról, hogy Washington „hamarosan rendbe- teszi” az Irangate-botrány súlya alatt roskadozó külpolitikáját. Az amerikai külügyminiszter állítólag arról is biztosította kollégáit, hogy ezekben a válságos időkben a helyén marad. A legrosszabb, ami egy tudóssal történhet...” Svédországban az a szakállas vicc járja, hogy a közgazdasági Nobel-díj tulajdonképpen magát a Nobel-díj bizottságot illetné meg. Valóban, az a mód, ahogy a Nobel-hagyaték kezelésével megbízott testület a rábízott vagyonnal gazdálkodott, kiemelkedő közgazdasági érzékre vall. Az alaptőke, s a kifizetett díjak reálértékét a rendszeres kifizetések, az adók, s az ötvenes években elszenvedett átmeneti veszteségek ellenére is csaknem teljesen sikerült megőrizni. Az alapítványtevö Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló és gyáros 1900-ban 32 millió koronát hagyott hátra a díjak pénzügyi fedezetére. Ez mai árfolyamon mintegy 750 millió koronának felelne meg. Áz Alapítvány tőkéjének értél 1985-ben 711 millió koronára (mintegy 110 millió dollárra) becsülték, vagyis Nobel-hagyaték alig vesztett értékéből. Jobban csökkent a kitüntetéssel járó pénzdíj reálértéke. A 150 ezer koron amely az első, 1901-es díjazottaknak járt, ma hozzávetőlegesen 3 millió koronának felelne meg. Az ez évi Nobel-díjasok markát 2 millió korona (300 ezer dollár' üti. Az örökölt vagyont egyébként főként részvények és ingatlanok vásárlásába fektették, s szemlátomást kiváló üzleti érzékkel. Bár a részvények hozadéka után az Alapítványnak — más beruházóktól eltérően — nem kell adót fizetnie, rövid lejáratú értékpapírokkal nem üzletelhet, nehogy a tekintélyes Nobel Alapítvány nevét a spekulánsokéval együtt említsék. Az Alapítvány nagy szívfájdalma, hogy a kedvezmények ellenére az magasztos célokat követő intézmény még mindig nem mentesült teljesen minden adó alól. A tulajdonában levő ingatlanok után tavaly például 8 millió korona (több mint 1 millió dollár) adót rótt le az államkasszába. Az illetékesek beterjesztették gondjaikat a svéd pénzügyminisztériumhoz, s mielőbbi kedvező elbírálásra számítanak. Az adó azonban nemcsak a díjosztó, hanem a díjat kapó gondja is. James McGill Buchana, az idei közgazdasági Nobel-díj nyertese például egyike az utolsó szerencsés amerikaiaknak, akik még adómentesen vihetik haza a díjjal járó pénzösszeget. Jövőre az Egyesült Államokban már ezt is megadóztatják. Dijainak megadóztatását ellenzi a Nobel Alapítvány is, mivel szerinte a svéd kémikus végakaratából egyértelműen kitűnik: a pénzzel a díjazottakat, nem pedig kormányukat akarta támogatni ... Buchanan egyébként ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely még nem tudja, mit kezdjen a pénzzel. Nincs ilyen problémája a megosztott kémiai díj egyik nyertesének, az ugyancsak amerikai Yuan Lee-nek, aki — mint mondta — a felesége gondjaira bízza a kapott pénzt. Ennél magasztosabb célra kívánja fordítani a díjösszegnek legalább egy részét Wole Soyinka, Afrika első irodalmi Nobel-díjasa. A nigériai költő segít valóra váltani a nigériai írószövetségnek azt a régi álmát, hogy alapítványt létesítsenek a fiatal költők támogatására. Soyinka osztja azoknak a díjazottaknak a panaszait, akik azt állítják, hogy a magas kitüntetés „káoszt hozott” a/ életükbe. Stockholmban, a Nobel-díj szerdai átadását megelőző beszélgetéseken általános volt köztük az egyetértés, hogy „a Nobel-díj elnyerése a legrosz- szabb, ami egy tudóssal történhet”. Az ünneplés, a gyakori közszereplés megfosztja őket az alkotó tevékenységhez szükséges időtől, energiától, nyugalomtól — panaszolják. A Nobel-díj kiszakítja a tudóst laboratóriumából, s azt igényli tőle, hogy szónokká, társasági emberré váljon — mondják. Claude Simon francia regényírónak, a tavalyi irodalmi Nobel-díj birtokosának — mint maga felfedte — egy kerek évig nem volt ideje arra, hogy alkotó munkát végezzen. A kanadai John Polanyi, a kémiai díj társnyertese, ironikus túlzással egy pom- pei lakoshoz hasonlította magát, a Vezúv kitörése után: „Az ember örül, hogy a történelem részévé válik, de ami igaz, az igaz: az addigi életviteléből kiszakították”. XVI. Károly Gusztáv svéd király ma — az alapító halálának évfordulóján — nyújtja át a rangos kitüntetéseket az irodalmi, a kémiai, a fizikai, az orvosi és a közgazdaságtudományi Nobel-díj idei nyerteseinek. Ugyancsak ma adják át a Nobel-békedíjat Oslóban. (MTI)
