Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-10 / 290. szám

1986. DECEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb-ülésén A Hűtőgépgyár munkaerő-gazdálkodása Visszaemlékezések három évtizedre A tanácsok állták a próbát A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány meg­alakulása után az államhatalom helyi szervezeteiben, a ta­nácsokban is megkezdődött a megújhodás, az újrakezdés folyamata. A rend helyreállításának első feltétele a tanácsi munkában is az volt: induljon meg a termelés a gyárakban és a földeken, folytatódjék a békés építőmunka. Szolnok megyében — az ország egyik nagy búzatermelő körzetében — a mezőgazdasági munkák zavartalan végzésének bizto­sítása jelentette a legnagyobb feladatot. Az ellenforrada­lom előtt a megyében 234 különféle típusú mezőgazdasági termelőszövetkezet dolgozott. E szövetkezetek szervezése, irányítása a felszabadulás utáni első évtizedben jórészt a Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az ülésen a jászberényi Hűtőgépgyár munkaerő-gazdálkodásáról -éá munkavédelmi helyzetéről Készült jelentésben a válla­lat vezetői többek közt arról tájékoztatták a testületet, hogy a Jászság legnagyobb ipari létesítménye idén janu­ár 1-től új irányítási formára tért át. A 32 tagú vállalati tanács fokozott figyelmet fordít a vállalat munkaerő­gazdálkodására és a munka­erő védelmére. Ennek során mindenekelőtt a piacérzé­keny, rugalmas vállalati struktúra kialakítása a cél. A folyamatos korszerűsítés kö­vetkeztében 1980-hoz viszo­nyítva a szellemi foglalkozá­súak létszáma százzal csök­kent. A vállalat 1981-ben szerződést kötött egy ameri­kai céggel a háztartási hűtő­gépgyártó üzem komplex munka- és termelésszervezé­sére. Ennek eredményekép­pen az üzem termelékenysé­ge több mint 20 százalékkal emelkedett. A Hűtőgépgyárban évtize­dek óta kiemelt fontosságot tulajdonítanak a szellemi és a fizikai dolgozók tovább­képzésének. Az előző ötéves terv időszakában nyolcszá- zan vettek részt továbbkép­A környezet- és természet- védelem, valamint a telepü­lésfejlesztés jövő évi terveit és lehetőségeit, a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait vitatta meg Straub F. Brúnó elnökletével tegnapi parla­menti ülésén az Országgyű­lés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. Az ülésen elhangzott, hogy a tanácsok jövőre csaknem kilencmilliárd forinttal töb­bel gazdálkodhatnak mint az idén. A fejlesztésekre 700, a lakáshitelekre 600 millió­val többet fordíthatnak, s korszerűsödik a gazdálkodási előleg eddig alkalmazott rendszere. 1987-től valameny- nyi tanács évi 7 százalékos kamat ellenében veheti fel az adott éven belül visszaté­rítendő előleget pénzügyi gondjai áthidalására. A középtávú terv környe­zetvédelmi feladatainak elő­készítése, beruházásainak in­dítása megfelelő ütemben ha­lad. Folytatódik a védelem­re érdemes területek, közöt­tük a Szigetköz, a Magas- Bakony és a hajdúsági ér­zésén. A jelenlegi tervidő­szakban ugyanennyien bőví­tik szakmai ismereteiket. A műszaki fejlesztés és a technológiai korszerűsítés a munkaerő-szükségletben is érezteti hatását. Az elmúlt ötéves terv alatt dinamikus volt a létszámcsökkenés, el­érte a 4 százalékot. 1985-re stabilizálódott a vállalat lét­száma, ez alól csak a jász­árokszállási hűtő- és klíma­technológiai gyáregység a ki­vétel. Az elvándorlás ott — főleg a közeli üzemek elszívó hatása miatt — most is négy- százalékos. A munkaerő megtartásá­ban egyébként nemcsak a nö­vekvő keresetek, hanem a vállalati gazdasági munka- közösségek is közrejátszottak. Számuk megközelíti a 38-at és mintegy nyolcszázan vesz­nek részt ilymódon is a ter­melésben. Ami pedig a mun­kavédelem helyzetét illeti — ennek folyamatos javítása a cél. Idén a tavalyelőttinek csaknem dupláját fordították erre a célra, 77 millió forin­tot. A hűtőgépgyári beszámoló után Paróczai Dezsőné, az al­koholellenes megyei bizottság titkára számolt be a bizott­ság tevékenységéről és továb­bi feladatairól. dós puszták védetté nyilvá­nítása. A környezetszennye­zés káros hatásainak meg­figyelésére jelenleg Győrött, Pécsett, Miskolcon, Szege­den és Debrecenben épül környezetvédelmi mérőállo­más. A hulladékszennyezés káros hatásának megelőzése, illetve csökkentése érdeké­ben szigorodik a műszaki és jogi szabályozás. A zaj- és rezgésvédelmi követelmé­nyek betartására olyan ter­mékkatalógus összeállítását tervezik, amely a hazai ter­mékek akusztikai és vibrá­ciós jellemzőit tartalmazza. A vitában felszólaló kép­viselők valamennyien egyet-, értettek a költségvetési ter­vezetekkel. Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága is. A testület a Belkereskedelmi Minisztérium és a Külkeres­kedelmi Minisztérium 1987. évi költségvetésének terve­zetét vitatta meg, illetve az élelmiszer kiskereskedelem idei fejlődéséről, s az ezt érintő, jövőre tervezett in­tézkedésekről tárgyalt. I bankrendszer továbbfejlesztése Eszmecsere a szakszervezeti feladatokról Tegnap ülést tartott a Ke­reskedelmi Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége. A tanácskozáson ame­lyen a bankrendszer tovább­fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat vitatták meg, részt vett Bal- lai László, az MSZMP KB osztályvezetője is. Hetényi István pénzügymi­niszter elmondotta: a bank- rendszer korszerűsítése azért vált szükségessé, hogy meg­teremtsék a jövedelem-orien­tált tőkeáramlás feltételeit, a gazdaságirányítás eszköz- rendszerében nőjjön a pénz­es hitelpolitika szerepe. En­nek érdekében alakítják ki a kétszintű bankrendszert, amelyben több új, üzleti ala­pon működő kereskedelmi bank kezdi meg tevékenysé­gét. Mintegy hétezer dolgo­zót érint az átszervezés. A pénzügyminiszter a tech­nikai feltételek kialakításá­ról elmondotta: összességé­ben ötszázzal többen fognak dolgozni a hazai bankrend­szerben, mint korábban. A Pénzügyminisztérium 450 millió forintot adott épüle­tek, irodahelyiségek vásárlá­sára, s így ma már minden pénzintézetnek biztosított az elhelyezése. Az 1987. évi népgazdasági terv a belső fogyasztás szin­ten tartását irányozza elő. A Belkereskedelmi Minisztéri­um írásos tájékoztatója sze­rint ezzel összhangban kell gondoskodni a jövő évben is a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. A közellátás szempontjából fontos termé­keknél elengedhetetlen a kí­nálat javítása. Az élelmiszer- és húskínálatnál a már ki­alakult színvonal fenntartá­sával lehet számolni. A ter­melői kapacitások bővülésé­nek eredményeként néhány területen várhatóan több tar­tós, féltartós tej, étolaj, cso­magolt zsír kerül a boltokba. A központi intézkedések és a vállalatok jobb munkájá­nak hatására javult az élel­miszer kiskereskedelem jö­vedelmezősége. Ez a műkö­dési feltételek stabilizálásá­hoz, illetve kisebb mértékű javulásához elegendő, a ko­rábbi években keletkezett el­maradás megszüntetéséhez azonban további intézkedések szükségesek. tanácsokra hárult. Tisztelet az újrakezdőknek Fodor Mihály 1956-ban a megyei tanács elnökhelyette­se volt, s 1963—73 között, nyugdíjazásáig a Szolnok Megyei Tanács elnöke. Visz- szaemlékezéseit nagyban be­folyásolta, hogy kórházban, fekvőbetegként kértük nyi­latkozatra, így csak rövid idő állt rendelkezésre a há­rom évtized előtti emlékek felelevenítésére. — A kormány megalakulása után számunkra is az volt a legfontosabb, hogy hozzá­kezdjünk a rend helyreállítá­sához. Nem voltunk benne száz százalékig biztosak, de azt tudtuk, hogy a megyében különösebb probléma nem volt. A hét város és hét já­rás nyilvánvalóan arra várt, hogy a megye kapcsolatot te­remtsen, valamiféle biztatást adjon a kezdéshez. Nem Is késlekedtünk sokáig. No­vember hetedikén rendkívüli megyei tanácsi vb-ülésen ki­mondtuk, hogy indulunk a járási, a városi tanácsokhoz. Magam november 8-án Jász­berénybe utaztam. A városi tanács elnökének dolgozó- szobájában együtt voltak a tanácsi emberek, s elmond­hattuk nekik, milyen, segít­ségre várhatnak, s hogy a legfontosabb fel­adat a termelés beindítása. Természetesen arról is szót váltottunk, hogy a lakosság ellátásra ügyelni kell, bizto­sítani az élet, a munka felté­teleit. Örömmel mondom, hogy ebben a nagy blúzater- mő megyében a pékek helyt­állása példás volt. ök nem sztrájkoltak, Szolnokon, s a megye sok településén a mindennapi friss kenyér biz­tosított volt. Néhány helyen, községi ta­nácsnál voltak rendbontók, különféle szervezkedések. Megnyugtató volt, hogy vá­lasztott vezetők, a tanácsi apparátusok dolgozói ebben szinte alig vállaltak szerepet, nem fordultak bizalommal kétes szervezkedók, ellenfor­radalmi törekvők felé. így mi, a Szolnok Megyei Tanács végrehajtó bizottsága már a november 9-1, rendes (te­hát a szokásos időben meg­tartott ülésen) azt is kimond­tuk, a testület neve változat­lan, mi megmaradunk annál a névnél, feladatkörnél, ami­re választóink fölhatalmaz­tak. Talán nem bántok meg vele másokat, hiszen jó pél­dák sorát tudnám idézni, ha azt mondom: a nagyivániak helytállása nekem mindvégig a legemlékezetesebb. Ebben a faluban senki nem lépett ki a közösből, senki nem lépett föl rendbontó célokkal. A la­kosság fegyelmezetten élte át a legnehezebb napokat Is. Még arra is volt gondjuk, hogy őrséget szerveztek a ta­nácsházához és a szovjet hő­sök emlékművéhez is. Nehogy valaki, idegen rendbontó kedvet kapjon. A másik emlékem: néhány ma már idős, becsületben megöregedett elvtársam pél­dája. Nekünk a megyei ta­nácsnál nagyon sokat segített Polónyi Szűcs Lajos elvtárs, akit a kormány küldött — haza, hiszen. Szolnokról in­dult — az államigazgatás, a helyi tanácsok segítségére. Jött Pestről más segítség is: Ragó Antal elvtárs, a me­gyei tanács vezetése mellé állt a nehéz napokban. Foly- tathanám a sort Adler Vil­mossal, aki a pénzügyi —, Horváth Imrével, aki a me­zőgazdasági osztály vezetője volt. Szóval együtt voltunk, levonva a tanulságokat, me­netközben ismerkedve lehe­tőségekkel és nehézr ségekkel, javítandókkal, a folytatásra érdemes elvekkel, gyakorlattal. Nem mondom, hogy a harminc év előtti na­pok, hetek, hónapok zökke­nőmentesen követték egy­mást, de nagyobb rendet ta­láltunk a megyében, mint reméltük. — Minden elismerésem azoké, akik abban az Időben is tudták, hol a helyük, mi a feladatuk. Szerencsére nem voltak kevesen. Bizalmat kaptunk Dr. Kuti György, a megyei tanács nyugalmazott vb-tit- kára 1954—1985 között töltöt­te be tisztségét. A harminc év előtti eseményekről ren­geteg emléke, dokumentu­mokkal is igazolható törté­nete van. — A november 7-i rendkí­vüli vb-ülésen a megyei ta­nács vb-tagjai közül kilenc cen voltunk jelen, hatan, leginkább Ja vidékiek hiá­nyoztak. Ott kimondtuk, hogy a helyi tanácsok leg­fontosabb feladata a törvé­nyes rend helyreállítása, és a termelés beindítása. Szol­nokról, Mezőtúrról emlék­szem sztrájkokra, nem jelen­tékeny helyeken. Mi először arról tájékozódtunk, helyü­kön vannak-e a járási, váro­si tanácsok vezetői, a végre­hajtó bizottságok? Természe­tesen úgy kezdtük, hogy kik­re számíthatunk? Nos, a szá­mot is tudom: a megyében 1954-ben megválasztott 4300 tanácstag (összes tanácstagot jelent, tehát' az akkori me­gyei, a hét járási, a hét váro­si és a 71 községi tanács vá­lasztott tagjait), közül öt szá­zaléknyi volt az ellenforra­dalom mellé álló vagy meg­tévedt ember. A helyszíni gyors tapaszta­latgyűjtés után a megyei vb november 9-i ülésén már tudtuk, másnap valaineny- nyi településen, aránylag biztonságos körülmények kö­zött megkezdődik a munka a tanácsoknál. Volt néhány olyan hely is, ahol az ellen­forradalmárok felmondtak vezetőknek, apparátusi dol­gozóknak. Máig tudom pél­dául, hogy a kunszentmárto­ni járásban 37 kommunista vezetőt és tanácsi dolgozót eltávolítottak a járási, illet­ve a községi tanácsoktól. Ti­szafüreden. dr. Baranyai, volt főszolgabíró és 500 holdas gazda, Jászárokszálláson dr. Földi László volt csendőrfő­hadnagy, „vette kezébe a ha­talmat”. Több ilyen kísérlet­re nem emlékszem. Mi december végéig java­soltuk a helyi tanácsoknak a választott testület összehí­vását. Ott döntsenek arról, alkalmasak-e a további mun­kára a vezetők, s a tanács tagjai, a végrehajtó bizottság. Nos, összesen négy vezető volt a megyében, aki nem ka­pott újra bizalmat, a vb-ta- gok közül pedig mindössze­sen öt százalék. A 4300 ta­nácstagból — amint már em­lítettem a természetes fluk­tuáció, elköltözés, lemondás, haláleset miatt — öt száza­lék helye maradt üresen a tanácsüléseken. A másik öt százalék, az ellenforradalom­ban „sározta be” magát. Időközben persze az is so­kat segített, hogy egymás 'után alakultak a párt szer­vezetei. Máig tisztelettel gondolok néhai dr. Imre La­josra, aki a megyei tanács­nál elsőnek jelentkezett a pártba, utána Varga István, dr. Réti Ferenc, Horváth Imre, Papp Jánosné, Adler Vilmos, Nyiri Béla, Vedrődy Gusztáv. Említsem a tanács­háza fizikai dolgozóit? Boda Ferenc gondnokunkkal együtt szívvel-lélekkel biztosították a munka minden feltételét. Kétszázharmincnégyböl kétszázhuszonhárom Dr. Kuti György a helyi tanácsok munkájának ered­ményeként említi azt is, hogy a termelőszövetkezetekben aránylag gyorsan helyreállt a rend a megyében. — Az 1956-os események előtt 234 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet dolgozott a megyében. 1957 március 29-én a megyei tanácsülésen el­mondtuk: 223 termelőszövet­kezet dolgozik, a korábbi szövetkezeti földterület 72 százaléka ismét a közös gaz­daságok művelésében áll, s a szövetkezeti családok 54 százaléka Újra a közös gaz­daságokban keresi kenyerét. Ez persze nem volt ilyen egyszerű dolog. Voltak kilé­pők és kétkedők, de voltak — én is hozzáteszek a horto- bágyszéli falu dicséretéhez — olyan községek, mint Nagy- lván, ahol senkinek nem ju­tott eszébe se, hogy otthagy­ja a közöst. Az ellenforradalom, s a termeléskiesés a mi me­gyénkben 1 milliárd forint körüli kárt okozott. 1957 ta­vaszán azonban már örülhet­tünk a valóban szép, serkenő vetéseknek. 1957 novem­berében időközi tanácstagi vá­lasztásokat tartottunk, hogy a kevés veszteséget is pótol­juk. Mondanom se kell, a szavazáson a választók 99 százaléka megjelent, s igent mondott. Talán ez a szava­zás, ez az igen több volt min­den előzőnél... Sóskúti Júlia Növényvédelmi kutatások Hatásosabb gyomirtókat gyártanak A gyomirtószerek hatását fokozó új anyagokat állítot­tak elő az MTA Növényvé­delmi Kutatóintézetében. Megkezdődtek a kutatások a növényi kórokozók mérgei­vel szemben ellenállóbb nö­vényi sejtek elkülönítésére is — jelentette be Király Zoltán akadémikus, a kutató- intézet igazgatója az intéz­mény munkájáról tegnap tartott sajtótájékoztatón. A gyomirtószerek gazdaságo­sabb felhasználását segítő kísérleteik már korábban si­kerrel jártak. Olyan anyago­kat állítottak elő, amelyek gyorsítják a gyomirtószerek felszívódását. így Savirox nevű készítményükből 1985- ben már 15 tonnát gyártot­tak az Észak-Magyarországi Vegyiművekben. A kutatók újabb felfedezést is tettek: olyan vegyületet — az úgy­nevezett Natipide-t — állí­tottak elő, amely megkönnyí­ti a vegyszerek felszívódását. Így 25—30 százalékkal nö­velték hat jól ismert, nagy- üzemileg használt gyomártó- Szer hatékonyságát. A Nitro­kémiai Ipartelepekkel együttműködve a közelmúlt­ban ’ újabb gyomirtószer- kombínációt állítottak elő, ez mintegy 35—40 százalékos vegyszer-megtakarítást tesz lehetővé. A készítmény sza­badalmát az egyesült álla­mokbeli Monsanto cég meg­vette; hazai és külföldi hasz­nosításáról a közeljövőben döntenek. Az intézetben meggyorsí­tották a növények ellenálló­képességének megismerésére indított kutatást. Olyan nö­vényi sejteket akarnak elkü­löníteni, amelyek ellenállóak a növényi betegséget előidé­ző gombák, illetve baktériu­mok által termelt mérgekkel szemben, s szaporításuk ré­vén ellenállóbbak lesznek a növények. Az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete nagyobb részt vállal a biotechnológiai ku­tatásokból ; szakemberei kből új osztályt szerveztek, ahol például a vírusokkal szem­ben ellenállóbb növényeket állítanak elő. A Vetőmagtermeltetö Vállalat kunszentmártoni üzemének laboratóriuma a közelmúltban vásárolt egy Poliversal típusú klímaszekrényt, melyben különféle zöldségmagokat csíráztat­nak. Felvételünkön Kovács Imréné üzemvezető és Csortos Istvánné laboratóriumvezető, vizsgálja a dinnyemagok csírá­zását Fotó: Mészáros Környezetvédelem, kereskedelem Parlamenti bizottságok tanácskozása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom