Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
1986. DEGEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Évadnyitó filharmóniai hangverseny Zenei élmények felsőfokon Vendégművészek a Szolnoki szimfonikusokkal Minden koncertnek megvannak a maga gyengéi és erősségei, amivel a zenekedvelő törzsbérlő nemcsak előre számol, mert ez természetes, hanem vérkeringést pezsdítő bizsergéssel keresi, várja, kutatja azokat az egyedi színeket, pillanatokat, amelyeknek egyszerisége és megismételhetetlensége, de emlékeiben, hatásában felidézhető élménye, adja az élő koncertek vonzerejét. Ezért is vallják sokan hogy nem pótolható gépzenével az első koncert. A rendszeres hangversenylátogató éhsége pedig még fokozódik is: várja a Filharmónia országos repertoárjától mindezt, különösen, ha a megszokotthoz képest még később is kezdődik a sorozat. Az évad sokszínű bérleti programja ismert és kevésbé ismert művek és együttesek, illetve szólisták sorát vonultatja fel hét koncertén. Haydn, Beethoven, Brahms, Mendelssohn, Grieg, Muszorgszkij és Bartók mellett — kiknek művei gyakrabban lelnek otthonra a honi koncertdobogókon — Bach ritkán megszólaltatott, nagy lélegzetű és nagy apparátust igénylő János passióját is kínálja a sorozat. A Szolnokon ismertebb művészek és együttesek mellett ritkán hallható világjáró szólisták és együttesek felléptét is ígéri a program, mint például Fischer Annie vagy a Bartók vonósnégyes koncertjét. Persze jól ismert, népszerű mű egyéni közelítésmódú előadása is hozhat az átlagon túlnéző zenei élvezetet, mint Csajkovszkij b—moll zongoraversenye a hétfői bérletindító hangversenyen, melyet a szerkesztő egy általában bevált recept szerint állított össze: végy egy fejlődőképes, ambiciózus helyi zenekart, egy zenei igényességéről és biztonságáról ismert — és ezért a zenekar által is kedvelt — vendég- karmestert, egy jó zongoristát és egy jó művet. A b—moll versenyműben bemutatkozó Prungi Ilona illetékesként kalauzolta a jelenlévőket Csajkovszkij világában, magától értetődő természetességgel zongorázva a híresen nehéz szólamokat. A teret zengőn betöltő játékában a szólamok plasztikus rajza a zenei karakterekhez idomuló megannyi színárnyalattal felöltöztetve adta az élmény magvát. A kíséretet ellátó, Báli József által felkészített Szolnoki Szimfonikus zenekar korrekt együttesjátékkal járult hozzá a mű felidézéséhez, Wilfried Koch karmester (NSZK) irányításával, aki sok apró, finom, de határozott kézmozdulattal vezette a figyelmes zenekart, mindvégig ügyelve az ideális hangzásarányokra. A hangzás, a zenei megfogalmazás fegyelmezettségét, olykor szikársá- gát a zenei romantika e gyöngyszemének ízeire váró hallgató örömére áttörte a szélesívű áradás és a felszabadult öröm hangja is. E pillanatok füzéréből végül is megnyerő összkép bontakozott ki. A koncertet indító Beethoven hármasversenyben a belső hangzási egyensúlyának hiányát a karmester kitartóan igyekezett feledtetni a formálás, az építkezés, a tempóválasztás jól átgondolt és megnyerő zeneiségű koncepciójával. A trió vonós tagjai a szólisztikus előadásmódot képviselték játékukkal. Kiss Vilmos Péter végig vitalitással énekeltette hegedűjét, Ádám Károly szerényebb hangi adottságú gordonkájával szemben. A trió zongorista tagja, Szelepcsé- nyi Norbert szimpatikus ka- marazenészi kultúrával mutatta szólamában az egyensúlyt, hangerőben és hangszínben egyaránt, mintegy hidat képezve a trió és a zenekar között. A párbeszédes szerkezetű versenyműben Koch karmesteri és zenészi erényei így élesebb megvilágításba kerültek, az előadás erejévé, mintegy főszereplőjévé vált. Segítségével a zenekar a mű mondanivalójának több rétegét tárta fel, mint a trió megszólaltatok A zongora- versenyben pedig a pianista zenei gondolkodásmódjához remekül alkalmazkodva, a zenekart jó teljesítményre késztetve, rokonszenves szerénységgel vállalta ismét a kísérő szerepét betöltő zenekar vezetésének látványos karmesteri sikert hozónak nem mondható, de egy önálló zenekari mű megszólaltatásának igényes feladatát. Labáth Valéria Ajándékba video avagy a vállalat segít Erősödő kapcsolatok üzemek és Iskolák között A bútorgyáriak és a Verseghy Gimnázium közös ünnepségén a tanú lók birtokba vették az új video- berendezést Nem csupán a manapság oly sokat emlegetett oktatási törvényhez kapcsolódnak az alábbi esetek, bár kétségtelenül annak szellemét is tükrözik. Elsősorban azzal, hogy a megye általános- és középiskoláinak nyitottságát példázzák, azt a törekvést, hogy a tanárok és tanulók együttesei ne szakadjanak el tápláló közegüktől, a társadalom egészétől, és attól a kisebb közösségtől, amelyben élnek és dolgoznak. Ez az igény persze kölcsönös kell, hogy legyen. Hisz a társadalom segítsége, a kisebb közösség — a falu, a város, a megye — támogatása nélkül egy iskola sem tud vállalt feladatainak eleget tenni. A közoktatás tartalmi korszerűsítésének is az az egyik alapfeltétele, hogy a vállalatok, üzemek, társadalmi- és tömegszervezetek a maguk sajátos eszközeivel, erejükhöz mérten járuljanak hozzá az oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez. A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregysége — mint sok más üzem — eddig is sokféle formában igyekezett támogatást nyújtani egy-egy iskolának, hogy elképzeléseikről, — a megfelelő anyagi háttér hiánya miatt esetleg meg nem valósítható — terveikről ne kelljen lemondaniuk. A bútorgyáriaknak eddig a Tallinn Körzeti Általános Iskolával volt közvetlen kapcsolatuk: a két intézmény közös tevékenységét évente megújított szerződésben körvonalazták. A többi iskolával — a diákokkal, a tanárokkal — esetenként találkoztak a gyár szocialista brigádjai, elsősorban a gyakori üzemlátogatások alkalmával. Az oktatási intézményeknek nyújtott anyagi segítség is csak közvetett formában valósult meg, ezért határoztak úgy a gyár dolgozói, hogy új utakat keresnek a meglévő kapcsolatok megerősítésére. Az ebben az évben szervezett kommunista műszakok jövedelmének egy részéből két videoberendezést vásároltak. A Panasonic típusú, modern készülékeket nemrégiben adták át ajándékként a Tallinn Körzeti Általános Iskola és a Verseghy Ferenc Gimnázium tanárainak, tanulóinak. A több mint százezer forintot érő ajándék — amelynek használatához más intézményektől is segítséget kapnak az iskolák — a korszerű nyelvoktatást szolgálja elsősorban, de felhasználható lesz szinte minden más tantárgy tanításában is. Ez néhány kisebb közösség magánügye — mondhatnánk, ha a szolnoki üzem példáját nem folytathatnánk, hisz termelő üzemeink csaknem mindegyike támogat egy-egy iskolát. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat — többek között — a Verseghy Gimnázium hangosítási rendszerének megújításához nyújtott támogatást, a martfűi Növényolajgyár négy általános iskola fejlesztéséhez járult hozzá. Így tud majd több korszerű audiovizuális eszközt vásárolni a rákócziújfa- lui, a szolnoki Költői és két martfűi iskola. Nem az a célunk, hogy a felsorolás teljes legyen. Inkább csak rögzítjük a tényt: az alapjában véve nem is új kapcsolat az iskolák és üzemek között erősödni látszik. S ennek nemcsak a reform útját járó iskolák, de a jövőben is felkészült szakembereket fogadó üzemek, gyárak is hasznát látják. — Bálint — II kultúráról a gazdaság tükrében Beszélgetés Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettessel Az elmúlt héten a közművelődési napokon — a megye népművelőinek, könyvtárosainak, muzeológusainak és levéltárosainak szakmai tanácskozásán — részt vett Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Itt elhangzott előadásában a viszonylag kis létszámúnak tekinthető értelmiségi réteg helyzetéről, feladatairól, gondjairól szólt, és elemezte a kulturális élet, a közművelődés egészének közérdeklődésre számot tartó, időszerű kérdéseit. Hivatalba lépése óta többször járt Szolnokon. Ezért amikor arra kértem, szakítson időt egy rövid beszélgetésre, először arról kérdeztem: hogyan ítéli meg a kultúra, a közművelődés helyzetét Szolnok megyében? — Nehezet kérdezett. Nem azért, mert kényelmesebb megoldás kitérni a határozott válasz elől vagy mert ilyenkor udvariasságokat szokás mondani. Egyszerűen arról van szó, hogy rövid háromnegyed éves működésem alatt nem szerezhettem sokoldalú tapasztalatokat Szolnok megyéről. Benyomásaim természetesen vannak, ezek alapján az a véleményem, hogy az igazán szorító gondok ellenére lendületben, kezdeményezőkészségben itt sincs hiány. Különösen a művelődési otthonok programjaiban, törekvéseiben látom azt a jellegzetes vonást, amely értékként, eredményként ragadható meg. A megyei irányító szervek munkáját — feladataimból adódóan — már közelebbről ismerem. Ügy vélem, a pártbizottság, a tanácsok, a közművelődési intézmények vezetői átfogóan és tárgyszerűen ismerik s gondozzák e terület egészét, ennek értelmében tájékoztatják a minisztérium illetékeseit is. Élő és működőképes, jó munkakapcsolat kialakítására törekszünk mindkét részről, ezt tükrözte a mostani tanácskozás is. — Véleménye szerint a helyi szervezetek, intézmények és a minisztérium — a köztük kialakult 'kapcsolatok — mennyiben járulhatnak hozzá a kultúra és a művelődés gondjainak megoldásához? — Most tulajdonképpen két kérdést fogalmazott meg egyszerre. Az egyik az, hogy mit tehetnek a művelődésirányítás különböző szintű szervezetei és intézményei a nehézségek enyhítéséért. A másik a gondok természetével kapcsolatos. Először erről beszélnék. A kultúra és a gazdaság mai konfliktusait működési zavarnak tekinthetjük, amely részben történelmi örökség, részben az ország mai gazdasági helyzetéből adódó tény, hisz a kultúra mindenkor a társadalom életének szerves része, melyben a személyeken, a teljesítményeken, az intézményrendszereken keresztül tükrözőŰsgyerek lábnyoma, bolygók titkai Évmilliókról árulkodó kövek Bolygók, csillagok világa címmel időszaki kiállítás nyílik hétfőn délután fél ötkor Jászapátin, a Vágó Pál múzeumban. A meteorológia, az űrkutatás, a természetvédelem egyes területeivel is szemléletes módon megismertető képanyag; modellek. távcsövek, térképek mellett ásványokat és évezredes kőzeteket is láthatnak a múzeumba betérők, ugyanis Borsos János geológiai gyűjteményéből. Kőbe zárt évmilliók címmel nyílik ugyanekkor egy érdekesnek ígérkező kiállítás ugyanitt. A kövek között a látogatók egy ősgyermek lábnyomát is felfedezhetik. A természet különös csodáinak január 8- ig lesz őrzője Jászapáti. dik a társadalom állapota is. Ebben a gazdasági helyzetben elégtelen a kétségbeesett pesszimizmussal vagy heroiz- mussal várt sültgalamb — megoldás: minden oldalról szembe kell nézni a realitásokkal! Látni kell, hogy a kulturális kormányzat rendelkezésre álló pénzeszközök kevesebbek, így a tárcának elsősorban a mindenképpen ellátandó feladatokhoz hozzárendelhető anyagi eszközöket kell számba venni. Tudatosítani kell, hogy éppen most nem lehetséges a komplex fejlesztéshez szükséges összes feltétel megteremtése. Példaként említem a Szolnok megyei könyvtár dolgát. Nem először tették fel nekem a kérdést: mi lesz a sorsa, mit tesz a minisztérium ez ügyben. Nos, az országban ezen kívül még három megyei könyvtár megújításának gondja nehezedik ránk. Miként lehetne az anyagiakat hozzárendelni bármelyikhez is anélkül, hogy a többi valamiképpen ne szenvedjen csorbát? A megoldáshoz összefogásra lesz szükség, és ez nem egyszerűen pénzkérdés! — E nehézségekkel terhes időkben van-e létjogosultsága a kultúra, a közművelődés megújulásáról beszélni? — Véleményem szerint a a szűkösebb lehetőségekre is programértékű válasz az, hogy a művelődéspolitikában is következetesen megújulásról — és természetesen az értékhordozó hagyományok megőrzéséről — beszélünk. Ennek a folyamatnak kulcskérdése az összefogás. Nem véletlen, hogy a kultúra helyzetét érintő viták kereszttüzében ma éppen az áll, hogy „alulról”, vagy „felülről” bontakozzék-e ki ez' a megújulási folyamat — kérdés persze, hogy jogos-e szétválasztani a kettőt. Kétségtelen, hogy az irányításnak minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy felismerje és kamatoztassa az egyre gyakoribb spontán, alulról jövő kezdeményezéseket, és a benne rejlő tartalékokat. Hisz gyorsan szaporodnak például azok a vállalkozási foröt év munkáját értékelte a napokban megtartott küldöttgyűlésén a TIT mezőtúri városi szervezete. A 21 szakosztályban eredményes munkát végzett a 111 tag. Mint Salánki Istvánná, a szervezet alelnöke elmondta, jól sikerült a TIT-előadók és pártpropagandisták klubjának előadássorozata, valamint a marxista diákakadémia is. Immár 15 éve sikeres az Ország-világjárók baráti körének földrajzi sorozata a városi könyvtárban. Az Ibusszal és a Volánnal közösen gyakran szerveznek hosszabb túrákat a környező szocialista országokba is. A művelődési központban a legkülönfélébb foglalkozássorozatok kapnak otthont. Anyanyelvi és tűzvédelmi mák, amelyek nemcsak igénylik a kultúrát, de hajlandók annak támogatására is. Egy gazdasági egységnek, teszem azt vállalatnak, nem pusztán a jó társadalmi kon- fortérzés miatt kell segítenie a művelődés ügyét. Fel kell ismernie, hogy ez saját termelésének hatékonyságát is növeli — ugyanakkor erőteljesen hat a munkaerőmeg- tartó-képességre is. A rejtet, ma még kihasználatlan lehetőségek felszínre hozása érdekében a köz- művelődési intézményeknek is hatékonyabban kell működniük. Ennek új, az állami dotációs rendszer átalakulásából következő feltételei vannak. A „gazdálkodjunk!” általánosabb követelményét felváltotta a „gazdálkodjuk ki!" piaci szemlélet, amely a közművelődésben az anyagi érdekeltséget, a gazdaságosság elvét, a pazarlás megszüntetését szolgálja, közvetve lehetővé teszi a gondok enyhítését is. Ez is része a megújulási folyamatnak. — Ügy tűnik, hogy az áru- és piaci viszonyok hatása a kulturális termékek és szolgáltatások jelentős mértékű elértéktelenedéséhez is vezetett. .. — A kulturális élet egyik legátfogóbb problémája ma a szórakoztatás. Ez a sajátos terület szorosan összefügg azzal a jelenséggel, amire utalt. A szórakoztatás természetesen nem egyenlő az igénytelenséggel, mégis ehhez a szektorhoz kapcsolható leginkább egyfajta elértéktelenedés. E folyamat ellensúlyozására többféle eszköz is a rendelkezésünkre áll. Mindenek előtt az értékes, jól hozzáférhető szolgáltatások, termékek mennyiségét kell növelni. Ez önmagában persze még nem elegendő, hiszen a gazdasági ösztönzőrendszer egyes nem eléggé átgondolt elemeinek hatásaként szemléletben, színvonalban, ízlésben egyaránt káros jelenségek, termékek kerülhetnek az olvasó vagy nézőközönség elé... — ... „olcsó" képregények, krimik, videofilmek... — Igen. Ha a szabályozó- rendszer valamelyik elemének szerepe van ebben a folyamatban, akkor azt felül kell vizsgálnunk. A minisztérium egyik legfontosabb soron lévő feladata, hogy tervet készítsen a szórakoztatással kapcsolatos intézkedéseiről. Az ilyen tevékenységgel foglalkozó intézmények között mintegy koordináló szerepre is vállalkozik a tárca, például a közvetlen irányítás eszköze lesz a közeljövőben megalakuló szórakoztatózenei felügyelet. A művelődési kormányzatnak vállalnia kell a kultúra fejlődési folyamataiba való kritikai beleszólást is, esetenként a tiltó erejű döntéssel együtt. Bálint Judit Fotó: T. K. L. programok, szakkörök éppúgy fellelhetők, mint a csillagászatiak, a természetvédelmiek vagy a nyelvi tanfolyamok. De titkárnő, sőt gmk-vezető képzéssel is foglalkozik a helyi TIT. Tíz éve már, hogy a főiskola gépészeti karán mintegy 30—35 hallgató kap évente TIT-elő- adói oklevelet. S ezen túl még arra is jut idejük a túriaknak, hogy Kétpó, Mesterszállás és Mezőhék művelődési-kulturális intézményeivel is jó kapcsolatot tartsanak fenn. A rendezvény a húsztagú elnökség és a megyei tanácskozás küldötteinek megválasztásával ért véget. A TIT városi elnöke Berki Imre, titkára pedig Varga Lajosné lett. öt év a mérlegen Eredményes a mezőtúri TI!
