Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 29. 1A szerkesztőség postájából 1 Rettegünk a kutyától December 11-én, este 20 órakor a szolnoki Április 4. és Bimbó utca sarkán a kö­zeli tanya egyik kutyája olyan súlyosan megharapott egy 14 éves kisfiút, hogy a mentők szállították kórház­ba. Mi történt tulajdonkép­pen? A gyerek hazafelé tar­tott, amikor találkozott a kutya tulajdonosával, akit egy hatalmas kuvasz és egy kisebb kutya kísért. Amikor melléjük ért, a kuvasz a gyereket a földre rántotta és olyan súlyosan megsebesí­tette, hogy a védekezésre már képtelen volt. Sajnos, a kutya gazdája nem avatko­zott közbe, nem nyújtott se­gítséget. Varga Károly (Roz­maring u. 21.) saját testi ép­ségét kockáztatva — puszta kézzel — mentette meg a kisfiút, mert a megvadult kutya marcangolásának be­láthatatlan következményei lettek volna. (Értesülésem szerint a kisfiú jelenleg is kórházban van és hónapo­kig kezelésre szorul.) A környék lakói felhábo­rodással vették tudomásul a szomorlú esetet, és a kutya azóta is rettegésben tart ben­nünket. Reméljük azonban, hogy a történtek tanulsága­ként mind a kutya tulajdo­nosa, mind az illetékes ható­ság megtesz mindent, hogy hasonló eset ne fordulhas­son elő. Csömör István Szolnok Esőben, hóban helytállnak a benzinkutasok. Felvételünk Kunhegyesen készült. (Fotó: N. Zs.) Mesemondók sikere Negyvenéves a Pajtás A gyerekek ma is ked­venc lapját negyven évvel ezelőtt, 1946. december 20-án vehették kézbe az akkori úttörők. Az újság már meg­sárgult első számát az év­forduló előtti napokban László Gyula alapitó főszer­kesztő és Faragó György új­ságíró hozta el a jászsági gyerekeknek, akik nagy fi­gyelemmel hallgatták a Paj­tás születésének történetét. Gyula bácsi elmondta, hogy 1946. december első napjai­ban kapta a feladatot, a párttól, hogy a gyerekek számára lapot szerkesszen. Alig több mint két hét alatt az utcán volt a Pajtás, mely az első alkalommal tízezer példányban jelent meg, de egy év múlva már százezer volt a példányszám. Örömmel mondta, hogy olyan gyerek tudósítók dol­goztak a lapnál, mint Sugár András, Kulcsár István, aki­ket ma már a televízió kép­ernyőjéről ismerhetünk, vagy Almár Iván csillagász, Bokor László filmrendező. Elhozta első kitüntetését, az úttörővezetőknek adomá­nyozható Petőfi Érdemren­det, melyet 1948-ban kapott. Szerényen elhallgatta azon­ban, hogy tavaly, életművé­ért a Vörös Zászló Érdem­rendet kapta — ezt Faragó György újságírótól tudjuk, aki harminchat éve dolgo­zik a Pajtásnál. A mai Paj­tás újságot, népszerű rova­tait közösen értékeltük. A találkozó végén a 24 úttörő- csapatból érkezett csaknem ötven pajtás autogramot kért a jászberényi úttörőház kedves vendégeitől. Faragó László Jászberény Közterület gazda nélkül Ügy tűnik, hogy a közte­rületnek sok helyen nincs gazdája. Városszéleken, gyámegyedekben ez már sajnos fel sem tűnik. A bel­területeken viszont annál inkább! Nézem a szolnoki vasútállomás előtti parkot. Ízléstelen táblák hirdetik a szomszédos üzletek szolgál­tatásait. Miért ne! Ha virág rUncsi, legalább színes fes­tékkel mázolt tábla legyen. ' Természetesen a legfeltű­nőbb helyen. Másik parkban is látható ilyen. És ott van a másik agyon­koptatott téma, a járda. A megyeszékhely főutcáján bo­káig ér a latyak. Sebaj. Fa­gyot jósol a meteorológia. Addig is fékezem magam. Ha a párosával járó közte­rület-felügyelők tudnak vi­gyázni szép új egyenruhá­jukra, majd csak eltotyogok én is valahogyan. Vigyázok magamra, nehogy úgy jár­jak, mint sokan, akik az el­ső csúszós napon eltörték a karjukat. — sb — A szolnoki Széchenyi lakótelep barna iskolájának szép kerítése nem kolbászból van, mégis napról napra fogy. Lehet, hogy valahol ugyanilyen mértékben szaporodik? (Fotó; H. L.) Mezőtúr négy úttörőcsapa­tából, valamint Mesterszál­lásról és Kétpóról összesen tizennyolc pajtás vett részt a Móricz Zsigmond Könyvtár kisdobos-mesemondó ver­senyének városi döntőjén. (Előtte házi versenyeken a zsűri előtt. (Fotó: F. M.) Kunhegyesen a Kossuth Üti Általános Iskola szerve­zésében december 13-án, a gyermekkönyvtárban ren­dezték meg a területi kisdo­bos mesemondó versenyt. Withalm Gyula, a rendező mérhették össze előadói ké­pességüket.) Nagy izgalom­mal várták a zsűri döntését, ami szerint Polinszki József mesterszállási kisdobos lett a győztes, második a kétpói Kun Sándor, harmadik hely­re a mezőtúri 3. sz. Általá­nos Iskolából Jakab Éva ke­rült. Képünkön a győztes — iskola 4. osztályos pajtása lett az első, második Szalai Árpád kisújszállási tanuló és harmadik Deme Fruzsina, a Kossuth Üti Általános Is­kola 2. osztályosa —számolt be nem kis büszkeséggel és örömmel az eseményről Szé- pes Annamária, a kunhegye- si kisdobostanács titkárhe­lyettese. Varga János tiszagyendai nyugdíjas csaknem 20 éve foglal­kozik sertéshizlalással. Újabban nem hízókra, hanem ma­lacokra szerződik. Jelenleg két anyakocát és tíz malacot nevel. (Fotó: N. Zs.) Szerkesztői üzenetek Sz. Tamásné, Kisújszállás: A tartósan beteg vagy súlyo­san fogyatékos gyermek ese­tében a gyermekgondozási segély havi összegé az első gyermek után 1600 forint, a második gyermeknél 1800, a harmadik és minden további gyermek után pedig kétezer forint. Ez a rendelkezés 1986. március 1-től van érvény­ben. B. Jenő, Karcag: A háztáji földet, illetve az abból szár­mazó jövedelmet a családi segély megállapításánál fi­gyelembe kell venni, vagyis ezzel az összeggel a családi segély összegét csökkentik. Ilyen értelemben tehát he­lyesen tájékoztatták olva­sónkat. Kádár Mártonné, Szolnok: A jogszabályok értelmében az öregségi nyugdíj megál­lapításánál az egyetem, fő­iskola nappali tagozatán el­töltött évek nem vehetők fi­gyelembe szolgálati időként. Megjegyezzük, hogy a ren­delkezés a szolgálati idő te­kintetében különbséget tesz az öregségi és a rokkantsá­gi nyugdíj megállapításánál. A rokkantsági nyugdíjnál ugyanis a felsőfokú oktatá­si intézmény nappali tagoza­tán folytatott tanulmányok idejét már szolgálati időként veszik fegyelembe. Barna Sándor, Szolnok: Nem üzemi baleset az, amely kizárólag a sérült, ittassága miatt következett be. Ezt az Elnöki Tanács 1986. évi 4. sz. törvényerejű rendelete tar­talmazza, mely az idén áp­rilis 1-én lépett hatályba; rendelkezéseit az 1986. már­cius 31-e után bekövetkezett ilyen jellegű baleseteknél kell alkalmazni. Összeállította; Csaakó Miklósáé IA tárgyalóteremből I Benzinlopás és autéfeltörés sorozatban Szomorú tény, ha a bíró­ság előtt egy olyan alkalmi „társulás" feszeng, amelynek a legidősebb tagja sincs még 18 éves, a legfiatalabb pedig mindössze 15. Ennek a cso­portnak tulajdonképpen nem volt vezetője, hangadója, útonállást sem követtek el, ezért helytelen lenne galeri­nek nevezni őket, hiszen az elkövetett csínyek, bűnök értéke sem százezrekre rúg. Mégis figyelmeztető és ta­nulságos az ügy, különösen ha mindehhez azt is hozzá­tesszük, hogy ez a hét fiatal kivétel nélkül jó anyagi kö­rülmények között, két-, há­romszobás lakásban élhe­tett. Mindahányuk szülei be­csületesen dolgoztak, sokszor erőn felül is, hiszen közülük többen állandó éjszakai mű­szakot vállaltak a vasta­gabb boríték érdekében. Ezt el is érték, csak közben meg­feledkeztek arról, hogy ka­maszodó fiaik után érdek­lődjenek: hol, merre, kivel jár a gyerek, hogyan tölti a délutánokat, illetve az es­téket, meg az éjszakákat. Mert azért ezt a szolnoki, Széchenyi lakótelepi csopor­tot az is jellemezte — hogy noha zömükben jóeszűek vol­tak — a rendszeres, folya­matos tanulás nem ízlett ne­kik, de a munkától sem kaptak sérvet. Voltak, akik éppen nem dolgoztak, így mérhetetlenül megnőtt a „szabadidejük”, amelyből szinte következett: valami­vel el kellett ütni az üres órákat. Nos, ők el is ütötték ezeket a perceket, bár cse­lekedeteik alig írhatók a po­zitív tettek számlájára. Az egész megyeszékhelyet érintő lopássorozat úgy kez­dődött, hogy az elsőrendű vádlott K. F. édesapjának gépkocsija volt. S mivel a fiú megszerezte a jogosít­ványt, hol harmad-, hol ne­gyedmagával autózni indult. Az üzemanyagra eleinte összedobták a pénzt, majd később úgy határoztak, hogy a furikázáshoz szükséges benzint a parkolókban és az út mellett álló kocsikból „szerzik” be. Tökélyre fej­lesztették ezt a műveletet, amelyet húsz alkalommal is­mételtek. Ahogyan ilyenkor már lenni szokott, a lejtőn nem hogy megállni, de fé­kezni sem bírtak. A Jászi Ferenc úti bérház egyik pincéjében szerelőműhelyt rendeztek be, és itt javít­gatták a haverok, ismerősök motorjait. Az alkatrészeket természetesen, akár a ben­zint összelopkodták. Gará­zsokat éppúgy feltörtek mint kocsikat, a szükséges kellé­kekért. Elvitték a szélvédőt, a visszapillantótükröt is, de ha kazettát, hangfalat, mag­nót találtak, azt sem hagy-, ták ott. A benzinlopással együtt 52 ^hasonló „akció­jukra” derült fény. A megtévedt fiatalkorú társaság ügyét elsőfokon a Szolnoki Városi Bíróság dr. Kiszelyné dr. Finta Éva ta­nácsa tárgyalta. Itt több rendbeli lopás vétsége és bűntette miatt az elsőrendű vádlott K. F-et 1 év és 10 hónapi, két további elköve­tőt egyenként 1 és 2 hónapi, a negyedrendű F. M-et pedig 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az utóbbinak ezen kívül a korábbi, halálos gá­zolásáért további 10 hónap börtönbüntetést is le kell töltenie. A többi elkövető felfüggesztett szabadság- vesztést, pénzbüntetést, illet­ve próbaidőre történő fel­függesztést kapott. Az első-, másod- és harmadrendű vádlott védői enyhítésért fellebbeztek, míg a többi esetben az ítéletek jogerősek. D. Sz. M. Jogi tanócsok A rokkantsági nyugdíjról Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a törvény ál­tal előírt feltételek szerinti rokkantsági fokot eléri, a jogszabályban előírt szolgála­ti időt megszerezte, és rend­szeresen nem dolgozik, illet­ve keresete lényegesen keve­sebb a megrokkanása előtti­nél. A törvény szerint rokkant az, aki egészségromlás, ille­tőleg testi vagy szellemi fo­gyatékosság következtében munkaképességét legalább hatvanhét százalékban el­vesztette, és ebben az álla­potában javulás egy évig nem várható. A rokkantsági nyugdíjra jogosító szolgálati idő két tényezőtől függ. Fia­talabb embernél nyilvánva­lóan kevesebb szolgálati időt vesznek figyelembe, de ha a nyugdíjigénylő korkedvez­ményre jogosító munkakör­ben dolgozik, ezt is tekin­tetbe veszik. A rokkantsági nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, ezért aki rokkantsági nyugdíjat akar igényelni, annak meg kell keresnie a nyugdíj-előkészí­tés teendőivel megbízott dolgozót a munkahelyén. Az előzetes orvosi elbírá­lást a keresőképtelen sze­mély lakóhelye szerint ille­tékes gyógyító-megelőző in­tézmény főorvosi bizottsága végzi. Ha a főorvosi bizott­ság úgy látja, hogy a dolgo­zó rokkant, felkéri az Orszá­gos Orvosszakértői Intézet első fokú orvosi bizottságát, hogy a dolgozó munkaképes­ségének mértékéről adjon szakvéleményt. Ennek ered­ményét a főorvosi bizottság vezetője közli a dolgozóval. Ha a szakvélemény szerint rokkant a dolgozó, felhívják a figyelmét arra, hogy már a táppénzének folyósítási ideje alatt kérheti a lakóhe­lye szerint illetékes társada­lombiztosítási szervtől a rok­kantsági nyugdíjra való jo­gosultságának megállapítá­sát. Fontos kérdés, hogy hol le­het beszerezni a nyugdíj igényléséhez szükséges nyom­tatványokat. Ha az igény­lő kérelmét a munkahelyi nyugdíj-előkészítést végző dolgozónál nyújtotta be, ott helyben megkap ehhez min­déit segítséget. Ha ezt nem veszi igénybe, hanem maga akarja benyújtani rokkant- nyugdíja iránti kérelmét, az ehhez szükséges nyomtatvá­nyokat a területileg illetékes társadalombiztosítási igaz­gatóság nyugellátási osztá­lyának ügyfélfogadó dol­gozójánál kapja meg. A rokkantsági nyugdíjat az orvosi vizsgálat napját köve­tő második hónap első nap­jától adják, vagy szüntetik meg. Lényeges tudnivaló: ha a rokkantsági nyugdíjas el­érte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, rokkant­nyugdíját állapotváltozás miatt felemelni vagy leszál­lítani nem lehet. Megszüntetik a rokkantsá­gi nyugdíjat akkor is, ha a nyugdíjas egészségi állapota az orvosi vélemény szerint változatlan ugyan, de rend­szeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta nem keve­sebb lényegesen annál a ke­resetnél, amelyet a megrok­kanás előtti munkakörben rokkantság nélkül elérhetne. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság feléledésének in­tézménye szociális védelmet biztosít a viszonylag rövid időn belül újból megrokkant dolgozónak. Ha a volt rok­kantsági nyugdíjas a nyug­díj megszűnését követően öt éven belül újból megrokkan, korábbi rokkantsági nyugdí­ját újabb szolgálati idő szer­zése nélkül is visszakap­hatja. Dr. Kertész Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom