Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

1986. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 In memóriám Tápai Antal Október elején kaptuk a hírt Szegedről: 84 éves ko­rában meghalt Tápai Antal szobrász. A Kisújszálláson átutazók és a város lakói naponta lát­hatják a városközpont szép parkjában álló impozáns lo­vasszobrot, amelyre művé­szettörténészek is felfigyel­tek; fényképét nem hivata­los információnk szerint egy, az ország I. világháborús emlékműveit összegyűjtő al­bum címlapjára szánják. Mégis, mai ifjúságunk, sőt talán városunk felnőtt la­kossága körében is kevesen tudják, mikor, hogyan szüle­tett a mű, s miért érdemel tőlünk is főhajtást az idős mester. Tápai Antal 1902-ben a Szeged melletti Kistelek ta­nyavilágában született, az anyakönyvi bejegyzés szerint földműves-napszámos csa­lád gyermekeként. Maga is proletársorban kezdte, laka­tosinas, gyári munkás, majd 1926-tól a Képzőművészeti Főiskola növendéke — Móra Ferenc „nagyságos igazgató úr”, későbbi Feri bátyja köz- benjárásval, akitől ilyen ta­nácsot kapott: „Az életet, Tóni fiam, számodra ne a megalkuvások tegyék élhető- vé, hanem a kötelességvál­lalások.” És ő vállalta, igen nehéz körülmények . között is mindvégig teljesítette a tehetsége és népe iránti hű­sége által reá rótt kötelessé­geket. A Művészeti lexikon 4. kötetében ezt olvashatjuk róla: „Az ő alkotása Szege­den Móra Ferenc és Tömör­kény István szobra, a kis­újszállási hősi emlékmű, Ka­tona József és Erkel Ferenc szobra a szegedi Nemzeti Színházban stb.” E szűksza­vú felsorolásban a „stb.” az elkészült vagy torzóban ma­radt, meglévő vagy elpusz­tult müvek végtelen sorára utal, de a címek árulkodnak is. Árulkodnak a szobrász szülőföldje iránti hűségéről, amelyről Az én világom cí­mű írásában ezt mondja: „Több mint hatvan éve dol­gozom Szegeden... Bűnöm, hogy nem mentem, gyenge­ségem és erőm, hogy nem is akartam soha itthagyni Szegedet. Tája, napja, at­moszférája a lelki kelepcém. Szenvedései, örömei, nagy ünnepei és apró hétköznapi eseményei az érzéscsapdáim voltak. Szobrász számára in­gatag alap, szűk keret, a nagy erőpazarlások és kicsi lehetőségek városa Szeged, a pátriám. Miért éreztem.. . a sok gyötrő érzelmi háborgásban szilárd erkölcsi támaszpont­nak, lelki érdekemnek, hogy Szegeden maradjak? Miért?” Válasz nincs az önvallató miértekre, de talán nincs is rá szükség. A kisújszállási szobor ada­tait mégis szeretném kissé kiegészíteni. A köztudat va­lóban első világháborús em­lékműként tartja számon ezt a gyönyörű köztéri szobrun­kat. E hiedelem valós alap­ja, hogy 1941-ben egy mau­zóleum-szerű kis építményre állították, s az abban elhe­lyezett márványtáblákon an­nak a mintegy 400 kisújszál­lási honvédnek a névsora olvasható, akik az első nagy háború vérzivatarának ál­dozatai lettek. Felállításakor a második világégés közepén voltunk. Az első években, ha­lottak napján még virágok borították a rácsos kis vas­kerítést. .. A szobor címe azonban IV. Béla futárja. A felállítás éve: őseink a kunok betele­pítésének 700 évfordulója. A mű viszontagságos előélete: Szegeden országos pályázatot nyert, Pesten az Országos Művészeti Tanács is elfogad­ta kivitelezésre. Volt azon­ban Szegeden a művésznek néhány befolyásos rosszaka­rója (visszaemlékezésében meg is nevezi őket), akik a szobor felállítását elgáncsol­ták. „A kisújszállási országos pályázaton is első lett. Ott nem voltak ellenségeim. Megrendelték. Két hónap alatt meg kellett mintáznom mert jelezték, hogy a bron­zot — mint hadianyagot — zárolni fogják. Gulácsy Béla városi főkertész kiürített egy egész pálmaházat, hogy ott mintázhassam meg a más- félszeres nagyságú lovas­szobrot. Mikor az óriási szob­rot letakarva teherkocsin vitték Budapestre bronzba önteni, híre futott Szegeden, hogy a németek a csodafegy­verüket viszik Jugoszláviába. 1940-el írtunk.” Az Életptam című, Csong- rád megye tanácsa által 1983-ban kiadott Tápai-al- bum (könyvárusi forgalomba nem került, ajándékba kap­tunk egy példányt a Kőrösy József Közgazdasági Szak- középiskola igazgatójának közvetítésével) négy fény- képfelvételt is közöl a szo­bor felállításának előkészü­leteiről, a mű egészéről és részleteiről. Valóban csodá­latos alkotás! A lovas és a ló együttese, rendkívüli di­namikája hatalmas művészi erővel, szinte sokkoló hatás­sal fejezik ki az életveszélyt, amely népünket 1241-ben, és azóta is oly sokszor fenye­gette. Méltó rá ez a szo­bor, hogy ne menjünk el mellette érzéketlenül, sőt városunk és a Kunság egyik büszkeségének tekintsük, s adózzunk tisztelettel a nem­rég elhunyt mester emléke előtt. Dr. Kiss Kálmánné Gépészeket Is képeznek Új szakok Veszprémben Üj szakokra lehet jelent­kezni a Veszprémi Vegyipari Egyetemen; a jövő év szep­temberétől már vegyipari és szilikátipari gépész üzem­mérnököket, valamint mű­szer és automatizálási üzem­mérnököket is képeznek itt. A gépész üzemmérnöki sza­kot pedig a kazincbarcikai Műszaki Főiskolától vették át. Mindkét területen a már meglévő oktatási és kutatá­si gyakorlatra, tapaszta­latra alapoznak; segíti majd az oktatást az egyetem gép­tan tanszékének egyre bővü­lő tudományos munkája is. Gyakorlati tapasztalatokat az új szakok hallgatói is a környező vegyipari üzemek­ben szerezhetnek. A Veszprémi Vegyipari Egyetem korábban is igye­kezett új kezdeményezések­kel lépést tartani az igé­nyekkel. Ilyen volt a keszt­helyi Agrártudományi Egye­temmel megszervezett agrár­kémikus képzés, majd a szervező vegyészmérnök képzés. Két évvel ezelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával együttműködve indították a vegyiipari műszer és mérés- technikai szakot. Levelező tagozaton megkezdték az ál­talános iskolai kémia, fizi­ka és technika szakos taná­rok kiegészítő képzését. E tanulmányok befejeztével a hallgatók középiskolai taná­ri diplomát kapnak. Az egyetem sajátosságai közé tartozik továbbá az emelt­szintű nyelvi képzés, amely olyan nyelvismeretet ad a mérnökjelölteknek, hogy an­nak birtokába bekapcso­lódhatnak a nemzetközi szakmai együttműködésbe. A hét ftlmjBl Végtelen történet A téli vakáció fogalma mind inkább gyökeret ver nálunk is. A karácsony kö­rüli vége-hossza sincs ünne­pek alkalmat adnak az em­bereknek arra, hogy prog­ramjaikat kiskorú gyerme­keik szabad idejéhez igazít­sák. Jól szolgálja a gyerme­kek vakációjának hasznos és kellemes eltöltését a film­forgalmazás is. A gyermekek számára műsorra tűzött filmek közül kiemelkedik a Végtelen tör­ténet című NSZK—olasz me­sefilm. Híre többszörösen is megelőzte, hiszen az alap­művet Michael Ende világ­hírű munkáját magyarra is lefordították, de a Végtelen történet másképpen is halla­tott magáról. Nevezetesen annak is híre szállt a Du­na—Tisza környékén, hogy az író, s a könyvet megfil­mesítő Wolfgang Petersen a bemutató után bizony — enyhén szólva — összekü­lönböztek. Vitájuk addig ter­jedt, hogy a nagyszerű könyv írója elhatárolta magát a nagyszerű filmtől, sőt nevé­nek főcímben való feltünte­téséhez sem járult hozzá. Michael Ende csudaszép könyve hagyományos mese, bár nem a klasszikus mese­szövés jellemzi, de írója óva­kodott mindenfajta álmo- derneskedéstől. Kerüli a könyv a hiper-szuper me­sék nagyzolásait, a gyermeki fantáziát torzító misztiku­mot, nála a törpe az törpe, az óriás az óriás — szóval Michael Ende nem meghök­kenteni akar, nem félelmet táplál a kis olvasóban, ha­nem szépséget, emberi hitet, fantáziát. De hiszen a film Is ugyan­ezt teszi! Igen, de máskép­pen. S ez a másság okozza talán a véleménykülönbséget a két alkotó között. Petersen tapasztalt filmes, tisztában volt vele, hogy ha a könyv teljességének vlsz- szaadására törekszik nagyot markolhat és keveset foghat. Régi zsákutca ez, az adaptá­ciókat mindig is kísértette az a veszély, hogy a mű egé­szének megjelenítése terheli a film szerkezetét, lényegét. Petersen természetesen el­kerülte ezt a buktatót, csak csupán a könyv egyetlen, de fő „szálát” vitte filmre. Másik buktató, hogy Ende bájos könyvének olvasása­kor megmozdul a gyerek fantáziája, belép az a bizo­nyos „belső mozi” fogalma. A részleteiben is igen szem­léletesen megírt könyv al­kalmas arra, hogy a kis ol­vasó a saját fantáziája sze­rint képekbe fogalmazza mindazt, amit olvasott. A moziban viszont azt várja a néző, hogy a vász­non jelenjenek meg a fantá­ziájához közelítő képek, s ezek természetesen cseleked­jenek, beszéljenek. Petersen a teljesség ere­jéig igyekezett megfelelni ennek a természetes igény­nek. Űjabb és újabb csilla­gászati összegeket fektetett be a forgatásba — végül Is több mint ötven millió már­kába (!) került a film, Petersennek figyelembe kellett vennie, hogy milyen látványhoz szokott hozzá a néző. Tisztességére legyen mondva: megőrizte Ende mesevilágának minden bá­ját, zamatát, csak éppen a látnivalót igazán látványos­sá tette. Nem öncélúan, ha­nem a mese szerves és elide­geníthetetlen részeként. Te­hette, tehetsége és pénze is volt hozzá. De megtehette a mű — a film — szuverenitá­sa alapján is. Hiszen nagyon természetes, hogy az alapmű szerzője Michael Ende úgy, azzal a célzattal írta meg könyvét, hogy minél többen elolvassák. Nyilván Peter­sennek, a Végtelen történet rendezőjének meg az volt a célja, hogy vonzó legyen a filmje, minél többen gyö­nyörködjenek benne! A vitával terhelt, ám lé­nyegében két azonos emberi jószándékon mi nyertünk a legtöbbet, Michael Ende ol­vasói, és Wolfgang Petersen nézői. — ti — Szolnok megyében 2. flz alkoholfogyasztás alakulása és következményei A gondozásba vétel történ­het önkéntes jelentkezés és erre felhatalmazott szervek kényszerítő határozata, illet­ve ítélete alapján. A gyógyu­lás esélyei szempontjából kedvező, hogy javult az ön­ként jelentkezettek aránya. 1985-ben az új betegek 86 százalékát, a visszaesők 55 százalékát önkéntes gyógyu­lási szándékkal vették gon­dozásba. Sokakat visszatart a szakszerű gondozás igény- bevételétől a megbélyegzett- ség, kirekesztettség érzése, valamint gyakran a környe­zel, sőt még a család részé­ről tapasztalható elítélő ma­gatartástól való félelem is. A végleges gyógyulás csak akkor valószínű, ha a kezelés hosszú és azt mind a család, Az öngyilkosságot moti­váló tényezők között a be­tegségek és a családi viszály után a harmadik helyen az alkoholizmus áll. A megyé­ben az öngyilkosok száma az utóbbi tíz esztendőben kis­mértékben növekedett. Egyes kutatások szerint az öngyil­kosságok 30 százalékában fontos szerepet lehet tulaj­donítani a túlzott alkohol- fogyasztásnak. Az alkoholis­ta életmód a válások számá­nak emelkedéséhez is hozzá­járul. 1985-ben a megyé­ben 1161 házasságot (a há­zasságok egy százalékát bon­tották fel, egyharmaddal többet, mint tíz évvel koráb­ban. Becsült adatok szerint minden negyedik válásnál játszik döntő szerepet a rendszeres és mértéktelen al­koholfogyasztás. Válás mi­att 1985-ben a megyében több mint 1200 kiskorú gyer­mek maradt az egyik szülő­nél, ami akkor is sok prob­lémát okoz, ha garázda, ne­gatív viselkedésű egyéntől szabadult meg a család. Bár a válások gyakoriságának növekedése elsősorban a gyermek(ek)et és a gyerme­két egyedül nevelőt — több­ségében az anyát — sújtja, jelentősen növeli a társada­lom terheit és gondjait. Évről évre nőtt a külön­böző okok miatt veszélyezte­tettként nyilvántartásba ke­rülő fiatalkorúak száma. A legsúlyosabb veszélyeztető tényező azonban az egyik vagy mindkét szülő alkoho­lizmusa, mely közvetlenül és Az alkoholfogyasztás, az alkoholizmus és a bűnözés kapcsolata szoros és sokolda­lú, együttes előfordulásuk igen gyakori. A bűntettek mindegyikénél — az ember­mind a tágabb (munkahelyi, lakóhelyi) környezet feltét­lenül támogatja. A hatéko­nyabb gyógyítás és a beutal­hatok számának növelése ér­dekében — további fejleszté­sek mellett — az érvényben lévő, az alkoholelvonó keze­lésre, gondozás kezdeménye­zésére vonatkozó rendelkezé­sek következetesebb betartá­sa szükséges. Az Elnöki, Tanács 1986. évi 3. sz. törvényerejű rendele­té szerint ez év március 1- től 5000 Ft-ig terjedő pénz­bírsággal sújtható az a gon­dozásra kötelezett alkoholis­ta, aki a kötelező gyógykeze­lés alól kivonja magát. Erre természetszerűleg nagy számban még nem került sor. másodlagosan (rossz anyagi-, lakás és egyéb körülmények miatt) is előidéz veszélyezte- tettségi helyzetet. 1985-ben Szolnok megyében 1458 csa­ládban 4321 veszélyeztetett gyermek élt, számuk tíz év alatt 65 százalékkal emelke­dett. Ezen belül az alkoho­lista veszélyeztetettség mi­att nyilvántartott kiskorúak száma 1307 fő volt, az összes veszélyeztetett gyermek 3/10-e. Arányuk a vizsgált időszakban lényegesen nem változott. Az alkoholfogyasztás a közlekedés biztonságának veszélyeztetésében is „előke­lő” helyet foglal el. A me­gyében 1985-ben a tíz évvel korábbinál 88 százalékkal több (126) volt az ittas álla­potban elkövetett közlekedé­si baleset. Országosan a stag­náló közlekedési baleseteken belül az ittas állapotban el­követettek száma 1975 óta csaknem egytizedével csök­kent. A közúti ellenőrzések során — mind a járműveze­tőknél, mind a gyalogosok­nál és utasoknál — egyre többször mutattak ki 0,8° ez­relék feletti alkoholos befo­lyásoltságot. Emiatt 1985-ben a megyében 403 szabálysér­tési és 439 bűnvádi eljárást kezdeményeztek. (Az előbbi a tíz évvel korábbit 42 szá­zalékkal múlta felül, az utób­bi viszont az akkorinál né­mileg kevesebb volt). Ittas­ság miatt 1985-ben 615 gép­kocsivezetői engedélyt von­tak be, kétszer annyit, mint 1975-ben. ölés és kísérlete kivételével — 1985-ben az alkoholos be­folyásoltság aránya jóval magasabb volt, mint 10 év­vel korábban. A legtöbb bí­rósági ítéletet garázdaság és súlyos testi sértés miatt hoz­ták. Az alkoholfogyasztás­nak nemcsak a bűnelköve­tők, hanem a sértettek is ál­dozatai, így például a lopá­sok, kifosztások szenvedő alanyai nagyon gyakran it­tas személyek. Közismert, hogy a szeszfo­gyasztásnak gyakran van szerepe az üzemi balesetek bekövetkezésében is. Ez azonban — az eltitkolások miatt — számszerűleg alig mutatható ki. A megyében 1985-ben bekövetkezett 24 halálos üzemi baleset felé­nél az alkoholvizsgálatot el sem végezték, a többi eset 42 százalékánál (5 főnél) volt az elhaltak szervezetében al­kohol. Az ittas állapotban történt balesetek egy része összefügg az ingázó életmód­dal, ugyanis sokan az utazás alatt, munkakezdés előtt, Il­letve befejezése után rend­szeresen isznak. Az alkoholizmus elleni fo­kozott küzdelem állami fel­adat. A kialakult helyzeten olyan komplex (szociális, művelődésügyi, ezen belül pedagógiai-pszichológiai szemléletű) program segít­het, amely a megelőzésre és a családvédelemre koncent­rál. A küzdelem fö területe A megyében 1983 októbe­rében alakult meg a megyei Alkoholizmus Elleni Bizott­ság. Emellett jelenleg 9 vá­rosi és 22 községi tanácsnál, 60 vállalatnál, 35 mezőgaz­dasági termelőszövetkezetnél, valamint 7 ipari és fogyasz­tási szövetkezetnél műköT dik ilyen munkahelyi szer­vezet. A leghatékonyabb módszerekkel az alkoholelle­nes klubok dolgoznak. Ilyen klub Szolnokon 3, Karcagon, Kunszentmártonban és Jász- ladányban 1—1 működik. Az alkoholizmus elleni küzdelem egyik fő területe a fogyasztáskorlátozó intézke­dések köré összpontosul. Az életbe lépő központi intéz­kedések a szeszesitalok for­galmazásának további kor­látozásán túl a kiskereske­delmi dolgozók és a gazdál­kodó szervezetek anyagi ér­dekeltségét is módosítja majd. Emellett szigorúan el­lenőrizni és felelősségre kell vonni az illegális szeszfőzést és -árusítást is. Sándorné dr. Fülöp Magdolna Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága osztályvezető-helyettes Veszélyeztető tényező A bűnözés és az alkohol A megyei Gyógyszertá­ri Központ laboratóriu­ma számos gyógyszerké­szítményt állít elő a gyógyszertárak igényel szerint. A jövő évtől ti­zenegy olyan gyógyszer készítését is folytatják majd, amelyeket eddig gyári termékként hoztak forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom