Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
1986. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 In memóriám Tápai Antal Október elején kaptuk a hírt Szegedről: 84 éves korában meghalt Tápai Antal szobrász. A Kisújszálláson átutazók és a város lakói naponta láthatják a városközpont szép parkjában álló impozáns lovasszobrot, amelyre művészettörténészek is felfigyeltek; fényképét nem hivatalos információnk szerint egy, az ország I. világháborús emlékműveit összegyűjtő album címlapjára szánják. Mégis, mai ifjúságunk, sőt talán városunk felnőtt lakossága körében is kevesen tudják, mikor, hogyan született a mű, s miért érdemel tőlünk is főhajtást az idős mester. Tápai Antal 1902-ben a Szeged melletti Kistelek tanyavilágában született, az anyakönyvi bejegyzés szerint földműves-napszámos család gyermekeként. Maga is proletársorban kezdte, lakatosinas, gyári munkás, majd 1926-tól a Képzőművészeti Főiskola növendéke — Móra Ferenc „nagyságos igazgató úr”, későbbi Feri bátyja köz- benjárásval, akitől ilyen tanácsot kapott: „Az életet, Tóni fiam, számodra ne a megalkuvások tegyék élhető- vé, hanem a kötelességvállalások.” És ő vállalta, igen nehéz körülmények . között is mindvégig teljesítette a tehetsége és népe iránti hűsége által reá rótt kötelességeket. A Művészeti lexikon 4. kötetében ezt olvashatjuk róla: „Az ő alkotása Szegeden Móra Ferenc és Tömörkény István szobra, a kisújszállási hősi emlékmű, Katona József és Erkel Ferenc szobra a szegedi Nemzeti Színházban stb.” E szűkszavú felsorolásban a „stb.” az elkészült vagy torzóban maradt, meglévő vagy elpusztult müvek végtelen sorára utal, de a címek árulkodnak is. Árulkodnak a szobrász szülőföldje iránti hűségéről, amelyről Az én világom című írásában ezt mondja: „Több mint hatvan éve dolgozom Szegeden... Bűnöm, hogy nem mentem, gyengeségem és erőm, hogy nem is akartam soha itthagyni Szegedet. Tája, napja, atmoszférája a lelki kelepcém. Szenvedései, örömei, nagy ünnepei és apró hétköznapi eseményei az érzéscsapdáim voltak. Szobrász számára ingatag alap, szűk keret, a nagy erőpazarlások és kicsi lehetőségek városa Szeged, a pátriám. Miért éreztem.. . a sok gyötrő érzelmi háborgásban szilárd erkölcsi támaszpontnak, lelki érdekemnek, hogy Szegeden maradjak? Miért?” Válasz nincs az önvallató miértekre, de talán nincs is rá szükség. A kisújszállási szobor adatait mégis szeretném kissé kiegészíteni. A köztudat valóban első világháborús emlékműként tartja számon ezt a gyönyörű köztéri szobrunkat. E hiedelem valós alapja, hogy 1941-ben egy mauzóleum-szerű kis építményre állították, s az abban elhelyezett márványtáblákon annak a mintegy 400 kisújszállási honvédnek a névsora olvasható, akik az első nagy háború vérzivatarának áldozatai lettek. Felállításakor a második világégés közepén voltunk. Az első években, halottak napján még virágok borították a rácsos kis vaskerítést. .. A szobor címe azonban IV. Béla futárja. A felállítás éve: őseink a kunok betelepítésének 700 évfordulója. A mű viszontagságos előélete: Szegeden országos pályázatot nyert, Pesten az Országos Művészeti Tanács is elfogadta kivitelezésre. Volt azonban Szegeden a művésznek néhány befolyásos rosszakarója (visszaemlékezésében meg is nevezi őket), akik a szobor felállítását elgáncsolták. „A kisújszállási országos pályázaton is első lett. Ott nem voltak ellenségeim. Megrendelték. Két hónap alatt meg kellett mintáznom mert jelezték, hogy a bronzot — mint hadianyagot — zárolni fogják. Gulácsy Béla városi főkertész kiürített egy egész pálmaházat, hogy ott mintázhassam meg a más- félszeres nagyságú lovasszobrot. Mikor az óriási szobrot letakarva teherkocsin vitték Budapestre bronzba önteni, híre futott Szegeden, hogy a németek a csodafegyverüket viszik Jugoszláviába. 1940-el írtunk.” Az Életptam című, Csong- rád megye tanácsa által 1983-ban kiadott Tápai-al- bum (könyvárusi forgalomba nem került, ajándékba kaptunk egy példányt a Kőrösy József Közgazdasági Szak- középiskola igazgatójának közvetítésével) négy fény- képfelvételt is közöl a szobor felállításának előkészületeiről, a mű egészéről és részleteiről. Valóban csodálatos alkotás! A lovas és a ló együttese, rendkívüli dinamikája hatalmas művészi erővel, szinte sokkoló hatással fejezik ki az életveszélyt, amely népünket 1241-ben, és azóta is oly sokszor fenyegette. Méltó rá ez a szobor, hogy ne menjünk el mellette érzéketlenül, sőt városunk és a Kunság egyik büszkeségének tekintsük, s adózzunk tisztelettel a nemrég elhunyt mester emléke előtt. Dr. Kiss Kálmánné Gépészeket Is képeznek Új szakok Veszprémben Üj szakokra lehet jelentkezni a Veszprémi Vegyipari Egyetemen; a jövő év szeptemberétől már vegyipari és szilikátipari gépész üzemmérnököket, valamint műszer és automatizálási üzemmérnököket is képeznek itt. A gépész üzemmérnöki szakot pedig a kazincbarcikai Műszaki Főiskolától vették át. Mindkét területen a már meglévő oktatási és kutatási gyakorlatra, tapasztalatra alapoznak; segíti majd az oktatást az egyetem géptan tanszékének egyre bővülő tudományos munkája is. Gyakorlati tapasztalatokat az új szakok hallgatói is a környező vegyipari üzemekben szerezhetnek. A Veszprémi Vegyipari Egyetem korábban is igyekezett új kezdeményezésekkel lépést tartani az igényekkel. Ilyen volt a keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel megszervezett agrárkémikus képzés, majd a szervező vegyészmérnök képzés. Két évvel ezelőtt a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karával együttműködve indították a vegyiipari műszer és mérés- technikai szakot. Levelező tagozaton megkezdték az általános iskolai kémia, fizika és technika szakos tanárok kiegészítő képzését. E tanulmányok befejeztével a hallgatók középiskolai tanári diplomát kapnak. Az egyetem sajátosságai közé tartozik továbbá az emeltszintű nyelvi képzés, amely olyan nyelvismeretet ad a mérnökjelölteknek, hogy annak birtokába bekapcsolódhatnak a nemzetközi szakmai együttműködésbe. A hét ftlmjBl Végtelen történet A téli vakáció fogalma mind inkább gyökeret ver nálunk is. A karácsony körüli vége-hossza sincs ünnepek alkalmat adnak az embereknek arra, hogy programjaikat kiskorú gyermekeik szabad idejéhez igazítsák. Jól szolgálja a gyermekek vakációjának hasznos és kellemes eltöltését a filmforgalmazás is. A gyermekek számára műsorra tűzött filmek közül kiemelkedik a Végtelen történet című NSZK—olasz mesefilm. Híre többszörösen is megelőzte, hiszen az alapművet Michael Ende világhírű munkáját magyarra is lefordították, de a Végtelen történet másképpen is hallatott magáról. Nevezetesen annak is híre szállt a Duna—Tisza környékén, hogy az író, s a könyvet megfilmesítő Wolfgang Petersen a bemutató után bizony — enyhén szólva — összekülönböztek. Vitájuk addig terjedt, hogy a nagyszerű könyv írója elhatárolta magát a nagyszerű filmtől, sőt nevének főcímben való feltüntetéséhez sem járult hozzá. Michael Ende csudaszép könyve hagyományos mese, bár nem a klasszikus meseszövés jellemzi, de írója óvakodott mindenfajta álmo- derneskedéstől. Kerüli a könyv a hiper-szuper mesék nagyzolásait, a gyermeki fantáziát torzító misztikumot, nála a törpe az törpe, az óriás az óriás — szóval Michael Ende nem meghökkenteni akar, nem félelmet táplál a kis olvasóban, hanem szépséget, emberi hitet, fantáziát. De hiszen a film Is ugyanezt teszi! Igen, de másképpen. S ez a másság okozza talán a véleménykülönbséget a két alkotó között. Petersen tapasztalt filmes, tisztában volt vele, hogy ha a könyv teljességének vlsz- szaadására törekszik nagyot markolhat és keveset foghat. Régi zsákutca ez, az adaptációkat mindig is kísértette az a veszély, hogy a mű egészének megjelenítése terheli a film szerkezetét, lényegét. Petersen természetesen elkerülte ezt a buktatót, csak csupán a könyv egyetlen, de fő „szálát” vitte filmre. Másik buktató, hogy Ende bájos könyvének olvasásakor megmozdul a gyerek fantáziája, belép az a bizonyos „belső mozi” fogalma. A részleteiben is igen szemléletesen megírt könyv alkalmas arra, hogy a kis olvasó a saját fantáziája szerint képekbe fogalmazza mindazt, amit olvasott. A moziban viszont azt várja a néző, hogy a vásznon jelenjenek meg a fantáziájához közelítő képek, s ezek természetesen cselekedjenek, beszéljenek. Petersen a teljesség erejéig igyekezett megfelelni ennek a természetes igénynek. Űjabb és újabb csillagászati összegeket fektetett be a forgatásba — végül Is több mint ötven millió márkába (!) került a film, Petersennek figyelembe kellett vennie, hogy milyen látványhoz szokott hozzá a néző. Tisztességére legyen mondva: megőrizte Ende mesevilágának minden báját, zamatát, csak éppen a látnivalót igazán látványossá tette. Nem öncélúan, hanem a mese szerves és elidegeníthetetlen részeként. Tehette, tehetsége és pénze is volt hozzá. De megtehette a mű — a film — szuverenitása alapján is. Hiszen nagyon természetes, hogy az alapmű szerzője Michael Ende úgy, azzal a célzattal írta meg könyvét, hogy minél többen elolvassák. Nyilván Petersennek, a Végtelen történet rendezőjének meg az volt a célja, hogy vonzó legyen a filmje, minél többen gyönyörködjenek benne! A vitával terhelt, ám lényegében két azonos emberi jószándékon mi nyertünk a legtöbbet, Michael Ende olvasói, és Wolfgang Petersen nézői. — ti — Szolnok megyében 2. flz alkoholfogyasztás alakulása és következményei A gondozásba vétel történhet önkéntes jelentkezés és erre felhatalmazott szervek kényszerítő határozata, illetve ítélete alapján. A gyógyulás esélyei szempontjából kedvező, hogy javult az önként jelentkezettek aránya. 1985-ben az új betegek 86 százalékát, a visszaesők 55 százalékát önkéntes gyógyulási szándékkal vették gondozásba. Sokakat visszatart a szakszerű gondozás igény- bevételétől a megbélyegzett- ség, kirekesztettség érzése, valamint gyakran a környezel, sőt még a család részéről tapasztalható elítélő magatartástól való félelem is. A végleges gyógyulás csak akkor valószínű, ha a kezelés hosszú és azt mind a család, Az öngyilkosságot motiváló tényezők között a betegségek és a családi viszály után a harmadik helyen az alkoholizmus áll. A megyében az öngyilkosok száma az utóbbi tíz esztendőben kismértékben növekedett. Egyes kutatások szerint az öngyilkosságok 30 százalékában fontos szerepet lehet tulajdonítani a túlzott alkohol- fogyasztásnak. Az alkoholista életmód a válások számának emelkedéséhez is hozzájárul. 1985-ben a megyében 1161 házasságot (a házasságok egy százalékát bontották fel, egyharmaddal többet, mint tíz évvel korábban. Becsült adatok szerint minden negyedik válásnál játszik döntő szerepet a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás. Válás miatt 1985-ben a megyében több mint 1200 kiskorú gyermek maradt az egyik szülőnél, ami akkor is sok problémát okoz, ha garázda, negatív viselkedésű egyéntől szabadult meg a család. Bár a válások gyakoriságának növekedése elsősorban a gyermek(ek)et és a gyermekét egyedül nevelőt — többségében az anyát — sújtja, jelentősen növeli a társadalom terheit és gondjait. Évről évre nőtt a különböző okok miatt veszélyeztetettként nyilvántartásba kerülő fiatalkorúak száma. A legsúlyosabb veszélyeztető tényező azonban az egyik vagy mindkét szülő alkoholizmusa, mely közvetlenül és Az alkoholfogyasztás, az alkoholizmus és a bűnözés kapcsolata szoros és sokoldalú, együttes előfordulásuk igen gyakori. A bűntettek mindegyikénél — az embermind a tágabb (munkahelyi, lakóhelyi) környezet feltétlenül támogatja. A hatékonyabb gyógyítás és a beutalhatok számának növelése érdekében — további fejlesztések mellett — az érvényben lévő, az alkoholelvonó kezelésre, gondozás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezések következetesebb betartása szükséges. Az Elnöki, Tanács 1986. évi 3. sz. törvényerejű rendeleté szerint ez év március 1- től 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az a gondozásra kötelezett alkoholista, aki a kötelező gyógykezelés alól kivonja magát. Erre természetszerűleg nagy számban még nem került sor. másodlagosan (rossz anyagi-, lakás és egyéb körülmények miatt) is előidéz veszélyezte- tettségi helyzetet. 1985-ben Szolnok megyében 1458 családban 4321 veszélyeztetett gyermek élt, számuk tíz év alatt 65 százalékkal emelkedett. Ezen belül az alkoholista veszélyeztetettség miatt nyilvántartott kiskorúak száma 1307 fő volt, az összes veszélyeztetett gyermek 3/10-e. Arányuk a vizsgált időszakban lényegesen nem változott. Az alkoholfogyasztás a közlekedés biztonságának veszélyeztetésében is „előkelő” helyet foglal el. A megyében 1985-ben a tíz évvel korábbinál 88 százalékkal több (126) volt az ittas állapotban elkövetett közlekedési baleset. Országosan a stagnáló közlekedési baleseteken belül az ittas állapotban elkövetettek száma 1975 óta csaknem egytizedével csökkent. A közúti ellenőrzések során — mind a járművezetőknél, mind a gyalogosoknál és utasoknál — egyre többször mutattak ki 0,8° ezrelék feletti alkoholos befolyásoltságot. Emiatt 1985-ben a megyében 403 szabálysértési és 439 bűnvádi eljárást kezdeményeztek. (Az előbbi a tíz évvel korábbit 42 százalékkal múlta felül, az utóbbi viszont az akkorinál némileg kevesebb volt). Ittasság miatt 1985-ben 615 gépkocsivezetői engedélyt vontak be, kétszer annyit, mint 1975-ben. ölés és kísérlete kivételével — 1985-ben az alkoholos befolyásoltság aránya jóval magasabb volt, mint 10 évvel korábban. A legtöbb bírósági ítéletet garázdaság és súlyos testi sértés miatt hozták. Az alkoholfogyasztásnak nemcsak a bűnelkövetők, hanem a sértettek is áldozatai, így például a lopások, kifosztások szenvedő alanyai nagyon gyakran ittas személyek. Közismert, hogy a szeszfogyasztásnak gyakran van szerepe az üzemi balesetek bekövetkezésében is. Ez azonban — az eltitkolások miatt — számszerűleg alig mutatható ki. A megyében 1985-ben bekövetkezett 24 halálos üzemi baleset felénél az alkoholvizsgálatot el sem végezték, a többi eset 42 százalékánál (5 főnél) volt az elhaltak szervezetében alkohol. Az ittas állapotban történt balesetek egy része összefügg az ingázó életmóddal, ugyanis sokan az utazás alatt, munkakezdés előtt, Illetve befejezése után rendszeresen isznak. Az alkoholizmus elleni fokozott küzdelem állami feladat. A kialakult helyzeten olyan komplex (szociális, művelődésügyi, ezen belül pedagógiai-pszichológiai szemléletű) program segíthet, amely a megelőzésre és a családvédelemre koncentrál. A küzdelem fö területe A megyében 1983 októberében alakult meg a megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság. Emellett jelenleg 9 városi és 22 községi tanácsnál, 60 vállalatnál, 35 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél, valamint 7 ipari és fogyasztási szövetkezetnél műköT dik ilyen munkahelyi szervezet. A leghatékonyabb módszerekkel az alkoholellenes klubok dolgoznak. Ilyen klub Szolnokon 3, Karcagon, Kunszentmártonban és Jász- ladányban 1—1 működik. Az alkoholizmus elleni küzdelem egyik fő területe a fogyasztáskorlátozó intézkedések köré összpontosul. Az életbe lépő központi intézkedések a szeszesitalok forgalmazásának további korlátozásán túl a kiskereskedelmi dolgozók és a gazdálkodó szervezetek anyagi érdekeltségét is módosítja majd. Emellett szigorúan ellenőrizni és felelősségre kell vonni az illegális szeszfőzést és -árusítást is. Sándorné dr. Fülöp Magdolna Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága osztályvezető-helyettes Veszélyeztető tényező A bűnözés és az alkohol A megyei Gyógyszertári Központ laboratóriuma számos gyógyszerkészítményt állít elő a gyógyszertárak igényel szerint. A jövő évtől tizenegy olyan gyógyszer készítését is folytatják majd, amelyeket eddig gyári termékként hoztak forgalomba.
