Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

xxxviL évf. 303. bz., 1988. dec. 27. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I népgazdaság 1987. évi terve A Minisztertanács áttekin­tette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jó­váhagyta az 1987. évi nép- gazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986- >an az egyes területeken el­ért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi sedvezőtlen gazdaságfejlődé­si folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem va­lósulnak meg. A gazdálko- ló szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfoká­nak javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meg­gyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általá­nossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a haté­konyság javítása, a belső és külső piac igényeihez igazo­dó termelési szerkezet kiala­kítása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedve­zőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hi­ányosságai is nehezítették az előrehaladást. Így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a terve­zettől. Az ipar termelése és kon­vertibilis elszámolású kivite­le a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés haté­konysága csak egyes terüle­teken javul, összességében nem, vagy alig nő. Az építő­ipar teljesítménye kismér­tékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakás­építéseknél. A mezőgazdasá­got ez évben is aszály súj­totta, emiatt a növényter­mesztés (elsősorban a kalá­szos gabonatermelés) lénye­gesen alacsonyább a terve­zettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesít­mények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföl­di felhasználás — főleg a fo­gyasztás, és kisebb mérték­ben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növe­kedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz ma­gasabb. Mivel a belföldi felhaszná­lás a nemzeti jövedelem ter­melését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az ár­alakulásból veszteség szár­mazik, a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST-or- szágokkal folytatott együtt­működés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csök­ken. A konvertibilis elszá­molású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolttal el­lentétben nem mérséklődik, a csereanyagok — főleg a vegyi és agrártermékek ki­viteli árainak csökkenése miatt — nagy mértékben romlanak, mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiá­nya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő ténye­zője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kiseb­bek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számított­nál. A gazdálkodó szerveze­tek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyor­sabb, mint ami teljesítmé­nyeikből következett volna. Az 1986. év végére kiala­kult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII. öt­éves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának no­vember 20-i határozata ér­tékelte a helyzetet, kialaku­lásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának fel­adatait és az 1987. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figye­lembe vételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő cél­jait és előirányzatait. Fő célok és irányítási feladatok 1987. évben a gazdaságirá­nyítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzet­ből és folyamatokból kiin­dulva, a fejlődés külső kö­rülményeiből adódó lehető­ségek és követelmények te­kintetbe vételével — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfo­galmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazda­ságpolitikai irányvonal ed­diginél következetesebb meg­valósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz va­ló igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékony­ság növekedésének meggyor­sítását, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesít­mény növelésére, valamint a források és a belföldi fel- használás egymáshoz viszo­nyított arányának betartásá­ra alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folya­matát. A konvertibilis valu­tákban fennálló adósságállo­mány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelked­het. A lakosság életszínvo­nalát az 1985—86. évi szin­ten kell stabilizálni, bizto­sítva az életkörülmények sze­rény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az el­osztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jöve­delmek alakításában erőtel­jes differenciálást kell ér­vényre juttatni. Ennek meg­felelően : — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivi­telt, a hazai kereslet jobb ki­elégítését szolgáló termelést. míg a gazdaságtalan terme­lés visszaszorítására az eddi­ginél határozottabb lépése­ket kell tenni: — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a ha­tékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglevő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékeny­ségek támogatásának csök­kentésével is elő kell segí­teni; — a termelőberuházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehe­tővé tenni, a központi esz­közökből elsősorban a ki­emelt célokat szolgáló fej­lesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reál­értéke csökken. A gazdaságirányítás gya­korlatában — az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állíta­ni a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alá­támasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és hatá­rozott változások megalapo­zását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsab­ban és rugalmasabban rea­gáljon a külső és belső kö­rülmények változásaira; a gazdasági folyamatok alaku­lására. kezdeményezőbben se­gítse elő a hatékonyság fej­lődését, hárítsa el az azt aka­dályozó tényezőket. Ösztö­nözze a gazdálkodó szerve­zetek önállóságának, piacér­zékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb kibon­takozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók ér­dekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a vég­rehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaság­irányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájuk­ban és a végrehajtás el­lenőrzése során nagy hang­súlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású gazdaságos export növelését szolgáló termelés-szerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-átcsoportosító ha­tásán kívül — főleg az ex­portcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni, Ezzel egy­idejűleg további kezdemé­nyezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyezte­tett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgá­sát. A munkaerő jobb ki­használásának elősegítése, valamint a gazdasági haté­konyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő­áramlást. A banki intéz­ményrendszer átalakítása és az új1 társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasz­nálásával is elő kell mozdí­tani a fejlesztési források­nak a jövedelmező vállala­tokhoz való átáramlását. Ak­(Folytatás a 2. oldalon) pl * ,. f iiimim * ­/ r'£j ,^-jÉ JL- -p. r* RpWK 1 Nagyüzem a Szolnoki In­gatlankezelő Vállalat Széchenyi lakótelepen található fűtőművében. A péntekkel a tél egyik leghidegebb napja kö­szöntött az itt lakókra is, igen lényeges volt tehát, nemcsak e lakótelepen hanem más városrésze­ken is, hogy melegek le­gyenek az otthonok. A tegnapihoz hasonló hi­deg napokon 40—50 ezer köbméter földgáz elége­tése szükséges a megfe­lelő hőmérséklet biztosí­tásához. (Fotó: T. Z.) A karácsony a szeretet, az ajándékozás, a fenyőfa, a pihenés ünnepe. No, meg azért másé is: a családoké, hiszen a várva várt téli szünet, kicsiknek és nagyoknak egyaránt sok-sok együttes örömöt, boldog órát kínál. Ezekhez tartozik a kö­zös szánkózás, korcsolyázás is, amelyek eltérő életkorú mű­velőit Szolnokon, a tiszaligeti csónakázó tó jegén kapta len­csevégre fotóriporterünk. Irak - Irán Heves harcok és ellentmondó jelentések erők. Az iszlám „forradalmi gárdisták’’ négy dandárját és három hadosztályát verték szét, több ezer iráni katonát öltek meg, illetve tettek harc- képtelenné. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség jelentése szerint az irá­ni erők a „Karbala—4” fe­dőnevű offenzíva során elér­ték céljaikat. Irak vesztesé­gei: körülbelül másfélezer halott és több mint 4 ezer sebesült, az irániak rengeteg katonát is foglyul ejtettek. Emellett az iráni erők há­rom szigetet foglaltak el a Satt-el-Arab határfolyón, s a légvédelem lelőtt két iraki harci gépet, Fao félszigeténél a haditengerészet elsüllyesz­tett egy iraki fregattot. Heves harcok folynak az iraki—iráni front déli ré­szén, a Satt-el-Arab folyó körzetében, miután szerdán Irán nagyszabású támadást intézett Bászra iraki város ellen. Az egymásnak ellent­mondó hadijelentések iraki, illetve iráni sikerekről, s nagy veszteségekről számold nak be. Bagdadi bejelentés szerint az iraki csapatok húsz órás harcban felszámolták a Satt- el-Arab nyugati partján el­foglalt iráni hídfőállásokat. A főparancsnokság közlemé­nye szerint a 3. hadsereg egy­ségei páncélos erők támoga­tásával megsemmisítették a folyón átkelt iráni csapato­kat. Fao félszigeténél is győzedelmeskedtek az iraki Közös vállalatok, fővárosi központ Módosul a húsipar szervezeti rendszere Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt az év végével megszűnik; a szakma — a gazdasági és kereskedelmi önállóság jegyében — két közös vállalatot, illetve Hús­ipari Központot hozott lét­re. 1987. január elsejével kez­di meg működését a 24 ön­álló állatforgalmi és húsipa­ri vállalat által létrehozott Terimpex Húsipari Külke­reskedelmi Közös Vállalat. A szervezet a Terimpex Kül­kereskedelmi Vállalat jog­utódjaként tevékenykedik úgy, hogy a törvényességi felügyeletet a Külkereske­delmi Minisztérium látja el, míg szakmai tevékenységére a MÉM felügyel. A közös vállalat munkáját az állat­forgalmi és húsipari vállala­tok igazgatóiból álló igazga­tótanács irányítja. A hús­ipari üzemek exportjogukat a közös vállalat útján gyako­rolják. A másik közös vállalat te­vékenysége főként a főváros ellátásával kapcsolatos. Bu­dapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat néven mű­ködik az új évben — a MÉM felügyelete alatt — ez a gaz­dasági szervezet, amelynek igazgatótanácsa az állami nagyüzemek igazgatóiból áll. A vállalat a kereskedelmi munkát koordinálja és egye­bek között a készletek rak­tározására is vállalkozik a vidéki húsfeldolgozók meg­bízásából. Fővárosi székhellyel tevé­kenykedik januártól a Hús­ipari Központ, ám a tröszt létszámának mindössze egy harmadával. A központ egyebek között a közép- és hosszú távú húsipari fejlesz­tési koncepciók megalapozá­sát segíti. Megújul a Szolnoki Mezőgép terméklistája Piacképes gyártmányok külföldre első tapasztalatok kedvező­ek, hiszen a bel- és külföl­di partnerek egyaránt meg­elégedéssel nyilatkoztak a Mezőgép új gyártmányáról, s kilátásba helyezték, hogy 1987-ben újabb százötvenet rendelnek belőle. Másik új termékük gyártá­sának előkészítése most fo­lyik — ez egy energiataka­rékos szemestermény szárító berendezés, és elsősorban a takarmánykukorica nedves­ségtartalmának csökkentésé­re, valamint a gabonafélék, olajos magvak és egyéb sze­mes termények szárítására is alkalmas. A Szolnoki Mezőgépnél az idén két új gép gyártásába, illetve ennek előkészítésébe fogtak bele. Hiszen ebben az évben már nyolcvanat készítettek abból az öt tonna teherbírá­sú csigás keverőtartállyal és kaparóléces kihordó szerke­zettel ellátott Unimix 10 névre hallgató takarmány­keverő és kiosztó kocsiból, amely különféle szecskázott tömeg- és erőtakarmányok keverésére, valamint azok jászolba vagy padozatra tör­ténő kiosztására alkalmas. A berendezés két kivitelben, elsősorban holland és hazai megrendelésre készült. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom