Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1986. DECEMBER 27. A népgazdaság 1987. évi terve Javuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön a beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszetrű technikai bázison nyugvó telex- és adatátviteli hálózatot. A televízió műsorszóró hálózatban >újabb települések vételi lehetőségét javító, kis teljesítményű átjátszóadók telepítésére kerül sor. A Marcaliban üzembe lépő középhullámú rádióadó itthon, a székesfehérvári rövidhullámú adóállomás befejezése a határokon túl javítja a vételi lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a közművek összehangolt fejlesztésével folytatni kell a vízminőség javítását. Tovább szükséges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát, ezen belül Beruházások A beruházások volumene csak kis mértékben haladhatja meg az 1986 évit. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásakor a közvetlen termelő, főként pedig az exportképes feldolgozóipari tevékenységek fejlesztését kell előtérbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az évre számítottnál több beruházás valósulhat meg. A legfontosabb gazdaság- fejlesztési programok és akciók kibontakoztatása érdekében nő a vállalati beruházásokhoz igénybe vehető kedvezmények köre. Az állami kedvezmények, támogatások odaítélésekor és a bankok által kibocsátott hitelek révén is a konvertibilis export hatékony növelését eredményező termelésszerkezeti változásokat, a technológiiai korszerűsítést, a ráfordításokat mérséklő és más, kiemelt programok eredményes megvalósítását kell előnyben részesíteni. Foglalkoztatás, a lakosság jövedelmi és fogyasztása, életkörülményei elsődlegesen a különösen vi szélyeztetett dél-alföldi té ségek ellátását kell javítar A műszaki feltételek korszi rűsítésével, a lakossági, ipi ri, mezőgazdasági vízszolgá tató rendszerek összehango működtetésével törekedi kell a meglevő vízműkapac tások hatékonyabb kihaszn; lására, a vízkészletek tak; rékos hasznosítására. Az ivi vízszolgáltatás összehangol bővítésével további mintef 100 ezer lakos egészség« ivóvízzel való ellátása bizt< sítható. A szennyvízkeze] létesítmények bővítésével e sősorban azokon a terület« ken kell javulást elérni, ah kiemelt feladat a vízminősé védelme. A csatornahálóz: bővítése közel 140 ezer 1: kost érint. Oj központi nagyberuhé zás nem kezdődik. A foly: matban levők általában műszakilag indokolt üterr ben folytatódnak. Befejez« dik a Ferihegyi repülőié rekonstrukciója, megkezdi i áramszolgáltatást a Pák Atomerőmű IV. blokkja, i A termeléshez szorosa kapcsolódó Infrastruktur kiemelt területein, mindenei előtt a távközlésben és avís gazdálkodásban jelentőse nőnek a célcsoportos bért házások előirányzatai. . nem termelő beruházása összességében csökkenő volt ménén belül elsőbbsége kapnak a tudományos kuta tás, a lakásépítés és a ke zépfokú oktatás feltételei javító fejlesztések. Minden szinten arra ke! törekedni, hogy fokozódjék fejlesztési döntések gazdasá gosság szerinti szelekciója .javuljon, a megvalósítás ha tékonysága. (Folytatás az 1. oldalról) i tívabban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségével; c) az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a felszámolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; d) a nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakart-- tásokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; e) biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1986. évit. hogy közben korszerűsödik és gazdaságosabbá válik a szénbányászat termelési szerkezete, nő az alacsonyabb költségű, és 'csökken a gazdaságtalan termelés. A külfej- téses széntermelés emelkedik. A gazdaságtalan bányákból felszabaduló létszám hatékonyobb foglalkoztatásával racionálisabb- bá válik a létszámgazdálkodás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban. A villamosenergia iránti szükséglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termék- szerkezetének korszerűsítése folytatódik, egyes gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállítanak. A nyers- vas-gyártás az ez évi szinten marad, a nyersacél-gyártás és a hengereltáru-termelés csökken, a koksztermelés nő. Csökken a fajlagos energiafelhasználás, a nyersvas- gyártás önköltsége; hatékonyabbá válik a munkaerőfelhasználás; csökken a vaskohászati vállalatok állami támogatása. Az alumínium- és a színesfém-kohá- . szat termelése az ez évihez hasonló lesz. Az építőanyagipar terelése a belföldi kereslettel összefüggésben kismértékben emelkedik. A főbb építési anyagokból a kínálat tovább javul. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termékek konvertibilis elszámolású, gazdaságos kivitelét is. Ennek érdekében törekedni kell az együttműködés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A gépiparnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkatrészek és részegységek iránti hazai igények kielégítésében is, javítani kell a kooperációs kapcsolatokat. A vegyipar termelése, kivitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő.*'A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris polietiléngyártó üzeme 1987- ben már teljes kapacitással dolgozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökkenése mellett a konvertibilis export növelésétől függően alakulhat. Az anyagigényes és egyszerű termékek fejlődő országokból történő behozatalával törekedni kell olyan kapacitások felszabadítására, amelyeken jó minőségű, gazdaságos, minden piacon jól értékesíthető termékek állíthatók elő. Szorgalmazni kell a bérmunkát, közös vállalatok létrehozását is. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásaival. Különös figyelmet kell fordítani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépítése mellett az ez évinél többet kell felújítania, és az ideihez hasonló mennyiségűt korszerűsítenie. A fővárosi lakásépítés megemelt összegű támogatásban részesül. A szerkezetátalakító, illetve a hatékonyságot javító programnak megfelelően tovább kell folytatni az építőipar egészének — ezen belül is elsősorban a magasépítőiparnak — a korszerűsítését, a ráfordítások mérséklését, a veszteségforrások feltárását és megszüntetését. Ennek érdekében a munkaerő hatékony foglalkoztatása mellett törekedni kell a ki nem használt eszközök hasznosítására. Folytatódjék az építőipar szervezeti rendszerének korszerűsítése, szélesedjék a vállalatok közötti verseny. Javítani kell a minőséget, gyorsabb ütemben, szervezettebb keretek között kell kielégíteni a fizetőképes építési igényeket. Javítani kell a külföldön végzett munkák hatékonyságát. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javításával a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével, a kereslethez jobban alkalmazkodó termékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az állattenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően nagyobb gabonatermelés elérésére kell törekedni. A szőlő és a gyümölcsültetvények telepítése összetételében feleljen meg a hosszabb távon jelentkező keresletnek. Fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a termelés bővülésével egyidejűleg javuljon a termékek minősége. A takarmánygazdálkodás váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell elérni a melléktermékek, a hulladékok hasznosításában. A szarvasmarhaállomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tejtermelés fokozása szükséges. A sertésállomány számottevő emelkedése párosuljon a tenyészál- lomány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóbaromfi-termelés dinamikusan növekedhet. A juhászaiban a termelés az ez évi szinten marad. Az élelmiszeriparban fokozni szükséges a nyersanyagok megfelelő feldolgozását, gyorsítani a korszerű technológiák elterjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek minőségének javításával, a ráfordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez jobban igazodó feldolgozó tevékenységgel, a csomagolás korszerűsítésével, az értékesítési munka színvonalának emelésével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra területén alapvetően a meglévő kapacitások ésszerűbb hasznosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval égybekötött fejlesztésére, a szállításigényesség csökkentésére, a természeti környezet, ezen belül a vizek minőségének védelmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi kihasználását. Az anyagi lehetőségek célszerű felhasználásával törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapotának megőrzésére. Folytatódik a vasút villamosítása. Megkezdődik a Budapestet elkerülő M0 autópálya építése. A Ferihegyi repülőtéren a le- és felszálló- pálya rekonstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakossági és más források fokozott bevonásával meg kell gyorsítani a távbeszélőhálózat rekonstrukcióját és fejlesztését. Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985—86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munkaerőgazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályozási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követelményekkel összhangban álló munkaerőátcsoportosításban. Indokolt esetben az irányító szerveknek kell kezdeményezniük a munkaerő-átcsoportosítást és segíteni az elhelyezkedés zavartalan lebonyolítását. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fejlődő területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre lesz lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem, vagy alig növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett bértömeg szinten tartására, illetve mérséklésére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni keresetek alaíktul,ása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és minőségét. Az átlagkeresetek a szocialista szektorban 5— 5,5 százalékkal növekedhetnek. A költségvetési intézményeknél az éves béremelés forrását egyes területeken részben, máshol teljes egészében saját eszközökből kell előteremteni. A kisvállalkozásokon keresztül kiáramló jövedelmek növekedése is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyát, a lakosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre, a rubel elszámolású behozatal növelésére kell alapozni. Fokozott követelményeket kell támasztani a termékek minősége, a kereskedelmi kiszolgálás színvonala iránt. A logyasztói árszinvona növekedése nem haladhatj; meg a 7 százalékot. A ható sági árpolitika az árintézke déseknél vegye figyelembe külkereskedelmi egyensfúl; javításához és a költségvetés támogatások mérsékléséhe: fűződő érdekeket. Szigort árellenőrzési gyakorlato kell folytatni. A pénzbei társadalmi jövedelmek közű a 70 éven felülieknél, vala mint az első és második rok kantsági csoportba tartozók nál a nyugdíjs— az égtétek évi áremelkedés ellensúlyo zására — 1987. január 1-tő 7 százalékkal legkevesebl 180 forinttal nő, a gyermekgondozási díj összeghatára; emelkednek. Egyes alapveti termékek hatósági áremelé sét meghatározott összeg ellensúlyozza a 70 éven alulial nyugdíjánál, továbbá a csa ládi pótléknál, az egygyer mekesek jövedelempótlékánál a gyermekgondozás segélynél és a felsőoktatás intézmények hallgatóinál ösztöndíjánál, bővülnek : szociális segélyezést szolgál« tanácsi keretek. A lakásellátottság javításál az állami és személyi tulajdonú lakások építése melleti a tanácsi lakásgazdálkodás további korszerűsítése is szolgálja. Ennek során a térítési díjak növelésével, ú; konstrukció kidolgozásával a szabályozás egyszerűsítésével törekedni kell az újraelosztható bérlakások számá nak növelésére, a támogatások differenciált felhasználásával pedig a kiemelt rétegek lakáshoz juttatás programjának ütemszerí folytatására. Az állami és lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 60—61 ezer lakás építése v'árható. A személyi tulajdonú lakásépítés segítésére bővülnek a helyi tanácsi támogatási eszközök. Jelentő(Folytatás a 3. oldalon) Rz 1987. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés és szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakosság fogyasztása 1986 — (egyenlő) 100 legalább 103 90—100 102,-102,5 kb. 101 104,5—105,5 99,5—100 A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216— 219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon ^ a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök R termelő ágazatok fejlődése Az iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelő tevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést mégin- kább a nemzetközi verseny- képesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehajtott és az 1987. elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987- ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és vákumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédőszerek és intermedierek, az értékesebb műanyagfeldolgozó- és gumiipari termékek, valamint a feldolgozott ruházati és bútoripari termékek — termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet minél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcso-' latokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelő tevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezet- átalakítási programokat következetesen meg kell valósítani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell .tenni a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérséklődik. A széntermelés az 1986. évi szántén marad, úgy, A TRY' tiszabői géptelepén befejezéshez közeledik a tél gépjavítás. Az úszóművek, az öntöző gépek, az AC és sta- bil telepek javítása volt a feladata a telepnek. Képünkön: Csepel motort cserélnek IFA-motorra (Fotó: — nzs —)