Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-03 / 284. szám

1986. DECEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén 11 Tiszamenti Vegyiművek tervteljesítése Visszaemlékezések három évtizedre Fegyver és egyenruha is kellett A múlt szerdai lapszámunkban közöltünk két vissza­emlékezést a karhatalom ellenforradalom utáni újjászer­vezéséről. Ugyanerről beszélgettünk Borsányi Jánossal, aki abban az időben az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottságának volt a munkatársa, és Szekeres Lászlóval, aki a szóbanforgó időszakban a szolnoki tiszti munkás­század parancsnoka volt. Se pénz, se posztó A VI. ötéves terv időszaká­ban megkezdett intenzív és a korábbinál racionálisabb gazdálkodást folytat a VII. ötéves -tervben a Vegyimű­vek — szögezte le a megyei párt-végrehajtóbizottság teg­napi ülésére készített beszá­moló, amely a nagyvállalat 1986. évi termelési és értéke­sítési tevékenységét és a kö­zéptávú terv feladatait ösz- «Ségezte. Az idei évre alap­vető célként tűzték ki, a bel­földi piac bővülésére számít­va, termelő kapacitásaik ki­használásának fokozását, a vállalat jövedelmezőségi színvonalának tartását, a tő­kés export csökkenésének fékezését, a dolgozók kere­seti színvonalának emelését. A mintegy 1800 dolgozót foglalkoztató Vegyiművek a megfogalmazott vállalati cél­kitűzéseket, különböző ne­hézségek leküzdése árán, döntően teljesítette. A válla­lati teljes termelési érték 9 százalékkal nő az idén az 1985. évihez képest. Kedvezően hatott a válla­lat tevékenységére, hogy megnövekedett a kereslet a tavaly bevezetett új termék, a szuszpenziós műtrágya iránt, ennek kielégítése érde­kében megoldották a folya­matos termelését. A foszfor­műtrágyák értékesítésében jelentkező problémák átme­netileg zavart okoztak a ter­melésben, de éppen a válla­lat kezdeményezésére sike­rült ezt megszüntetni, az il­letékes szervek népgazdasá­gi szinten megváltoztatták a műtrágya termelésének, ér­tékesítésének és felhasználá­sának érdekeltségi rendsze­rét. Az anyagellátás sem volt folyamatos, alap- és csoma­golóanyag hiány, esetenként a szállítás ütemtelensége ne­hezítette meg a termelést és Tegnap megállapodást ír­tak alá a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Magyar Kereskedelmi Kamara kép­viselői a tudományos kuta­tással foglalkozók és a gaz­dálkodó szervezetek között' együttműködés erősítésére, a termelő ágazatok és a kuta­tó intézetek közötti kapcso­latok elmélyítésére. A két szervezet a megállapodás alapján elősegíti a tudomá­nyos kutatási eredmények gazdálkodást. Mosószerből az 5 százalékos tervteljesítés el­lenére sem tudják teljesen kielégíteni a hazai igénye­ket. A tervezett tőkés expor­tot nem tudják teljes egé­szeben megvalósítani. Jelen­leg előkészületben van egy export árualap bővítő pályá­zatuk, mely a tőkés piacon gazdaságosan értékesíthető kriolit termékeket gyártó üzem kapacitását megkétsze­rezné. A nyereségszint a szigorú költséggazdálkodás következ­ményeként meghaladja az év elején tervezettet, a vál­lalat jövedelmezősége 13.6 százalék. A vállalat vezeté­se év elején ,i .ervcélok, a magas követelmények eléré­sére ösztönözve dolgozóit. 10 százalékos bérfejlesztést haj­tott végre. A nyereségszint kedvező alakulása következ­tében a bér- és keresetki­áramlás fedezettsége bizto­sított. Ezzel kapcsolatban az ülésen megfogalmazódott, hogy a népgazdaság érdeke szerinti gyakorlatot helyes követni; a teljesítmény meg­létét kövesse a bérfejlesztés és ne fordítva. A végrehajtó bizottság el­ismeréssel nyugtázta a Ve­gyiművek kollektívájának munkáját, törekvéseit, hang­súlyozva, hogy a VII. öt­éves terv végrehajtása során a maximumot nyújtsa, azok­nak a nehézségeknek a le­küzdéséhez, amelyekkel nép­gazdaságunk küzd. Mozgósít­sa a vezetés a vállalat szel­lemi erőit a jövőbeni fejlesz­tések érdekében, legyen to­vábbra is jellemző a prog­resszív gondolkodás és a vállalkozói kedv. Lépjenek bátrabban előre a közgaz­dasági és a külkereskedelmi munka területein is. gyorsabb hasznosítását a ter­melésben, s hozzájárul ah­hoz is, hogy a gazdálkodó szervezetek nagyobb mérték­ben kapcsolódjanak be a ku­tatási témák meghatározá­sába. A megállapodást Berend T. Iván, az Akadémia elnöke, Beck Tamás, a Kamara el­nöke, valamint Láng István és Lőrincze Péter főtitkárok írták alá a Kamara székhá­zában. Ui tanácsadó szervezetek az iparirányításban A szelektív iparpolitika megvalósítását segítő Ipar- politikai Tanács több szak­mai elemző, javaslattevő és döntéselőkészítő fórumot ho­zott létre. Az elmúlt hóna­pokban hat ilyen testület kezdte meg munkáját. Ezek­ben a tanácsokban, illetve bizottságokban részt vesz­nek az érintett iparvállala­tok, tervező-, kutató- és fej­lesztő intézetek és külön­böző főhatóságok szakembe­rei. Ertsltlk a töltéseket Folyószabályozás a Tiszán A Tisza magyarországi al­só szakaszán és a Maroson a hónapok óta tartó száraz­ság miatt igen alacsony a vízállás. Ilyenkor jól kiraj­zolódik a folyómeder, s ez kitűnő lehetőséget nyújt a folyószabályozási, töltéserő­sítési munkákra. Az Alsó-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság területén a munkaerő és a technikai eszközök kon­centrálásával így idejében si­került pótolni azt az elmara­dást, amelyet az év eleji je­ges tél, majd a tavaszi ár­hullámok okoztak. A Tiszán több helyen ezer­kétezer négyzetméternyi „ví­zi pokrócokat” készítettek rőzsefonattal merevített mű­anyag-szövetből. Ezekre 18 000' köbméter terméskö­vet szórtak, s így süllyesztet­ték a takarókat a megron­gált parti mederbe, hogy megvédjék a víz további romboló hatásától. Az Algyő feletti í Tisza-szakaszon a víz áramlását kedvezően befo­lyásoló, úgynevezett vezető­művet építettek, amely arra kényszeríti a folyót, hogy a kijelölt szakaszra rakja le iszapos hordalékát, és töltse fel az előző években meg­rongált, kivájt partot. A Maros. torkolati szaka­szánál az ősszel 5 kilomé­ter hosszúságban töltésma- gasítási és erősítési munká­kat végeztek, mégpedig úgy hogy a Maros gátjába beé­pített hatalmas mennyiségű földet a folyóból termelték ki. Borsányi Jánostól azt kér­deztük: — Közismert, hogy nem­csak az ellenforradalom okozta eszmei-politikai zűr­zavar miatt volt nehéz a karhatalom megszervezése, hanem azért is, mert szó szerint „se pénz, se posztó" alapon kellett nekilátni en­nek a munkának. Mit lehe­tett tenni ebben a helyzet­ben? , — A rend helyreállítására törekvő emberekben nem volt hiány. Emlékszem, Sza­bó Jani bácsi a Jászságból azzal állított be, hogy tagja akar lenni az új karhatalom­nak. Mondtam neki: Szabó elvtárs, hely van, de pénz nincs. Az öreg azt mondta: annyi baj legyen, és maradt. Sokan mások is így voltak. Igen ám, de fegyver is kel­lett, meg egyenruha is. Fel­hívtam Gonda István őrna­gyot, aki akkor a Killián fő­iskola parancsnokának anya­gi helyettese volt. Tőle kap­Arra is kíváncsiak vol­tunk, hogy egy karhatalmi alakulat életében hogyan tükröződött mindez? Ezért kértük Szekeres Lászlót ar­ra, hogy beszéljen az egyko­ri szolnoki tiszti munkásszá­zad megalakulásáról és tevé­kenységéről. — A szolnoki karhatalom újjászervezése voltaképpen nem volt más, mint az 1956. október 23-án megalakított pártőrség szerepének betöl­tése — hangzott a válasz. — Október 23-án ugyanis — látva a felforgató elemek te­vékenységének erősödését — pártmunkásokból, gazdasági emberekből megszerveztük Szolnokon a pártőrséget, létszáma hetvenkettő volt. Célul a közrend és közbiz­tonság fenntartását tűztük ki, a rendőrséggel együtt. Igyekeztünk elkerülni a szélsőségeket. Fegyvereket az MHSZ-től szereztünk. A szolgálat ellátásakor egy rendőr mellett a pártőrség két tagja járőrözött — még­pedig nemcsak a főútvonala­kon, hanem a perifériákon is. Bizton állítom: a szovjet csapatok jelenléte mellett nekik is köszönhető, hogy az ellenforradalom vészterhes tunk egyenruhát, pénzt és bizonyos mennyiségű fegy­vert. A hetek múlásával Szolnokon három „R-csopor- tot” alakítottunk. Parancs­nokaik megérdemlik, hogy megemlítsük a nevüket: a katonákból álló csoport pa- rencsnoka Vass Lajos (most ezredes, az MHSZ megyei vezetőségének titkára); a megyei hatáskörű csoport parancsnoka Váczi Sándor volt (aki a megyei pártbi­zottság titkáraként ment nyugdíjba); a szolnoki cso­port élén pedig Szekeres László állt (aki hoszsú éve­ken át különböző tisztsége­ket töltött be a megyei párt­apparátusban). A járások­ban, városokban is szervez­tek karhatalmi erőket. A karhatalmi alakulatok tagjai derekasan helyt áll­tak. Nemcsak a közrend és közbiztonság megteremtése köszönhető nekik, hanem a közellátás megszervezésé­ben való közreműködésük is elismerést érdemel. napjaiban Szolnokon nem volt vérontás. Így volt ez még akkor is, ha a végén a pártőrséget feloszlatták. — A Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány meg­alakulása után megsokszo­rozódott a rend fenntartásá­ra hivatott erő. A városi pártbizottságnál (akkori el­nevezéssel ideiglenes intéző bizottságnál) egymás után jelentkeztek szolgálatra a párt kipróbált harcosai. Elő­ször fegyver nélkül álltak őrséget a pártház kapujá­ban, majd pisztolyt, gép­pisztolyt kaptak. Abban az időben a hivatásos fegyve­res állomány intézkedései rendkívül lassúak voltak, a politikai helyzet és a terme­lés beindítása ugyanakkor ezernyi buktatót jelentett számukra. Ezért vált szüksé­gessé a munkás önvédelmi alakulatok létrehozása mind­addig, míg a fegyveres ala­kulatok öntisztulása végbe nem ment. Ezért alakítot­tuk meg a tiszti munkás szá­zadot / — Miért nevezték így az alakulatot? — Nem rangkórságból. Egyszerűen azért hívtuk így, mert a repülőtérről tiszti egyenruhákat küldtek a munkásoknak. A rangnak te­hát nem volt jelentősége. — Hol szállásolták el a századot? — Szolnokon, a Koltói Üti Általános Iskolában volt egy légópince. Az szolgált először szállásul. — Milyen erőt jelentett ez a tiszti munkás század, és milyen feladatokat hajtott végre? — Százhuszonnégy tagja volt. Ez már elég erőt jelen­tett a város kivezető -útjai­nak „szűréséhez”, a fonto­sabb objektumok védelmé­hez és karhatalmi feladatok ellátásához. A századon be­lül operatív, karhatalmi és őrszolgálati csoportot szer­veztünk. Sok fegyvert és sok kocsit szereztünk a Pestről kiszorult ellenforradalmá­roktól. — Kik álltak a század élén? — Választás útján én let­tem a tiszti munkás század első parancsnoka. Helyette­sem Szabó Béla, a politikai helyettes pedig Fekete Fe­renc lett. — Hogyan fizették az egy­ség tagjait? — Azt hiszem, erről elég annyit mondani, hogy csak ’56 karácsonyán kaptak elő­ször fizetést, amikor már ka­tonaként kezelték őket. So­kuk október 1. óta nem ka­pott fizetést, pedig néme­lyiknek négy-öt gyermeke volt. A közellátás segítői — A pénz abban az idő­ben nem volt minden... — Való igaz, hogy nem­csak a közrend helyreállítá­sa volt a dolgunk, hanem a közellátás biztosítása is. A század állományához több olyan ember tartozott, akik rendelkeztek önvédelmi fegyverrel, de nem karhatal­mi, hanem közellátási fel­adatokkal foglalkoztak, mi­vel korábban is az volt a munkaterületük, ök termé­szetesen civil ruhában jár­tak. így aztán a fegyveres szolgálat mellett a tüzelőel­látástól kezdve az élelmi­szerellátásig sok mindennel foglalkozott századunk. — Ezek szerint nemcsak fegyveres, hanem jelentős politikai erő is volt a szol­noki tiszti munkásszázad... — Tényleg az volt, mert az alakulat tagjainak többsége a politikában jártas, gazdag élettapasztalatokkal rendel­kező ember volt. Fiatal tár­saik sokat tanultak tőlük, mert tiszta fejű, tiszta kezű emberek voltak. S. B. Az Akadémia és Kamara együttműködése A pártőrség utódjaként A Ferihegyi gyorsforgalmi úton átadták a forgalomnak két ivhldat, valamint a Csévéző utcai felüljárót. Az útszakaszon már megindult a forgalom. (Telefotó — KS) Cukorgyári gyoromórlog Az aszály következményei az üzemben is érzékelhetők Manapság, ha egy beszél­getésben a mezőgazdaság kerül szóba, egy-két mondat után biztos, hogy az aszályra terelődik a szó. Nem vélet­lenül, hiszen mint a meteo­rológiai adatokból is kide­rül, 51 évvel ezelőtt fordult elő legutóbb, hogy ilyen ke­vés eső esett. A minap az egyik szakember panaszko­dott, hogy három hónapja nem látott szemernyi csapa­dékot sem,, legfeljebb csak filmen. — Megállapíthatjuk — összegezte mondandóját —, hogy a mezőgazdaságban sajnos, félsivatagi állapotok uralkodnak. Ám az aszály nemcsak a ter­melőszövetkezeteket, álla­mi gazdaságokat, hanem azokat az üzemeket, gyára­kat is sújtja, amelyek az on­nan származó termékeket dolgozzák fel. Közéjük tar­tozik az ország második leg­nagyobb cukorgyára — a szolnoki — is, ahová öt me­gye 40 gazdaságából érkezik folyamatosan a termés. Tel­jes gőzzel, éjjel nappal fo­lyik ott a munka, naponta 474 vagon cukorrépából ké­szítenek kristálycukrot. Hét­főn a helyszínen járva Hoff­man József, a termelési osz­tály vezetője elmondta, hogy szeptember 18-án reggel hat órakor indultak a gépek — tehát akkor vette kezdetét a kampány — s előzetesen 48 ezer vagon répa feldolgozá­sát tervezték, de a már em­lített aszály miatt — mivel kevesebb a termés, s nagy a szedési veszteség — csupán 46 ezer vagon répa feldol­gozása várható. Tegnapig 35 ezer 82 vagon répát dolgoz­tak fel, amelyből 4 ezer 106 vagon cukrot nyertek. A 97 naposra tervezett kampány­ból máig már 75 nap eltelt, s ha semmi sem akadályoz­za a munkát, akkor a szá­mítások szerint 22 nap múl­va, vagyis december 24-én reggelre elfogy a répa, s a tervezett 5 ezer 600 vagon cukorral szemben összesen 5 ezer 500 — 5 ezer 550 va­gon cukorra számítanak a szolnoki gyárban. — n, t. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom