Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

6 Nemzetközi körkép 1986. DEGEMBER 13. Olaazo rszágban A visszajáró szellem Politikai vihart kavart a Moro-fUm Kellemetlen emlékekre fi­gyelmeztetve, komoran te­kint le honfitársaira film­plakátokról, újságlapokról a „Vörös Brigádok”. fogságá­ban lévő Aldo Moro képe, mintegy visszajáró szellem­ként kényszerítve honfitár­sait, hogy ismét gondolják át, mi is történt a nyolc év­vel ezelőtti politikai gyilkos­ság hátterében. A visszajáró szellem a Ferrara filmje a háború utáni olasz történelem leg­dicstelenebb epizódjáról szól. Aldo Moro 55 napos fogsá­gának és meggyilkolásának történetéről. A film felidézi 1978. már­cius 16-án azt a pillanatot, amikor az Olasz Keresztény- demokrata Párt legmarkán­sabb politikusa, korábban az ország többszörös miniszter- elnöke elindul, hogy a par­lament és Giulio Andreotti miniszterelnök elé tárja „művét” a sokat vitatott tör­ténelmi kompromisszumot. Ennek köszönhetően Olasz­ország történelme során az Olasz Kommunista Párt elő­ször kapott volna helyet a parlamenti többségben, s a hatalom részeseként minden bizonnyal hatékonyabban működhetett volna közre a belpolitikai problémák meg­oldásában. Moro azonban nem érke­zett meg a parlamentbe, mert egy jól szervezett ak­cióban a „Vörös Brigádok” tagjai testőreit meggyilkol­ták, őt magát pedig túszul ejtették. Ezzel vette kezde­tét az a majd kéthónapos Több politikus, a Vatikán egyes képviselői, s néhány, kormánytag elképzelhetőnek vélte, hogy közvetett for­mában tárgyaljanak Moro kiszabadításáról. A Keresz­ténydemokrata Párt — a film szerint a kommunisták hallgatólagos támogatásával — mereven elzárkózott at­tól, hogy „lepaktáljon’’ a fegyveres támadókkal. Megjelenik a filmben az olasz titkosszolgálat is, mely ellenezte a kommunisták parlamenti részvételét, s a Emberi gondatlanság okozta a szennyeződést Egy verőfényes novembe­ri vasárnap délben sötét olajfolt éktelenítette el Ostrava központjában a Lucina és az Ostravice fo­lyócska vizét, ahol egymás­ba ömlenek. Csak napok­kal később derült ki, hogy az arra sétálók az utóbbi évek legsúlyosabb környe­zetszennyezésére figyel­hettek fel. Sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy a csatornahálózatból jutott pakura a Lucina vizébe, annan az Ostravicébe, majd pedig az Oderába és a szennyeződés hamarosan át­lépett a csehszlovák hatá­ron Lengyelországba. Már négy napja dolgoztak meg­feszített erővel a kár elhá­rításán, mire a felfelé ha­ladó bányamentők megálla­pították, hogy a szennyezés forrása az ostravai cement- és mészmű. A környezeti szerencsét­lenség kivizsgálására ala­kult bizottság első jelentése szerint mintegy húsz tonna pakura került az Odera mellékfolyóiba. December­ben a cseh vízügyi felügye­lőség vezetője már nyolcvan tonnát ismert el azzal, hogy hozzáfűzte: az adat a vét­kes gyár vezetőjének vitat­ható számításra támaszko­dó jelentéséből származik, s valójában 20—30 százalék­kal több is lehet A lengyel részről említett ennél jóval nagyobb számot azzal ma­Giuséppe Ferrara rendezésé­ben, Gian Maria Volonté fő­szereplésével készült „A Mo- ro-ügy... című filmet ajánl­ja a nagyközönségnek. Aján­lásra persze nincs sok szük­ség, hiszen a film már a zártkörű bemutatókon olyan politikai vihart kavart or­szágszerte, hogy nyúlván va­ló: a politikus elrablása és meggyilkolása ejtette sebek még nem hegedtek be. politikai rémálom, amelynek szereplői ma hevesen tilta­koznak a múlt felidézése el­len. A leghangosabb a Keresz­ténydemokrata Párt, hiszen a filmből — egyéb, a pártra nézve kedvezőtlen mozzana­tokon kívül — az derül ki, hogy vajmi keveset tett egyuk vezetője megmentésé­ért. Andreotti, aki jelenleg külügyminiszter, úgy véli: a film alkotóit egy cseppet sem izgatja, hogy az ügyet az igazságszolgáltatás lezár­ta, a bűnösöket megbüntet­ték és ezért értelmetlen hánytorgatni a múltat. Az Olasz Kommunista Párt, lapjában, a L’Unátában, azt veti a film készítői szemére, hogy sematikusan vázolták fel ezt az ellentmondások­ban bővelkedő történetet. „A rosszak ragaszkodnak erede­ti álláspontjukhoz, visszauta­sítják a terroristákkal való tárgyalásokat és így ciniku­san a halálba küldik Morot, míg a jók pedig mindenáron készék életének megmenté­sére” — írja a kritikus hang­vételű cikk. közös cél érdekében egy hú­ron pendült a hírhedt P—2 elnevezésű árnyékhatalmi összeesküvő csoporttal. A film az amerikai Robert Katz író „A gyűlölet napja” című könyvének alapján ké­szült és követi azt az állás­pontot, hogy Aldo Moro éle­te megmenthető lett volna. A film szerint Moro halála egyes csoportoknak az érde­keit szolgálta, más csoportok viszont erőtlenek és tehetet­lenek voltak a megmentésé­hez. Folt az gyarázta, hogy abba nem­csak pakurát, hanem a ki­emeléskor rárakódott egyéb hordalékot, falevelet és más hozzá keveredett anyagot is beleszámíthatták. Mindeddig tisztázatlan, hogy mikor kezdődött a nagy kéntartalmú olajszár­mazék szivárgása. Lehetsé­ges, ugyanis, hogy már három-négy napja gyűlt a másfél kilométeres csator­narendszerben mire a nyílt vízen észrevették. A vízügyi felügyelőség ve­zetője szerint kizárólag em­beri mulasztás okozhatta a súlyos vízszennyezést. Kö­zölte, hogy a vétkes válla­latot az eddigi legsúlyosabb, fél millió koronás környe­zetszennyezési bírsággal sújtják, és az emberi mu­lasztás elkövetőjének pon­tos kiderítése után az egyé­ni felelősségrevonás sem marad el. „December 1-én véget ér­tek a közvetlen védelmi munkák, már csak kevés visszamaradt pakurát kell kiszedni az Oderából” — mondta a PAP lengyel hír- ügynökségnek Stefan Jar- zebski, lengyel környezetvé­delmi miniszter. Elmondta, hogy az illetékes lengyel hatóságok folytatják a ká­rok felmérését. Bejelentet­te: „Lengyelország javasol­ta Csehszlovákiának, hogy a határvizek ügyében ille­tékes kormánybiztosok még e hónap első felében tart­sanak soron kívüli tény­megállapító ülést. Kidolgoz­nák az együttműködés meg­felelő formáit is, hasonló esetekre.” A diplomatikus A Gian Maria Volonté ala­kította Moro reménytelenül magányos és elhagyatott. El­keseredetten értesül a sajtó­ból: a külvilág egyszerűen figyelmen kívül hagyta ké­rését, hogy élete megmentése érdekében tárgyaljanak fog­vatartóival. A film Moro családját úgy ábrázolja, hogy ők a tragi­kus napokban gyakorlatilag az olasz hatóságok foglyai voltak. A kereszténydemok­raták pedig elfeledkeztek ró­luk, hiszen ők már Moro ha­lálának bejelentése és a go­lyókkal lyuggatott holttest felfedezése előtt készpénznek vették ai politik.us halálát. Maria Fida Moro, Aldo Moro lánya a milánói II Gi- ornoban úgy nyilatkozott, hogy meg sem nézi a filmet, hiszen készítői nem ismerték alaposan az apját, így ho­gyan készíthettek volna hi­teles filmet róla. Moro fele­sége viszont elzárkózott at­tól, hogy nyilvánosságra hoz­zák a politikus visszaemléke­zéseit. A cenzúra keze... A film alkotói a történelmi hitelesség védelmében közöl­ték, hogy kizárólag a parla­menti beszédeket, vizsgálati anyagokat és a számtalan, Mororól szóló könyvet hasz­nálták fel forrásul. Az érzelmi és politikai vi­harra jellemző, hogy az or­szág legnézettebb televíziós hálózata, a RAI sorozatot in­dított a film védelmében. A második adást azonban már nem vetítették — a RAI ma­gyarázata szerint nem volt elgendő idő a további bizo­nyításhoz szükséges szemta­núk felsorakoztatására. Olaszországban sokan a cenzúra kezét látják a tör­téntekben, s a bírálat éle is­mét a Kereszténydemokrata Párt ellen irányul. A keresz­ténydemokraták ugyanis ta­vasszal átveszik a kormány­zást Bettino Craxi szocialis­ta kormányától, s nem tart­ják kívánatosnak, hogy to­vábbi tényhalmaz. kerüljön nyilvánosságra a Moro-ügy- ről. Éppen elég gondot okoz, hogy a film szerint a tragé­dia elkerülhető lett volna. Kaszab Zsuzsa Oderán megfogalmazás mögött a lengyel fél elégedetlensége húzódik meg amiatt, hogy a szomszédos ország késle­kedett a balesetről szóló információk továbbításá­val. Legutóbbi sajtóértekez­letén a kormány szóvivője elmondta, hogy a csehszlo­vák fél először ugyan tele­fonon figyelmeztette a len­gyeleket, de a hivatalos ér­tesítés csak jelentős késés­sel futott be. Meggyőződé­sem — tette hozzá Jerzy Urban —, hogy a két or­szág hagyományosan jó, ba­ráti kapcsolatai megköny- nyítik e konkrét probléma megoldását. Jelezte, hogy Lengyelország kártérítési igény benyújtását fontol­gatja Csehszlovákiával szemben. Az első pakuraszennye­ződést november 12-én ész­lelték a lengyel vízügyi szakemberek a határ köze­lében. Egy nappal később már több kilométeres hosz- szúságban megfigyelhető volt az úszó pakura. Még aznap megépítették az első úszó gátat Brzeg közelében, hogy megvédjék az egyik 6t- tani üzem vízkiemelő műveit. Ettől kezdve nap mint nap újabb és újabb gátak építé­séről érkeztek hírek a kato- wlcel és az opolei vajda­ságból. Végül is a lengye­lek összesen 16 úszó gátat és pontonhidat emeltek a pakura útjába. Ezzel sike­rült megakadályozni, hogy a szennyezés a folyó alsó fo­lyását is elérje és veszé­lyeztesse Wroclawot. Na­ponta 700 ember dolgozott a folyó megtisztításán. Kéthónapos rémálom Ellentmondásos álláspontok Jelen vagyunk Párizsban Új otthonban a Magyar Intézet A Rue Bonapartétől tíz percnyi séta alatt elérhető a Notre-Dame. Ez a híres Quartier Latin (Latin ne­gyed széle, nem messze van innét a képzőművészeti főis­kola. Mozik, könyvesboltok és megszámlálhatatlan kis galéria található itt, megle­hetősen forgalmas, nyüzsgő élettel. És most már itt ta­lálható a Magyar Intézet is, egy fedél alatt a párizsi ma­gyar konzulátussal. Decem­ber 16-án lesz az épület ün­nepélyes birtokba vétele. November végén az építők még az utolsó simításoknál tartottak — az épület belső terein a műemlék házban dolgoztak. Az üvegajtón azonban már olvasható volt a kettős felirat. Vízumügyek­ben minden bizonnyal sokan keresik majd fel az épület harmadik emeletét (ott lesz­nek a konzulátus irodái), és a Magyar Intézet munka­társai is nagy érdeklődéssel, nagy forgalommal számol­hatnak. A történelmi Magyar In­tézet is a Latin-negyedben volt, igaz annak szívében az egyetemi élet kellős köze­pén. Mostanáig pedig egy elegáns bérház egyik emele­tét bérelték a Talleyrand utcában. Itt már nemcsak az intézetet megalapozó hatezer kötetes könyvtár jelentette a magyar kultúrát a francia fővárosban. Időközben Pá­rizsban — a többi között a Francia Nemzeti Könyvtár­ban — jelentős magyar anya­got gyűjtöttek össze, ezért szükséges az intézeti könyv­tár profilváltása. A jövőben elsősorban a friss szépirodalom és az or­szágismeret témakörébe tar­tozó könyvekkel szeretnék várni azokat, akik (nem ke­vesen) hozzájuk fordulnak. A Talleyrand utcai épület­ben már előadóterem is volt, ahol hangversenyeket is tar­tottak. Az új Magyar Intézetben ehhez lényegesen jobb kö­rülmények állnak majd ren­delkezésre, a hangversenyte­rem impozáns, akusztikája kiváló, s emellett kamaraki­állításokra, pódium előadá­sokra alkamas -termek is rendelkezésre állnak. A ma­gyar zene, a magyar hang- versenyélet kiválóságainak művészete iránt igen nagy Párizs érdeklődése. Például Kocsis Zoltánnak —, aki no­vember végén épp hangver­K-s jmf' JÉ Ü A történelmi Latin-negyed — a környéken kapott otthont az új Magyar Intézet (Fotó: MTI—KS) senyt adott a Théatre de la Viliében —, már Európa- szerte ismert zongoristaként a Magyar Intézetben volt pá­rizsi bemutatkozó koncertje. Az érdeklődés zenei életünk iránt tehát kitapintható, és a Magyar Intézet az új körül­mények között kamarazene- karok fogadására és fellép­tetésére is vállalkozhat. Dr. Berényi Pál, a Magyar Inté­zet igazgatója ottjártunkkor nem véletlenül említette, hogy az új helyen berendez­tek egy vetítőtermet is, ahol rendszeres filmbemutatókra nyílik lehetőségük. Párizs­ban van egy réteg, amely igen intenzíven érdeklődik a magyar filmművészet iránt. A jelenlegi forgalmazási kö­rülmények között viszont a magyar filmek meglehetősen esetlegesen szerepelnek a francia filmszínházak mű­során. Az elmúlt években például a Redl ezredesen és a Mefisztón kívül csak az Eszkimó asszony fázik című filmünket játszották (igaz, ezt a legutóbbit éppen no­vember végén) a párizsi mo­zik. Említettük már, hogy az új épületben kiállításokat is rendeznek. Az elképzelések szerint évente két reprezen­tatív tárlatot nyitnának meg. Az épület avatásakor például a Nemzeti Galéria XX. szá­zadi festészeti és grafikai anyagából nyílik tárlat. Min­den bizonnyal nagy sikere lesz az Ungarica kiállításnak is, amelyet a Széchényi Könyvtár, a párizsi egyetem és a Bibliotheque Nationale anyagaiból válogatták össze. Megnőnek tehát a párizsi kulturális jelenlétünk esé­lyei: nemcsak egy szűkebb réteg érdeklődésének felkel­tésére, hanem a magyar kultúra tágabb megismerte­tésére is lehetőség nyílik. A Magyar Intézet a jövőben sem mond le jól bevált, s idén különösen eredményes kísérletekről, amelyek a ró­lunk alkotott képet, ismerete­ket tágíthatják. Az idén ta­vasszal az Eiffel-toronyban, most ősszel pedig, csaknem egyidőben, két francia vá­rosban rendeztek magyar napokat. Dijonban a gaszt­ronómiai napok díszvendé­geként arattunk osztatlan si­kert, felhasználva a lehető­séget nemcsak a magyar konyha megismertetésére, hanem a magyar népművé­szet, s országunk propagálá­sára is. A Párizstól mindössze ti­zenöt kilométerre lévő Montmorency városában pe­dig hazánkban szentelték a novemberi kulturális napo­kat. Elek Judit filmjei, Jean- Francis Maurel által meg­szólaltatott Petőfi versek, Vasarely kiállítása, a ma­gyar népművészeti bemuta­tók fémjelzik itteni sikerün­ket. Történelmünkben Mont­morency a száműzetés föld­je, menedéke volt 1848 bu­kása után több politiku­sunknak. Többi között Fele­ki Lászlónak, Kossuth sze­mélyes megbízottjának. Kapcsolatainkban nemcsak azt kell megmutatni, ami megkülönböztet bennünket, hanem azt is, ami összeköt. Csutorái Annamária KNDK A Gyémánt-hegység csúcsai között A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság turisztikai látnivalói között előkelő he­lyen szerepel a (Kumgang) Gyémánt-hegység, a maga 12 ezer csúcsával-ormával, ame­lyek közül a legmagasabb az 1638 méteres Píró csúcs. A mintegy 400 négyzetkilomé­ternyi terület lábait egyik oldalról a Keleti-tenger hul­lámai mossák,. Akik már jártak ott, bizo­nyosan egyet értenek azon külföldi turista véleményé­vel, aki szerint a „természet szépsége fogalmának megis­merésébe feltétlenül beletar­tozik a Gyémánt-hegység megtekintése”. S valóban, a vidék rengeteg szemet gyö­nyörködtető látványosság­gal szolgál. Megszámlálha­tatlan változatos formájú orom és szikla, rejtett ta­vacskák és csörgedező hegyi A bárom égilakó — így hív­ják a képen látható fura szlklacsúcs-képződményt patakok, keskeny völgyek és meredek vízesések rajzolnak nehezen feledhető látványt a látogatók szeme elé. Gazdag a terület állat- és növényvi­lága is, csak a különböző vi­rágfajok száma meghaladja a 700-at. Nem kevés érdekességet kínálnak a hegyoldalak közt megbúvó különböző vallási emlékek, buddhista kolosto­rok, szentélyek sem. Az, hogy valamikor négy nagy és 108 kisebb szentély, templom műkpdött itt, azt tanúsítja: már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt hely volt a Gyémánt-^ hegység. D. L. A Nam folyó bal partján keletkezett a Három nap tava. A legenda szerint neve onnan ered, hogy egykoron egy ki­rály pihent meg partjainál. Nem akart sokáig időzni, ám annyira megtetszett neki a tó és a táj szépsége, hogy három napra ott maradt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom