Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

1986. NOVEMBER 28 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Teszöv elnökségi értékelés Bevételkiesések az aszály miatt A felzárkózás, a lépéstartás jegyében Országos minőségügyi konferencia Marjai József tartott előadást A MTESZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Szabványügyi Hivatal tegnap, a Budapest Kongresszusi Köz­pontban országos konferenciát rendezett, amelyen csaknem ezer gazdasági szakember vitatta meg a minőség, a szerve­zettség és a munkategyelem kölcsönhatásának kérdéseit. Oj összetételében, a me­gyei tsz-küldöttközgyűlést követően először tanácsko­zott tegnap délelőtt a Szol­nok Megyei Teszöv elnöksé­ge. Az ülésen részt vett Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára is. Az elnökség elsőként a termelőszövetkezetek tár­sadalombiztosítási helyze­tét tárgyalta, majd a megye mezőgazdasági szövetkeze­teinek ’86 évi gazdálkodását tekintette át. Szolnok megye termelőszö­vetkezeteinek termelési ter­vei 1986-ra, az előző év tel­jesítményeihez képest 2,3 százalékos növekedést tartal­maztak. Ez a terv, ma már biztos, hogy az ismert okok miatt, nem teljesül. Az aszá­lyos időjárás kihatásai már ismertek. Legerősebben a ka­lászosokat érintette a rend­kívüli csapadékhiány: A több mint 230 mezőgaz­dasági nagyüzemet tömörítő Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere — köz­ismert nevén a GITR — teg­nap tartotta igazgatói tanács­ülését, amelyen a résztvevők jelentést hallgattak meg a termelési rendszer 1986. évi munkájáról és a VII. ötéves terv további feladatairól, va­lamint a szakbizottságok te­vékenységéről. A tanácskozáson megálla­pították, hogy az egyre ne­hezedő közgazdasági feltéte­lek között is versenyképesek tudtak maradni a növényter­melési rendszerek között. Sőt, területfejlesztési erőfe­szítéseik eredményeként a meglévő taggazdaságaik rendszeren kívüli földjeinek bevonásával, valamint új belépő gazdaságok területei­vel növelték az általuk integ­rált növények — így többek között a búza, a cukorrépa — összes területét. Ennek eredményeként a tavalyi csaknem 440 ezer hektáros rendszerhez tartozó terület az idén 470 ezer hektárra nö­vekedett. Ezt követően értékelték azokat a technológiákat, amelyeket a rendszer a part­(Folytatás az 1. oldalról) termelési folyamatokban még fellelhető veszteségidők csökkentése és a jövedelem- termelő képesség közötti összefüggéseket elemezte. Sa­ját szövetkezete, a Karcagi Kátisz tapasztalatai alapján beszélt arról Kiss István, hogy a tőkés export növelé­sében milyen fontos szerepe van a minőséggel és a ha­táridőkkel kapcsolatos igé­nyek maradéktalan betartá­sának, a naprakész külpiaci információknak. A Szolnoki Bőrtex elnöke, Lits Józsefné az élőmunkával való jobb gazdálkodásban, a jól mű­ködtetett, hatékony érdekelt­ségi rendszer bevezetésében rejlő tartalékokra hívta föl küldött-társai figyelmét. A rendkívül kézimunka-igényes termelést folytató népművé­szeti és háziipari szövetkeze­teknek hovatovább a létét kérdésessé tevő bérfejleszté­si gondokról szólt F. Kiss Gábor karcagi küldött. Két hozzászóló — Ipolvszegi Mi­hály a Szolnoki Épszöv el­nöke és Nagy János a Jász­berényi Micoop küldötte — is foglalkozott az exportfej­lesztési pályázatrendszer előnyeivel és annak ösztön­ző hatását mérséklő feltéte­lekkel. Szót kért a küldöttköz­mintegy 330 millió forint ár­bevételi, és 180 millió nyere­ségbeli kiesést okozott — csak ebhen az egy növény- termesztési ágazatban az aszály. Az alaptevékenység ked­vezőtlen idei feltételei logi­kus • lépésként diktálták a szövetkezeteknek az ipari tevékenység nagyságrendjé­nek növelését. Ebben az esztendőben e területen 8.8 százalékos emelkedést ter­veztek a megye gazdaságai ezt a mértéket azonban elő­reláthatólag meghaladja majd a tényleges növekedési ütem, s ez mintegy 400—420 millió forintos eredmény- többletet hoz összesen. Az elnökség elé terjesztett értékelő anyag két elgon­dolkoztató tényről is szólt. A megye mezőgazdasági szö­vetkezeteiben „megter­melt”, várhatóan 944 mil­nergazdaságok rendelkezésé­re bocsát, majd szólt a szak­mai bemutatók és rendezvé­nyek, a külföldi továbbkép­zések és tanfolyamok fontos­ságáról. A GITR az idén százötven szakember részé­re biztosított olyan lehetősé­get, amelynek keretében a partnerüzemek és a terme­lési rendszer mérnökei, sze­relői, szervizmesterei Ang­liában, az NSZK-ban, Olasz­országban, Franciaországban és Ausztriában bővíthették szakmai ismereteiket. A mezőgazdasági termék- forgalmazás a termelési rendszer fennállása óta az idén érte el a legjobb telje­sítményt. Hiszen naprafor­góból 104 ezer tonnát, őszi káposztarepcéből 8 ezer 320 tonnát, olajlenből 4 ezer 250 tonnát vásároltak fel. Töb­bek között ennek is köszön­hető, hogy idei pénzforgal­muk meghaladja a kétmilli­árd forintot. A további ten­nivalók megfogalmazásánál a tanácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy a ter­melési rendszernek még szorosabban együtt kell él­ni az üzemekkel, annak ér­dekében, hogy a szakmai munka színvonala és a ha­tékonyság növekedjen. gyűlésen Mohácsi Ottó is. A megyei tanács elnöke elöljá­róban elismeréssel szólt a megye ipari szövetkezeteinek idei teljesítményeiről, arról, hogy termékeiknek mintegy 15—20 százalékát megújí­tották, a termékszerkezet­korszerűsítés dinamikájá­nak további megőrzésére biztatta a szövetkezetieket. Hangsúlyozta: szükség van a kooperációs és háttéripari tevékenység további bővíté­sére is. A jövőben még na­gyobb feladatok várnak az ipari szövetkezetekre a la­kossági és az export áruala­pok bővítésében, a hiánycik­kek körének szűkítésében, az olcsóbb árfekvésű termékek választékának növelésében. A Kiszövnek az 1987. évi gazdálkodás megtervezésé­hez nyújtott segítséget Mo­hácsi Ottó jónak tartotta, mint mondotta: az elhang­zott ajánlások összhangban vannak a XIII. pártkongresz- szus határozataival, a VII. ötéves népgazdasági terv célkitűzéseivel, az ipari szö­vetkezetek nemrégen meg­tartott IX. kongresszusán ki­alakított állásfoglalással. A küldöttközgyűlés a vi­tát összefoglaló Kiszöv-el- nök, Szikszai Júlia zársza­vával ért véget. T. F. lió forint nyereségből 528 millió kerül majd az érde­keltségi alapokba. Ennek kö­zel háromnegyede azonban már lekötött, a közép és hosszú lejáratú hitelek tör lesztésére. Részben ez is az oka annak, hogy 1986-ban mintegy 100 millió forinttal kevesebbet fordítanak szö­vetkezeteink beruházásra, mint az elmlúlt esztendőben. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának értékelése kapcsán szóba kerültek a Teszöv — és annak elnöksé­gének — feladatai is. E gon­dolatokhoz kapcsolódott hozzászólásával Simon József", a megyei párt- bizottság titkára. A tsz-ek munkájának rövid értékelé­sén túl, kiemelte mondandó­jában a vezetői felelősség jelentőségét egy-egy nagy­üzem gazdálkodásának irá­nyításában, a termelés szín­vonalának javításában. találkozó szakszervezeti tisztségviselőkkel Tegnap délelőtt megyénk­be látogatott Sólyom Ferenc a SZOT titkára, akit Szol­nokon a szakszervezet Ság- vári körúti székházában Fenyvesi József az SZMT vezető titkára fogadott. A vendég ezután a szakszerve­zet megyei titkáraival együtt Martfűre, a növényolajgyár­ba látogatott. Itt Sólyom Fe­rencet Császár János gyár­igazgató és Sinka Lajos szb titkár tájékoztatta a nagy­üzemről, majd a SZOT tit­kára megtekintette a létesít­ményt. Sólyom Ferenc dél­után visszautazott Szolnok­ra, ahol a megyei székház­ban találkozott a szakszerve­zetek vezető, megyei tiszt­ségviselőivel, a nagyobb vál­lalatok szb titkáraival, majd válaszolt a dolgozók koráb­ban írásban összegyűjtött, életszínvonalat, érdekvé­delmet, foglalkoztatást érintő kérdéseire. A délutá­ni találkozón részt vett Fo­dor Gyula, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is. Szovjet pártmunkás delegáció látogatása Tegnap szovjet pártmun­kás delegáció érkezett a me­gyébe V. J. Osztrozsenszkij- nak, a Zsitomir megyei párt- bizottság titkárának vezeté­sével. A küldöttség tagjai ta­lálkoztak Fábián Péterrel, a megyei pártbizottság titká­rával és eszmecserét folytat­tak az ideológiai munka ta­pasztalatairól. A vendégek a délutáni órákban Tiszaföld- várra látogattak, ahol az ok­tatási intézményekkel ismer­kedtek. Sfnbnszoli Malaysiába Sikeres próbák után sín­buszokat rendeltek a Ganz- Mávagtól a malaysiai vas­utak. A több mint 5 millió dollár értékű szerződés alap­ján jövőre 5 háromrészű és 5 ötrészű járművet szállít a magyar vállalat a távol-ke­leti országba. A malaysiai megrendelő a Ganz-Mávag— Ikarus sínbusszal egyidejű­leg tesztelte az angol Ley- land cég hasonló járművét is — jelenleg a világon csak a magyar és az angol vállalat készít ilyen járműveket — s végül a magyar ajánlatot tartották kedvezőbbnek. Sütő Kálmán, a Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese megnyitó beszédében el­mondta: a felzárkózás, a lé­péstartás a világ ipari fejlő­désével szükségessé teszi azoknak a megoldási mó­doknak a keresését, amelyek elősegítik .a termékek minő­ségének a javítását. # Ezt követően Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese tartott elő­adást. A miniszterelnökhelyettes bevezetőben elemezte a nép­gazdaság fejlődésében az el­múlt években végbement változásokat, majd a minő­ség kérdésének időszerűségé­ről, az ezzel kapcsolatos gaz­daságirányítási feladatokról szólt. Majd többek között azt hangsúlyozta, hogy a hazai termékek és szolgáltatások minőségi okokra visszavezet­hető hiányosságai egyaránt súlyos gondot okoznak, füg­getlenül attól, hogy az érté­kesítés itthon, vagy külföl­dön történik. Az elmaradás termékeink korszerűségi színvonalában főként a ter­mékszerkezet fejlesztésének gyengeségeire utal. A struk­túrafejlesztési folyamatot lassítják az egyre jobban szűkülő pénzügyi források, az anyagi eszközök felhasz­nálása nem mindig a legcél­szerűbben és a leghatéko­nyabb módon megy végbe, s az ipari innovációs folya­matban hiányzik a valódi anyagi és erkölcsi érdekelt­ség. Külpiaci pozícióink erő­sítése és az egyre igényeseb­bé váló belső fogyasztási ke­reslet egyaránt megköveteli a minőségjavítás anyagi-mű­szaki bázisának fokozott üte­mű fejlesztését. Az erre for­dítható erőforrásokat — a piaci igények jobb ismerete alapján — szelektívebben és hatékonyabban kell felhasz­nálni. A gazdasági szabályo­zásban olyan változtatásra van szükség, hogy az ne csak Előadásában többek között leszögezte: a közművelődési törvényben megfogalma­zott törekvések és feladatok ma is időszerűek, hisz je­lentős részüket még ezután kell megvalósítani — reali­tásként figyelembe véve azokat a gazdasági- társadal­mi változásokat, melyek az utóbbi időben végbementek. A kulturális élet és közmű­velődés megújulásához, a gondok közös számbavételé­hez és megoldásához a mű­velődési kormányzat és a helyi szervek, intézmények összefogására van szükség. Annál is inkább, mert az utóbbi években egyszerre két, egymást kölcsönösen ki­egészítő tendencia érvényesül a központi, állami támoga­tás szűkebb lehetőségei mel­lett szaporodnak azok a vál­lalkozási formák, amelyek nemcsak igénylik a kultú­rát, de jelentősebb mérték­ben hajlandók annak támo­előnyt, hanem kényszert- is közvetítsen a termékszerke­zet korszerűsítésére. Marjai József ezután ex­porttermékeink minőségi hibáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a reklamációk aránya sok esetben meghaladja a műszaki-kereskedelmi szem­pontból megengedhető mér­téket. A kifogások leggyako­ribb okai: a technológiai fe­gyelem megsértése, a minő­ségellenőrzés elmulasztása, a csomagolási hiba. A minő­ségellenőrzés szervezése gyakran leszűkül a végellen­őrzésre. A vállalatok még csak kezdeti eredményeket értek el a korszerű minőség­szabályozási rendszerek ki­építésében, a minőségellen­őrzés műveletek közbeni el­végzésében. — A gazdálkodó szerveket — a hazai piac korlátozott­sága és a szabályozás fogya­tékosságai következtében — ma még nem érinti érzéke­nyen a minőségi hibákból eredő kár. Sok esetben a szankciók sem állnak arány­ban a minőségi kárból eredő anyagi és erkölcsi veszteség­gel. Marjai József rámutatott arra, hogy a minőség alaku­lása és nemzetközi kötele­zettségeinknek — a KGST minőségértékelési és tanúsí­tási rendszerhez való csatla­kozásunk —■' időszerűvé te­szik a minőség kérdésének kormányzati szintű áttekin­tését, ideértve a központi, az ágazati és a vállalati szinten megoldásra váró feladatokat egyaránt — mondotta Marjai József. Ezután Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese a minőség, a foglalkoztatáspo­litika, a munkaerőgazdálko­dás és a munkaidőkihaszná­lás összefüggéseiről szólt. Rámutatott arra, hogy éssze­rű szerkezetben a magyar gazdaságban nincs társadal­gatására is. A közművelődés társadalmasítása: az új kö­zösségi formák kialakítása, a társadalmi aktivisták meg­jelenése, a helyi finanszí­rozási lehetőségek jobb kihasználása a legfontosabb erőforrása lehet e megúju­lási folyamatnak. Ezen a té­ren kulcskérdés a helyi ta­nácsok, a közgyűjtemények, a művelődési otthonok és a munkahelyi közművelődés szervezeteinek egymást se­gítő, az azonos érdekeket felismerő és érvényesítő kapcsolata. Pusztai Ferenc előadása befejezéseként a közművelő­dési intézmények dolgozói­nak munkájáról szólt, mél­tatva hivatásszeretetüket sokszor áldozatokat is vállaló tevékenységüket. A plenáris ülés zárásaként értékelték a közművelődési napok alkalmából kiírt pá­lyázatot. A beérkezett 20 dolgozat elsősorban a könyv­mi szintű, valós munkaerő­hiány. Gazdasági intézkedé­sekkel elő kell mozdítani azt, hogy a munkaerő a gyenge hatékonyságú területekről ál­landóan a felszálló ágba ke­rülő tevékenységek irányá­ba csoportosuljon át. A fog­lalkoztatáspolitikai törekvé­sek megvalósítása, a munka­fegyelem és a munkaidőalap védelme határozott intézke­déseket tett és tesz szüksé­gessé. — A kormányzatnak ezzel kapcsolatban két alapvető feladata van — mondotta. Az első, olyan feltételek megteremtésének, az elősegí­tése, amelyek között a mun­káltatók megkövetelhetik a dolgozóktól, hogy munkaide­jüket a munkahelyükön tölt­sék, A másik az, hogy erő­sítse az olyan vezetők hely­zetét, akik követelményeket támasztanak, s igényesek a munkavállalókkal szemben. A gazdálkodó egységek és a költségvetési intézmények döntő hányadában olyan sza­bályozást kell majd alkal­mazni, amely közvetlenül ösztönöz a felesleges létszám átcsoportosítására. A továbbiakban Bukta László a műszaki értelmiség helyzetéről szólt. Bejelen­tette, hogy a kormányzat a közeljövőben intézkedéseket tervez a kulcsfontosságú munkát végző műszakiak erkölcsi és anyagi megbecsü­lésének a javítására. Ezt követően Horváth Ist­ván, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki igazga­tóhelyettese azokról az intéz­kedésekről számolt be, ame­lyeket a nagyvállalatnál a munkaidő hatékonyabb ki­használásáért és a minőség javításáért tettek. A tanácskozáson Tóth Já­nos, a MTESZ főtitkára ki­tüntetéseket adott át a mi­nőségfejlesztésben hosszú időn át kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó szakemberek­nek. A minőségügyi konferen­cia résztvevői ezt követően szekcióüléseken vitatták meg az ipar és a mezőgazda­ság minőségjavítási-lehetősé­geit. sekkel folytatódott. Az itt zajló viták összegzését és a két napos eszmecsere érté­kelését Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője mondta el. Beszédében kiemelte: Ez a rendezvény elsősorban az alkotó együttgondolkodást, az útkeresést szolgálta. Ar­ra volt jó példa, hogy tuda- tosabbá váljék a művelődési folyamatokat csak társadal­mi összefüggéseikkel együtt szabad értékelni, vizsgálni. Noha a közművelődés körül­ményeit is meghatározza az utóbbi évek gazdasági meg­torpanása, a tanácskozáson nem alakult ki valamiféle negatív leltár. Megerősödött az a meggyőződés, hogy a körülményekhez a lehető legrugalmasabban kell al­kalmazkodni, és az is hang­súlyt kapott, hogy az adott társadalmi környezetet, an­nak igényeit mindenütt a legkomolyabban kell venni. Bővülő GITR-szolgáltatások Gyarapodó partnerkör, növekvő forgalom Szükséges az export bővítése Sürgető a műszaki fejlesztés Véget ért a kétnapos tanácskozás II közművelődés társadalmasítása a legfontosabb erőforrás Pusztai Ferenc előadása Tegnap délelőtt plenáris üléssel folytatta munkáját a megye kultúrális életével, a közművelődés helyzetével és feladataival foglalkozó tanácskozás. A megyei közműve­lődési napok rendezvényeinek második napján Vass La­jos, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes ve­zetője köszöntötte a tanácskozás munkájában részt vevő vendégeket, köztük Kormos Sándort, a Művelődési Mi­nisztérium közművelődési főosztályának vezetőjét, Király Istvánt, a Magyar Népművelők Egyesülete titkárát és Ma- róti Lászlót, a SZOT Központi Iskolájának tanszékvezető­jét. A délelőtti programban Pusztai Ferenc művelődési mi­niszterhelyettes tartott előadást Közművelődés és életmód címmel, majd a résztvevők kérdésére válaszolt. tárhasználat, az olvasási szokások, a közművelődés tervezési-módszertani kér­déseit vizsgálta. A legszín­vonalasabb pályaművek ké­szítőinek négy harmadik, négy második, illetve két külön díjat adott át Pusztai F erenc művelődési minisz­terhelyettes, az első díjat Vadász István tiszafüredi muzeológus kapta meg. A tanácskozás szekcióülá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom