Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-28 / 280. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 28. Erősíteni az első vonalat Beszélgetős sz alapszervezeti munka javításáról Gáspár Józseffel, a tiszafüredi városi pártbizottság elsű titkárával A pártkongresszus határozatainak végrehajtásában döntő szerep hárul a pártalapszervezetekre, mert tagjai közvetlen hatást gyakorolnak az élet minden területére, — legyen szó a termelésről, a közoktatásról, a szolgáltatásról, vagy bármi egyébről. Nem véletlen tehát, hogy a felsőbb pártszervek figyelme mostanában fok.ozottab- ban irányul rájuk megyénkben is. Gáspár Józseffel, a tiszafüredi városi pártbizottság első titkárával arról beszélgettünk, hogy testületük miképpen akarja növelni a párttagok aktivitását és az alapszervezetek kezdeményező készségét a pártkongresszusi határozatok végrehajtása érdekében. Első kérdésünk így hangzott: — A városi párt-végrehaj- tóbizottság mire helyezte, illetve helyezi a fő hangsúlyt az alapszervezetek irányításában? — Először azt említem, hogy a közigazgatás átszervezésével, a járások megszűnésével a korábbi három helyett huszonhat alapszervezet került a városi pártbizottság közvetlen irányítása alá. Ez a tény egymagában is nagyobb figyelmet követelt irántuk. Már a XIII. párt- kongresszusra való felkészülés során az alapszervezetek gyakorlati munkájának segítésére helyeztük a hangsúlyt, és emellett arra, hogy olyan emberek kerüljenek az alapszervezetek élére, akik élni tudnak a korábbinál nagyobb önállósággal. Ez a magyarázata annak, hogy a vezetőségválasztások idején az alapszervezeti pártitkárok 31 százaléka, a pártvezetőségi tagoknak pedig 42 százaléka kicserélődött. Ez az arány meghaladja a megyei átlagot. — Ilyen előzmények után készítettünk — a városi pártértekezlet és a pártkongresz- szus határozatai alapján — programtervezetet, melyet ismertettünk az alapszervezeti pártitkárokkal. A velük való szótértés során különös jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy a pártalapszer- vezetek helyesen értelmezzék saját feladataikat és azok megoldásához megtalálják a megfelelő módszereket. Ezzel párhuzamosan törekedtünk arra, hogy az alapszervezeti pártvezetőségek segítő partnerei legyenek a tervkészítésben a gazdasági vezetőknek. — Milyen széles körben ismertették a kongresszusi határozatokat és annak hatása hogyan érvényesül a gyakorlati munkában? — összességében a hozzánk tartozó párttagok 95,8 százaléka vett részt politikai oktatáson a kongresszusi anyag feldolgozásában. Korántsem ilyen kedvező viszont a kép, ha azt nézzük, hogy a párttagok cselekedeteiben hogyan nyilvánulnak meg a tanultak. Több helyen gondjaink vannak a pártpolitikája melletti kiállásban, annak hirdetésében, a személyi, szervezeti, érdekeltségi-ügyekben hozott határozatok végrehajtásában. Ezért is növekedett a fegyelmi fe- lelősségrevonások száma. Azt is hozzá kell tennem: sok esetben felsőbb kezdeményezésre, mert a határozatok következetes végrehajtásának szorgalmazása, illetve a magánélet hibáinak nyesege- tése nem „népszerű.”. A városban, illetve annak vonzáskörzetében kiszabott nyolcvan' fegyelmi büntetés közül csak kettőt róttak ki a párthatározatok végrehajtásának elmulasztásáért. — Summázhatnám a kérdésre adott választ úgy is, hogy az egyetértés még nem mindig párosul a cselekvéssel. Néhol azzal az alapállással, hogy „nem alulról söp- rik a lépcsőt” igen kritikusan szólnak másokról, de saját munkájuk gyengeségeiről nem. Tény viszont az is, hogy ahol tisztének megfelelő az alapszervezeti párttitkár és jól dolgozik a pártvezetőség, ott munkában, kiállásban egyaránt testet ölt a párt politikájával való egyetértés. — Foganatositottak-e szervezeti intézkedéseket az alapszervezeti munka jobbá- tétele érdekében? — Változtattunk az alapszervezeti munka szervezeti keretein is. Ahogy a helyzet kívánta, centralizáltunk, illetve decentralizáltunk. A Tiszaszentimrei Arany Kalász Termelőszövetkezetben például három helyett egy alapszervezetet hoztunk létre, míg az Alumíniumgyárban egy helyett kettő lett. Itt említem meg, hogy öt alapszervezetnek a korábbi véleményezési jog helyett káderhatásköri jogot adtunk a hatékonyabb munka érdekében. Űjra szabályoztuk az alapszervezetek kapcsolatát a tanácsokkal és a tömegszervezetekkel. Csökkentettük a titkári értekezletek számát is. Ügy döntöttünk, hogy inkább a városi pártbizottság munkatársai járjanak ki többet az alapszervezetekhez — noha létszámuk nem növekedett. Így most már az apparátus minden tagja munkaidejének közel ötven százalékát „területen” tölti. Részt vesz nemcsak taggyűléseken, hanem gazdasági, tömegszervezeti rendezvényeken, pártcsoport-értekez- leteken is. Próbáljuk rávenni az alapszervezeteket arra, hogy náluk is kevesebb legyen a formális rendezvény, kevesebb határozatot hozzanak, de az konkrét legyen, és sajátos helyzetükre vonatkozzon. Persze, ehhez nincs mindenhol megfelelő ember. — És miért nincs? — Ennek több oka van. Mindenekelőtt az, hogy az eddig megszokott módon nem lehet pártszervezetet vezetni. Most már a gazdasági vezetők is megfelelő partnert akarnak látni a párttitkárban. És mondjuk meg őszintén: néhány ember számára nem a legvonzóbb a párttitkári megbízatás, mert manapság az élet minden területén nehezebb eredményt elérni, mint korábban, másrészt pedig a párttitkár feladatának jórészét munkaidő után végzi, akkor, amikor sokan mások külön munkával, plusz jövedelemhez jutnak. Az elhivatottság mellett egyre inkább magasfokú szakmai hozzáértés is kell a párttitkári poszt betöltéséhez, mivel partnereik, a gazdasági vezetők általában felsőfokú képzettséggel rendelkeznek. — Azok közül igen sokan párttagok... — Addig nincs is baj, amíg a gazdasági vezető úgy értelmezi a partneri kapcsolatot, hogy „én is ennek a pártnak vagyok a tagja”-•• — ön szerint volna mód szakmailag hozzáértőbb pártvezetőségek kialakítására? — Előre bocsátom: egymagában a szakmai képzettséget nem lehet fetisizálni. Van olyan munkahely — például a Tiszaburai Lenin Tsz —, ahol a pártszervezet titkárának nincs magasabb iskolai végzettsége, de jól szervezi a pártéletet és ez a gazdasági eredményekre is kedvezően hat. Az ilyen példák ellenére mondom: több szakembert kell bevonni a pártalapszervezetek vezetőségeibe. Elgondolkodtatóak az olyan példák, mint a Tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezeté, ahol mintegy harminc felsőfokú végzettségű szakember közül tizenegy párttag és egy sincs az üzemi pártvezetőségben. — Az eddigiekből úgy tűnik, mintha a párttagság egésze helyett a pártalapszervezetek vezetőségeire koncentrálna a városi párt-végrehajtóbizottság... — Szó sincs a „közkatonák” lebecsüléséről, hiszen nélkülük sosem lehet csatát nyerni: Éppen a párttagok összefogása, ideológiai, szervezeti és cselekvési egységének erősítése érdekében kell erősítenünk az alapszervezetek vezetőségeit. Ezt elsőrangú feladatának tartja a városi pártbizottság. Simon Béla A Küllőn főiskolán Argentin katonák látogatása Az argentin hadsereg légierejének százhatvan tagú küldöttsége, európai túristaút- ja során, látogatást tett hazánkban is. Egy napot Szolnokon töltöttek. Ebből az alkalomból megtekintették a Killi- án György Repülő Műszaki Főiskolát. Az argentin küldöttség tagjainak Zsem- beri István mérnök vezérőrnagy, főiskolaparancsnok tartott tájékoztatót az iskola életéről, az ott folyó oktató-nevelőmunkáról. Ezt A vendégek és vendéglátók követően bemutatták a vendégeknek a főiskola kiképzési objektumait. A delegáció — amelynek kíséretében egy csoportja ott volt Szabó József vezérőrnagy, az MN repülőfőnöke — nagy elismeréssel szólt a látottakról, a főiskolán folyó munkáról. Negyedszázados a honismereti mozgalom Helytörténeti kutatások, táborok, pályázatok megyeszerte A népfront támogatja, segíti Amikor huszonöt évvel ezelőtt a Hazafias Népfront keretein belül megindult a szervezett honismereti mozgalom, a cél nyilvánvaló volt: kisebb közösségek számára alkotó műhelyeket teremteni, amelyekben szűkebb lakóhelyük történelmi, népművészeti hagyományait dolgozhatják fel az öntevékeny kutatók. Az eltelt negyedszázad során a mozgalom tevékenységi köre bővült, a népművészeti, néprajzi és helytörténeti kutatás mellé felzárkózott a munkás- és az ellenállási mozgalom emlékeinek gyűjtése, a krónikaírás és a honismereti szakköri munka. így a tevékenységi terület kiszélesítése együttjárt a honismereti szakkörök gyarapodásával. Idén októberben Szolnok megyében ötvennégy csoportot tartottak nyilván, melyek az iskolai pedagógiai-nevelő munka szerves részévé és segítőjévé váltak, s nem véletlen, hogy az ötvennégyből harmincnyolc iskolai keretek között dolgozik, pedagógusok irányításával. Hogy mennyire fontosnak tartják a történelmi tudat formálásában ezeket a kis csoportokat bizonyítja az is, hogy 1984-ben az általános iskolai tantervbe új tantárgyként bekerült a honismereti fakultáció hetedikesek számára. A lehetőséget, ahol a feltételek adottak voltak, Szolnokon három iskola használta ki s bevezették a fakultációt Kőtelken és Csé- pán is. Nem csupán az iskolát tartották fontosnak a közvetlen környezetük hagyományainak gyűjtését, hiszen tizenkét felnőtt szakkör is tevékenykedik a megyében, amelyek fenntartói általában termelőszövetkezetek, múzeumok, könyvtárak, művelődési házak. A tárgy- és dokumentumgyűjtés eredményességét igazolja a huszonhat helytörténeti gyűjtemény, amelyek létrehozói a honismereti szakkörök voltak. A gyűjtemények nagysága természetesen eltérő, akad, amelyben kétszáz, és akad, amelyben ezerkétszáz tételt vettek leltárba. A nyilvántartáshoz. leltározáshoz szakmai és módszertani segítséget készséggel adott és ad a Megyei Múzeumok Igazgatósága. A tárgy- és dokumentumgyűjtésen kívül a legtöbb szakkör tevékenységéhez hozzátartozik a munkás- mozgalmi hagyományok, népszokások, a paraszti életmóddal kapcsolatos témák felkutatása is. A mozgalom egyik vívmánya, hogy nyaranta honismereti táborokban kapnak lehetőséget a középiskolások a gyűjtés, a nyilvántartás és a feldolgozás módszereinek elsajátítására. Az utóbbi két év során több mint hetven diák vett részt a táborozáson, közülük kerültek ki a helytörténeti és néprajzi pályázatok helyezettjei. A felnőtt szakkörök közül kiemelkedő munkát végez a Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet támogatásával működő honismereti szakkör, amely idén a múzeumi hónap alkalmából megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A Hazafias Népfront Szolnok Megyei elnökségének tegnapi ülésén, amelynek egyik témája a honismereti és helytörténeti munka helyzete volt, meghatározták a jövő feladatait. Közöttük például azt, hogy a HNF segíteni kívánja az üzemtörténeti pályázatok megalkotását, támogatja a megyei népfront mozgalom történetének feldolgozását, a dokumentumok, visszaemlékezések gyűjtését. A tervekben szerepel, hogy megkezdik a szakkörvezetők képzését és megoldást keresnek a gyűjtemények méltó elhelyezésére. A megyei elnökség napirendjén szerepelt még a tanintézetekben a szocialista hazafiságra, proletár internacionalizmusra és a békére való nevelés helyzetének és feladatainak áttekintése; és tájékoztató hangzott el a megyében működő Katolikus Papi Békebizottság és az Egyházközi Békebizottság megyei tagozatai munkájának tapasztalatairól. — B — Isonzó Filmankét és díszbemutató alkalmi vásár Kőtelken A Kisosz megyei vezetősége szervezésében szombaton 9—13 óra között a magánkereskedők alkalmi vásárt tartanak a kőtelki művelődési központban. Az eladók többek között gyermekruhákat, női divatárukat, sportcikkeket, illatszereket, játékokat, ajándékokat, ajándéktárgyakat, papír- és tapétaféleségeket, továbbá hanglemezeket, kazettákat kínálnak az érdeklődőknek. Tiszta szívvel A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Televízió, a Népszava Szerkesztősége, a Népszava Lap- és Könyvkiadó Vállalat és a Könyvértékesítő Válla-at Tiszta szívvel címmel irodalmi vetélkedőt hirdet. A József Attila Váci Mihály Szabó Pál Illés Béla Darvas József Fejes Endre Veres Péter Déry Tibor Tamási Áron Simon István Fekete Gyula Sánta Ferenc Illyés Gyula Moldova György Gáli István Nagy László A meghirdető szervek a vetélkedőre elsősorban a szocialista brigádok tagjait, a szakmunkástanuló fiatalokat, a művelődési intézmények látogatóinak közösségeit, KISZ-szervezetek, HNF- közösségek képviselőit várják, mindazokat a kollektívákat, amelynek tagjai szeretik az irodalmat. A vetélkedőre 3 tagú csapatok jelentkezhetnek. Részvételi szándékukat írásban nyújtsák be a munkahelyi (illetve az iskolai) szakszervezeti bizottságnak vagy a területileg illetékes Népfront és KlSZ-bizott- ságnak 1986. december 5-ig. A Gulyás Gyula és Gulyás János rendezők Isonzó című magyar dokumentumfilmjének premier előtti díszbemutatójára kerül sor ma délelőtt 9 órakor a honvédelmi filmnapok megyei rendezvénysorozatának eseményeként. A Moziüzemi Vállalat Május 1. út 19. szám alatti székházában, Szolnokon, a vetítést filmanvetélkedő tiszteletadás József Attilának és a felszabadulás utáni magyar irodalom íróinak, költőinek. A vetélkedő sorozat 1987. december 3-ig, József Attila halálának 50. évfordulójáig tart. A vetélkedő tartalmául szolgáló művek: Válogatott versei Százhúszat verő szív Isten malmai Honfoglalás Részeg eső Rozsdatemető Próbatétel Simon Menyhért születése Bölcső és Bagoly Válogatott versek Az orvos halála Húsz óra Ebéd a kastélyban Tisztelet Komlónak A ménesgazda Válogatott versek Az összegyűjtött jelentkezési lapokat 1986. december 10-ig kérjük beküldeni az SZMT Központi Könyvtárának, (Szolnok, Ságvári krt. 23. 5000). A jelentkezési lapon tüntessék fel a csapat- vezető és csapat két tagjának nevét, foglalkozását, munkahelyének pontos címét. A résztvevők a vetélkedővel kapcsolatos részletes felvilágosítást, a felkészüléshez szükséges segítséget a szakszervezeti bizottságoktól igényeljék. A vetélkedővel összefüggő tudnivalókat a Kérdezték az információs jelentésekben c. kiadvány 1986. októberi szákét követi, amelyet Bihari Mihály politológus, az MTA szociológiai kutató csoportjának vezetője nyit meg, A film szerepe a történelmi tudatformálásban című előadásával. i A Gulyás-testvérek filmjének bemutatóját szombaton 13 órakor ugyanott megismétlik. ma tartalmazza, melyet a szakszervezeti biza'miak- nál találhatnak meg azok, akik a vetélkedőben részt kívánnak venni. A vetélkedő fordulói: A vetélkedő egymásra épülő sorozatból áll. Az alapszervezeti vetélkedők résztvevői elődöntők során (pl. alapszervezeti, alapszervezetek közötti, városi, területi, iparági-ágazati) jutnak a megyei, fővárosi döntőbe. Ezek legjobbjai kerülnek a regionális középdöntőkbe, melyek győztesei alkotják az országos döntő csapatait. Az alapszervezeti vetélkedőket, illetve az elődöntőket 1987. február 28-ig, a megyei (budapesti) döntőket 1987. június 30-ig, a regionális középdöntőket 1987. szeptember 30-ig kell megrendezni. Az országos döntő időpontja: 1987. december 3. A vetélkedő díjazása: I. díj 60 000 forint II. díj 45 000 forint III. díj 30 000 forint Az országos döntőbe jutott IV., V. és VI. helyezett csapatok külföldi utazásban részesülnek. A regionális középdöntők első három helyezett csapatai belföldi jutalomüdülést, házi kiskönyvtárat, és értékes tárgyjutalmakat nyerhetnek. A vetélkedőben résztvevők emléklapot kapnak. Megyei Szervező Bizottság
