Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
1986. NOVEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 7 Igék az éjszakában Újabb adalékok Bányai Kornél költészetébem hogy Bá- Bányai Kornél a hadifogolytáborban. A forradalmi k6P jellegéből következően — korcso- lyázik! — feltételezzük, hogy 1920-ban, a krasznojarszki tábor felszabadítása után készült a felvétel Már elmúlt egy fél évszázada annak is, hogy a szolnoki temetőben pihen. Élete utolsó éveit Tiszaföld- vár—Homokon élte, a szolnoki közkórházban halt meg 1934. augusztus 31-én. „Ifjúsága kenyeres társa” Féja Géza a nagy októberi szocialista forradalom költőküldöttjének nevezi Bányai Kornélt. Válogatott versei — Magvető, 1967. Vasénekű testvéreim — bizonyítják Féja igazát, de alapos okunk van feltételezni, nyai költészetéről, egyáltalán a szibériai hadifogoly és internacionalista mozgalomban betöltött szerepéről még mindig keveset tudunk. Bányai Kornél hadiérettségivel a zsebében 1916 tavaszán került az oroszországi frontra, néhány hónappal később — még nincs 19 éves sem! — már hadifogoly. Bányai korai költészetéről megoszlanak a vélemények. Vannak fanyalgók, akik átélésekkel, másolással „illetik" még az omszki hadifogolytáborban írt verseit is. Kétségtelen, hogy az erősebb kortársköltők hatása érződik, de még 20 éves sincs 1916- ban, amikor az omszki hadi- fogolytábor lakója lett. Féja Gézának — hazatérése után — többször elismételte: mindig a levegőbelőtt a fronton, dehogy akart ő a „túloldalról” valakit is eltalálni . .. Frontélmény, Féja Géza közvetítésével tudjuk ezt is, ő mondta el Tiszaföldváron 1970-ben a költő tisztelői előtt, majd leírta a Jászkunság az évi decemberi számában: „---Egy éjszaka kovácsolást hallott az ellenfél oldaláról. Egy folyó futott közöttük, tudta, hogy hidat építenek a hajnali támadáshoz. Hajnalban csakugyan megindult a támadás... tíz lépésnyire Kornéltól verték főbe egyik katonáját... Kiloccsant az agyveleje; Kornélt annyira megrázta ez a látvány, hogy megadást vezényelt. Megkérdeztem, hogy lőtt-e az ellenségre? Sose lőtt, illetve nem célzott emberre. Ilyen tiszta ember volt — ennyire érzékeny lelkiismerettel ruházta fel a sors." Verssorok az emlékezetes front jelenetet követően: „Fa- őrház volt, az ó hegyek tövében. / Félénken kopogtam az ablakon, / kértem az oroszt; hogy engedne nékem / egy zugot, hot, fejem lehajthatom. I A vers így folytatódik: Erdős Uralnak viharvert tövében ■/ alig értették beszédem felét — / mégis úgy voltunk együtt már mi négyen / mintha testrészek lettünk volna 'rég — / s most, hogy összehajtott végzetünk, a sorsunk, / amint egymásba folyt lassan szavunk — / éreztük: négyen egy bilincsét hordunk: / hazátlanok, szegény rabok vagyunk." (Rabok. Omszk, 1916.) A Kísértetek című versében — szintén az omszki hadifogolytáborban írta, de már 1917-ben — nyílt lelkesedéssel üdvözli a forradalmat. 1918 őszén Omszkból Krasz- nojarszkba vitték, s néhány hónappal később született meg a Szibéria című verse, amelyet az irodalomesztéták az eddigi legegyénibb, legművészibb Bányai-versnek tartanak. Ebben a fogolytáborban született az 1916— 1920-as versciklus címadó költeménye az Igék az éjszakában / ...és eljöttek az igék, melyek szeretettel döntik / új ragyogásba a világot! Részlet Bányai kiadatlan, Az orosz hadifogság kulturális jelentősége című kéziratából: „Az októberi forradalom, az orosz munkás és paraszttömegek heroikus felszabadulása részben a hadifogolytáborokat is felszabadította és megnyitotta a táborok kapuit. A kint dolgozó hadifoglyok ruhájáról lekerültek a megbélyegző B. P. betűk (vojenno-plennij = hadifogoly) s a hadifogolytáborokon belül önálló, lázas tevékenység veszi kezdetét." A krasznojarszki tábort 1920 januárjában szabadította fel a Vörös Hadsereg. Bányai Kornél ebben a táborban ért kommunistává. Nagy egyéniségek álltak mellette: Sugár Béla, Pogonyi Antal és Zalka Máté. Együtt szerkesztették Az ember című szépirodalmi lapot. Ennek sajnos, egyetlen számát sem láthattuk, pedig Féja Géza szerint egy példányt hazahozott belőle a költő, együtt olvasgatták Esztergom-tábor- ban, amikor közös munkahelyük volt. Hogy milyen is lehetett Az Ember? Bányai naplójában — Fekete könyvek — megmaradt az egyik lapszám terve. Valószínű, hogy maga Bányai volt kénytelen megsemmisíteni múltja édes darabját, hiszen igyekezett mindent eltüntetni, el- konspirálni, ami krasznojarszki tevékenységét itthon — az ellenforradalmi MaV Az omszki hadifogolytábor, egy régi kiállítási épület. A költő 1916 szeptember 13-án készítette a rajzot gyarországon — „bűnjelként” bizonyította volna! Hosszú évtizedekig jobbára csak a verselemzések és az emlékezések alapján tudtuk — nagyon hézagosán — Bányai omszki, krasznojarszki és taskenti magatartását idézni. A fia, Bányai László értő gondozásában levő hagyatéka az előzőekből is következően nem őrizhette meg az utókor számára a költő „odakinti” forradalmi tevékenységének éppen legértékesebb dokumentumait. A Bányai kutatásban az elmúlt évben új szakasz nyílott, mégpedig Botka Ferenc Üzenetek Szibériából, (Hadifogság és irodalom 1914— 1921) című tanulmánykötete révén. A mai legteljesebb Bányai képet Botka Ferenc adja. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy a Jaroslav Hasek, Sugár Béla és mások szerkesztette Roham című lapban — ez 1920—21-ben jelent meg Irkutszkban és Krasznojarszkban — Bányai Kornélnak külön rovata volt, Szerdai levelek címmel. A lapból mindössze kilenc szám másolata maradt ránk, s köztük nyolcban Bányai vers, A keletkezése körülményei miatt sokat vitatott kötet címlapterve. Legújabb kutatások szerint csak itthon jelent meg, 1921-ben írás jelent meg, így a Május fiai, Vörös dal, Nekünk mindegy, A szépség koldusai, A forradalom szépségeiről, öröm, Lázadjatok fel, A munka hősei. „Csodálatosan szépek vagytok proletárok... amikor szétrúgjátok magatokról a homályt és megszabadítjátok jármából a mozgást” — írja A forradalom szépségeiről című publicisztikája első soraiban. Megjelentek Bányai Kornél versei a krasznojarszki Vörös Újságban, de más szibériai lapokban is. Az utóéletük is érdekes és sokat mondó. A Csehszlovákia Kommunista Pártjának magyar nyelvű lapjai, a komáromi Munkáslap és a Kassai Munkás 1921 és 1923 között ugyancsak nyolc Homok — Bányai költőneve — aláírású verset közöltek. Az említett két újságban megjelent költemények, apróbb eltérésekkel azonosak a szibériai magyar lapokban publikált Bányai — Homok — költeményekkel. Botka Ferenc szerint a két csehszlovákiai lap szerkesztői a szibériai magyar újságokból vették át a verseket, feltételezhetően maguk is hadifoglyok, majd ihternaciona- listák voltak, s az újságokat hazahozták. De az is elképzelhető, hogy maga a Lévára hazatérő költő juttatta el ezeket a verseit a kommunista lapokhoz. Bányai Kornél születésének jövőre lesz a kilencvenedik évfordulója. A hálás utókor megtisztelő és szép kötelessége, hogy megemlékezzék a nagy októberi szocialista forradalom költő-küldöttéről és a későbbi, az Alföld népének nyomorúságáról oly messzehangzóan da'°ló költőről, a tanyák népének sira- tójáról. Tiszai Lajos Látogatóban az Oktatási Igazgatóságon A felnőttek politikai iskolája — Az Oktatási Igazgatóságra legyen szíves! — mondtam a szolgálatkészen felém forduló sofőrnek, miközben igyekeztem gyorsan elhelyezkedni a taxiban, hogy még indulás előtt be tudjam kapcsolni .a biztonsági övét. De az autó mozdulatlan maradt, a vezető arca rezzenéstelen. Jobb ötletem támadt: — Az esti egyetemre! — de még ki sem mondtam, már tudtam is, ez sem lesz jó; hisz Szolnokon nincs is egyetem. Hogy magyarázzam meg? — A pártiskolára, kérem! — jött az utolsó gondolat, de hogy merre menjünk, már elmaradt, mert mintegy varázsütésre felberregett a motor, a vezető fejbólintása jelezte: az úticél világos, rábízhatom magam a város minden zeg- zugát ismerő sofőrre. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága — egy országos hálózat részeként — a megyében 1957 óta működő MarPusztán számokban is mérhető a kisugárzó hatás: Szolnokon és ezenkívül a megye településein levő nyolc kihelyezett tagozaton ma is — mint minden évben — egy- kétezren tanulnak: a hároméves általános tagozaton, ahol az alapokkal ismerkednek meg, a szakosító és sokféle speciális tanfolyamon pedig a mélyebb ismereteket sajátítják el. Csaknem hatvanötféle tematikával dolgoznak, amelyek mintegy negyven százaléka kötődik valamilyen formában megyénk életéhez. A számok világából kilépve nehéz dolog lesz teljes — vagy legalább valósághű — képet festeni arról a sokrétű és igényes munkáról, amit az iskola tevékenysége — a száznál több főfoglalkozású és tiszteletdíjas tanár, előadó, hallgatókkal közös erőfeszítése — jelent. A reggel, ebéd után és este is foglalt termekben nem valamiféle iskolás tanulás folyik — még ha a meglett férfiak, az asz- szonykorú nők és a fiatal emberek vaskos tankönyveket tanulmányoznak is a szemináriumon vagy a szünetben. — Kétszáz órát dolgozunk havonta, emellett kevés is a tizenkét óra, amit itt töltünk Amit a hallgatók elmondtak — úgy tűnik —, nem más, mint az elmélet és a gyakorlat megvalósult egysége, az Oktatási Igazgatóság képzési-nevelési rendszerének alapvető célja: az elméleti- eskedés helyett a dialektikus gondolkodás fejlesztése. — Napjainkban sok olyan vezetőre van szükség, aki a tudományos szocializmus elméleti és gyakorlati kérdéseit, pártunk történelmi tapasztalatait az alkalmazási készség szintjén sajátítja el, és képes cselekvőén részt venni a feladatok megoldásában — mondja Ungor Tibor, az intézmény vezetője. — Kétségtelen, hogy ma elsősorban a- gazdasági kérdések vannak napirenden. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ideológiának, a tudományos gondolkodásnak ne lenne ugyanolyan fontos szerepe. A szocializmus fejlettsége attól is függ, hogy mekkora és milyen tömegek sajátítják el az elméletet, amelynek konzekvenciáit magukra is tudják vonatkoztatni mindennapjaikban: hivatásukban, közéleti-politikai tevékenységükben és a magánéletben. xizmus—Leninizmus Esti Egyetem, illetve az 1962 óta meglevő pártiskola összevonásával jött létre 1967-ben. A megyei pártbizottság intézményeként kezdettől fogva különböző tisztségeket betöltő vezetők, pártmunkások és a propagandisták képzését, továbbképzését végzi. A hatvanas évek végén három tanszék keretében nyújtott marxista—leninista világnézeti ismereteket a filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus területén. A szükségletekhez igazodva 1970-től először a pártépítés, majd két é\f múlva a pedagógiai oktatás számára létrehozott tanszékkel bővítették az elsajátítható ismeretek körét. A jövőre húszéves intézmény fennállása alatt mintegy harmincezer hallgató kapott diplomát: egyrészt állami iskolai, másrészt felső-, közép- vagy alapfokú politikai végzettséget. — mondja Szekeres Sándor, a MÁV körzeti Üzemfőnökség munkavédelmi vezetője. Hallgatótársaival — első évesek lévén — épp a filozófiaóra szünetében ültünk le beszélgetni. — És higgye el, ezt az időt fel kell áldozni, rá kell szánni arra, hogy tanuljunk. Mert ha az ember nem érti meg, hogy mi és hogyan változik a világban körülötte — ha ehhez nem kap elég megalapozott tudást, információt —, nagyon nehezen tud pontosan tájékozódni, vagy beilleszkedni az adott viszonyok közé. Annak, aki közvetlenül a termelésben dolgozik a továbblépés érdekében be kell látnia a „kulisszák mögé” is. — Napi életünk problémáira, kérdéseire reális válaszokat keresünk — veszi át a szót Szurdok Gábor, a Vasipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregységének művezetője. — Itt, az iskolán, a tételes tudás mellett olyan plusz ismereteket kapunk, amit se saját erőből, se máshonnan ellesve nem tudnánk felszínre hozni. Eligazodni segítenek a világban azzal, hogy őszintén beszélünk a gazdaság, a társadalom, az ideológia vagy a politikai élet kérdéseiről. Az Oktatási Igazgatóság egész tevékenysége erre irányul. Az elméleti képzés legfontosabb pillére, hogy a hallgatók fel tudják ismerni a természeti és társadalmi folyamatok törvényszerűségeit, lényegét; a marxi kritikai szemlélet elsajátításával pontosan értsék az elmélet és a gyakorlat egységét, a szocializmus értékei mellett a fejlődés ellentmondásait, utat találjanak felodásukhoz is. A történelmi látásmód segítségével alakítsák ki magukban a kapitalizmus és a szocializmus reális képét, a gazdasági folyamatok mellett el tudjanak igazodni a jogi, erkölcsi, politikai — az érdek és érték — viszonyok között vagy éppen a vallás, a művelődés kérdéseiben. A sor persze, nem lehet teljes. Hiszen az intézmény nemcsak ismereteket nyújt: készségeket, jártasságokat is fejleszt, politikai vezetést tanít, pedagógiai módszerekkel is megismerteti hallgatóit, erősíti a vitakultúrát, a meggyőzni tudás nem könnyen elsajátítható képességét. — Színvonalas oktató-nevelő munkát csak korszerű formában és intenzív módszerekkel végezhetünk — mondja Ungor Tibor. — Ezt szolgálja a tanfolyamstruktúra módosítása, a hallgatói ön- kormányzat fejlesztése. A felkészült és megújulni képes tanári kar tehermentesítése érdekében szervezési feladatokkal megbízott önálló csoport dolgozik. Az oktatástechnológiai csoport segítségével fokozottan igyekszünk alkalmazni a készség- és képességfejlesztésben új lehetőségeket biztosító audio- és videotechnikát, szociológiai csoportunk oktatás- és közvéleményező tevékenységet végez. Két éve foglalkozunk a szocialista magatartáskultúra elemeivel is, igen nagy érdeklődés kíséri ezeket a napi gyakorlathoz köthető előadásokat. A tanári kar gazdag tapasztalatait publikációkban, a regionális kutatásokhoz kapcsolódva igyekszünk kamatoztatni. Ennek fontos bázisa a szakirodalom széles körét felölelő könyvtár, és nem utolsósorban az igazgatóság minden dolgozójának lelkiismeretes munkája. Korszerű formák — intenzív módszerek Az elkövetkező időkben talán új korszak kezdődik a vezető- és propagandista képzés, ezzel együtt az Oktatási Igazgatóság történetében is. A Politikai Bizottság 1985. november 5-i határozata, amely a politikai képzés és továbbképzés tartalmi és formai megújulását célozza, az elismerésre méltó eredmények mellett további erőfeszítésekre ösztönzi majd megyénk ideológiai életének e nagyon fontos központját is. Hiszen a nyolcvanas évek jelenségei: az élet- és munka- körülmények változása, a műveltség és a szocializmushoz való viszony differenciálódása, a tájékozódás forrásainak és feltételeinek módosulása a pártoktatással szemben is új követelményeket támasztanak. A tudatos cselekvés, az elvi tisztánlá- lás, az egységes, összefüggő marxista—leninista szemlélet kialakítása csak rugalmas alkalmazkodással lehetséges — ezzel az eszközzel lehet javítani az eszmei-politikai nevelőmunka minőségét és hatékonyságát. Az Oktatási Igazgatóság mai tevékenységében és céljaiban is ez a törekvés munkál. A tanszéki csoportok létrehozása, az oktatási struktúra módosítása, a rétegigényekhez és a hallgatók fel- készültségének különböző szintjeihez igazított beiskolázás nem pusztán a szervezeti megújulást szolgálja. A korszerű tankönyvek, tanulmányi programok — köztük a magyar és nemzetközi munkásmozgalom története stúdium helyett az 1987—88-as tanévtől bevezetésre kerülő tudományos szocializmus tantárgy — egységesebb, komplexebb képet vázolnak fel nemzetközi folyamatokról, szélesebb elméleti alapokon adnak hasznosítható ismereteket, módszereket a felvetődő kérdések tisztázásához. A jövő természetesen nem mentes problémáktól, gondoktól. De — a szükséges feltételek folyamatos megteremtése mellett — az Oktatási Igazgatóság dolgozóiban, mai és leendő tanári karában, hallgatóiban megvan és bizonyára meg is lesz a törekvés, hogy feladatuknak eleget tegyenek. Bálint Judit Eligazodni a világban Elmélet és gyakorlat egysége
