Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 7. Versenyképesség, újszerű feladatok Megértetni és mozgósítani II Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottságának tapasztalataiból Az üzemi pártszervek, pártszervezetek munkájá - ban az idén a korábbinál is fontosabb szerep jutott a gazdaságpolitikai feladatoknak. Köztudott, az előző esztendejében, 1985-ben nem középtávú tervciklus utolsó sikerült megfelelően megalapozni a VII. ötéves terv indítását, ráadásul az év Minden fórumon — A Tisza Cipőgyár — kezdte az idei gazdaságpolitikai feladatokról folytatott beszélgetést Telek Zoltán, a vállalat üzemi pártbizottságának titkára — az utóbbi, közel egy évtized legsikeresebb évét zárta 1985-ben: a vállalat árbevétele 10,9 százalékkal, a nyereség 21,4 százalékkal. a tőkés export 33,4 százalékkal növekedett. Az ország külgazdasági egyensúlyának javításához — a kivitel és az importmegtakarítás réven — 2.9 millió dollárral járultunk hozzá. És éppen ezek a sikerek róttak a vállalat kollektívájára igen nehéz szerepet, ezt a lendületet meg kellett őrizni. Kevés lett volna az új ötéves tervet jól megalapozni — az 1985-ben elért több mint 350 millió forintos nyereség például ezt jelentette —, ha a jó eredmények láttán megpihenünk, az 1990-re kitűzött célok közül keveset érhettünk, érhetnénk el. Az egyszeri jó nyereség például, kevés lett volna a „Tisza” versenyképességének, jövedelemteremtő képességének javításához mára elodázhatatlan műszaki fejlesztések finanszírozásához. — A hasonló, alapvetően gazdasági vezetési feladatok megoldását az üzemben működő pártszervezetek, az itt dolgozó kommunisták Nemcsak a VII. ötéves terv és az idei gazdasági év indításához kapcsolódó kampány ez, a vállalati élet új jelenségeire is reagálunk. Amikor például, a Tisza Cipőgyár az exportbővítő pályázat keretében fejlesztési hiteleket vett fel, a gazdaságpolitikai agitáció során azt igyekeztünk megérteni, hogy miért kell az egyre nehezedő feltételek között is a tőkés export növelésére, újabb hiteleket felvéve a technika, a technológia korszerűsítésére vállalkozunk. És természetesen, egy-egy munkaterület helyzetének sajátosságairól sem feledkezhettünk meg: azokban az üzemrészekben, ahol új gépeket szereltek vagy szerelnek fel, mindig arról ejtettük a legtöbb szót, hogy mennyivel javítja a hoMegbízatások ra ösztönöztük az alapszervezetek vezetőségét, hogy V. Szász József IgazQlatlan munkanapakra, szabadságok rendjére Uj munkaügyi rendeletek elején tovább folytatódott a kedvezőtlen tendencia: igen sok vállalat teljesítménye maradt el a népgazdasági kívánalmaktól és a saját tervektől. Persze, ott is felelősségteljes munkát kellett az üzemben dolgozó kommunistáknak magukra vállalniuk, ahol az előbb jelzett kedvezőtlen jelenségekkel nem találkozhattunk. gyan tudták, tudják segíteni? — A legfontosabb természetesen. a kommunisták személyes helytállása. Még véletlenül sem gondolom azonban azt, hogy ha a Tisza Cipőgyár 752 párttagja teljes erővel dolgozik és a termelési, gazdasági célok elérése érdekében minden tőle telhetőt megtesz, akkor máris biztosított a 3000 tagot számláló vállalati kollektíva jövője. Hogy terveinket valóra váltsuk, mindenkinek a tőle elvárható legtöbbet kell nyújtani, erre mozgósítani legegyszerűbben példát mutatva lehet. Kommunistáink éppen ezt vállalták... Tudjuk persze, hogy a legjobb, legtiszteletreméltóbb példa is veszít idővel vonzerejéből, ha azok, akiket megnyerni kívánunk, nem értik pontosan, miért is érdemes többet vállalni. Éppen ezért párttagságunk az év elején alapos agitációs programot dolgozott ki, célunk, hogy megértessük és elfogadtassuk a VII. ötéves terv gazdasági céljainak, feladatainak ösz- szefüggéseit. Nemcsak a politikai oktatás vagy a politikai vitakörök kínálta lehetőségekkel élünk, az ezekben a kérdésekben legjáratosabb aktivistáink ott vannak és felszólalnak az üzemi demokrácia minden fórumán. korszerűsítés a Tisza cipők versenyképességét, mit nyer a kollektíva, ha vállalja az újszerű feladatok megtanulásával kétségtelenül együtt járó nehézségeket. — A példamutatás, a gazdasági összefüggések megismertetése valóban a legalapvetőbb, a gazdálkodás tartalékainak feltárását segítő teendő. De vannak-e a Tisza Cipőgyár pártszervezeteiben példák a gazdasági eredményeket közvetlenül befolyásoló módszerekre? — Pártalapszervezeteink- től már a korábbi esztendőkben is azt kértük, hogy a tagok konkrét pártmegbízatásaiból többet kapcsoljanak a termelési, gazdálkodási feladatokhoz. Az idén is arTaurina-vállalkozás Különleges fejöházi berendezések nemzetközi együttműködéssel November elsejétől az eddigieknél szigorúbban járhatnak el a vállalatok az igazolatlanul mulasztókkal szemben. Az erről intézkedő új rendelet szerint a korábbi hat igazolatlan munkanap helyett most már három egymást követően igazolatlanul távol töltött munkanap után megszüntetheti a vállalat a mulasztó munkaviszonyát fegyelmi eljárás nélkül, „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel. Ha azonban az érintett dolgozó utólag elfogadhatóan igazolni tudja hiányzásának okát, a munkaviszonyt helyre kell állítani. Egy minisztertanácsi rendelet a szabadságolások új rendjéről intézkedik. Eszerint 1987-től az eddigi két hét helyett a mindenkori éves szabadság kétharmad részét kell egybefüggően kiadniuk a munkáltatóknak. A szabadságolások rendjéről a vállalatok feladataiktól függően döntenek, de előírás, hogy a szabadságot még abban az évben kell kiadni, amikor ténylegesen az jár. Így tehát még néhány napos szabadságot sem lehet átvinni a következő évre. Adódhat azonban olyan eset, amikor a vállalat nem tudja az esedékesség évében a szabadságot teljes egészében kiadni munkaerőhiány vagy a munka torlódása miatt. Ekkor lehetőség van arra, hogy a maradék szabadságot a következő év márciusának végéig vegye ki a dolgozó. Az új munkaügyi rendeletek a Magyar Közlöny október 18-i számában jelentek meg. vizsgálják felül az állandó és időszaki pártmegbízatásokat, és az eredmény nem is maradt el. A kommunisták közül az idén több kapott a munkaterület sajátosságait figyelembe vevő, a termeléshez kötődő pártfeladatot. A tűződékben általában a minőség javításának, az előkészítő gyáregységekben az anyagmegtakarítások növelésének, a korszerűsítés előtt álló részlegekben pedig a rekonstrukció zökkenőmentességének' segítésével bízták meg tagjaikat az alapszer- vezetek. Az utóbbi időben mind eredményesebben hangoljuk össze az üzemi, szak- szervezeti és KISZ-szervek- * kel is a gazdaságpolitikai teendődet. A jó együttműködésnek köszönhető például, hogy a szocialista munkaverseny keretében felajánlott társadalmi munka zömét ma már saját munkaterületükön teljesítik a szocialista brigádok. A gyár, bizony feszített és nem is mindig egyenletes teljesítéséhez, nagyon jól jön a vállalati közösség, — például tavaly több mint 70 ezer órányi — társadalmi munkája. Megerősítés is — Több mint egy éve működik Martfűn a gazdálkodási stratégia , kialakításában döntő szóval bíró vállalati tanács. Ügy gondolom, ennek a testületnek a léte a Tisza Cipőgyár pártbizottságának új feladatokat adott, hiszen korántsem mindegy, hogy ez a tanács milyen gazdaságpolitika szellemében hozza meg döntéseit... — Valóban, a párt politikai elveinek érvényesítése az üzemen belül talán ebben a testületben a legfontosabb, őszintén mondom, hogy a vállalati tanács megalakulása igazán újszerű feladatokat nálunk mégsem hozott az üzemi pártmunkában. Ezt a mi sajátos helyzetünk magyarázza: a tanács 37 tagja közül 31 párttag, így álláspontunk érvényesítésére meg van a biztosíték. Kicsit túl sok is ez a garancia: a felsőbb pártszervektől nem is enyhe kritikát kaptunk a tanácsbeli párttagok a vállalati átlagnál jóval magasabb aránya miatt. A bírálatot én jogosnak is tartom, a „kedvezőtlen” aránynak azonban — én úgy érzem — örülni is lehet. Nem számítgattuk előre, hány párttag és nem párttag kerüljön a jelöltek közé, és a dolgozók szavazása ilyen „rossz” statisztikára vezetett — ez a döntés azonban gazdaságpolitikai „irányvonalunk” megerősítését is jelzi. Mezőgazdasági könyvhónap előkészületei A jövő évben, februárban sorra kerülő 30. mezőgazda- sági könyvhónapra több szakmai mű jelenik meg, mint eddig bármikor — jelentették be tegnap a könyvhónap országos szervező bizottságának ülésén, amelyet az Állatorvostudományi ■ Egyetemen tartottak. Elmondották, hogy hét kiadó összesen 52 könyv közreadását tervezi erre az alkalomra, mintegy 780 ezer példányban, szemben a korábbi évek gyakorlatával, amikor a példányszám félmillió körül volt. . A Mezőgazdásági Kiadó egymaga harminc könyv előkészítésén dolgozik. Jóné- hány, népszerűnek ígérkező szakkönyv mellett a környezetkímélő termeléshez szakmai tanácsokat adó Biofü- zet-sorozat öt újabb kötetét adják az olvasók kezébe. Világbanki hitellel nemrég átfogó fejlesztési program kezdődött, amelynek alapvető célja a szarvasmarha-tenyésztésünk műszaki és technológiai színvonalának javítása, s ezáltal az ágazat versenyképessé tétele. A program egyik nagyon lényeges része, hogy a hitelre pályázó gazdaságok fejlett és megbízható berendezésedhez — többek között fejő- és tej- hűtő gépekhez — jussanak. Ezért az Agrotek Vállalat, a program egyik „gazdája”, pályázatot írt ki hazai és külföldi vállalatok részére, fejőházi berendezések szállítására. A Taurina Agrárfejlesztő Közös Vállalat két ajánlatot is benyújtott, ezek közül az egyiket a Gascoigne-Melotte céggel közös konstrukciójú Taucal M típusú fejőberendezést a pályázat bíráló bizottsága a legjobbnak ítélte. Ez azt jelenti, hogy a Taurina kapott megbízást a berendezések szállítására, a pályáÜjsághír: A Traktorexport Szovjet Külkereskedelmi Egyesülés létrej ötjének negyedszázados évfordulója tiszteletére rendezett MTZ-vetélkedő országos döntőjében második helyezett lett a háromtagú Szolnok megyei csapat. • • • Mezőtúron és Vépen megrendezett területi elődöntők előzték meg a Szovjetunió Budapesti Műszaki Központjában megtartott országos döntőt. A megyénket képviselő szakember-trió a Mezőtúron, tíz megye részvételével lezajlott elődöntő legjobbjaként jutott tovább. „Menedzserüket” Mohos Árpádot, a Teszöv főmunkatársát faggatom: — A Dunán inneni legjob- bakból hogyan lettek országos másodikok a Szolnok megyei fiúk? Molnár Ferenc: — Jó lenne megismerni az új típusok műszaki adatait, még az országba érkezésük előtt — Kifogott rajtuk az egyik szakmai teszt néhány kérdése, ezért a helyes válaszokkal szerzett pontszámaik összege elmaradt a „bajnok” Zala megyei csapatétól. Mezőtúron, a területi vetélkedőn a megszerezhető 60 pontból 57-et értek el, az országos döntőn a kapható 80- bói 64-et. Bármennyire elcsépelt is a mondás, én elhiszem, hogy ezúttal tényleg nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fontos. A Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Képviselete, az Agrotek Vállalat, az Ag- rokerek és a MAE által — a GATE mezőtúri főiskolai kar tanüzemének közreműködésével — szervezett jubileumi vetélkedő kapcsán az ország számos szakembere gyarapította, frissítette fel az MTZ üzemeltetésével, javításával kapcsolatos ismereteit. A Héki Állami Gazdaság Piroskai kerületének műszazatban szereplő 24 gazdaság beruházásához. (A siker hátteréül annyit, hogy a vállalat műszaki-fejlesztő bázisa Szolnokon van, ns a benyújtott pályamunkák kidolgozása is a szolnoki kollektíva nevéhez fűződik.) A pályázat megnyeréséhez természetesen az is kellett, hogy a Taurina—Melotte konstrukció magas technikai színvonalú, ugyanakkor .biztonságosan üzemeltethető és hosszú élettartamú berendezés legyen, amelyhez megfelelő alkatrészellátás és szervizszolgáltatás is kapcsolódik. A Taurina mindkét feltételnek megfelelt, s ezt a pályázat bíráló bizottsága is honorálta. A vállalat a gyártástól az üzembe helyezésig végigkíséri fejőberendezéseinek útját. A gépeket a Taurina törökszentmiklósi szervizüzemében készítik, illetve szerelik. A gazdaságok igényeinek megfelelően, kétféle elrendeGonda István: — Az Igénytelennek számító MTZ-nél is egyre nagyobb a diagnosztika jelentősége ki vezetője, Egyed István tíz éve kíséri figyelemmel az MTZ-k működését. — Ennyi idő után feltételezhető, hogy jó ismerője a magyar mezőgazdaságban már huszonöt éve használatos alapgépeknek. — Korántsem annyira, hogy egy országos vetélkedőn való részvételre fölkészületlenül vállalkozhattam volna. Egy hétvégét és a gazdaságtól kapott két munkanapot fordítottam arra, hogy átnézzem a legfontosabb KPM-rendeleteket, a környezetvédelmi előírásokat, a gépüzemeltetési és növény- termesztési szakkönyveket. És milyen jó, hogy készültünk gazdaságpolitikából is! Sok kérdést kaptunk a vetélkedőn a VII. ötéves terv műszaki-technikai fejlesztési irányelveivel, például a biotechnikával, az elektroanali- zálással, a informatika-fejlesztéssel és az anyagkutatással kapcsolatban is. — Van annak jelentősége, hogy egy traktoros, egy szerelő ízeire szedve is felismerjen egy erőgépet? — Bár mindenki így ismerné a traktort, amelyet üzemeltet, amellyel dolgozik, vagy amelyet javít — mondja a dobogós Szolnok megyei trió másik tagja, Gonda István. — öt éve dolgozom a mezőtúri téesz gépesítési főágazatában, azóta az MTZ-k mind a négy — 50-es, 80-as, 82-es és 550-es — típusa megfordult a kezem alatt. Mint csoportvezető szerelőnek nagy a felelősségem abban, hogy egy meghibásodott alkatrész kijavítását vagy kicserélését hagyom jóvá, vagy esetleg kellően ismerve az alkatrész kopásának határértékét, tovább dolgoztatom a gépet. Á mezőgazdaság jelenlegi, pénzszűke időszakában aligha kell ennek a gazdasági jelentőségét ragoznom. De azt is megmondom őszintén, hogy úgymond vezésben, többféle változatban szállítják azokat. A yárható- an ’87 első negyedében befejeződő időszakban 36 fejőberendezést készítenek, amelyeknek az együttes értéke mintegy 60 millió forint. A Taurina komplex szolgáltatásaihoz tartozik, hogy biztosítja azoknak a szakembereknek a képzését, akik a szerelésben, az üzemeltetésben és a szervizmunkában részt vesznek. Az első ütemben a vállalat 21 szakembere a Gascoigne—Melotte cégnél kap alapos ismereteket, majd itthon, a Szolnokon lévő oktatási egységnél képeznek ki további hetven dolgozót, akik közreműködnek a programban. Lehetőséget adnak emellett a partnergazdaságok szakembereinek képzésére is. A pályázati program egyébként mintegy 15 ezer tehén tartását, tartási feltételeit érinti, ami a magyarországi tehénállomány 3,2 százaléka. télkedőn kívül, a gyakorlati életben csak rutinból csináljuk mindezt a legtöbben. — Mint ahogyan — veszi vissza a szót Egyed István — általában rutinból üzemeltetjük az MTZ-ket. Amíg egy John Deere vagy Fiat traktorra kerülő erőgépvezetőnek tanfolyamon kell rész tvennie, addig az MTZ-vel bárki vethet, szállíthat, vegysze- rezhet, kultivátorozhat, akinek jogosítványa van. Jó lehet, igaza van a Teszöv képviselőjének a vetélkedőn való részvételt illetően, de azért a győzelem, azaz a dobogó második foka sem lebecsülendő. — Különösen az elnyert díj nem — vélekedik Molnár Ferenc, a Karcagi Magyar— Bolgár Barátság Tsz erőgépszerelője. — Egyhetes szovjetunióbeli utazást kaptunk jutalmul az Agrotektől és a kereskedelmi képviselettől. A Teszöv is megtoldotta díjunkat, biztosítja a „zsebpénzünket” az egyhetes ju- talomútra. — Ami részben, úgy tudom, szakmai jutalomút lesz. — Valóban a Minszki Traktorgyárba szervezett látogatás is szerepel a programban. Azt hiszem mindhárman ezt várjuk legjobban. Szeretnénk megismerni részegységenként is a szovjet gyártók fejlesztési elképzeléseit. Egyed István: — Hatvannégy MTZ-traktorunk egynegyede már nullára leírt, de még mind üzemel Talán nem vennék rossz néven, ha megosztanánk velük az üzemeltetési és javítási gyakorlatban szerzett tapasztalatainkat. Reméljük, hogy a minszki gyárlátogatás alkalmával már megismerkedhetünk azzal az új 100 és 150 lóerős MTZ típusokkal, amelyeket a Trakto- roexport 25 éves jubileuma alkalmával, az országos vetélkedővel egyidőben rendezett kiállításon még csak prospektusban láthattunk. T. F. KI mit tud MTZ-bOl? Válaszolnak a dobogósok
