Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

1986. NOVEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tárlat az ú| megjelent kiadványokról Megnyílt a politikai könyvnapok rendezvénysorozata A múzeumi, műemléki hónap záróakkordja r Átadták a néprajzi és helytörténeti pályadíjakat A politikai és a társada­lomtudományi irodalom új­donságainak népszerűsíté­sére immár 35. alkalommal nyílt meg tegnap Budapes­ten a Politkai Könyvnapok elnevezésű rendezvénysoro­zat. Az országos megnyitó­nak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Köz­pont adott otthont. Az ün­nepségen Káder Gyula, az MSZMP IV. kerületi bizott­ságának első titkára köszön­tötte a megjelenteket, kö­zöttük Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát és Kö- peczi Béla művelődési mi­nisztert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizott­sága agitációs és propagan­da osztályának vezetője mondott beszédet. Az immár negyedszázados múltra visszatekintő rendez­vényről szólva kiemelte, hogy a Politikai Könyvnapok évről évre módot adnak a hazai politikai és társada­lomtudományi könyvtermés kincsestárának számbavéte­lére. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a leg­többet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető politikai céljainkat, bel- és külpoliti­kánk alapelveit és törekvé­seit. E munkában fontos sze­repet töltenek be pártunk vezetőinek gyűjteményes kö­tetei. A könyvnapi kiadvá­nyok között szerepel például Kádár Jánosnak A szocia­lizmus megújulása Magyar- országon című kötete, amely­ben nyomon követhető a marxizmus-leninizmus ér­vényre juttatásának és érvé­nyesülésének útja pártunk politikájában. A politikai könyvkiadás legfrissebb termése is tükrö­zi: a szerkesztőségek mun­kájukat annak tudatában végzik, hogy országunkban nagy átalakulások mennek végbe, amelyek megkövete­lik a társadalmi cselekvés még teljesebb összhangját. A megnyitót követően a Művelődési Központban ki­állítás nyílt a politikai könyvnapokra eddig megje­lent kiadványokból. A tárlat november 12-ig tekinthető meg. A népzenétől a szimfóniáig Hangversenyek minden korosztálynak Az Idei évad zenei kínálatából A megszokottnál valami­vel később, decemberben kezdődik el az idei hangver- senyévad. A több mint egy hónapos késésért azonban az Országos FUűlharmónia — úgy tűnik — bőségesen kárpótol­ni íogja a megyeszékhely koncertlátogató közönségét. Az egyeztetési gondok miatt véglegesen csak október ele­jére elkészült hangverseny- program egyrészt olyan ven- dégművészék fellépését Ígé­ri, akiknek játékát hallgat­ni rtiitka, nem mindennapi zenei élményt jelent; más­részt a legjelesebb vidéki szimfonikus zenekarok tol­mácsolásában a nagyzeneka­ri művök legismertebb és legszebb darabjaival va'ló ta­lálkozásra ad lehetőséget. Az évadnyitó bérleti hang­versenyen, december elsején, Beethoven- és Brahms-mű- vefcet ad elő a Szolnoki szim­fonikus zenekar Kovács Já­nos vendégkarmester ve­zényletével. A műsorban Kiss Vilmos Péter hegedűn, Ádáim Károly gordonkám, Szegedi Anikó zongorán játssza — többek között — Beethoven C-dúr Op. 56-os versenymű- vét. December közepén a Bartók vonósnégyest látja vendégül a koncertsorozat otthont adó házi gazdiája, a Megyei Művelődési és Ifjú sági Központ. Ebben az év­ben ez lesz az utolsó hang­verseny. Januárban kerül sor Fischer Annie zongora­estjére, majd a Debreceni MÁV Filharmonikus zene­kar Lép fel február 16-án, Grieg költői szépségű Peer Gynt szvitjét, az A-moll zongoraversenyt, illetve Mu­szorgszkij Egy kiállítás ké­ped című művét adják elő Falvay Sándor zongora- és Pellle Erzsébet énekművész közreműködésével. A deb­recenieket a Miskolci Szim­fonikus zenekar követi. Sza­badi Vilmos és Qnczay Csa­ba közreműködésével Schu­mann, Saint-Saens egy-egy művét, valamint Men. delS6ohm Hebridék Nyitá­nyát és III. (skót) szimfóniá­ját játsszák a sorrendben ötödik hangversenyen. A jövő év áprilisában is­mét fellépnék a Szolnoki sízimfómlkusdk: a Debreceni Kodály kórus • és a Magyar Állami Operaház énekmű­vészeit kísérik. Bald Jó­zsef vezényletével. Bach Má­té Passió című művét adják elő — a hagyománytól elté­rően a Belvárosi Nagytemp­lomiban. A hangversenyévad zárókoncertjén, májusban, Lukács Ervin vezényli a Budapesti MÁV Szimfonikus zeneikart; Hegedűs Endre zongoraművész 'közreműkö­désével Brahms műveiből válogatott összeállítással lépnek a közönség, elé. A felinőttek számára meg­hirdetett 'bérleti hangverse­nyek mellett természetesen az jfjabbaknak is szól majd a muzsika. Októbertől a kö­zépiskolások, novembertől a szakmunkásképző intézetek és az általános iskolák tanu­lói hallgathatják megyeszer- te a neves előadóművészeket, együtteseket az önálló isko­lái hangversenyeken. Tizen­három településre jutnak el így az egyetemes és magyar zenetörténet klasszikus da­rabjai a jászberényi és a szollnolki számfónifcusofc. va­lamint a Bartók Béla kiama- nalkórus tolmácsolásában. E koncertsorozat érdekessége lesz, hogy a hangszeres nép­zenén keresztül a magyar népdalok és táncok legszebb alföldi,, dunántúli, erdélyi és felvidéki darabjait ,ís megis­merhetik, .megtanulhatják, a fiatalok, megőrizve a folklór nemes hagyományait. — bálint — Egy válás története A Népszínház vendégszereplése Szolnokon A budapesti Népszínház prózai társulata havonta látogat a megyeszékhelyre, a Vasutasok Szakszervezete Művelődési Köz­pontjába. A bérleti sorozat keretében ez­úttal Maróti Lajos Egy válás története cí­mű darabját mutatták be. A hetvenes évek elején játszódó, banálisnak látszó történet hősei az „értelmiségi paradoxon” kímé­letlen összefüggéseit élik át, leplezik le egymás között: a saját fejjel való gondol­kodás és a szűkös korlátoltság ellentmon­dásait. A sziporkázó humorba csomagolt szomorú igazság válik láthatóvá a bemu­tatott kemény harcokból. Akik a magán­életben egymáshoz illenek, egymáséi is maradnak — de aki egyedül marad, az sem feltétlenül magányos... A Népszínház legközelebb Babay—Bu- day Három szegény szabólegény című ze­nés mesejátékát és I. Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal című színművét adja elő novemberben. Sorra kerül még a Torony­óra lánccal zenés játék; Barta Lajos Sze­relem; s a Bugrisok című Goldoni-komédia. Képünkön az előadás egyik emlékezetes pillanata. (Fotó; Mészáros J.) Minden év októ­berében megren­dezik a múzeumi, műemléki és hon­ismereti hónapot, amelynek ünne­pélyes megyei zá­rását tegnap tar­tották Szolno­kon, a Moziüzerhi Vállalatnál. Mint az már ré­gi hagyomány, ok­tóberben a megyé­ben is a szokásos­nál több kiállítást nyitottak, ame­lyek különböző té­mákra épültek, és amelyek igen sok látogatót vonzották. Tisza- földváron például, ahol a rmtoeum hanmiineadik szü­letésnapján rendezték a hónap eseménysorozatá­nak megnyitóját, az Ős­lények a Tisaatájon című bemutatót láthatták az érdeklődők. Szolnokon ré­gi térképekből, Karcagon a kun régészeti emlékek­ből, Kunszentmártonban Szolnok megye népművésze­ti remekeiből nyílt kiállítás. A mezőtúri múzeum Busi Lajos fazekas alkotásait, a túrkevei pedig Mihály István képeit tárta a nézők elé. Októberben megszapo­rodtak a diákok számára tártott múzeumi órák is, amelyek elsődleges célja, hogy a tananyaghoz illeszke­dő tudnivalókkal szélesítsék a tanulók ismereteit. Az órák témája is színes volt: hallgathattak előadást az is­kolások népművészetünk ki­alakulásáról, a népi hímzé­sek fejlődéséről, a népi hang­szerekről és játékokról, az őskor régészeti emlékeiről, a szolnoki vár néhai lakóinak életéről, a középkori festé­szetről és a koronázási jel­vényekről. A múzeumi órák továbbra is részei maradnak a múzeumokban folyó munká­nak, és a kiállítások többsé­ge se zárt be a múzeumi hó­nap befejeztével. Tegnap a már hagyomá­nyos pályázatokra beérkezett dolgozatokat is értékelte Tá­las László, a Megyei Múzeu­mi Szervezet igazgatója, és a legjobbak átvehették a dí­jakat. A pályázatokat több­féle témakörben és kategó­riában hirdették meg, közü­lük a legnépszerűbb ezalka- lommal a megye új és leg­újabb kori történetét feldol­gozó témakör volt. összesen ötvennégy mű érkezett, köz­tük huszonhét felnőtt, hu­szonöt ifjúsági egyéni és kettő ifjúsági csoportos ka­tegóriában készült. A magas színvonalra jellemző, hogy a bíráló bizottság tizenhét fel­nőttet és tizenhárom fiatalt Faragó Jánosné kiemelt első díjban részesült díjazott, emellett a két ifjú­sági csoport is díjat kapott. Az ifjúsági pályázók ked­venc témája az idén az isko­latörténet volt, de többen feldolgozták lakóhelyük első világháborús eseményeit is. A felnőttek a termelőszövet­kezetek történetével foglal­koztak, vagy a felszabadulás utáni társadalmi változáso­kat elemezték. A felnőtt ka­tegóriában külön díjat ka­pott Zsoldos István A kis­újszállási Vas-, Fa- és Épí­tőipari Szövetkezet előtörté­nete és fejlődése című mun­kájáért, valamint Kiss Jó­zsef a jászfényszarui föld­osztást és agrárfejlődést elemző dolgozatáért. Első dí­jas lett Szilágyi Károly a túrkevei társadalmi változá­sokról szóló pályaművével, valamint Tolnay Gábor A Nagyatádi-féle földreform végrehajtása Jász-Nagy­kun—Szolnok vármegyé­ben című munkájával. Az ifjúsági kategóriában Dobra! Éva bizonyult a leg­jobbnak, aki Németh Gyula professzor életútját és tudo­mányos munkásságát dolgoz­ta fel. A csoportos kategó­riában nem adtak ki első dí­jat, a második díjat a jász­berényi Lehel Vezér Gimná­zium honismereti szakköre, a harmadikat pedig a török­szentmiklósi Rózsa Ferenc Téri Általános Iskola honis­mereti szakköre érdemelte ■ 11 ---------------------­k i. A felnőttek közül a Mé­szöv különdíját Kézsmárki Zoltán kapta A szövetkezeti mozgalom története Fegy- verneken című művéért, a Teszöv különdíja Görbe La­josé és dr. Ducza Lajosé lett, az előbbi a jászárokszállási nagyüzemi gazdálkodás ki­alakulásáról, az utóbbi a kisújszállási Nagykun Ter­melőszövetkezet vezetési szervezetének történetéről írt. A Megyei Pedagógiai In­tézet különdíját Prágai Fe­renc vehette át a fegyverne- ki Felszabadulás úti iskola fejlődéséről készült munká­pott Benkó József a tisza- kürti úttörőcsapat megalaku­lásáról írott pályaművéért. Fodor István a Rút dolog a maga hazájában tudatlan jö­vevénynek lenni című írásá­ért a HNF különdíját kapta. Az ifjúsági kategóriában a megyei KISZ-bizottság kü- löndíjait hat pályázó érde­melte ki. A néprajzi és nyelvjárás­gyűjtő pályázaton a felnőtt kategória kiemelt első díját Faragó Jánosnénak ítélte oda a zsűri a jászárokszállá­si és jászsági temetési szo­kásokról született alkotásá­ért. Első díjas Hagymásy Sándor lett a túrkevei juhá­szairól szóló dolgozatáért. Az ifjúsági egyéni kategóriá­ban az első díjat nem adták ki, a második díj Tóth Györ­gyinek jutott kisújszállási parasztportréiért. A csopor­tos pályázók legjobbja a jászkiséri Csete Balázs hon­ismereti szakkör lett. Raj­tuk kívül többen is könyv- jutalomban részesültek. A Csete Balázs emlékére meghirdetett gyermekjáték pályázat első díjasa a jász­árokszállási Petőfi Művelő­dési Ház honismereti szak­köre. Ebben a kategóriában is adtak ki munkajutalma­kat és könyvutalványokat, valamint emléklapokat.-hí­jáért. KISZ-különdíjat ka­Huszonegy szerzi Ktveekét munkája Megyei fotósok kiállítása Bécsben és Troiaban Magyar filmek külföldi feszti- válókon Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjét mutatják be november 1. és 4. között megrendezésre ke­rülő nemzetközi fesztiválon az olaszországi Troiaban. A fesztiválon részt vesz a ren­dező is, a nemzetközi zsűri egyik tagja pedig Sándor Pál filmrendező. Három magyar alkotás szerepel Bécsben november elején az ifjúsági filmek fesztiválján. A hazai mo­zikban már sikert ártott. Sze­relem első vérig (Dobray György, Horváth Péter filmje) mellett Markos Mik­lós Kismaszat és a gézengú­zok. valamint Mihályfy Sán­dor Gyermekrablás a Palánk utcában című alkotását vetí­tik. Az idén negyedik alka­tommal hirdette miéig két­évenként esedékes pályáza­tát a Szolnok Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ Jásizkuin fotóklubja. Kötetle­nül, bármilyen témájú és bármilyen technikával ké­szült képpel lehetett nevez­ni. A pályamunkáik október közepéiig beérkeztek, a zsű­ri — melynek tagjai a szakma avatott képviselői —, miáír értékelte is őket. Felnőtt kategóriáiban Kar­dos Tamás kapta a fődíjait, míg a zsűri Hídvégi Péter és Nagy László munkáját nívó- díjjal! jutalmazta. Óik valla- mannyien olyan szolnoki versenyzőik, akiknek már múlltjuk van a szakmáiban, Az ifjúságii 'kategória nívádí- ját a jászberényi Offanber- gsr Ottó nyerte ed. A IV. Szolnok Megyei Fo­tópályázat díjainak ünnepé­lyes átadása november 15-én délelőtt ilesz a művelődési központ fotógalériájában, összekötve a zsűri által ki­válogatott alkotások kiállí­táséinak megnyitásával. A 28 szerzőitől beérkezett 118 kép közül 21 szerző 52 fotó­ját tartották érdemesnek a saákemtoerleik a nagyközön­ség elé tárni. S hogy a számszerű adato­kon túli milyen tapasztalatok levonására ad alkalmat a pályázat ? Koilotzsii Sándor, a Jászkun fotólkHub titkára szerint a versenykiírás elsődleges cél­ja a kezdők megméretése. Aki itt megállja a helyét, az többnyimé eredményesen sze­repeli a magasabb szintű te­rületi, vagy országos pályá­zatokon is. Sajnálatos vi­szont, hogy fokozatosan csök­keni, és miiindiinkélbb Szolnok­ra koncentrálódik a fényké­pészet iránt érdeklődő ama­tőrök száma. Minden bizony- nyál közrejátsizik ebben az is, hogy a fényképezés túl­ságosain idő- és pénzigénye« hobbi. A záróünnepség közönsége (Fotó: T. Z.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom