Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
1986. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A Jászapáti Velemi Endre Tsz csatornaőre, Berki István álmélkodva szemlélte, hogy nap mint nap változik körülötte a világ. Tegnap még tanya állott azon a helyen, ahol mára a gép földdé tett kutat, ólat, épületet. És ez így ment éveken keresztül. Ahol generációk nőttek fel és otthont, munkát, megélhetést találtak apáról fiúra, ott búza. kukorica termett. Csak az öregek emlékezetében élt hol, ki l lakott, hogyan élt. Az em- iékezők pedig egyre fogytak, s fogynak ma is. és hamarosan eljön az idő, mikor az új nemzedék mit se tud nagyszülei életéről. Éppen 10 éve alakult meg Jászapátin a tsz honismereti szakköre. Először nem gondoltak másra, csak hogy a földbe simult tanyák helyét felkutassák, majd a gazdáit, építési idejét keresték. Azután felmérték a határt, térképen bejelölték a hidak, haranglábak, keresztek helyét, és a lebontásra ítélt újabb tanyák pusztuló berendezéseit, lakóik életéről tanúskodó tárgyakat, eszközöket kezdték gyűjteni. Padláson felejtett, szemétre dobott mihaszna dolgok, elmés, furfangos szerszámok kerültek a birtokukba, amelyektől gazdáik jórészt örömmel szabadultak meg. Lelkesen gyűjtöttek a tagok. mindegyiküknek „száz szeme” volt. Figyeltek minden kallódó értékre, nem sajnáltak időt, fáradtságot, hogy mentsék a letűnt idők emlékeit. Mentés volt ez az utolsó órában, és az igyekezetükért mégis ,,... sokfajta csipkelődést, odamon- dbgatást kaptunk a tagok egy részétől” — olvasható a szakkör ismertetőjében. „Ilyen dologidőben ilyen hülyeségekkel is foglalkoztok, úgysem lesz abból egyéb nevetségnél...” A Jász Múzeum után a Jászság legnagyobb hely- történeti gyűjteménye ma a jászapáti honismereti szakkörnek van. Egy lebontásra szánt állatgondozói házat kaptak a tsz-től 1979-ben, amit felújítottak és berendeztek. Ugyancsak tsz-se- gítséggel istállót, ólat, fészert, sőt kutat is építettek köréje és így kialakult ott egy tanyamúzeum. Egy dohánypajta pedig már megtelt szekerekkel, ekékkel, cséplő-, magtisztítógépekkel és más színbe, csűrbe, fészer alá való berendezésekkel. Lehet, hogy a szakemberek ezt nem tanyamúzeumnak minősítik, de számukra és látogatóik számára a meghatározás lényegtelen. Tanulságul, önmaguk becsüléséért megmentettek valamit az unokáknak és gyűjteményük egyre bővül, gyarapszik. Hasonló indíttatásból, természetesen a Jászság más településein is kialakultak -helytörténeti gyűjtemények. Legtöbbjük alapját a népi élet mindennapi tárgyai képezik. Egyes községekben a mentés évtizedes hagyományokra tekint vissza, sokban azonban csak néhány éve fogtak a még fellelhető eszközök megőrzéséhez. A gyűjtés módja is különböző, de leginkább a honismereti szakkörök tevékenységéhez kötődik. Nem egy helyen éppen a gyűjtés érdekében alakult meg a kör, vagy ha megalakult, rögtön hozzákezdtek környezetük gyorsan fogyó tárgyait is összeszedegetni. Jászkiséren Győri János vezetésével szintén a megalakulása, 1970 óta dolgozik a szakkör a községi múlt szellemi és tárgyi emlékeinek megmentésén, öt év múlva rendezték első. időszakos kiállításukat a művelődési házban, majd egy újabb 5 év eltelte után már saját épületükben fogadták a látogatókat. Egy néhai nagygazda lepusztult, tor- nácos házát kapták meg a tanácstól, amit összefogással helyreállítottak és ott tették közszemlére a ma már 1500 tárgyból álló gyűjteményüket. Paraszti élet és kismesterségek eszközei, háztartási edények, helvtörténeti dokumentumok. ásatási leletek és a névadó. Csete Balázs emléktárgyai láthatók az épületben. A jászjákóhalmi helytörténeti gyűjtemény nagysága megközelíti a kisériekét, Ö6szletétele is hasonló, méigfi6 csak keresve találni azonos darabokat. Különösen abból az időből, amikor a parasztok maguk készítették eszközeiket, mert az iparosok igencsak egyforma szerszámokkal dolgoztak. A Jászság legidősebb honismereti szakköre 1964-ben már hevenyészett kiállítással lépett a község elé, melynek alapja a volt szakkörvezető, Várnái Zoltán korábban megkezdett gyűjtése volt. Három év múlva a felújított községi iskolába tették át a bővülő, rendszerezettebb anyagot. A gyűjtés azóta se szűnt meg, bár az épülettel sok gondjuk volt, s rájuk is igaz, hogy a hely kicsi, a termek zsúfoltak. Talán éppen ezért megnyerő hangulatú a két éve megnyílt jászfényszarui tájház. Maga a századfordulón épült nádtetős, tornácos, földpadlós ház is kínálja, hogy a szobában, konyhában ne kiállítást, hanem az egykori használatnak megfelelő helyiségeket rendezzék be. A másik szoba és a kamra azonban szinte üres, és ez nagy keserűséggel tölti el Kiss József nyugdíjas tanárt. Már ’57 óta gyűjt a faluban és kezdetben vitték, adták is szívesen a helybeliek minden használhatatlan régiségüket. össze is gyűlt 1968 végére a tanácsháza 4 helyiségét megtöltő igényes kiállítási anyag. Akkor már ott is a dliálkjadiból honismereti szakkörré szerveződött közösség mentette az értékeket. A szépen gyarapodó gyűjteményt azonban hat-hét éve a tanács helyhiány miatt a Jász Múzeumnak adta (hogy legalább el ne kallódjon!), a lelkes pedagógus pedig kezdhette szinte elölről a keresést, gyűjtést Mára azonban, ahogy Kiss József mondja elfogytak a régi tárgyak, s ami túlélte a falvakat kifosztó kufárok áradatát, annak már megnőtt a becsülete családon belül is. Ha nem beszélünk a jászberényi Jász Múzeum és a Jászapáti Vágó Pál emlékház helytörténeti anyagáról, akkor az előbbi négy gyűjtemény a legjelentősebb a Jászságban. Mellettük azonban feltétlenül említést érdemel a jászágói kiállítás, amely Macsi Sándor helybeli pedagógus önzetlen munkájának köszönhető. A nem túl gazdag, de igényes és szép gyűjteményt az elárvult iskolában rendezték be. Alattyánban Gecse Árpád festőművész közszemléire bocsájltott magángyűjteménye is sok helytörténeti anyagot tartalmaz. Jásztelken a két éve aMcult nyugdíjasklub vette gondjaiba a paraszti emlékek megőrzését Azóta egy kicsi házikóban a maguk, s a község örömére kiállítást is rendeztek. Jászdózsán apáti és kiséri segédlettel a múlt évben kezdődött a munka. Pusztamonostoron is megmozdult a falu egy szűk rétege. Já- noshidán, Alsószentgyör- gvön és Szentandráson található még bizonyos állandó jellegű helytörténeti gyűjtemény, máshol legfeljebb alkalmanként. vagy egyáltalán nem közzétett formában él az eszközökben. tárgyakban tettenérhe- tő múlt. Kiss Antal, a jászberényi Déryné Művelődési Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy a ’60-aa évek első felében meghirdetett honismereti mozgalom a Jászságban már előzményekre talált. Nemcsak az ország egyik legrégibb múzeumára gondolt, hanem a ’48—’49-es szabadságharc centenáriuma alkalmából alakult falusi közösségekre, amelvek később nénraizi gvűjtőmum- kával is kibővültek. Egy- egv lelkes lokálpatrióta vezetésével úi lendületet kapott értékmentés valóban mozgalommá szélesedett a Jászságban, és ez nem múló divat, hanem a szülőföld- szenetetet. a hagyományok megőrzésének az igénye és egv na&vobb közösség önismeretének a mércéje. Címképünk Jászapátin készült, s a bontott anyagból épített melléképületek láthatók rajta. Lukácsi Pál Friss szelek a szovjet filmművészetben Ma kezdődik az Ünnepi filmhét a megyében Udvari játékszerek nyos-fantasztikus fűmet, amely egy nukleáris világ- katasztrófa utáni évekről szól, azoknak a történetéről, akik valamely szerencsés körülmény folytán még életben maradtak. Ez a film egyébként a nagydíjat nyerte el a minap véget ért man- heimi (NSZK) nemzetközi filmfesztiválon. Ugyancsak jedenitcsnielk ígérkezik Konisz- tantij Lopusanszkij új filmje. A téma, amely egy író alkotói vállságát járja körül. A kalandfilmek kedvelői bizonyára jól szórakoznak a Kazahsztáni asszony titkai című izgalmas bűnügyi történeten. Ugyancsak a kalandfilmek sorába tartozik a tad- zsik, Csapda a sakáloknak, mai társadalmi dráma A kígyóvadász, amely ' mór csak azért is tarthat számot érdeklődésre a hazai közönség körében is, mert egy moszkvai úin. zöldséges maffiáról szól. Vígjáték a Férjhez menni egy kapitányhoz című film, és a fiatalabb közönség számára készült az üzbég Isten veled, zöldellő nyár. A televízió képernyőjén láthatjuk majd a közeljövőben a Műanyag karácsonyfa című filmet, a Régimódi csínyek, az Egymillió a menyasszonyi kosárban és a Házam a zöld dombokon című új szovjet filmalkotást. Külön kell szólnunk Szer- gej Szolovjov új filmjéről, amélynek címe: Az idegen fehér és a tarka galamb. Márcsak azért is, mert ez a film a nagytekintélyű nemzetközi zsűri különdíját nyerte el, az Arany Oroszlánt a Qegjutóbbi velencei nemzetközi filmfesztiválon. Az ünnepi szovjet filmhétre — ez is szép hagyomány — hazánkban is népszerű fillmrendezőkből és filmszínészekből álló delegáció érkezett. G. T. Szeptember végén vehették birtokukba a gyerekek a rákóczlúj- falui általános iskolában elkészült ötletes játékokat. Az erőt, ügyességet, bátorságot fejlesztő szereken egyszerre 30—40 diák „játszhat”. Egyébként a test- nevelési órákon egy kiegészítő elem is lehet. A társadalmi munkában készített játékszerekhez nagy segítséget adott a Martfűi Növényolajgyár, a Mezőhéki Táncsics Tsz és természetesen a szülők. Értéke mintegy 100 ezer forint. (Fotó: Tarpai Zoltán) Ma kezdődik Szolnok megyében, a hagyományos ünnepi szovjet filmhét. A budapesti díszelőadáson Elem Klimöv Búcsú című filmjét mutatták be, amely Ras- putyininalk jó tíz érvvel ezelőtt hazánkban is megjelent „Isten veled Matyóra” című kisregénye alapján ké- szüűt, egy kis faluról, amelyet eltörölnek a föld színéről, hogy helyet adjon egy új vízierőműnek. A történet tutajdonképpen a szülőföJdA szovjet filmművészet alkotásai egyébként az utóbbi években egyre népszerűbbek hazánkban. 1985-ben összesen hét és félmilllióan tekintettek meg különböző szovjet köztársaságokban készült játékfilmeket. Az utóbbi évek statisztikai adatai szé- rint a legtöbb nézője — 935 ezer __ A huszadik század k alózai című produkciónak, volt. Közel féllmillióan látták a Katasztrófa földön égen és az Agónia című filmeket is, de minden korábbi filmsikeren túltesz A kétéltű emJelenet a Rolan Bikov rendezte Bocsáss meg, Madárijesztő! című filmből höz való ragaszkodásról és az annak elvesztése máaitti fájdalomról mond poétikus mesét. Ez a film egyébként hosszú ideig a Szovjetunióban is dobozban várt a bemutatásra, s külföldi foffigiaű- mazását sem engedélyezték az illetékesek. Most hogy a szovjet filmművészetben is friss szelek fújnak, a Búcsú a közönség elé került otthon is — hatalmas sikerrel —, és rövidesen a magyar közönség is láthatja majd. Az ünnepi filmhéten még bemutatják Az első lovashadsereg, a Bocsáss meg, Madárijesztő! A flotta kedvence és az ugyancsak hosz- szabb „fektetés” után most nyilvánosságra kerülhetett Ellenőrzés az utakon című filmet. bér, amelyet jónéhány évvel ezelőtti premierje óta közel kétrriiiiilliióain tekintettek meg. A szovjet filmstúdióikban évente átlag 200 egész estét betöltő játékfilm készült, de ezek egyrésze — csaknem a flele — „háizi fogyasztásra” adlkai’Jmas. A 'másik százból válogatnak — a többi között — a magyar filmátvételi bizottság tagjai is, akik egy évben átlag 30—35 szovjet filmet vesznek át itthoni bemutatásra. A napokban ismét Moszkvában járt filmátvételi küldöttségünk, és tíz új alkotást szemelt ki a hazai közönség számára, moziforgalmazásra, négyet pediig a televízió számára. Melyek ezek a filmek? Elsőnek említsük meg Egy halott levelei című tudomáTájházak, helytörténeti gyűjtemények a jászságban
