Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 26. Taljaaan ártalmatlan Élelmiszer-tartósítás rádióizotóppal — Tudod, hogy megint mit találtak ki? — állított meg ismerősöm. — Sugaraz- zák a fagyasztott baromfit... — Mit csinálnak? — Mondom, hogy suga- razzák. Nemrég vásároltam fagyasztott baromfit, s a ta- sakjában volt egy címke, melyre az volt írva, hogy az árut radioizotóp besugárzásával fertőtlenítették. A szöveg szerint az Egészség- ügyi Minisztérium engedélyezte a kórokozó baktériumok elpusztításának ezt az új módszerét, mert a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztása az egészségre teljesen ártalmatlan. .. A bolti eladó megerősítette ismerősöm állítását: valóban lehet kapni ilyen baromfit, sőt, burgonyát, vöröshagymát, gombát is. Bővebb információért felkerestük a budapesti „sugárműhelyt”, s tájékoztatást kértem dr. Farkas Józseftől, a Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesétől. A kérdés így szólt: Kezdjük a legfontosabbal: mennyi igaz a hírből, hogy sugaras élelmiszert árusítanak? — A hírnek van alapja: valóban lehet kapni az üzletekben sugárkezeléssel fertőtlenített vagy tartósított élelmiszereket. A Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézeten belül egy üzem létesült a sugárkezeléses kísérletekre, s néhány éve az üzem önállósult, neve Ag- roster Vállalat, feladata pedig a kidolgozott technológiák gyakorlati bevezetése. Eddig több tonna nyershúst, vágott baromfit fertőtlenítettek sugárkezeléssel, illetve gyümölcsöket tartósítottak ilymódon. Ezek a kísérletek, nagyüzemileg még sehol sem alkalmazzák. . . Mégis a szakembereken kívül a vásárlók nagy többsége nem érti ennek lényegét, hasznát, gazdaságosságát. És nem utolsósorban veszélyérzetet kelt az emberekben, hogy az így kezelt élelmiszer fogyasztásával káros anyag jut a szervezetbe. Dr. Farkas József e gondolatra azt válaszolta: Először is tudni kell azt, hogy más dolog, ha az embert sugárzás éri, és teljesen más a sugárzás hasznosítása. A besugárzott anyag, például valamilyen étel, nem válik sugárzóvá. Kampelmacher holland professzor tavaly hazánkban járva nagyon érzékletes példát mondott ezzel kapcsolatban: az ember tudja, hogy az áram veszélyes, mégis használja. Ugyanez a helyzet a sugárral is. Nem az embert, hanem az élelmiszert sugarazzák, de ezáltal, még egyszer hang- - súlyozom, az nem válik sugárzóvá. Az elmúlt 10—15 évben nemzetközi kutató- csoport foglalkozott azzal, hogy a sugárkezelt élelmiszerek mérgezőek-e vagy sem. Huszonöt ország, köztük hazánk szakemberei folytattak vizsgálatokat, s megállapították, hogy a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztása egyáltalán nem káros a szervezetre. A kutatócsoport munkájának eredményét 1980-ban az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által összehívott szakértői bizottság értékelte, s megállapította, hogy a sugárkezelt élelmiszerek egy bizonyos dózison belül alkalmasak a fogyasztásra, nem keletkezik a szervezetben semmilyen toxikus anyag, s a tápérték és a minőség is megfelelő. A jelentést a WHO egy kiadványban megjelentette, s az ENSZ minden tagországnak elküldte. A WHO a FAO-val közösen élelmiszer- szabványosítási programot is kidolgozott — Codex Ali- mentarius —, s ebben részletesen meghatározzák a technológiai irányelveket. 1983- ban ezt is megküldte tagállamainak az ENSZ, ezért, hogy e szabvány alapján alkalmazzák a sugárkezeléses eljárást. Az eredmény? Az elmúlt években egyre több ország kormánya engedélyezi a radioizotópos fertőtlenítést, illetve tartósítást. .. Vannak ezek szerint országok, amelyek nem engedélyezik. Kérdés: miért, ha tudományosan bizonyított, hogy az emberi szervezetre ártalmatlan? A válasz erre az: a tudományos bizonyíték csak lassan változtatja meg az emberek ezzel kapcsolatos felfogását, pszichéjét. Nehezen oldódik az emberek ellenállása. Mi a haszna az új eljárásnak? — A hagyományos tartósítással szemben a sugárkezeléses módszer előnye egyebek között az, hogy fel- melegítés nélkül lehet pasztőrözni az élelmiszert. így a sugárkezelt gyümölcs jobban megőrzi frissességét, a burgonya egyáltalán nem csírázik ki, és sorolhatnám továb. Hozzáteszem azt is. hogy gazdaságilag is versenyképes. Az USA-ban például az ételekben lévő baktériumok, főként a szalmonella okozta megbetegedésekből évente mintegy kétmilliárd dollár keletkezik. Az orvosi kezelés, a beteg- ellátás, a kiesett munkaidő, az esetleges bírósági eljárások tetemes költséget jelentenek. Több olyan ország van, ahol ennél még rosz- szabb a helyzet. Tehát egészségügyi és gazdasági okból is célszerű az új sugárkezeléses eljárás bevezetése, nagyüzemi hasznosítása — mondta dr. Farkas József. Mindehhez tegyünk hozzá két megjegyzést: az eddiginél nagyobb nyilvánosságot érdemel ez és más hasonló újítás is, hiszen a szakembereken kívül a vásárlók, tehát valamennyien közvetlenül érintettek vagyunk. Megnyugtató lenne. T. L. Ott, túl a Nagy Falon „Kukoricában” jártak Kínában A MÉM szervezésében nemrégiben magyar agrár- szakemberek jártak Kínában, a négytagú delegációnak tagja volt Vankó Attila, a KITE szaktanácsadó mérnöke is. A világ harmadik legnagyobb, tőlünk mintegy 15 ezer kilométerre lévő országában tapasztaltakról folytatott beszélgetésünket a szokványos rutinkérdéssel kezdtem: — Kik, és milyen célból is jártak voltaképpen — képletesen szólva — a Nagy falon túl? — A két ország mezőgazdasági minisztériumai közötti együttműködés keretében több alkalommal jártak kínai szakemberek a nádudvari központú KITE és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát gesztorságával működő IKR termelési rendszernél, akik az iparszerű kukoricatermesztést tanulmányozták. A két termelési rendszer két-két, nagy külföldi szervezési és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekből álló delegációnknak az volt a feladata, hogy fölmérjék Kína legnagyobb kukoricatermő övezetében, a magyar kukoricatermesztési rendszerek bevezetésének és elterjesztésének lehetőségeit. — Kukoricában „utaztak” tehát, de azért gondolom alkalmuk nyílott a távoli ország egész mezőgazdaságáról is ismereteket szerezniük. — Természetesen. Ha Kína, akkor rizs, tehát ezzel az ágazattal kezdeném. A már az időszámítás előtt négyezer évvel is ismert és termesztett növényt már négy évvel ezelőtt is hektáronkénti 4,5 tonnás hozammal termelték. A jelenlegi, 6,7 tonnás átlagtermésüket annak köszönhetik, hogy bevezették és elterjesztették a legfontosabb alapvető élelmiszeripari terméknek számító rizst termesztésének japán technológiáját. Rendkívül magas népessége miatt Kína korábban a világ legnagyobb búzaimportőrjének számított. Napjainkban már önellátóak a 3,4 tonnás hozammal termelt kalászosgabonából. Szójából 2,1 tonnás, kukoricából pedig 3,5 tonnás kínai átlagtermésekről tájékoztattak bennünket vendéglátóink. — Nyilván az utóbbi, a takarmánygabona terméseredményéből adódik, hogy „van keresnivalójuk” a magyar termelési rendszereknek Kínában. — Tévedés ne essék, nem egyszerűen a 3,5 tonnás országos átlag növelésében számítanak az együttműködésünkre. Tapasztalatszerzésünk tényleges színhelye a valamikori Mandzsúria területén található Jilin — kimondva Csilin — tartomány volt. Ez Kína legnagyobb kukoricatermő övezete. A négy, azaz erdő- és vadgazdálkodási, búzatermesztési, állattenyésztési és kukoricatermesztési körzetre osztott tartományban négymillió hektáron termesztik a takarmánynövényt, méghozzá meglehetősen kedvező talaj^- és éghajlati viszonyok közepette. Földjeik humusztartalma hétszázalékos, háromszorosa a miénknek. A 650— 800 milliméter közötti évi átlagos csapadék 75 százaléka a kukorica tény észidejének legintenzívebb szakaszában, azaz júniusban, júliusban és augusztusban esik le. Jilin tartomány középső síkságán, mintegy kétmillió hektáron nyolc-tíz tonnás hozamokat érnek el kukoricából. Ennek a termésszintnek a 25—30 százalékos növelésében számítanak ránk kínai partnereink. — Ilyen kukorica átlagtermést idehaza, Magyarországon is megsüvegelünk. Miben lehetnek a hazai termelési rendszerek versenyképesek a kínai talajok minőségével, a kedvező csapadékhelyzettel ? — Ennek fölmérése volt éppen a feladatunk és ezért behatóan tanulmányoznunk kellett leendő partnereink kukoricatermelésének módszereit. Nos, a kínai gazdák az egyenként több tízezer embert foglalkoztató kommunák 1966-ban történt fölszámolását követően össznépi tulajdonba került földeket bérelik az államtól. Bérleti szerződésük családokra lebontott tervfeladatokra épül. Átlagosan 9 és fél, nyáridőben 13—14 órás munkával kell kihasználniuk kukoricatermesztésre a Vlagyivosztok alig ezer kilométernyi közelsége miatt mindösz- sze 150 fagymentes napot. — Részletesen meg kell ismertetni az eredményes együttműködés érdekében a kínai partnerekkel is a magyar termelési technológiát. Volt erre alkalmuk az alig kéthetes Jilin tartománybeli tartózkodásuk idején? — Nem is gondoltuk, mennyi információval rendelkeznek már vendéglátóink a rendszereink munkájáról. Nemcsak azt tudták, hogy ha a KITE, akkor Nádudvar, hogyha IKR, akkor Bábolna, hanem pontosan ismerik az Blazsck Gyöngyvér belsőépítész tervei alapján készül a zalaegerszegi Aranybárány bár kialakítása. A belső építészetben eddi g a ritkán alkalmazott anyaghoz a poliészterhez nyúlt az építész. Elképzeléseit a szolnoki Epszöv műanyagfeldolgozó üzemének szakemberei valósítják meg, akiket ne héz feladat elé állítottak a bonyolult formák. A díszítőelemek első darabjai a napokban készültek el Fotó: T. K. L Nyersen, egészségesen Saláta az iskolában Közét- és betonbontás robbantás nélkül Csehszlovák tapasztalatok alapján új kőzet- és beton- bontási technológiát honosított meg a Földgép Általános Mélyépítő Vállalat. Az új eljárás a robbantást és részben a kompresszoros légkalapácsok munkáját pótolja olyan területeken és üzemcsarnokokban, ahol a detonáció értékes vezetékeket, berendezéseket stb. veszélyeztetne és kárt okozna. A környezetkímélő új megoldás szerint — akárcsak a robbantás előkészítésekor — lyukakat fúrnak a feldarabolandó betonba vagy szik- lába, de robbanóanyag helyett olyan vizes masszával töltik meg, amely lassú megszilárdulás közben megdagad és roppant feszítőerővel szétrepeszti a tömböt. Az új bontási eljárás meghonosításának kísérletei befejeződtek, s a módszer üzemszerű alkalmazására a csehszlovák partnerektől kapják a betonrepesztő massza alapanyagát. utóbbi tíz évben elért termelésfejlesztési, technológiakorszerűsítési eredményeinket is. A tartomány fővárosában, Changchunban mi is tartottunk előadást mezőgazdasági vezetőknek, egyetemi oktatóknak a termelési rendszerelméletünkről, a kerettechnológiánkról. Elmondtuk az együttműködési elképzelésünket is. Eszerint először kidolgozunk egy tanulmánytervet a rendszer kínai bevezetésének szakmai, közgazdasági és szervezési feltételeiről. Második lépcsőben fajta-, tőszám- és tápanyagutánpótlási fejlesztő kísérleteket végzünk Kínában, hogy összhangba hozzuk az alacsony termelési színvonalukat a világszínvonalú terméseredményeikkel. Végül létrehozunk egy ezer hektáros mintagazdaságot és ezután következhet majd az egész kukoricatermesztési rendszer bevezetése és elterjesztése a tartományban. — Milyen volt az elképzelésük fogadtatása? — Kínai partnereink reagálásának határozottságára jellemző, hogy a tárgyalások befejeztével rögtön intézkedtek repülőjegy megvásárlására magyarországi utazáshoz. A napokban jönnek a termelési rendszerünkhöz megkötni, az együttműködési szerződést. Kértük, hozzák el azoknak a tartományban fellelhető exportképes cikkeknek a listáját, amikkel a magyar gépekért, a vetőmagért, a növényvédőszerért fizetnek majd. A Kínában a jelenlét a KITE részéről üzleti vállalkozás, de önköltséges alapon. Ügy gondoljuk, amíg a termelési rendszer elterjesztése jelentősebb üzletet hoz, addig is az ottani eredményeink növelni fogják majd az egyéb más magyar exportcikkek iránti bizalmat. T. F. A szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskolában hagyomány már, hogy évente egy-egy egészséges táplálkozási formával ismertetik meg a gyerekeket. Volt már teabemutató, salátakészítés. Az idén a nyers zöldségfélékből és gyümölcsökből összeállítható saláták készítése volt a benevezési feladat a napokban, az egészségnevelési hónap alkalmából. Osztályonként négytagú csapatokat állítottak össze a gyerekek. A 23 küldöttség 23 tál finomsággal állított be az iskola ebédlőjébe. Nehéz dolga volt a zsűrinek, a KoMegszólal a csengő az előszobában. Kinyitom az ajtót. Rózsás szoknyás, rózsás k,en- dős asszony áll a küszöbön, mellette ötéves lány toporog. Értem a dolgot, nyúlok a zsebembe, de az asszony igényesebb. — Egy kis zsírt az ünnepekre ... — Még nem vásároltunk be... — Hát egy kis avas szalonnát ... — Avasodás előtt megesz- szük... — Valami kinőtt ruhácskát a gyereknek ... A gyerek bogárszemű, értelmes kis teremtés, mint egy kisnyúl, figyel az alkura. Legyen ünnep, gondolom, keresek neki valamit a lányom kinőtt dolgai közül. Amikor újra ajtót nyitok, az asszony a kezem után kap: — Mutassa a tenyerét, doktor úr ... Nem hiszek a jóslásban. Az arcomat fürkészi s jövő- belátva suttogja: lozsvári úti gyógyszertár dolgozóinak és az iskola védőnőjének, akik egyébként a szervezésben is segítettek a vöröskeresztes csoportnak. A további feladatok is próbára tették a gyermekek fantáziáját, ügyességét. Verset kellett írni, riportot készíteni kövér és sovány emberrel, villámkérdésekre felelni, Azok az ismeretek, és manuális képességek, amelyeket ilyen játékos formában szereztek a tanulók, hozzájárulnak az egészséges életvitel kialakításához és jobban rögződnek, mintha csak egy előadást tartottak volna. — Sok pénzt fog kapni... Mondok egy kerek összeget. — Annyit, bizisten annyit, professzor úr... — Éppen annyi a fizetésem — lohasztom le igyekezetét. Erre benne szorul a szó, megakad a tudománya. Most én rohamozok. — Mutassa a tenyerét! Ijedten nyújtja a kezét. — Figyeljen! Így kell jósolni!... Magát, itt az ajtó előtt nagy szerencse éri... A lánya kap egy csaoszínű, gumitalpú cipőt... Az asz- szony dermedten néz rám, majd a cipőre. — Most megint maga jön — mondom neki, és nyújtom a tenyeremet. — Na, kezdje csak bátran, az előbb valami pénzről volt szó ... Sietve kihúzza fejét az-ajtónyitásból és leszalad a lépcsőn. A gyerek leül a kanyarban, s felhúzza a cipőt. Éppen a lábára való. Cseppet sem csodálkozom rajta, ezt én jósoltam. B. K. A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata (SZOTÉV) változó munkahelyekre felvesz: lakatos, szobafestő-mázoló, asztalos, kőműves, ács víz-, gázvezeték és központifűtés- szerelő szakmunkásokat JELENTKEZNI LEHET a vállalat munkaügyi és bérosztályán (Szolnok, József Attila u. 36. sz. (11878) Szerdai egyperces Tenyérből
