Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

1986. NOVEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakszervezeti álláspont az 1987. évi népgazdasági tervről (Folytatói az 1. oldalról) jobban összhangba kerülje­nek. A szakszervezetek fon­tosnak tartják az életszínvo­nal védelmét, az élet- és munkakörülmények szerény mértékű javítását. A szak- szervezetek úgy ítélik meg, hogy 1987-ben is szükség lesz néhány, a végzett mun­ka, a teljesítmények, által is alátámasztott, hosszabb ide­je megoldásra váró bér­aránytalanság központi esz­közökből történő mérséklésé­re. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a szociális juttatá­sokban és a társadalombiz­tosítási ellátásban részesü­lők helyzetét. Intézkedések szükségesek az idősek és az alacsony nyugdíjjal rendel­kezők körében a juttatások reálértékének védelmére. A szakszervezetek kezdemé­nyezik, hogy a kormány is­mételten tekintse át a lakás- programot, a végrehajtás fel­tételrendszerét. A SZOT titkára hangsú­lyozta, hogy a gazdaságtalan termelés visszaszorítása mel­lett megfelelő intézkedések szükségesek a hatékonyan dolgozó vállalatok, kollektí­vák fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésére' a folyamatos, szervezett mun­ka feltételeinek megteremté­sére, a főmunkaidőben vég­zett tevékenység jobb ösz­tönzésére, a nem munkával szerzett jövedelmek erőtel­jes visszaszorítására, meg­szüntetésére. Szólt azoknak a szocialista brigádoknak, munkahelyi kollektíváknak a kezdemé­nyezéséről, amelyek a jelen­legi nehéz gazdasági hely­zetben nem külső segítségre, nem a szabályozók minden igényt kielégítő módosításá­ra várnak, hanem saját ere­jükre, lehetőségeikre tá­maszkodva újabb és újabb kezdeményezésekkel, fel­ajánlásokkal, munkájuk jobb megszervezésével törekednek nagyobb teljesítmények el­érésére. Ennek sorában megkülön­böztetett jelentősége van jó- néhány brigád, kollektíva kezdeményezésének, ame­lyeket a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére indítot­tak el. Ezekben kifejeződik a tisztességesen dolgozó, gon­dolkodó embereknek az or­szág sorsáért, gazdasági ne­hézségeink leküzdéséért ér­zett felelőssége, A SZOT megfelelő időben kezdemé­nyezni kívánja, hogy a fel­ajánlások teljesítésében élenjáró kollektívák értéke­lésére és elismerésére a'z 1987-es terv teljesítésének értékelése keretében, ahhoz kapcsolódva kerüljön sor. A tanácsülés az előterjesz­tést egyhangúlag elfogadta. Állásfoglalásában rámuta­tott: a dolgozók annak tuda­tában fogadják el az 1987-es terv céljait és szigorúbb fel­tételeit — s ennek részeként azt, hogy nincs forrásunk az életszínvonal növelésére —, hogy a központi politikai és kormányzati szervek folya­matosan napirendre tűzik a gazdaság fejlesztésével ösz- szefüggő feladatokat, kése­delem nélkül meghozzák a szükséges intézkedéseket, és átfogó, az MSZMP KB hatá­rozatának alapján álló, a gazdasági nehézségeinkből történő kilábalást elősegítő cselekvési programot dolgoz­nak ki a gazdasági élet min­den területére. _ A tanácsülés ezt követően meghallgatta és jóváhagyta Gáspár Sándor jelentését a XI. Szakszervezeti Világ- kongresszusról, az ott részt vett magyar delegáció mun­kájáról, valamint a kong­resszus óta végzett nemzet­közi tevékenységről. A tanácsülés végül szemé­lyi kérdésekben döntött. Szlovatsik Károlyt érdemei­nek elismerésével, saját ké­résére — SZOT-tagságának érintetlenül hagyásával — felmentette SZOT-elnökségi és titkársági tagságából, va­lamint titkári funkciójából, és hozzájárult korengedmé­nyes nyugdíjazásához. Géppuskások számvetése R szolnoki bútorgyári munkásőr-alegység gyűlése Fehér Béla munkásőr-ve- zérőrnagy, az országos pa­rancsnok helyettese tegnap megyénkbe látogatott. Napi programjában szerepelt — többek között —a szolnoki bútorgyári munkásőr-alegy­ség gyűlésén való részvétel. Lakatos Lajos, a megyei pa­rancsnok helyettese és Mé­száros György szolnoki egy­ségparancsnok kísérte el oda. Ez az alegység-gyűlés egyi­ke annak a hatvanháromnak, melyet november 15 és de­cember 15 között tartanak megyénknek majdnem min­den településén. A figyelem azért irányul rájuk, mert mint cseppben a tenger, tük­röződik bennük az egységek élete. Az alegységek szám­vetése meghatározó a testü­let éves munkájának értéke­lésekor. Egyúttal kifejezi azt is, hogy a bázisüzemekben milyen a munkásőrök meg­becsülése, van-e rangjuk a helyi gazdasági és politikai testületek előtt. A bútorgyári alegységgyű­lés jó előjel a januári szol­noki egységgyűlés előtt. Mind dr. Nagy Béla, a gyár igazgatója, mind Boros Béla, az üzemi pártvezetőség tit­kára elismeréssel szólt a munkásőrök helytállásáról. Veréb Ferenc, a helyi gép­puskás szakasz parancsnoka mértéktartó szavaiból is eredmények elérése csendült ki, — bár nem kendőzte a hibákat sem. őszinte, nyílt hang és a még jobb eredmé­nyekre való törekvés uralta az eszmecserét. Több munkásőr vélemé­nyének kifejtése után Fehér Béla munkásőr-vezérőrnagy a Központi Bizottság leg­utóbbi határozata végrehaj­tásának segítését kérte az al­egység tagjaitól, majd az országos parancsnok nevé­ben megköszönte azt a tisz­tességes munkát, amit a bú­torgyári géppuskás szakasz végez. Mészáros György, a városi egység parancsnoka az idei eredmények mellett a jövő évi célkitűzéseket is­mertette. Népfronttanácskozás Téma: a vízlépcső A Bős-Nagymaros vízlép­csőrendszer építésével kap­csolatos környezetvédelmi kérdésekről tanácskoztak tegnap Szobon, a Hazafias Népfront Pest megyei bi­zottságának ülésén. A beru­házás magyar kivitelezője, az Oviber vezetői ez alkalom­ból elmondták: a munkála­tok megfelelő ütemben ha­ladnak. A tanácskozáson áttekin­tették az építkezés várható környezeti hatásait is. El­mondták, hogy Szob mel­lett a partrendezés nyomán fokozódik az árvízvédelem biztonsága, s az állandó víz­magasság hatására egyenle­tesen jó vizet szolgáltat majd a most épülő víz­mű. Visegrádnál a Duna medrében végzendő munkák idejére egy ideiglenes med­ret építenek; ezt később strandolásra, vízisportokra alkalmas tóvá bővítik, nö­velve a Dunakanyar idegen- forgalmi vonzerejét. Egy kiállítás kópé! Bulgária egész évben Várna, Rila, Napospart, Pamporovo — azok számá­ra, akik ismerik Bulgáriát, ezek a szavak nem ismeret­lenek. Azoknak, akik még nem fedezték föl ezt a bará­ti országot, most a Balkan­tourist, az IBUSZ Szolnok Megyei Igazgatósága és a Pelikán Idegenforgalmi Le­ányvállalat \ad segítséget. Tegnap délután nyitottak ugyanis közös kiállítást a megyei művelődési központ­ba», ahol színes fotókon mu­tatják be a szebbnél szebb vidékeket, műemlékeket. „Bulgária egész évben vár­ja önt!” — olvasható a kiál­lítás plakátján — melynek megnyitóján ott volt Bugán Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese és Tóth La­jos, a Hazafias Népfront Me­gyei Bizottságának helyettes titkára is. A képek valóban erről árulkodnak, mert mint az Leiter Vassilel, a Balkan­tourist magyarországi kép­viselete igazgatójának kiál­lítást megnyitó szavaiból is kiderült, nem csupán a nyár és a tengerpart jelenti Bul­gáriát. Kitűnő túralehetősé­A kiállítás első vendégel a get biztosítanak a hegyek, síelésre csábít több téli üdü­lőhely. Évente 260—270 ezer honfitársunk keresi föl Bul­gáriát, nyolcvan százalékuk nyáron. Az utaztatással fog­lalkozó cégek a mostani ki­állítástól és a hozzá kapcso­lódó gasztronómiai rendez­vénytől azt remélik, hogy még több túrista keresi föl prospektusokban válogatnak hazájukat országunkból. A Balkantourist képviselője pedig arra számít, hogy való­ban egész évben lesznek ma­gyar vendégei hazájának. A megyei művelődési köz­pontban látható kiállítást egyébként december 2-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. (Fotó: Mészáros) Visszaemlékezések három évtizedre A karhatalom megalakulása Berecz János Ellenforra­dalom tollal és fegyverrel című könyvében a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kor­mány megalakulását követő napokról írja a következő­ket: „Fellépésének kezdeté­től a forradalmi központ ar­ra törekedett, hogy meg­szervezze, újjáalakítsa a munkás-par ászt hatalom fegyveres erejét; ez már no­vember 4-én megkezdő­dött’’. . . „Az új kormány biztonságáról magyar fegy­veres egységek gondoskod­tak. November 4-én hajnal­ban Hudák László őrnagy, a Killián Repülő Tiszti Iskola elhárító osztályának pa­rancsnoka arra kérte Szabó József alezredest, az iskola ezredparancsnokát, hogy szervezze meg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány székhelyének, a megyei ta­nács épületének a biztosítá­sát. A fegyveres őrséget no­vember 4-én szervezték meg az iskola hallgatóiból, amely aztán kiegészült a Légvédel­mi Tüzértiszt-helyettesi Is­kola egységével, amelyet Kaszás Béla alezredes ve­zetett. A megyei tanács épü­letének biztosítása mellett őrséget állítottak a hidak­hoz, a főútvonalakhoz, meg­szállták a postát, a bank épületét, a vasútállomást, és biztosították a rádióstúdiót. Feladatuk ellátásához teljes támogatást kaptak a szovjet parancsnokságtól. Novem­ber 8-tól határozott intézke­dések történtek a Munkás- Paraszt Kormány fegyveres erőinek a megszervezésére. A kormány november 8-án nyilatkozatot adott ki a kar­hatalom megalakításáról." A katonák mellett mások is fegyvert fogtak a népha­talom védelmében. Közülük dr. Bozsik János rendőr vezér­őrnaggyal (aki az ellenforra­dalom kitöréséig a Szolnok megyei pártbizottság osz­tályvezetője volt) és Váczi Sándorral, a megyei pártbi­zottság nyugdíjas titkárával (aki azokban a napokban az egész megyére kiterjedő ha­táskörű „R csoport” pa­rancsnoki tisztét töltötte be) beszélgettünk az ellenforra­dalmi erők felszámolásáról. Dr. Bozsik János rendőr vezérőrnagytól azt kérdez­tük: — Nyilvánvaló, hogy a munkáshatalom elkötele­zett hívei nem nézhették tétlenül az ellenforradalmá­rok pusztításait, és fegyver­rel fegyvert szegeztek szem­be. Mi kellett egységbe tö­mörülésükhöz és milyen cé­lok vezették őket? — Csak egy forradalmi központ kellett, amihez lehe­tett igazodni. Bizonyság er­re az, hogy a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után azonnal jelentkeztek fegyveres szol­gálatra elsősorban azok, akikre az ellenforradalmárok tüze, haragja leginkább irá­nyult; a pártmunkások, ka­tona és rendőrtisztek, a ré­gi párttagok a társadalom minden osztályából és réte­géből. Egyéni célok nem ve­zették őket. A munkáshata­lom visszaállítása volt egyetlen célkitűzésük. Így volt ez Szolnokon is, ahol helyzeti előnyt élveztünk, mivel ott alakult meg a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. A „pufajkás” egy­ségek létrejötte után szinte órák alatt rend lett Szolnokon. A fontosabb középületek vé­delme mellett lezártuk a vá­rosból kivezető utakat. Ez egyúttal a Tiszántúl lezárá­sát is jelentette az ellenfor­radalmárok számára, mert másfelé csak nagy kerülővel juthattak oda. Kiszabadítot­tuk az ellenforradalom ide­jén börtönbe került elvtár­sainkat. Helyükbe a külön­böző attrocitások elkövetőit vittük. így kezdődött Szolno­kon az ellenforradalom utá­ni rendteremtés. Én ennek csak az első időszakában voltam ott, mivel rövidesen Budapestre kerültem. 1956 novemberében me­gyénk különböző településein alakultak karhatalmi egysé­gek, — de nem mindenhol. Ezért is vált szükségessé egy olyan karhatalmi egység szervezése, amely az egész megyében mozgatható volt. Ennek az úgynevezett „R- csoportnak” egykori parancs­nokától, Váczi Sándortól azt kérdeztük, miért volt szük­ség a karhatalom létrehozá­sára? — Azért — hangzott a vá­lasz, — mert a fegyveres erő az ellenforradalom időszaká­ban felbomlott. Az igaz, hogy a Munkás-Paraszt Forradal­mi Kormány kérésére a Szovjetunió segítségünkre sietett és a szovjet csapatok felszámolták az ország terü­letén az ellenforradalmi gó­cokat, a fehérterror tombo- lását, megakadályozták az emberek tömeges gyilkolását, a nemzetközi imperializmus beavatkozásának kiszélesíté­sét. A munkás-paraszt ha­talom megtartása és megszi­lárdítása azonban saját kor­mányunk és népünk felada­ta. A hatalom megtartása és megszilárdítása viszont meg­követelte a fegyveres erők újjászervezését. A kormány felhívására megyénkben is megkezdődött a karhatalom megszervezése. Karhatalmi egységek alakultak járáson­ként, városonként. így jött létre a mi R-csoportunk is, amely megyei hatáskörrel működött. Csoportunk min­den tagjának lehetősége volt figyelemmel kísérni a hely­zet alakulását a megyében. — Mi volt az R-csoport feladata? — A karhatalom, az R-cso- portok rendeltetése az volt, hogy szétverjék az ellenfor­radalmi erőket, teremtsék meg a rendet, állítsák hely­re a közbiztonságot, segítsék elő a termelés fellendülését. E feladatok megvalósítása során a karhatalom foglal­kozott a párt-, a tanácsi és gazdasági szervezetek mű­ködésének fegyveres biztosí­tásával; az ellenforradalmi elemek fékentartásával, mert a Horthy-rendszer levitéz- lett kiszolgálói; reakciós horthysta tisztek, csendőrök, szolgabírók, jegyzők, kulá- kok, bűnözők és züllött ér­telmiségi elemek uszítással, rémhírekkel akadályozták a konszolidáció kibontakozá­sát. Feladataink közé tartozott a társadalmi tulajdon vé­delme az üzemek, a szövet­kezetek fosztogatóival szem­ben, mert még sok helyen bűnözők és lumpen elemek lopták, fosztogatták az üze­mek és a szövetkezetek va­gyonát. Nem egyszer szüksé­gessé vált a kommunista ve­zetők, a szocializmushoz hű emberek védelme az ellen- forradalmi elemek és a bör­tönökből kiszabadult bűnö­zők fenyegetéseivel szemben. Foglalkozni kellett a fegy­verek összegyűjtésével is, mert ahogy erősödött a mun­kás-paraszt hatalom, úgy szaporodott az eldobált fegy­verek száma is. A felsorolt tények bizo­nyítják, hogy a karhatalom­ra szükség volt, mert az el­lenforradalom ádáz utóvéd­harcot folytatott terrorral, sztrájkkal, gazdasági kárte­véssel, szervezkedéssel, agi- tációval és propagandával gátolta a törvényes rend megszilárdítását, a terme­lőmunka megindítását és an­nak folytatását. — Egy mondatban hogyan fogalmazná meg a karhata­lom nélkülözhetetlen sze­repét? — Segítette a konszolidá­ciót. — Mi lett a karhatalmis- tákkal a fegyveres erők és testületek újjászervezése után? — Az ellenforradalom le­veréséért folytatott harc nagy eszmei és politikai is­kola is volt. Ennek tudható be, hogy legtöbbjük a békés építőmunka időszakában Is helytállt és példásan telje­sítette a párt által rábízott feladatokat. Közülük már jó néhányan nincsenek so­rainkban. Az ország terüle­tén sok karhatalmista áldoz­ta életét az ellenforradalmá­rokkal vívott harcban. Ma is tisztelettel emlékezünk rá­juk, mert a legnehezebb időkben is tudták, hol a helyük és mi a kötelességük. S. B. Kazahsztáni vendégek Szolnokon Nemzetközi konferencia A hasznosított pernye v A széntüzeléses hőerőmű­vekből kikerülő pernye hasznosításáról rendezett országos konferenciát a MTESZ Tatán. A kétnapos tanácskozáson százötven szakember vesz részt; a ha­zaiak mellett, valamint NDK-beli, NSZK-beli és osztrák szakemberek szá­molnak be az erőművi hul­ladék hasznosításának ta­pasztalatairól. A konferencia első napján többen felhív­ták a figyelmet arra, hogy ásványgazdálkodásunk egyik alapvető feladata az ipari hulladékok, s ezen belül a pernye értékesítése. A ce­ment és gázbetongyárak pél­dául adalékanyagként al­kalmazzák. Cementet he­lyettesítenek pernyével az utak szélesítésénél, megerősítésénél is. Tegnap Kazahsztánból ér­kezett vendégek ismerkedtek a megyeszékhellyel. A szol­noki látogatás része volt a harmincnégy tagú túristacso- port magyarországi program­jának. A csoport tagjai kö­zött vannak olyanok, akik a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság aktivistái; az SZKP XXVII. kongresszusának küldöttei, vezető szakembe­rek, valamint a Koksetau amatőr népi együttes tagjai. A vendégek korábban részt vettek Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában nyílt Bemu­tatjuk Szovjet-Kazahsztánt című kiállítás megnyitóján, ahol a népi 'együttes műsort adott. A Koksetau hazánk több településén is fellépett; így Aszódon, Salgótarján­ban, tegnapelőtt pedig Deb­recenben. A Kazahsztánból érkezett vendégek tegnap délelőtt Szolnok nevezetességeivel ismerkedtek — városnézésen és filmvetítésen. Délután á csoport öttagú delegációja — melynek vezetője Abdes Kal- merzajev, a Kazah SZSZK Koksetau megye pártbizott­ságának ideológiai titkára — a Hazafias Népfront megyei bizottságára látogatott. Sán­dor László megyei titkár tá­jékoztatta a vendégeket a megye életéről, a megyei népfrontbizottság békéért, és barátságért végzett munká­járól. A tájékoztatón részt vett Jakatics Árpád, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője. " Este a Ságvári laktanyá­ban a Koksetau népi együt­tes műsorral mutatkozott be. A vendégek ma Kecskemét­re utaznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom