Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
T 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 26. Kommentár Szakszervezeti kongresszus Varsóban Második kongresszusát kezdi meg ma Varsóban a lengyel szakszervezeti tömörülés, lengyel rövidítéssel OPZZ. Szokványos hír lenne ez bármely más európai országban, ám a nyolcvanas évek Lengyelországában még mindig rendkívüli figyelem fordul a szakszervezeti mozgalom felé. Emlékezetes: az 1980 nyarán kitört sztrájkok, a régi bürokratikus szak- szervezetekkel szembeni elégedetlenség nyomán felbomlott a korábbi egységes mozgalom. Mintegy másfél évig működött a szolidaritás. Ez kezdetben szakszervezetként lépett fel: több mint tízmillió tagot tömörített. Ám a szolidaritás nagyon gyorsan olyan politikai tömegmozgalommá változott, amelynek vezetését a szocialista renddel ellenséges erők ragadták magukhoz, s a szakadék felé vezették az országot. Történelmi szükségszerűség volt a régi szakszervezetek — így a volt ágazatiak és a szolidaritás . — egyidejű feloszlatása, és új munkásszervezetek alakítása. Ezek az üzemekben alakultak meg, majd iparági föderációkat és országos képviseletet hoztak létre. Ez az az OPZZ, amely most második kongresszusát tartja, hétmillió tagot számlál. Lengyelországban hangsúlyozzák, hogy sikerült kiépíteniük az új szakszervezetek modelljét: ezek valóban függetlenek az államigazgatástól és a vállalatvezetéstől, de a függetlenség nem jelenti az elkötelezettség hiányát. Milyen politikai és társadalmi gondokról folyik majd a vita? Előreláthatólag elsősorban gazdasági és szociális kérdések lesznek napirenden. A kormányzat és a szakszervezetek éles vitát folytatnak ezekben a hetekben a jövő évi tervről, arról, hogy miként lehetne fellendíteni a gazdaságot, és közben biztosítani az élet- színvonalat. Továbbra sem érte el a fogyasztás és a nemzeti jövedelem az 1978- as szintet, s eközben már az ipar műszaki színvonalának jelentős elmaradása a gond. Lengyelországot most mintegy 32 milliárd dolláros adósság terheli, ez a jövő évben tovább nő. Törleszteni kell, és kamatokat fizetni, ám ez nem mehet a létfontosságú fejlesztés rovására. A szakszervezetek nyilatkozataikban azt hangoztatják, hogy a gazdasági problémák megoldásának kulcsa a reform következetes megvalósítása. Ez volt a nyáron tartott X. pártkongresszus megállapítása is. E párthatározat realizálását azonban továbbra is akadályozzák a régi beidegződések, az utasításos- elosztásos rendszerhez való visszatérés veszélye. A szak- szervezetek dokumentumaikban ez ellen is tiltakoznak. Az OPZZ programja azonban nem csupán tiltakozás. Kinyilvánították: jól tudják, csak azt lehet elosztani, amit megtermeltek. Éppen ezért az új lengyel munkásszervezetek fő feladataként tartják számon a termelés segítését is. És még valami. Amikor 1982-ben az első üzemi szak- szervezetek megalakultak, majd amikor létrejött az országos képviselet, az OPZZ csak a szocialista országok testvérszervezeteinek támogatására számíthatott. A mostani kongresszusra érkező vendégek között már kilenc nyugati szakszervezeti központ is képviselteti magát. Vége van tehát a lengyel szakszervezetek ideiglenes elszigeteltségének. Miklós Gábor Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról) és Ghandi találkozója Az SZKP KB főtitkára és felesége Radzsiv Gandhi indiai kormányfő és felesége társaságában az új-delhi repülőtéren (Telefotó — KS) Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára és Szergej Ahro- mejev marsall, vezérkari főnök. — A szovjet—indiai csúcs- találkozó első napján kölcsönösen készség nyilvánult meg arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió és India együttműködik a béke és a biztonság érdekében, új távlatokat nyit a kétoldalú kapcsolatokban. Mihail Gorba- ' csov és Radzsiv Gandhi tárgyalásai tegnap kezdődtek meg Űj-Delhiben. Radzsiv Gandhi szóvivőjének közlése szerint a felek az első napon nagyon hasznos, alapos megbeszéléseket folytattak. A tárgyalások plenáris üléssel kezdődtek, majd Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi négyszemközt tárgyalt. Megbeszélésük több mint három órán át tartott. A napirenden főként nemzetközi kérdések szerepeltek. Az SZKP KB főtitkára részletesen tájékoztatta vendéglátóját az Izlandon tartott szovjet—amerikai tárgyalásokról. Az indiai kormányfő sajnálatát fejezte ki a találkozó sikertelensége miatt, ám reményt fűzött ahhoz a tényhez, hogy a Reyk- javíkban előterjesztett javaslatok érvényben maradtak. A két vezető nagy vonalakban áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és érintették az ázsiai helyzetet is. A két fél szakértői Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi találkozójával egyidőben megvitatták a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit. Áttekintették a tárgyalások végén aláírandó okmányokat, köztük a közös nyilatkozatot, a gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt, a konzuli egyezményt, valamint a kulturális rendezvényekről szóló megállapodást. Tegnap este Radzsiv Gandhi vacsorát adott vendége tiszteletére. Pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a két ország barátságának tartósságát és életképességét nemcsak a közös előnyök magyarázzák, hanem az imperializmussal, a gyarmatosítással és a fajüldözéssel való közös szembenállás, az emberi egyenlőség és társadalmi igazságosság melletti elkötelezettség is. Melegen üdvözölte a Szovjetunió leszerelési kezdeményezéseit, ugyanakkor határozottan ellenezte az amerikai űrfegyverkezési programot. Gondolatébresztőnek minősítette Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédét, amelyben a főtitkár egyebek között az ázsiai és csendes-óceániai térség biztonságának megteremtésével kapcsolatos szovjet elképzelést körvonalazta. Válaszában Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az emberiség túlélését minden érdek fölé kell helyezni. A biztonsági kérdések új megközelítésére, új gondolkodásmódra, a nemzetközi kapcsolatokban új filozófiára van szükség. az egyenjogúságból, a tiszteletből és a két ország sajátosságainak és érdekeinek kölcsönös figyelembe vételéből fakad. Nagyon fontos az is — fűzte hozzá Gorbacsov, hogy mindez nem ellentétes más országok valóságos és törvényes érdekeivel. Gorbacsov a továbbiakban hangoztatta, hogy a jelenlegi időszakban a Szovjetunió és India belső fejlődésének történelmi jelentőségű, nagyszabású feladatainak megoldásán munkálkodik. A szovjet—indiai kapcsolatoknak további lendületet kell adni. Az SZKP KB főtitkára szólt arról is, hogy a jelenlegi bonyolult és veszélyes nemzetközi helyzetben óriási problémák terhelik az emberiséget — a nukleáris fenyegetés, a túlélés kérdése, a fejlődő országok gondjai és nehézségei, a kelet—nyugati kapcsolatok, az Észak és a Dél közötti viszony. Ilyenek a különböző társadalmi-politikai rendszerek és a fejlettségi szintek közötti eltérések, illetve ellentmondások, a helyi és a nemzetek közötti válságok és konfliktusok, az élelmezési, az energetikai és a környezetvédelmi problémák. Ezekről — fűzte hozzá Gorbacsov — minden valószínűség szerint szó lesz az Üj-Delhiben tartandó tárgyalásokon, mint ahogy a szovjet—indiai kapcsolatok mellett az időszerű ázsiai problémák, illetve az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségének kérdései, az atomháború megakadályozásának és a nemzetközi helyzet megjavításának problémaköre áll majd a megbeszélések középpontjában. Végezetül Mihail Gorbacsov annak a reményének adott hangot, hogy a párbeszéd folytatása még nagyobb lendületet ad a sokrétű szovjet—indiai kapcsolatoknak, tovább növeli a két nagy ország együttműködésének a világpolitikában betöltött szerepét, amely a béke és az általános biztonság tényezője. A repülőtérről a szálláshelyre vezető útvonalon százezrek köszöntötték a magas rangú vendéget. A főtitkárt kísérő küldöttség tagjai között van Eduard BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével tegnap szakszervezeti delegáció utazott Varsóba, a lengyelországi Szakszervezetek Országos Képviselete (OPZZ) november 26—30. között tartandó második közgyűlésére. A küldöttséget a pályaudvaron Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete is. GENF Genfben tegnap befejeződött az atomfegyver kísérletek teljes betiltásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások harmadik fordulója. A szovjet küldöttséget Andronyik Petroszjanc, az Állami Atomenergia Bizottság elnöke, az amerikait Robert Barker, a Leszerelési és fegyverzetellenőrzési Hivatal igazgatóhelyettese vezette. BUKAREST A november 23-i romániai népszavazás jóváhagyta azt a javaslatot, melynek értelmében öt százalékkal csökkentik a román fegyveres erők személyi állományát, fegyverzetét és a katonai kiadásokat. Aktuális politikai kérdésekről Sajtókonferencia Moszkvában Mihail Gorbacsov hivatalos indiai látogatása, ennek jellege és tartalma tükrözi, hogy a szovjet külpolitikában elsődleges fontosságúak az Indiával fenntartott kapcsolatok — mondotta tegnapi moszkvai sajtótájékoztatóján Borisz Pjadisev, a külügyminisztérium információs főosztálya vezetőjének első helyettese. Mint a szóvivő közölte, Mihail Gorbacsov indiai látogatása nagyfontosságú, átfogó tartalmú dokumentumok aláírására is alkalmat szolgáltat. Pjadisev ezután arról szólt, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról folyó szovjet- amerikai tárgyalások jelenlegi fordulója kedden ér véget Genfben. Pjadisev elmondta, hogy ezeken a tárgyalásokon, sajnos, továbbra sem mutatkozik konkrét elő- rehaldás. A Szovjetunió kész haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni a nukleáris robbantások teljes betiltásáról, míg az amerikai félnek nincs konstruktív programja. Az amerikai küldöttség továbbra is kizárólag a robbantások korlátozását javasolja. s ezen belül is az 1974-ben és 1976-ban kötött szerződések ellenőrzésére helyezi a fő hangsúlyt. „Iráni kapcsolat” Lemondott Reagan nemzetbiztonsági főtanácsadója Lemondott tisztéről John Poindexter tengernagy, Reagan nemzetbiztonsági főtanácsadója s egyúttal menesztették beosztásából Oliver North alezredest, a tanács politikai-katonai osztályának helyettes vezetőjét. A főtanácsadó lemondását maga Reagan elnök jelentette be. Poindexter menesztése és (North alezredes eltávolítása azonban az elnök szerint 'nem politikai hiba következménye. Mint Edwin Meese igazságügyminiszter sajtó- konferencián közölte, North annak a pénznek egy részét, amelyet az Egyesült Államok izraeli közvetítéssel eladott fegyvereiért Irántól kapott, teljes titokban a nlcaraguai ellenforradalmárok számlájára utaltatta át: az elmúlt évben ebből finanszírozták a kontrák felfegyverzését. Meese szerint Poindexter nem vett részt közvetlenül a North alezredes által lebonyolított ügyletben, de tudott „bizonyos szabálytalanságokról”. Poindexter visz- szakerül a haditengerészet személyi állományába. Reagan sajtókonferenciáján nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy az „iráni kapcsolat” ügyében tanúsított magatartás miatt különböző okokból támadott két másik vezető kormány- tisztviselő, Shultz külügyminiszter, illetve Donald Regan, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője, tá- vozik-e tisztéből. Reagan elnök közölte: vizsgáló bizottságot hoznak létre annak megállapítására, hogy a nemzetbiztonsági tanácsnak a jövőben milyen szerepe lehet a külpolitika és a katonapolitika kialakításában és végrehajtásában. Meese tájékoztatása szerint Irán izraeli közvetítéssel jutott több alkalommal is amerikai fegyverekhez. Ezek ellenértékét Izraelnek fizette ki — magasabb áron, mint amit az Egyesült Államok számlázott ezért. A különbö- zetet North kezdeményezésére Izrael — amely az amerikai számlát kifizette a Központi Hírszerző Hivatalnak, a CIA-nak, az pedig az ösz- szeget a Pentagonnak továbbította — egy titkos bankszámlára fizette be. Ebből finanszírozták a nicaraguai ellenforradalmárokat. Vranitzky kancellár és Steger alkancellár benyújtotta a kormány lemondását Waldheim államfőnek. Az elnök ezután ismét Vranitzkyt bízta meg az új osztrák kabinet megalakításával (Telefotó — KS) Egyesült Államok Kábítószer a munkahelyeken A kábítószerfogyasztás valaha az ünnep előtti esték és a hétjvégék élvezeti forrása volt, napjainkban azonban egyre inkább bevonul az amerikai hétköznapok világába. A marihuana, a kokain és a kábítószerek egyre újabb fajtái jelennek meg a munkahelyeken, a becslések szerint évi 30—100 milliárd dolláros kárt okozva az amerikai gazdaságnak. Az amerikai Kábítószerellenes Hivatal a közelmúltban felmérést végzett az egyesült államokbeli kábítószerfogyasztási szokásokról, és az erről közzétett tanulmányból kiderül, hogy az amerikai dolgozók hét százaléka rendszeresen fogyaszt kábítószert, vagy alkoholt munkahelyén. Tizenöt százalékuk az utóbbi évben legalább egyszer élt kábítószerrel. A tanulmányból az is kitűnik, hogy a marihuana és a többi Tcábító- szer fokozatosan veszít népszerűségéből, ugyanakkor egyre inkább terjed a kokain. Egy szakértő szerint naponta mintegy 5000 amerikai próbálja ki a kokaint életében először. A szórakoztató iparban foglalkoztatottak körében a kábítószerfogyasztás majd kétszer olyan gyakori, mint a futószalag mellett dolgozó munkások között. Dél-Kaliforniában pedig a fiatal férfi alkalmazottak mintegy 29 százaléka él munka közben marihuánával, ami jóval meghaladja az országos átlag szintjét. A kábítószerfogy asztok körében lényegesen gyakrabban fordulnak elő munkahelyi balesetek — mondja a Kábítószerellenes Hivatal egyik munkatársa. A munkahelyről való hiányzás 250 százalékkal magasabb ezekben a körökben, az elvégzett munka minősége és a munkateljesítmény pedig 25—30 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. A vállalatok természetszerűleg egyre inkább aggódnak e fejlemények láttán. A szakértők szerint az 500 vezető amerikai cég felében alkalmaznak valamiféle ellenőrzést. Ezek köre az alkalmazás előtti teszteléstől a rendszeres orvosi ellenőrzésig terjed. A legtöbb ilyen ellenőrző vizsgálatot az utóbbi két év során vezették be. Az autóipari munkások szakszervezete ez év szeptemberében elfogadott egy programot a kábítószerellenes küzdelemről, s abban az ellenőrzések ellen lépett fel. A szakszervezet programja szerint „erőfeszítéseinket a kábítószerektől való függés megszüntetésére kell irányítanunk, oly módon, hogy a kábítószerek, illetve az alkohol rabjait kigyógyítsák betegségükből, ne pedig kirúgják őket munkahelyeikről”. A polgári szabadságjogok védelmezői amiatt aggódnak, hogy a kábítószer fogyasztásával kapcsolatos ellenőrzések a magánélet sérthetetlensége ellen hatnak. Egyik szószólójuk így vélekedett: a munkaadó jogosan érdeklődhet a dolgozó munkahelyi teljesítménye iránt, ugyanakkor nincs joga ahhoz, hogy beavatkozzon abba, mit csinál ez a dolgozó szabadidejében. A kérdés ismerői szerint az igazán komoly problémák akkor jelentkeznek, amikor valaki erős függésbe kerül valamely kábítószertől. Többnyire ilyenkor kerül sor arra, hogy az illető elveszti állását, megromlik családi élete, és adóssághegyek temetik maguk alá. Jól illusztrálja ezt annak, az acélipari munkásnak az esete, aki 13 éven keresztül ugyanúgy kezdte napjait, ahogyan be is fejezte: egy pohár sörrel az egyik kezében, marihuánás pipával a másikban. „Amikor nem szívtam marihánát, vag£ nem fogyasztottam kokaint, akkor ittam” — mondja. Jelenleg munka nélkül tölti napjait, miután munkahelyéről elbocsátották a kábítószerfogyasztás miatt. A nagy kérdés, hogy miből fizeti meg azt a 25 ezer dollárnyi adósságot, ami a ki nem fizetett gyerek- tartásdíjakból, és a heti 400 dolláros kábítószerköltségekből gyűlt össze. Nagy árat fizetett szenvedélyéért: elvesztette munkáját, otthagyta három felesége, de végül is igen egyszerű ok késztette a kábítószerek elhagyására: „nem találtam senkit, akitől elfogadható áron beszerezhettem volna adagomat” — mondja.
