Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-26 / 278. szám

T 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 26. Kommentár Szakszervezeti kongresszus Varsóban Második kongresszusát kezdi meg ma Varsóban a lengyel szakszervezeti tömö­rülés, lengyel rövidítéssel OPZZ. Szokványos hír lenne ez bármely más európai or­szágban, ám a nyolcvanas évek Lengyelországában még mindig rendkívüli figyelem fordul a szakszervezeti moz­galom felé. Emlékezetes: az 1980 nyarán kitört sztrájkok, a régi bürokratikus szak- szervezetekkel szembeni elé­gedetlenség nyomán felbom­lott a korábbi egységes moz­galom. Mintegy másfél évig működött a szolidaritás. Ez kezdetben szakszervezetként lépett fel: több mint tízmil­lió tagot tömörített. Ám a szolidaritás nagyon gyorsan olyan politikai tömegmozga­lommá változott, amelynek vezetését a szocialista rend­del ellenséges erők ragadták magukhoz, s a szakadék fe­lé vezették az országot. Történelmi szükségszerű­ség volt a régi szakszerveze­tek — így a volt ágazatiak és a szolidaritás . — egyidejű feloszlatása, és új munkás­szervezetek alakítása. Ezek az üzemekben alakultak meg, majd iparági föderáció­kat és országos képviseletet hoztak létre. Ez az az OPZZ, amely most második kong­resszusát tartja, hétmillió tagot számlál. Lengyelor­szágban hangsúlyozzák, hogy sikerült kiépíteniük az új szakszervezetek modelljét: ezek valóban függetlenek az államigazgatástól és a válla­latvezetéstől, de a független­ség nem jelenti az elkötele­zettség hiányát. Milyen politikai és társa­dalmi gondokról folyik majd a vita? Előreláthatólag első­sorban gazdasági és szociális kérdések lesznek napiren­den. A kormányzat és a szakszervezetek éles vitát folytatnak ezekben a hetek­ben a jövő évi tervről, ar­ról, hogy miként lehetne fel­lendíteni a gazdaságot, és közben biztosítani az élet- színvonalat. Továbbra sem érte el a fogyasztás és a nemzeti jövedelem az 1978- as szintet, s eközben már az ipar műszaki színvonalának jelentős elmaradása a gond. Lengyelországot most mint­egy 32 milliárd dolláros adósság terheli, ez a jövő év­ben tovább nő. Törleszteni kell, és kamatokat fizetni, ám ez nem mehet a létfon­tosságú fejlesztés rovására. A szakszervezetek nyilatko­zataikban azt hangoztatják, hogy a gazdasági problémák megoldásának kulcsa a re­form következetes megvaló­sítása. Ez volt a nyáron tar­tott X. pártkongresszus meg­állapítása is. E párthatározat realizálását azonban tovább­ra is akadályozzák a régi be­idegződések, az utasításos- elosztásos rendszerhez való visszatérés veszélye. A szak- szervezetek dokumentumaik­ban ez ellen is tiltakoznak. Az OPZZ programja azon­ban nem csupán tiltakozás. Kinyilvánították: jól tudják, csak azt lehet elosztani, amit megtermeltek. Éppen ezért az új lengyel munkásszer­vezetek fő feladataként tart­ják számon a termelés segí­tését is. És még valami. Amikor 1982-ben az első üzemi szak- szervezetek megalakultak, majd amikor létrejött az or­szágos képviselet, az OPZZ csak a szocialista országok testvérszervezeteinek támo­gatására számíthatott. A mostani kongresszusra ér­kező vendégek között már kilenc nyugati szakszerveze­ti központ is képviselteti magát. Vége van tehát a lengyel szakszervezetek ide­iglenes elszigeteltségének. Miklós Gábor Gorbacsov (Folytatás az 1. oldalról) és Ghandi találkozója Az SZKP KB főtitkára és felesége Radzsiv Gandhi indiai kormányfő és felesége társaságában az új-delhi repülőtéren (Telefotó — KS) Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára és Szergej Ahro- mejev marsall, vezérkari fő­nök. — A szovjet—indiai csúcs- találkozó első napján kölcsö­nösen készség nyilvánult meg arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió és India együttműködik a béke és a biztonság érdekében, új táv­latokat nyit a kétoldalú kap­csolatokban. Mihail Gorba- ' csov és Radzsiv Gandhi tár­gyalásai tegnap kezdődtek meg Űj-Delhiben. Radzsiv Gandhi szóvivőjé­nek közlése szerint a felek az első napon nagyon hasz­nos, alapos megbeszéléseket folytattak. A tárgyalások plenáris üléssel kezdődtek, majd Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi négyszem­közt tárgyalt. Megbeszélésük több mint három órán át tartott. A napirenden főként nem­zetközi kérdések szerepeltek. Az SZKP KB főtitkára rész­letesen tájékoztatta vendég­látóját az Izlandon tartott szovjet—amerikai tárgyalá­sokról. Az indiai kormány­fő sajnálatát fejezte ki a találkozó sikertelensége mi­att, ám reményt fűzött ah­hoz a tényhez, hogy a Reyk- javíkban előterjesztett javas­latok érvényben maradtak. A két vezető nagy vona­lakban áttekintette a kétol­dalú kapcsolatokat és érin­tették az ázsiai helyzetet is. A két fél szakértői Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi találkozójával egy­időben megvitatták a gaz­dasági, kereskedelmi és kul­turális kapcsolatok fejleszté­si lehetőségeit. Áttekintet­ték a tárgyalások végén alá­írandó okmányokat, köztük a közös nyilatkozatot, a gaz­dasági és műszaki együtt­működési egyezményt, a konzuli egyezményt, vala­mint a kulturális rendezvé­nyekről szóló megállapodást. Tegnap este Radzsiv Gandhi vacsorát adott ven­dége tiszteletére. Pohárkö­szöntőjében kiemelte, hogy a két ország barátságának tar­tósságát és életképességét nemcsak a közös előnyök magyarázzák, hanem az im­perializmussal, a gyarmato­sítással és a fajüldözéssel való közös szembenállás, az emberi egyenlőség és társa­dalmi igazságosság melletti elkötelezettség is. Melegen üdvözölte a Szovjetunió le­szerelési kezdeményezéseit, ugyanakkor határozottan el­lenezte az amerikai űrfegy­verkezési programot. Gon­dolatébresztőnek minősítette Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédét, amelyben a főtitkár egyebek között az ázsiai és csendes-óceániai térség biztonságának meg­teremtésével kapcsolatos szovjet elképzelést körvona­lazta. Válaszában Mihail Gorba­csov kijelentette, hogy az emberiség túlélését minden érdek fölé kell helyezni. A biztonsági kérdések új meg­közelítésére, új gondolko­dásmódra, a nemzetközi kap­csolatokban új filozófiára van szükség. az egyenjogúságból, a tiszte­letből és a két ország sajá­tosságainak és érdekeinek kölcsönös figyelembe vételé­ből fakad. Nagyon fontos az is — fűzte hozzá Gorbacsov, hogy mindez nem ellentétes más országok valóságos és törvényes érdekeivel. Gorbacsov a továbbiakban hangoztatta, hogy a jelenle­gi időszakban a Szovjetunió és India belső fejlődésének történelmi jelentőségű, nagy­szabású feladatainak megol­dásán munkálkodik. A szov­jet—indiai kapcsolatoknak további lendületet kell adni. Az SZKP KB főtitkára szólt arról is, hogy a jelenle­gi bonyolult és veszélyes nemzetközi helyzetben óriási problémák terhelik az embe­riséget — a nukleáris fenye­getés, a túlélés kérdése, a fejlődő országok gondjai és nehézségei, a kelet—nyugati kapcsolatok, az Észak és a Dél közötti viszony. Ilyenek a különböző társadalmi-poli­tikai rendszerek és a fejlett­ségi szintek közötti eltéré­sek, illetve ellentmondások, a helyi és a nemzetek közötti válságok és konfliktusok, az élelmezési, az energetikai és a környezetvédelmi problé­mák. Ezekről — fűzte hoz­zá Gorbacsov — minden va­lószínűség szerint szó lesz az Üj-Delhiben tartandó tár­gyalásokon, mint ahogy a szovjet—indiai kapcsolatok mellett az időszerű ázsiai problémák, illetve az In­diai-óceán és a Csendes-óce­án térségének kérdései, az atomháború megakadályozá­sának és a nemzetközi hely­zet megjavításának problé­maköre áll majd a megbe­szélések középpontjában. Végezetül Mihail Gorba­csov annak a reményének adott hangot, hogy a pár­beszéd folytatása még na­gyobb lendületet ad a sokré­tű szovjet—indiai kapcsola­toknak, tovább növeli a két nagy ország együttműködésé­nek a világpolitikában betöl­tött szerepét, amely a béke és az általános biztonság té­nyezője. A repülőtérről a szállás­helyre vezető útvonalon száz­ezrek köszöntötték a magas rangú vendéget. A főtitkárt kísérő küldött­ség tagjai között van Eduard BUDAPEST Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével tegnap szakszervezeti dele­gáció utazott Varsóba, a lengyelországi Szakszerveze­tek Országos Képviselete (OPZZ) november 26—30. között tartandó második köz­gyűlésére. A küldöttséget a pályaudvaron Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára bú­csúztatta. Az elutazásnál je­len volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete is. GENF Genfben tegnap befejező­dött az atomfegyver kísérle­tek teljes betiltásáról folyta­tott szovjet—amerikai tár­gyalások harmadik forduló­ja. A szovjet küldöttséget Andronyik Petroszjanc, az Állami Atomenergia Bizott­ság elnöke, az amerikait Robert Barker, a Leszerelési és fegyverzetellenőrzési Hi­vatal igazgatóhelyettese ve­zette. BUKAREST A november 23-i romániai népszavazás jóváhagyta azt a javaslatot, melynek értel­mében öt százalékkal csök­kentik a román fegyveres erők személyi állományát, fegyverzetét és a katonai ki­adásokat. Aktuális politikai kérdésekről Sajtókonferencia Moszkvában Mihail Gorbacsov hivata­los indiai látogatása, ennek jellege és tartalma tükrözi, hogy a szovjet külpolitiká­ban elsődleges fontosságúak az Indiával fenntartott kap­csolatok — mondotta tegnapi moszkvai sajtótájékoztató­ján Borisz Pjadisev, a kül­ügyminisztérium informá­ciós főosztálya vezetőjének első helyettese. Mint a szóvivő közölte, Mihail Gorbacsov indiai lá­togatása nagyfontosságú, át­fogó tartalmú dokumentu­mok aláírására is alkalmat szolgáltat. Pjadisev ezután arról szólt, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról folyó szovjet- amerikai tárgyalások jelen­legi fordulója kedden ér vé­get Genfben. Pjadisev el­mondta, hogy ezeken a tár­gyalásokon, sajnos, továbbra sem mutatkozik konkrét elő- rehaldás. A Szovjetunió kész haladéktalanul tárgyaláso­kat kezdeni a nukleáris rob­bantások teljes betiltásáról, míg az amerikai félnek nincs konstruktív programja. Az amerikai küldöttség to­vábbra is kizárólag a rob­bantások korlátozását java­solja. s ezen belül is az 1974-ben és 1976-ban kötött szerződések ellenőrzésére he­lyezi a fő hangsúlyt. „Iráni kapcsolat” Lemondott Reagan nemzetbiztonsági főtanácsadója Lemondott tisztéről John Poindexter tengernagy, Re­agan nemzetbiztonsági főta­nácsadója s egyúttal menesz­tették beosztásából Oliver North alezredest, a tanács politikai-katonai osztályának helyettes vezetőjét. A főta­nácsadó lemondását maga Reagan elnök jelentette be. Poindexter menesztése és (North alezredes eltávolítá­sa azonban az elnök szerint 'nem politikai hiba következ­ménye. Mint Edwin Meese igazságügyminiszter sajtó- konferencián közölte, North annak a pénznek egy részét, amelyet az Egyesült Államok izraeli közvetítéssel eladott fegyvereiért Irántól kapott, teljes titokban a nlcaraguai ellenforradalmárok számlá­jára utaltatta át: az elmúlt évben ebből finanszírozták a kontrák felfegyverzését. Meese szerint Poindexter nem vett részt közvetlenül a North alezredes által lebo­nyolított ügyletben, de tu­dott „bizonyos szabálytalan­ságokról”. Poindexter visz- szakerül a haditengerészet személyi állományába. Reagan sajtókonferenciá­ján nem volt hajlandó nyi­latkozni arról, hogy az „iráni kapcsolat” ügyében tanúsított magatartás miatt különböző okokból támadott két másik vezető kormány- tisztviselő, Shultz külügymi­niszter, illetve Donald Re­gan, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője, tá- vozik-e tisztéből. Reagan elnök közölte: vizsgáló bizottságot hoznak létre annak megállapítására, hogy a nemzetbiztonsági ta­nácsnak a jövőben milyen szerepe lehet a külpolitika és a katonapolitika kialakí­tásában és végrehajtásában. Meese tájékoztatása szerint Irán izraeli közvetítéssel ju­tott több alkalommal is ame­rikai fegyverekhez. Ezek el­lenértékét Izraelnek fizette ki — magasabb áron, mint amit az Egyesült Államok számlázott ezért. A különbö- zetet North kezdeményezésé­re Izrael — amely az ameri­kai számlát kifizette a Köz­ponti Hírszerző Hivatalnak, a CIA-nak, az pedig az ösz- szeget a Pentagonnak továb­bította — egy titkos bank­számlára fizette be. Ebből fi­nanszírozták a nicaraguai el­lenforradalmárokat. Vranitzky kancellár és Steger alkancellár benyújtotta a kor­mány lemondását Waldheim államfőnek. Az elnök ezután ismét Vranitzkyt bízta meg az új osztrák kabinet megalakí­tásával (Telefotó — KS) Egyesült Államok Kábítószer a munkahelyeken A kábítószerfogyasztás valaha az ünnep előtti esték és a hétjvégék él­vezeti forrása volt, napjainkban azonban egyre inkább bevonul az amerikai hétköznapok világába. A marihuana, a kokain és a kábí­tószerek egyre újabb fajtái jelennek meg a munkahelyeken, a becslések szerint évi 30—100 milliárd dolláros kárt okozva az amerikai gazdaság­nak. Az amerikai Kábítószerellenes Hivatal a közelmúltban felmérést végzett az egyesült államokbeli ká­bítószerfogyasztási szokásokról, és az erről közzétett tanulmányból ki­derül, hogy az amerikai dolgozók hét százaléka rendszeresen fogyaszt kábítószert, vagy alkoholt munka­helyén. Tizenöt százalékuk az utób­bi évben legalább egyszer élt kábí­tószerrel. A tanulmányból az is kitűnik, hogy a marihuana és a többi Tcábító- szer fokozatosan veszít népszerűsé­géből, ugyanakkor egyre inkább ter­jed a kokain. Egy szakértő szerint naponta mintegy 5000 amerikai pró­bálja ki a kokaint életében először. A szórakoztató iparban foglalkoz­tatottak körében a kábítószerfo­gyasztás majd kétszer olyan gyako­ri, mint a futószalag mellett dolgozó munkások között. Dél-Kaliforniában pedig a fiatal férfi alkalmazottak mintegy 29 százaléka él munka köz­ben marihuánával, ami jóval meg­haladja az országos átlag szintjét. A kábítószerfogy asztok körében lényegesen gyakrabban fordulnak elő munkahelyi balesetek — mondja a Kábítószerellenes Hivatal egyik munkatársa. A munkahelyről való hiányzás 250 százalékkal magasabb ezekben a körökben, az elvégzett munka minősége és a munkatelje­sítmény pedig 25—30 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. A vállalatok természetszerűleg egyre inkább aggódnak e fejlemé­nyek láttán. A szakértők szerint az 500 vezető amerikai cég felében al­kalmaznak valamiféle ellenőrzést. Ezek köre az alkalmazás előtti tesz­teléstől a rendszeres orvosi ellenőr­zésig terjed. A legtöbb ilyen ellen­őrző vizsgálatot az utóbbi két év so­rán vezették be. Az autóipari munkások szakszer­vezete ez év szeptemberében elfoga­dott egy programot a kábítószerel­lenes küzdelemről, s abban az ellen­őrzések ellen lépett fel. A szakszer­vezet programja szerint „erőfeszíté­seinket a kábítószerektől való füg­gés megszüntetésére kell irányíta­nunk, oly módon, hogy a kábítósze­rek, illetve az alkohol rabjait kigyó­gyítsák betegségükből, ne pedig ki­rúgják őket munkahelyeikről”. A polgári szabadságjogok védelmezői amiatt aggódnak, hogy a kábítószer fogyasztásával kapcsolatos ellenőr­zések a magánélet sérthetetlensége ellen hatnak. Egyik szószólójuk így vélekedett: a munkaadó jogosan ér­deklődhet a dolgozó munkahelyi tel­jesítménye iránt, ugyanakkor nincs joga ahhoz, hogy beavatkozzon ab­ba, mit csinál ez a dolgozó szabad­idejében. A kérdés ismerői szerint az igazán komoly problémák akkor jelentkez­nek, amikor valaki erős függésbe kerül valamely kábítószertől. Több­nyire ilyenkor kerül sor arra, hogy az illető elveszti állását, megromlik családi élete, és adóssághegyek te­metik maguk alá. Jól illusztrálja ezt annak, az acél­ipari munkásnak az esete, aki 13 éven keresztül ugyanúgy kezdte napjait, ahogyan be is fejezte: egy pohár sörrel az egyik kezében, ma­rihuánás pipával a másikban. „Ami­kor nem szívtam marihánát, vag£ nem fogyasztottam kokaint, akkor ittam” — mondja. Jelenleg munka nélkül tölti nap­jait, miután munkahelyéről elbocsá­tották a kábítószerfogyasztás miatt. A nagy kérdés, hogy miből fizeti meg azt a 25 ezer dollárnyi adóssá­got, ami a ki nem fizetett gyerek- tartásdíjakból, és a heti 400 dollá­ros kábítószerköltségekből gyűlt össze. Nagy árat fizetett szenvedé­lyéért: elvesztette munkáját, ott­hagyta három felesége, de végül is igen egyszerű ok késztette a kábí­tószerek elhagyására: „nem talál­tam senkit, akitől elfogadható áron beszerezhettem volna adagomat” — mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom