Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTOBER 11. IHeti világhíradó I HÉTFŐ: Megállapodás jött létre a novemberi „belsinki utókonferenciát'’ előkészítő bécsi tanácskozáson — Izraeli légitámadás Eszak-Libanon- ban — Az alsó-szászországi helyi választásokon vissza­esett a CDU, javított helyze­tén az SPD — Elsüllyedt a szerencsétlenül járt szovjet atommeghajtású tengeralatt­járó — Pekingben elkezdő­dött a kinai—szovjet külügy­miniszter-helyettesi tárgya­lássorozat újabb fordulója. KEDD: Washingtonban ma­gyarázkodással próbálják enyhíteni egy Nicaraguában lelőtt amerikai repülőgép miatt kirobbant vita hatását — Kadhafi egy esetleges ame­rikai támadással szemben a védelmi erőfeszítések fokozá­sára szólította fel a líbiai népet, kilátásba helyezte a partok elaknásítását is — Be­atrix holland királynő Buda­pestre érkezett, trónralépése óta először látogatott el szo­cialista országba. SZERDA: Moszkvában beje­lentették, hogy október 15-töl kezdve hat szovjet ezredet ki­vonnak Afganisztánból — Mainzban véget ért a Nyugat­német Kereszténydemokrata Párt kongresszusa, amelyen hosszú távú programot hagy­tak jóvá, láthatóan már a Januári parlamenti választá­sokra gondolva — Shultz kül­ügyminiszter enyhítette Rea­gan elnök előző napi kije­lentését az emberi jogokkal kapcsolatos, a Szovjetunió­val szembeni amerikai igé­nyekről. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai elnök elindult Reykjavíkba — Nitze nagykövet, Reagan leszerelési tanácsadója Brüsz- szelben a NATO állandó ta­nácsát tájékoztatta az ame­rikai tárgyalási pozíciókról — Egy tévényilatkozatban Rad- zsiv Gandhi indiai miniszter- elnök Pakisztánt szikh ter­roristák támogatásával vá­dolta — Dzsemajel libanoni elnök szerint még mindig lenne lehetőség az ország el­lentétes politikai erői között a párbeszédre, de nyilatkoza­tára az újabb harcok rácá­foltak — Peresz izraeli kor­mányfőt Párizsban fogadta Mitterrand elnök. PÉNTEK: Mihail Gorbacsov is elindult az izlandi főváros­ba, a csúcstalálkozó színhe­lyére — Margaret Thatcher beszédével véget ért a brit konzervatívok konferenciája, amely kincstári optimizmust sugárzott a 3 és fél milliós munkanélküliség, a font ér­tékcsökkenése, és a pártnak a közvéleménykutatási ada­tok szerinti visszaesése elle­nére is — Amerikai kiroha­nások Libia ellen az ENSZ- ben — Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkári megbízatását meghosszabbította a világ- szervezet közgyűlése. A hét sok kérdése — egy témában. Rendhagyó volt ez a hét abból a szempontból, hogy megannyi kérdést vetett fel — ugyanabban a témában. Az első számú kérdés, amely­re a reykjavíki csúcstalál­kozó előjeleit elemezni vál­lalkozó hírmagyarázók ke­resték a választ, ez volt: milyen eredményeket hozhat Gorbacsov és Reagan máso­dik tárgyalássorozata? Rea­gan elnök elutazása előtt azt mondta, hogy „nem tervezi jelentősebb megállapodások aláírását”. Ez természetesen nem zárja ki kisebb jelentő­ségű kérdések tisztázását. Mikor fogja megtudni a világ, mi történt Reykjavík- ban? Meglehet, hogy azon nyomban nem. Hiszen szó van esetleges hírzárlatról is. Ezzel kapcsolatban megje­gyezhető, hogy a diplomá­ciai munkában a diszkréció­nak több az előnye, mint a hátránya. A tavaly őszi gen­fi csúcstalálkozó során a hírzárlat megakadályozta, hogy a tárgyalások köz­ben a történtekről elsietett módon, vagy éppenséggel ilyen-olyan tendenciózus formában hozzanak nyilvá­nosságra bármit is. Reykja- víkról távozóban a két ve­zető minden bizonnyal azt azért közölni fogja, hogy mire jutottak Mihail Gorba­csov esedékes Egyesült Ál- lamok-beli útjával kapcso­latban. Ez a két nagyhata­lom közti párbeszéd folyta­tás szempontjából fontos. Kérdéses, hogy — az „eu- rorakéták’’ ügyén túlmenően, ahol az álláspontokban ész­revehető némi közeledés — az űrfegyverkezés és a nuk­leáris kísérleti robbantások dolgában lesz-e mégoly mi­nimális engedmény Reagan részéről. Mert az amerikai elnök eddig erre nem volt hajlandó. Talán csak ismert nézeteik — részletesebb és érvelőbb — ismertetésébe bocsátkozhatnak a reykjaví­ki csúcstalálkozó résztvevői. Abban a reményben is, hogy egy következő alkalommal csökkenthetik a nézetkülönb­ségeket, s akár a megegye­zésig is eljuthatnak. Nem szabad elfeledni, hogy Reyk- javíkról ismételten és köl­csönösen úgy nyilatkoztak: az inkább a washingtoni, az igazi, hivatalos csúcstalál­kozó előkészítésére szolgál. Amerikai részről egyre azt kérdések előtérbe állítása, ha emiatt a leszerelés vagy leg­alább is a fegyverzetkorláto­zás ügye halasztást szenved. Változást hoz-e a közel­kelti helyzetben az iz­raeli kormányfői személycse­re? Az izraeli kormányfőt a jövő hét közepétől kezdve Samirnak hívják. Elődje, a munkáspárti Peresz foglalja el a külügyminiszteri posztot, amely eddig a likudtömb ve­zéralakjáé volt, anélkül, hogy igazán ő irányította volna Izrael külpolitikai te­vékenységét. .. Mert annak különösen az utóbbi hóna­Nicaraguában lelőttek egy amerikai repülőgépet, amelyik az ellenforradalmároknak szállított fegyvereket. A képen: egy szandinista katona elvezeti a legénység egyetlen életben ma­radt tagját, Eugene Hasenfus katonai tanácsadót (Telefotó — AP—MTI — KS) hangoztatták, hogy a lesze­relés és a kétoldalú kapcso­latok kérdésein túl az úgyne­vezett regionális problémá­kat, és az emberi jogok ügyét is meg akarják vitat­ni. Mintegy ezzel a szándék­kal lehet összefüggésben, hogy ezekben a napokban Afganisztán és Nicaragua dolgai előtérbe kerültek, vagy hogy Moszkvában sajtókon­ferencián mutattak be egy amerikai orvost, aki család­jával a Szovjetunióban kért menedékjogot az amerikai rendőri szervek zaklatása elől menekülve... Afganisz­tánban a jövő héten kezdő­dik meg hat szovjet ezred kivonása. Washingtonban vi­szont azt állították, hogy ezt megelőzően újabb csapaterő­sítések érkeztek az országba, amit Moszkvában hivatalo­san cáfoltak. Nicaraguában egy amerikai repülőgép le- lövésével világraszóló bi­zonysága lett annak, hogy a CIA megbízásából amerikai állampolgárok is fegyvereket szállítanak a „kontráknak”, az ellenforradalmi erőknek. Az ügynek az amerikai köz­véleményre gyakorolt hatá­sát jelzi, hogy vietnami ve- terának kitüntetéseik visz- szaküldésével tiltakoznak az USA nicaraguai beavatko­zási kísérletei ellen. Természetesen a reykjavíki találkozó lényege az, hogy a fegyverkezési hajsza abbaha­gyására tegyenek kísérletet a nagyhatalmak. Vajmi ke­veset érhet a világbéke szem­pontjából a másodrangú LONDON A nukleáris leszerelésért küzdő brit szervezet két ve­zető tagját a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája meg­hívta a Szovjetunióba, hogy a helyszínen ellenőrizzék a szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepen folyó tevé­kenységet — közölte csütör­tökön dr. Frank Barnaby, a meghívottak egyike. BELGRAD Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter teg­nap hivatalos látogatásra Bel- grádba érkezett, ahol rövid­del ezt követően megkezdte tárgyalásait Raif Dizdarevics jugoszláv külügyminiszterrel a két ország együttműködé­sének fejlesztéséről és idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. ROMA A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar Külügyi Bizottsága október 3—11. között 200 fő pókban Peresz igyekezett — miniszterelnökként — mind határozottabb irányt szabni. Utolsó kormányfői útja Pá­rizsba vitte (ahol mellesleg előtte a Palesztinái Felsza­badítás! Szervezet egyik ve­zetője is járt, valószínűleg nem csupán azzal a küldetés­sel, hogy a franciaországi terrorcselekményekkel kap­csolatban tisztázza a PFSZ álláspontját.) Samirról köz­tudomású, hogy — a jobbol­dali, nacionalista likud prog­ramjának megfelelően — eddig elutasított minden, szé­lesebb körű közel-keleti tár­gyalási javaslatot, s inkább a megszállt területeken léte­sítendő újabb izraeli telepü­léseket szorgalmazta. Hely­zete az izraeli kabineten be­lül erősödhet, mert abból kivált Burg vallásügyi mi­niszter, aki Pereszt támogat­ta, s utóda, Hammer, tőle sokkal jobbra áll. De... Ha Izrael nem akar újabb kormányválságot, s ha Tel Aviv nyugati támogatói, szövetségesei, elsősorban az amerikaiak mégis csak vala­milyen közel-keleti tárgyalá­sos megoldást keresnének, akkor nem lehetne kizárni, hogy éppen Samir kapná feladatul: le kell nyeletni a keserű pirulákat a jobbol­dallal. Ilyesmire volt már példa másutt. Persze, izrael- ben, elgalább is eddig, az fordult elő sűrűbben, hogy engedmények helyett a kon­fliktusokat vállalták. Pálfy József részvételével zarándokutat szervezett Rómába és Assisi­be a béke nemzetközi éve alkalmából. A zarándoklatot Paskai László kalocsai koadjutor ér­sek, a püspöki kar elnöke vezette. II. János Pál pápa általános kihallgatás keretén belül köszöntötte a magyar zarándokokat. Assisiben bé- keájtatosságon vettek részt, tolmácsolva a magyar kato­likus egyház és a hívő embe­rek békéért és az emberisé­gért érzett felelősségét. PEKING Vu Hszüe-csien kínai ál­lamtanácsos és külügyminisz­ter tegnap fogadta Igor Ro- gacsov külügyminiszter-he­lyettest, a szovjet kormány Ma kezdődik a szovjet—amerikai munkatalálkozó Reykjavíkban (Folytatás az 1. oldalról) szágnak, kényelmetlenséget a fővárosnak. Gorbacsov a ma kezdődő (megbeszélésekre utalva (hangsúlyozta, hogy nagy fe­lelősségérzettel érkezett az izlandi fővárosba, felelősség- érzettel. a szovjet nép és a .világ valamennyi népének ,sorsa, a béke sorsa iránt. Ki­fejezte reményét, hogy Ro­nald Reagan elnököt hason­ló érzések vezérlik, legalább­is amint az csütörtöki indu­lási nyilatkozatából megítél­hető. Ez jó alap a közös munkához. Eljött a cselek­vés ideje és elsősorban a két nagyhatalomnak kell akció­iba lépnie, — mondotta az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kér­dések építő szellemű megvi­tatására, folytatta, hogy elő­mozdítsuk az atomháború veszélyének csökkentését és előrehaladást érjünk el a nukleáris fegyverzetnek az évezred végéig való teljes felszámolásában. Gorbacsov kötetlen szava­it a jelen lévő izlandi veze­tők meleg helyesléssel fo­gadták és a repülőtérre be- bocsátott kis újságírócsoport is örömmel nyugtázta a ki­nyilvánított jóakaratot. A szovjet vezető és felesége ezután kocsiba szállt és elin­dult Reykjavik felé. Mihail Gorbacsov kísére­tében érkezett a hétvégi iz­landi csúcstalálkozóra Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev. az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csernyajev, a szov­jet pártfőtitkár tanácsadója és Szergej Ahromejev, a hon­védelmi miniszter első he­lyettese. Nagyszámú szovjet szakértő is érkezett a géppel, köztük akadémikusok, diplo­maták, vezető újságírók. Izland, amely még soha nem volt ilyen nagyságrendű nemzetközi esemény színhe­lye, mindent megtett a mun­katalálkozóhoz szükséges fel­tételek megteremtéséért Több száz tagú szakértői gár­Lemondott Simon Peresz Tegnap lemondott Simon Peresz izraeli miniszterel­nök. Lépése megfelelt az 1984 szeptemberében kidol­gozott paktumnak, amely szövetséget kovácsolt össze a Munkapárt, illetve a Jichak Samir vezette, jobboldali- konzervatív Likud-tömb kö­zött. Mind a kormányszövetség, mind pedig az, ami ezután következik, példátlan Izrael állam történetében. Peresz helyet cserél Samirral, vagy­is a továbbiakban külügymi­niszter lesz, a hetvenegy éves Samir pedig kormányelnök. különmegbízottját, aki részt vesz az államközi kapcsola­tok normalizálását célzó kí­nai—szovjet konzultációk je­lenleg Pekingben folyó 9. fordulóján. A találkozón jelen volt Csien Csi-csen külügyminisz­ter-helyettes, a kínai kor­mány különmegbízottja és Oleg Trojanovszkij,' a Szov­jetunió pekingi nagykövete. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés pénteken kezdte meg a vi­tát a választókerületek új kijelöléséről, de Jacques Chi­rac miniszterelnök nyomban felvetette a bizalmi kér­dést. Ez annyit jelent, hogy a kormány nem enged érde­mi vitát a kérdésről, módo­sítások lehetősége ki van zárva. Ha a nemzetgyűlés többsége nem szavaz a bizal­matlansági indítványra, a törvényjavaslat automati­kusan elfogadottnak tekint­hető. da áll a két vezető rendel­kezésére. A világsajtó mint­egy 3009 újságíróval, tévés és fotóriporterrel képviselteti magát. A világközvélemény érdeklődése nem marad el az 1985-ös genfi csúcstalálkozó iránt tanúsított, rekordszintű érdeklődés mögött Steingri- mur Hermannsson izlandi miniszterelnök tegnap dél­előtt felkereste a találkozó nemzetközi sajtóközpontját, ahol elbeszélgetett a világ minden részéből összesereg- letit újságírókkal, egyebek között a magyar tudósítókkal. Reykjavik kemény, nehéz tárgyalások elé tekint, ame­lyek egy washingtoni érdemi csúcstalálkozó eredményessé­gének feltételeit hivatottak megteremteni. A szovjet— amerikai viszony az utóbbi időben aggasztó és biztató elemeket egyaránt tartalma­zott, az utóbbiak alapvetően a szovjet fél rugalmasságára, kompromisszumos készségé­ne voltak visszavezethetők. Az amerikai elnök saját kor­mányzatán és a NATO-n be­lüli ellentétek tehertételével, az amerikai katonai-ipari komplexum fegyverkezéspo­litikai és ideológiai program­jai által kikényszerített kö­töttségekkel érkezett Reykja­víkba. A találkozóra amerikai részről a fegyverzetellenőr­zés, a kétoldalú kapcsolatok, a regionális problémák és az emberi jogok napirendre tű­zését indítványozták. Szov­jet részről az atomfegyverke- zési hajsza megszüntetésé­nek, az atomkísérleték ál­talános és teljes betiltásának tulajdonítanak abszolút első­séget, de semmilyen kérdés megvitatása elől nem térnek ki, ha az a nemzetközi fe­szültség csökkentését, a két nagyhatalom közötti jobb megértést, adott esetben az együttműködést, a két- és többoldalú fegyverzetkorlá­tozási tárgyaló fórumokon a mielőbbi megegyezést szol­gálja. A Szovjetunió az atomfegy­verek világméretű (kiiktatá­sa felé vezető első lépésként kész elfogadni az egymás te­„Egy munkáspárti Nagy- Britannia — semleges Nagy- Britannia lenne” — jelentet­te ki Margaret Thatcher mi­niszterelnök tegnap a brit konzervatív kormánypárt idei tanácskozását befejező zá­róbeszédében. A Vaslady-t vastapssal kö­szöntő és beszédét 10 perces ovációval ünneplő 4000 tory aktivistát a miniszterelnök frontális támadásba küldte a munkáspárt ellen, a főtüzet az ellenzék antimiikleáris vé­delmi politikájára irányítva. A kormányfő nem árulta el, hogy mikor szándékozik ur­nák elé szólítani a brit sza- vazókat a másfél éven belül esedékes általános választá­sokra. Az értekezlet részve­vői azonban abban a meg­győződésben távoztak a dél­angliai Bournemouthból, hogy a választási erőpróbára A szocialista országok két- és többoldalú kulturális kap­csolatainak fejlesztéséről, az ifjúság kulturális nevelésé­ről és a fiatal művészek al­kotó tevékenységének köl­csönös megismertetéséről ta­nácskoztak öt napon át Var­sóban szocialista országok kulturális miniszterei. A 13. alkalommal megrendezett konferencián jelen volt kül­döttségek vezetőit tegnap fo­gadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a rületének elérésére képes nukleáris fegyverzet 50 szá­zalékos csökkentését, ha biz­tosítható az űrfegyverkezés öszes csatornáinak lezárása. Az Egyesült Államok csak addig hajlandó ragaszkodni a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben kö­tött szovjet—amerikai szer­ződés rendelkezéseihez, amíg ez nem befolyásolja a „hadá­szati védelmi kezdeménye­zés” telepítési-rendszerbeállí- tásd fázisát. Szovjet részről olyan kölcsönös kötelezett­ségvállalást szorgalmaznak, hogy az egyébként határidő­höz nem kötött szerződést 15 éven belül egyik fél sem mondja fel, vagyis teljesíti annak tiltó rendelkezéseit. A két vezetőnek nyilván nem lesz elég ideje az ösz- szes helyi konfliktus áttekin­tésére. de irányelveket jelöl­hetnek meg azoknak a regio­nális feszültségeknek a mér­séklésére, amelyek hátrányo­san befolyásolják a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonyát. Ami az emberi jogok kér­dését illeti, szovjet részről — akárcsak legutóbb Stock­holmban — nem idegenked­nek ezek megvitatásától. Jel­zik ugyanakkor, hogy több kilométer hosszú listáit állít­hatnának össze azokról, akik hajléktalanok és munkanél­küliek az Egyesült Államok­ban. Ennek az ideológiai töl­tésű kérdésnek amerikai részről való felvetése meg­nehezítené az együttműkö­dést az egyetemes biztonság alapvető területein. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap látogatást tett Vigdis Finn- bogadottir izlandi köztársa­sági elnöknél. A baráti légkörű megbe­szélésen véleményt cseréltek a nukleáris háborús1 fenyege­téssel kapcsolatos időszerű nemzetközi problémákról. Mindkét politikus elégedet­ten állapította meg, hogy a szovjet—izlandi kapcsolatok a kölcsönös előnyök alapján megfelelően fejlődnek. már a jövő évben sor kerül. A „sorsdöntő” választási küzdelemre mozgósító 35 perces beszédet Thatcher asszony — hét éves kormány­zása sikereinek felsorolása mellett — teljes egészében a fő ellenzéki erő, a munkás­párt ostorozásának szentelte. Az angol pártpolitikai csa­tározásokban is szokatlanul éles kifejezésekkel bélyegez­te meg a jelenlegi munkás­párti vezetés „kapituláns” politikáját. Emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi 40 évben valamennyi brit kormány — pártpolitikai különbségre va­ló tekintet nélkül — „közös alapnak” tekintette az erős védelem szükségességét, amely a független brit nuk­leáris elrettentő erő fenntar­tásán és korszerűsítésén, il­letve a NATO-hoz való tar­tozásom nyugodott. Lengyel Államtanács elnöke. A szívélyes, tárgyszerű és konstruktív légkörű eszme­cserén a miniszterek ismer­tették a pártjaik legutóbbi kongresszusának határozatai alapján esedékes legfonto­sabb kultúrpolitikai felada­tokat és állást foglaltak a két- és többoldalú kulturális kapcsolatok minőségileg új fejlődési szakaszának meg­nyitása mellett. A tanácsko­zás záródokumentum elfoga­dásával fejeződött be. Thatcher záróbeszédével Véget ért a konzervatív kormánypárt tanácskozása Kulturális miniszterek megbeszélése Varséban

Next

/
Oldalképek
Tartalom