Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
1986. OKTÓBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A BMoolalIxmua megújulásának útja a. A decemberi határozat A megyei párt-vb napirendjén Az alapszervezetek és helyi feladatok Az ellenforradalom alapjaiban rázta meg a pártot is. 1956. december 1-én az MSZMP-nek 1980 szervezete és 37 812 tagja volt. Január közepén a párttagság létszáma már meghaladta a 125 000 főt, majd a belépésék és átigazolások után a június végén tartott országos értekezletig befejeződött az MSZMP újjászervezése. Ekkor a párttagság száma 345 733, ami a volt MDP- tagság mintegy 40 százalékát tette ki, s 12 985 pártalapszer- vezet működött. A többség, az MSZMP tagjainak 85 százaléka tagja volt az MDP- nek is* de nem lebecsülhető számban — több, mint 50 ezren! — az ellenforradalom hatására, a párt megtisztulása, eszmei megújulása láttán, a legnehezebb időkben, mondhatnánk szinte demonstrálva a szocializmus aktív támogatását döntötték úgy, hogy a kommunisták soraiba lépnek. Egyébként az MSZMP vezetése már a kezdet kezdetén nyomatékosan figyelmeztette tagjait: „Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP-tagok- kal, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állnak, és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni”. A párt újjászületésének alapvető feltétele volt, hogy felszámolják az eszmei zűrzavart. Ebben történelmi jelentőségű tett volt a Központi Bizottság 1956. december 2-i, 3-i, 5-i ülése, és az ott elfogadott határozat. Ez a marxista—leninista elemzés világosan kifejtette az ellen- forradalom kiváltó okait, a fő mozgató erőket, és a jellemző sajátosságokat; olyan tisztánlátást sugárzott, olyan előrelátással fogalmazta meg a tanulságokat, hogy fő vonásaiban mindmáig érvényes meghatározója az MSZMP tevékenységének. Az ellenforradalomnak — mert amint a határozat leszögezi, az volt, nem pedig „forradalom” vagy „nemzeti forradalom”, még ha demokratikus tömegmozgalomból nőtt is ki, amelyben jobbító szándékkal vettek részt — a háttérben meghúzódók ellenforradalmi erők céljait nem ismerő — becsületes dolgozók és a jó hazafiak — négy alapvető oka volt. Az első helyen a Rákosi— Gerő-klikk tevékenységének züllesztő, bénító hatását foglalja össze tömören a határozat. És amit a régi vezetőség súlyos hibáiról, sőt bűneiről megsemmisítő ítéletként mond, az ellenkezőjére fordítva program, ténykedé- si mód és stílus a megújuló párt számára. Az MDP régi vezetősége 1948 végétől, tehát a fordulat éve után letért, a marxizmus—leniniizmus elvi alapjairól, széktás, dogmatikus politikát folytatott, parancsolgató módszereket honosított meg. Akadályozta a demokratizmust, súlyosan megsértette a törvényességet. A gazdasági élet Kedvezett az időjárás, így a hazai tógazdaságokban a megszokottnál későbben kezdődhetett meg az idén az őszi lehalászás. Október elején mindenütt hozzáláttak a munkához és a következő hetekben — november közepéig — mintegy 23 ezer hektáros területről fogják ki a halakat. A MÉM szakemberei szerint a nyári aszály csak kevés helyen okozott gondot, néhány tavon azonban csak az átlagosnál alacsonyabb vízszintet tudtak tartani, és irányításában a legnagyobb hiba az volt, hogy az ország adottságait — például az iparágazatok feszített, gyorsütemű fejlesztésekor — figyelmen kívül hagyta, a termelőszövetkezeti mozgalmat, főleg az önkéntesség elvének megsértésével, kompromitál- ták a parasztság szemében. Gépiesen másolták a szovjet példát, helytelenül értelmezve a magyar—szovjet barátságot* a nemzeti érdeket háttérbe szorították, a haladó hagyományokat és a em- zet.i értékeket lebecsülték, és ezzel a nemzeti és hazafias érzókéket sértették. A kommunista párttól idegen módszerek szakadáshoz vezettek a párt és a dolgozó tömegek között. Mindezt tetézte, hogy a vezető klikk még az SZKP XX. kongresszusának tapasztalatai alapján sem ismerte be súlyos hibáit, bűneit, mivel hatalmi állásaihoz görcsösen ragaszkodott. Mikor pedig már úgyszólván az egész párttagság szembefordult velük, a kritikát frakciózásnak minősítették, és továbbra is akadályozták a hibák pártszerű és demokratikus kijavítását. A második helyen Nagy Imre és csoportjának a jogos kritikai pozícióból, különösen 1956 tavaszától revizionista elhajlásba torkolló, majd a reakciós elemek rendszerellenes törekvései- nők is utat nyitó tevékenységét jelölte meg ókként a decemberi határozat. Megjegyzendő, hogy a Nagy Imre- csoport ténykedését a későbbiek folyamán, nyilvánvalóan új ismereték birtokában, ennél szigorúbban ítélte meg a párt- és államvezetés; nem csupán a pártellenzék jobbszárnyának, hanem a néphatalom elárulóinak minősítették, és ennek megfelelően bíióilag is felelősségre vonták őket; Nagy Imrét és még három társát 1958 júniusában halálos ítélettel sújtották. A harmadik tényező: a horthysta, kapitalista-földesúri elemek, akik itthon illegálisan szervezkedve a Nyugatra menekült elvbarátaiktól támogatva a tömegek elkeseredését, a szocializmus hívednek bénultságát kihasználva hatalmuk restaurálására, az 1945 előtti állapotokhoz való visszatérésre törekeditek. bármilyen áron. Végül döntő szerepe volt a magyarországi eseményekben a nemzetközi imperializmusnak, amely minden lehető módon igyékezett beavatkozni, uszított és szervezkedett a népi rend ellen, nagy mértékben a nyugati rádiók és adóállomások útján. Céljuk az volt, hogy a tömegeket a népi demdkratikus rendszer, a népköztársaság ellen fordítsák, és az ellen- forradalom nyeregbe segítésével hajlottak még arra is. hogy új háborús tűzfészket nyissanak Európa szívében. Már a decemberi határozat nyilvánosságra hozása után. de azóta is visszatérően, egyesek azt feszegetik, hogy emiatt korlátozni kellett a termelést is. Közepes hozamokat értek el az üzemek: egy hektárnyi területről átlagosan 1100—1200 kiló zsákmányt halásznak le, a hal- h ús-termelés azonban 700— 800 kiló, mivel az eredményhez nem számítják hozzá a tógazdasági nevelésre korábban kihelyezett halakat. A lehalászott állomány egy része a telelőbe kerül, ám most fogják ki azt a tenyész- anyagot is, amelytől a következő generációkat várják. nincs-e valamiféle „fontossági rangsorolás" a négy ok között. Hangsúlyozni kell. hogy az ellenforradalmat előidéző négy tényező együtt, egymással összefonódva hatott, így az egyik sem törölhető ki az összképből. De persze az tagadhatatlan, hogy sem a külső, sem a belső elenség, sőt még az úgynevezett revizionista ellenzéki tevékenység sem vezethetett volna ellenforradalmi lázadáshoz — ezek kisebb- nagyobb mértékben a népi hatalom egy évtizedes fennállása alatt mindig működtek —, ha nem lett volna meg a táptalaj a felkelésihez, (amelyet a Rákosi—Gerő- klikk antimarxista politikája, a torzulások és a bűnök teremtettek meg. Ebbe ágyazódtak be, nőttek ki az ellenzékiek, és ezen a helyen indulták rohamra az ellenségek. Az 1956 decemberi határozatban a párt tevékenységének elméleti és politikai alapjairól, és a szervezeti és vezetési módszereiről szóló passzusok meggyőzőek. Az MSZMP „visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz és helytelen volt* ugyanakkor ápolja és .továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását”. Ez a dialektikus — elhatároló, de egyben a forradalmi folyamatosságot Is vállaló — állásfoglalás kiegészült azzal, hogy hangsúlyozta: az elméletet és gyakorlatot a magyar viszonynak, a jelen követelményednek megfelelően kell alkalmazni, fellépett a másolás ellen, és ki merte mondani, hogy „a szocializmus építésének sajátos, magyar útján ákar haladni”. A szervezeti és vezetési rendszabályok alapelve az, hogy az országot vezető párt nem uralkodó, hanem a nép szolgálatát tartja szép hivatásának. Tisztaság, puritanizmus, példamutató áldozatkészség a munkában — ezt követeli a párt minden tagjától. A demokratikus centralizmusnak — éppen a múlt tapasztalatai alapján — nagy hangsúllyal a demokratikus vonásait emelte ki, felhíva minden szervezetet és tagot, hogy bátran lépjen fél a szektás* antidemokratikus vezetési módszerek felújításának minden kísérlete ellen. Fontos figyelmeztetés, hogy nem lehet a párt tagja, aki szembe került az internacionalizmussal és nacionalista álláspontot képvisel. A decemberi határozat két- írontos szellemével nagy hozzájárulás volt a gazdasági, társadalmi, politikai konszolidálódáshoz. KGST-ankét Téma: tájhasznosítás A MÉM és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének közös rendezésében tegnap ötnapos KGST szakmai tanácskozás kezdődött Budapesten a tájak (biocö- nózisok) védelméről. A földrajztudományi kutatóintézetben megrendezett értekezlet fő témái a táj hasznosításával és védelmével kapcsolatos tudományos kérdések. Megvitatják egyebek között a területi tervezést elősegítő közös információs rendszer megalapozásának szakmai feltételeit. Mezőtúron Emlékezés a város felszabadulására (Tudósítónktól) A szovjet hadsereg felszabadító harcai során — a második világháború végén ,— Szolnok megye városai közül Mezőtúr volt az első, amely felszabadult. Ezt a történelmi tényt hirdeti a tanácsháza reprezentatív folyosólyán elhelyezett emléktábla is. A hála és emlékezés jegyében tegnap, a kora délutáni órákban, a városi KISZ-bi- zottság rendezett ünnepséget az emléktábla előtt. Ezt követően a főtéren lévő szovjet hősi emlékműnél tartottak ünnepséget. A rövid, tartalmas kultúrműsort Füstös Jenő tanácselnökhelyettes köszöntője követte, majd Papp János tanácselnök a Mezőtúr városáért kitüntetéseket adta át Kun Éva ke- rámikus művésznek, és Holczknecht Gyulának, az Alföldi Téglaipari Vállalat igazgatójának. A megemlékezésen szovjet vendégek is részt vettek és a város párt- és társadalmi szerveinek képviselőivel együtt koszorút helyeztek el az emlékművön. Határvidéki együttműködés Az osztrák—magyar határvidéken folytatott területi kutatásokban való együttműködésről kezdődik háromnapos szeminárium október 13-án a sárvári Thermál Hotelben. A szeminárium előzménye, hogy a Vas Megyei Tanács végrehajtóbizottsága felkérte az Agrár- gazdasági Kutató Intézetet, dolgozza ki a Vas megye mezőgazdasági teljesítőképességére vonatkozó prognózisát. (Folytatás az 1. oldalról) kában elért eredményei iránt. Itt tartózkodásunk alatt — mondta utalva a kölcsönösségre — mi is szeretnénk megismertetni a vendéglátókat népgazdaságunk fejlődésével, életünkkel, hagyományainkkal, kultúránkkal. Ezt követően elismeréssel szólt a testvéri együttműködés szélesedéséről, amelynek Mihail Gorbacsovnak, az SZKP főtitkárának és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának budapesti találkozója újabb lendületet adott. Tovább erősítette közös céljaink elérését, a béke és a társadalmi haladás megvédését — hangsúlyozta, majd Észtország és Szolnok megye kapcsolatáról szólva elmondta, hogy a több éve tartó baráti együttműködés szerves részévé vált a Szovjetunió és Tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság megvitatta a tiszafüredi városi párt-végrehajtóbizottság jelentését a párttagság aktivitásának, a pártalapszerve- zetek kezdeményező- és cselekvőkészségének fokozása érdekében megtett intézkedésekről, és ezek eredményeiről a XIII. kongresszus határozatából adódó helyi feladatok végrehajtásában. A városi pártbizottság a kongresszus után nagy figyelmet fordított a munka gyakorlati megszervezésére, ellenőrzésére és ezt az igényt támasztotta a községi, üzemi pártszervekkel, valamint az alapszervezetekkel szemben Is. A cél az volt, hogy javuljon a pártmunka az alapszervezetekben és helyileg lássanak hozzá a párthatározatokból következő konkrét feladatok végrehajtásához. A kongresszusi dokumentumokat pártoktatás keretében a párttagság 95,8 százaléka megismerte, a titkárokkal és vezetőségi tagokkal csoportos megbeszéléseken dolgozták fel az aktuális tennivalókat. Az ülésen elhangzott, hogy helyes az a törekvés, amely a határozatokat nem kezeli egyformán, elsősorban azt igyekeznek megvalósítani belőlük, ami az adott munkaterületen konkrét teendőként jelentkezik. Nagy hangsúlyt kapott, hogy minden esetben világosan megfogalmazott, konkrét feladatokat kell kitűzni a párttagság számára és gondoskodni arról is, hogy a helyi dolgokról alapos tájékoztatást kapjanak. Az alapszervezetekben ismerik és helyesen értelmezik a VII. ötéves terv célkitűzéseit és szervezik végMagyarország közötti megbonthatatlan barátságnak. — Azt hiszem, — folytatta — hogy az ilyen találkozások nemcsak ünnepséget jelentenek. Kiváló alkalmat is adnak, hogy tanuljunk egymástól), tapasztalatokat cseréljünk, újabb kapcsolatokat teremtsünk. Mindnyájunknak van mondanivalója egymás számára, mindnyájan szeretnénk valami újat megtudni, hogy új élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva térjünk haza — mondta s a meleg és szívélyes fogadtatást megköszönve fejezte be beszédét. • * • Tegnap délután Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta M. Leoszkot, az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnökhelyettesét. A találkozón részt rehajtásukat. A pártalap- szervezetek többsége eredményesen valósítja meg a {termelés pártirányítását és ellenőrzését. Ösztönzik az újat, támogatják a kockázatot vállaló vezetőket, a jó kezdeményezések kibontakoztatásához megfelelő légkört igyekeznek teremteni. A termelő jellegű és területi pártalapszervezetekben javult a pártcsoportok munkája. Jelentős eredménynek mondható, hogy a párttagok mintegy 70%-ának van pártmegbizatása, amelyek többségét taggyűlésen hagyják jóvá. A tagság folyamatában ismeri és ellenőrizheti a vezetőség munkáját, ami növelte a tagok felelősségérzetét és szorosabbá tette a vezetőség és a tagság kapcsolatát. Tapasztalatok szerint a tagság jelentős részénél jelentkezik az az igény, hogy az alapszervezetek legyenek figyelmesek, foglalkozzanak problémáikkal és megoldásukhoz nyújtsanak is segítséget. A pártélet kedvező változásai mellett gondot okoz, hogy helyenként nem elég hatásos a pártszervezet munkahelyi, politikai légkört befolyásoló ereje. Nem állandósult a felelősségérzet kellően a párttagokban környezetük politikai és erkölcsi állapotáért. A tiszafüredi párt-vb a helyzetet elemezve megfelelő következtetésre jutott a további feladatokat illetően, amelyeket a megyei testület jóváhagyólag tudomásul vett. Meghallgatta a végrehajtó bizottság Holczknecht Gyula igazgató szóbeli beszámolóját az Alföldi Téglaipari Vállalat gyártmány- szerkezet-átalakító programjának végrehajtásáról. vettek Fábián Péter és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai és Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Majoros Károly a megyei politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésről tájékoztatta a politikád delegáció vezetőjét, majd a testvérkapcsolatok tovább szélesítésének időszerű kérdéseit tekintették át. Ezt követően a politikai delegáció a megyei tanácsra látogatott el, ahol üdvözölték a küldöttséget a tanács vezetői és ahol Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke a testület tevékenységéről, a megye földrajzi, demográfiai sajátosságairól, gazdasági és kulturális életéről adott tájékoztatót M. Leoszk hasonló kérdésekről adott rövid tájékoztatót a házigazdáknak. Nemes János (Következik: A konszolidálódás folyamata) A megszokottnál később Megkezdődött a lehalászás Megérkeztek észt barátaink Az észt küldöttség Mohácsi Ottó megyei tanácselnök tájékoztatóján (Fotó: Nagy Zsolt)
