Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 8. Hazánk vendége a holland királynő A magyar—NSZK kapcsolatokul 11 második legnagyobb gazdasági partnerünk Felhívás párbeszédre Vietnam kész bárhol, bár­mikor és bármilyen szinten felvenni a párbeszédet Kí­nával. Ezek a szavak az ENSZ-közgyűlés ülésszakán hangzottak el a minap, s je­lentőségük aligha vitatható. Nem az első alkalom a mos­tani: Vietnam és Indokína szövetségesei már több al­kalommal felszólították a di­alógus megkezdésére. Ez nemcsak a közvetlen régió, de a szélesebb nemzetközi politika számára is nagyon fontos lenne. Emlékezetes, hogy Vietnam és Kína ko­rábbi jó kapcsolatai a hetve­nes évek második felében romlottak meg végletesen, s rövid időre a kínai—vietna­mi határ frontvonallá is vált. Ma a hírügynökségek idő­ről-időre beszámolnak arról, hogy a két ország hadifog­lyokat cserél, s alkalman­ként tűzszünetben állapodik meg. A háború a határon ma elsősorban kölcsönös ágyú­zást jelent. Károkat nem­csak a lövedékek becsapódá­sa okoz, de az is, hogy a vi­etnamiak számára az oly szűkén mért értékes termő­földből jelentős területek ki­esnek. A konfliktus fő térsé­ge azonban ma Kambodzsa, ahol Kína továbbra is támo­gatást nyújt a polpotisták bandáinak. Ezek a fegyveres alakula­tok Kínától kapnak hadfel­szerelést és pénzt, s Peking adja a politikai támogatást is a „vörös khmereknek”. Nyilvánvaló: létrejöhetne a rendezés, ha Kína megvonná a támogatást a véres tettei­ről, saját nemzete elleni nép­irtásról hírhedt csoporttól. A Vietnam (katonai és politi­kai) támogatását élvező phnompenhi kormány kész a nemzeti egység megteremté­sére — ám a gyilkosokkal nem hajlandó tárgyalóasztal­hoz ülni. Ezt az álláspontot támogatta a másik két indo­kínai kormány is. Legutóbbi külügyminiszteri találkozó­jukon megerősítették, hogy már 1990 előtt kivonhatják az összes vietnami katonát Kambodzsából, ha megszű­nik a polpotistáknak adott támogatás. Mindez megifietlelő alap len­ne a tárgyalásra, a rendezés­re. Kína azonban mindeddig nem volt hajlandó megvonni támogatását védenceitől. Ha megszűnne a feszültség a há­rom indokínai ország nyil­ván könnyebben oldaná meg Súlyos gazdasági problémáit. Aligha kétséges, hogy Peking számára is kölönc a délkelet­ázsiai feszültség. A rendezés globális érdek. Erről beszélt Mihail Gorbacsov Vlagyi­vosztokban is: tárgyalásra szólítva fel Hanoit és Pekin- get. Miklós Gábor (Folytatás az 1. oldalról) nák előtt. Ezután a vendég­látók és a vendégek kölcsö­nösen bemutatták egymás­nak a fogadtatáson megje­lent magyar közéleti szemé­lyiségeket, illetve a vendég kíséretének tagjait, majd ko­csikba ültek és díszmotoro­sok kíséretében a Parla­menthez hajtattak. Az Or­szágházban Losonczi Pál és Beatrix királynő megbeszé­lést folytatott. A szívélyes légkörű megbe­szélésen áttekintették a ma­gyar—holland kapcsolatok alakulását, továbbfejleszté­sük irányait, illetve a nem­zetközi élet általános kérdé­seit. A találkozó uitán Beatrix királynő egy ezüst tulipánt adott át Losonczi Pálinak, jelképéül annak a tízezernyi virágnak:, amelyet Magyaror­szág számára nemesítettek ki Hollandiában. Losonczi Pál délután dísz­ebédet adott Beatrix ki­rálynő és Claus herceg tisz­teletére a Parlament Vadász­termében. A díszebéden részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Péter János, az Or­szággyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter és Kovács László külügyminiszter­helyettes, valamint társadal­mi és kulturális életünk több jeles képviselője. Az Elnöki Tanács elnöke a díszebéden elhangzott pohár­köszöntőjében üdvözölte a holland uralkodót és Claus herceget, illetve a kíséret tagjait, s reményét fejezte ki, hogy a királynő budapesti látogatása, a megbeszélések és a találkozások hozzájá­rulnak egymás jobb megis­meréséhez, a kölcsönös biza­lom építéséhez, a két ország és a két nép közötti kapcso­latok bővítéséhez, ezáltal a nemzetközi légkör javításá­hoz, a Helsinki folyamat to­vábbviteléhez. Losonczi Pál megelégedés­Példátlan biztonsági rend­szabályok közepette kezdő­dött meg tegnap a brit kon­zervatív kormánypárt idei konferenciája Bournemouth- ban. A dél-angliai tenger­parti üdülőv árost — becs­lések szerint egymillió font sterlinges költséggel — va­lóságos erőddé változtatták. A két év előtti brightoni bombamerénylet tanulságait leszűrve az idén minden fémtárgyat és robbanóanya­got kimutató elektronikus detektorokkal vizsgálnak át mindenkit, aki a biztosított területre belép. A miniszter­sel szólt arról, hogy az ural­kodóval folytatott megbeszé­lésen egyetértettek abban: annak ellenére, hogy Ma­gyarország és Hollandia elté­rő társadalmi rendszerű, más szövetségi rendszerhez tartozó állam, mindkét or­szág egyaránt fontosnak tart­ja, hogy hozzájáruljon a fegyverkezés korlátozásá­hoz, a katonai szembenállás mérsékléséhez, a kelet-nyu­gati viszony javításához. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit értékelve az Elnöki Tanács elnöke hang­súlyozta: ma a háború elke­rülése minden korábbinál sürgetőbb feladat, hiszen egy termonukleáris világégés az emberi civilizáció puszta fennmaradását is kétségessé tenné. — Napjainkban bizonyos reménytkeltő jelek mutat­koznak a nemzetközi életben. Megélénkült a szovjet—ame­rikai párbeszéd, eredménye­sen, megállapodással ért véget a stockholmi konfe­rencia. Ám továbbra is fe- nyegetőek a veszélyek. Ezért létfontosságúnak tartjuk a nukleáris és a hagyományos fegyverkezés korlátozását, a világűr katonai célokra tör­ténő felhasználásának meg­akadályozását. E célok elő­mozdítását szolgáló megál­lapodást várunk a következő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozótól. A holland királynő válasz­beszédében köszönetét mon­dott a szívélyes fogadtatá­sért, majd többek között ki­fejtette: — Országaink történelmé­ben már a korai időktől kezdve találhatók érintkezé­si pontok. A Hollandiában működő magyar tudósok hozzájárultak ahhoz, hogy a humanizmus fejlődésnek in­duljon és elterjedjen Euró­pában, s ugyanezekben az időkben számos magyar író műve holland nyomdákon keresztül talált utat világré­szünk más országaiba. — Az országaink közötti elnök-asszony szállodájában hétfőn őrizetbe vettek két férfit, akinél a detektor fegy­vert mutatott. A tegnap reggeli ünnepé­lyes megnyitó ceremónia után Norman Tebbit, a Kon­zervatív Párt elnöke adta meg beszédében a konferen­cia alaphangját. Erre az nyomta rá a bélyegét, hogy — amint Tebbitnek a párt- aktivisták hétfő esti eligazí­tásán mondott buzdító sza­vaiból is kitűnt — „bármi­kor sor kerülhet az általá­nos választások kiírására”. kapcsolat mindmáig él, s a kulturális eredmények irán­ti kölcsönös érdeklődés táp­lálja. Rendkívül figyelemre­méltó az a nagyfokú kreati­vitás, amellyel a magyar nép elismerést vív ki magának. Az európai zenei élet mérhe­tetlenül sokat köszönhet a magvar zeneszerzők felbe­csülhetetlen teljesítményei­nek, valamint azoknak a magyar muzsikusoknak, akik évről évre eljuttatják ezt a zenét más országokba, köz­tük Hollandiába is. A hol­land zenei élet sokuk nevé­vel egyszer s mindenkorra összefonódott. Mindezek tükrében logikus döntés volt, hogy a múlt évben megtar­tott kulturális fórum színhe­lyéül Budapestet választot­ták. Ezt a fórumot az euró­pai együttműködést erősítő konferencia-sorozat része­ként rendezték meg. Nagy örömmel nézünk elébe annak a magyar rendezvénysoro­zatnak, amelyre kulturális egyezményünk alapján kerül sor a közeljövőben Hollan­diában. Ennek sikerét Ma­gyarország és Hollandia ha­gyományos baráti kapcsola­tai biztosítják. Beatrix királynő és Claus herceg délután ellátogatott a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Vajda György művelődési minisz­terhelyettes és Szabó Tibor, az iskola igazgatója fogadta a vendégeket, s a tanulók vi­rágcsokrokkal kedveskedtek nekik. A vendégek tájékoztatót hallgattak meg a szakközép- iskola múltjáról és jelenlegi munkájáról, majd egy szol­fézs órán a zeneoktatás gya­korlatával ismerkedtek. A holland királyi pár, kí­sérete és magyar vendéglá­tóik este az operaházban megtekintették a holland táncszínház előadását; a ba­lett-társulat műsorán Mar- vtim,u—Kylian: Katona mise és Ravel—Kyllian: A gyer­mek és a varázslatok című műve szerepelt. 6áspár Sándor és Marjai József Moszkvába utazott Gáspár Sándor, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke az SZKP Központi Bizottsá­ga meghívására kedden Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a „Munkásosz­tály és korunk” címmel a szovjet fővárosban sorra ke­rülő nemzetközi tudományos konferencián. Tegnap Moszkvába utazott Miarjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise­lője is, és részt vesz a KGST Végrehajtó Bizottságának 120. ülésén. BUDAPEST Tegnap elutazott New Yorkba Horn gyula külügy­miniszteri umi államtitkár és átvette az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán rész vevő ma­gyar küldöttség vezetését. GENF A nukleáris és űrfegyve­rekről Genfiben folyó szov­jet—amerikai tárgyalások ke­retében tegnap ülést tartott az űrfegyverekkél foglalkozó munkacsoport. PEKING Csang Aj-ping kínai hon­védelmi miniszter meghívá­sára tegnap este négynapos hivatalos látogatásra Peking­ije érkezett Caspar Weinber­ger amerikai hadügyminisz­ter. Amerikai források sze­rint Weinberger átadja a kí­nai vezetőknek Reagan elnök személyes üzenetét, és tár­gyalásokat folytait a kínai honvédelmi miniszterrel és más vezetőikkel globális és regionális kérdéseikről, va­A Magyar Népiköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kétoldalú kapcsola­tai rendezettek, alapvetően problémamentesek az együtt­működés minden területén. A közelgő államfői találkozó jelentőségét kiemeli, hogy dr. Richard von Weizsäcker személyében először látogat Magyarországra a Német Szövetségi Köztársaság elnö­ke. Nagy jelentőségűek a két ország vezetői közötti ma­gas szintű találkozók. Ezek közül kiemelkedik Kádár Já­nos 1977-es NSZK-beli lóto- gaitása, amely után rendsze­ressé vált a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti leg­felsőbb szintű politikai pár­beszéd. 1979-ben Magyaror­szágra látogatott Helmut Schmidt, az NSZK akikori szövetségi kancellárja, 1981- ben Lázár György miniszter­elnök járt az NSZK-ban. Ká­dár János 1982-ben isimét hi­vatalos látogatást tett a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban, 1984-iben pedig Helmut KOhl szövetségi kancellár utazott hazáinkba. A két ország kereskedel­mi kirendeltségeit 1964-ben Budapesten, illetve Frankfurt am Main-ban nyitották meg, majd 1973. december 21-én került sor a diplomáciai kap­csolatok felvételére. A két­oldalú politikai,, gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális kontaktusok azóta je­lentősen fejlődtek. Intenzív a kapcsolat a két ország törvényhozó testületed között is. Többször találkoz­tak egymással a parlamenti elnökök, rendszeres a kon­zultáció a szövetségi parla­mentben képviselt pártokkal. A kétoldalú kapcsolatok eredményes továbbfejleszté­sét jól szolgálják a külügyi és szakminiszterek közötti rendszeres találkozók, immár hagyományossá váltak a Helmut Kohl, a keresz­ténydemokrata párt (CDU) elnöke, az NSZK kancellár­ja állást foglalt az Egyesült Államokkal a nyugati szövet­ségben való két- és sokolda­lú, valamint kül- és bizton­ságpolitikai együttműködés szorosabbra fűzése mellett. Egyidejűleg kijelentette, hogy országa nemzeti és szö­vetségi érdekeinek megfele­lően kihasznál minden lehe­tőséget, hogy minden szin­ten építő jellegűen fejlessze kapcsolatait a keleti szom­szédaival. Kohl a CDU országos kongresszusán beszélt, amely lamint az amerikai—kínai kapcsolatokról. BECS A bécsi európai utótalál­kozó elfogadott napirendje jó alapot ad a munkához, kiegyensúlyozottan tükrözi a 35 ország érdekeit és céljait. Ezt hangoztatta tegnap a saj­tó előtt Warren Zámmemmann nagykövet, aki az amerikai küldöttséget vezette a talál­kozót előkészítő tanácskozá­son. BRASILIA Ha nem enyhül gyorsan a húshiány, Brazíliában rövid időre be kell vezetni a jegy­rendszert — közölte Iris Re- zende mezőgazdasági minisz­ter. A termelők ráadásul a hiány miatt alig hajlandók levágni meglévő állataikat — megbeszélések az NSZK tar­tományi kormányaival. A gazdasági és pénzügyi együttműködésnek kiemelke­dő szerepe van kétoldalú kapcsolatainkban. Az NSZK második legnagyobb gazda­sági partnerünk, az árucse­reforgalom 1985-ben a ko^ rabbi évek mérsékelt növe­kedése után rekordnagyságöt ért el, meghaladta az 5 mil­liárd márkát. A magyar ex­port áruszerkezetében ha­gyományosan nagy arányt képviselnek az agráripari termékek, s mintegy negyven százalék az anyag és a fél­késztermék. Az NSZK-bői elsősorban nagyberendezése­ket, gépeket, műszereket vá­sárolunk. A magyar—NSZK külkereskedelmi forgalom fo­lyamatos bővítését szolgálja a két ország vállalatai közöt­ti mintegy 330 kooperációs megállapodás. Mindkét rész­ről kölcsönös az érdeklődés vegyes vállalatok alapításá­ra. valamint a harmadik pi­aci együttműködésre. Az ed­dig létrejött 15 közös tőke­érdekéi tségű vállalat mellett ifjabb vállalkozások «létre­hívását segíti az idén április­ban aláírt beruházásvédel­mi megállapodás. A kölcsö­nös előnyökön nyugvó, sok­rétű magyar—NSZK gazdá­sági együttműködés jól szol­gálja mindkét ország érde­keit, s hozzájárul az eltérő gazdasági rendszerű államok közötti kapcsolatok bővíté­séhez. , Kulturális kapcsolataink az 1977-ben megkötött kul­turális együttműködési egyezmény alapján egyenle­tesen fejlődnek. Dinamikusan fejlődik az idegenforgalom. Tavaly csak­nem egymillió NSZK-beli ál­lampolgár járt hazáinkban, 10 százalékkal több, mint 1984-ben; ugyanakkor 32 százalékkal, 161 ezerre nőtt a Német Szövetségi Köztársa­ságba látogató magyarok száma. Rajna—Pfalz tartomány székhelyén, Mainz városában kezdte meg háromnapos ta­nácskozását. Az NSZK kancellárja mél­tatta a Szovjetunió vezeté­sének, személy szerint Gor­bacsov főtitkárnak a szovjet külpolitika élénkítésére, irá­nyuló, újító szemléletű kez­deményezéseit, ezek Kohl szavai szerint új lehetősége­ket tárnak fel az Egyesült Államokhoz, Nyugat-Euró- pához, japánhoz, Kínához, Indiához és más fontos föld­rajzi és politikai központok­hoz fűződő kapcsolatokban. abban bizva, hogy az árak hamarosan még magasabbak lesznek. BERLIN Kaitonai díszszemlével és ünnepi rendezvényekkel em­lékezteik meg tegnap Berlin­ben a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 37. évfordulójáról. Az évforduló tiszteletére ünnepélyes őrségváltás volt a fasizmus és a militarizmus áldozatainak az Unter den Lindenen lévő emlékhelyé­nél. Országszerte népünne­pélyeket, gyermek- és sport­rendezvényeket tartottak. BUENOS AIRES Az Interparlamentáris Unió (IPU) 76. konferenciájának tanácsülésén egyhangúlag el­fogadtak a magyar és az angöl csoport közös indítvá­nyát, hogy a konferencia hi­vatalosan küldjön üzenetet a szovjet és az amerikai állam­főnek. Veszélyben az Örök Város? „Mocskos, közönséges, kiveszett belőle minden szellem” — mondja Alber­to Moravia, a világhírű író — „Ma már semmi kö­ze a szent városhoz kötő­dő legendához” — mondja Augusto del Noce filozó­fus. — „A város súlyos ökológiai veszélyben van.” — mondja Nicola Signo­réik) polgármester. Rómá­ról van szó. Európa egyik legnagyobb turisztikai központjára úgy tűnik, rájár a r|íd. Az olasz sajtó az elmúlt hóna­pokban a hálózsákodban utcákon alvó és padokon táplálkozó, díszücutaWban fürdő, félmeztelenül ván­dorló turisták elleni rend­szabályokkal és ezek fele­más fogadtatásával van tele. ök lennének az okai a római piszoknak, a las­san elviselhetetlen levegő­nek? 1870-ben páratlan szép­sége és történelmi múlt­ja miatt lett a fiatal olasz állam fővárosa az addigi pápai székhely. A La Re- pubblica című lap szerint modern korunknak sike­rült Rómát „Európa legel­maradottabb fővárosává” tennie. A városban dúló ingat­lanspekuláció meghárom­szorozta a lakott területe­ket. Naponta egymillió gépkocsi lövelli ki bűzét azokba az utcákba, ame­lyek többségét még hord- székekre és hintókra ter­vezték. A legkisebb nyári vihar után valóságos szennyvízfolyók rohannak a városban, nem ritkák a házomlások sem. (Július­ban ketten veszítették úgy életüket a festői Gianicolo dombon, hogy rájuk dőlt a házuk). Augusztusban tíz­napos sztrájkba léptek az olasz köztisztasági dolgo­zók és a szemét kishíján elborította a háromezer éves települést. A káoszt csak növeli, hogy Róma útjainak egy része szinte állandóan felásott állapot­ban van, gáz-, víz-, villany­vezeték-építés folyik, rendszerint a legnagyobb szervezetlenségben. A római városi tanács 2000 milliárd lírát (1,3 mil­liárd dollárt) követel új csatornák, szeméttelepek létrehozására, és olyan víztisztítók építésére, ame­lyek új életre támaszthat­nák a Tevere folyót is. A környezetvédelmi minisz­térium azonban visszadob­ta a labdát: Róma romlá­sának fő oka, hogy rosszul működnek a városi köz­szolgáltatások, ezekért pe­dig a városatyák felelősek. Érdekes módon a helyi környezetvédők is a váro­si tanácsra akarják hárí­tani a felelősséget, ezzel szemben a kulturális ja­vak minisztere lelkesen tá­mogatja a capitóliumi ve­zetők javaslatát. Ugyan­csak melletük tör lándzsát Giulio Argan, Róma volt polgármestere, neves mű­vészettörténész, szerinte Róma bajait csak nagy­arányú állami beavatko­zással lehet orvosolni. Pénzt azonban egyikük sem tud előteremteni... Megkezdődött a brit kormánypárt konferenciája Tanácskozik a CDU kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom