Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

2 SZOLNOK ME6YEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 4. I Heti világhiradö I Miniszterelnökünk, Lázár György Belgiumban tett hivatalos látogatást. A képen vendéglátója, Wilfried Martens és fele­sége társaságában látható a díszvacsorán HÉTFŐ: Sevardnadze szov­jet és Shultz amerikai kül­ügyminiszter negyedik talál­kozása után Reagan elnök egy republikánus gyűlésen Kansas Cityben közölte, hogy Daniloff amerikai újságírót kiengedték a Szovjetunióból — Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Brüsszelben megkezdte tárgyalásait Mar­tens belga kormányfővel — Wojciech Jaruzelski Peking- ben megbeszéléseket folyta­tott Teng Hsziao-pinggel és Hu Jano-panggal, azaz Kína párt- és állami vezetőivel. KEDD: Moszkvában és Wa­shingtonban bejelentették, hogy október U-én és 12-én Reykjavíkban Gorbacsov— Reagan találkozó lesz. Se­vardnadze New Yorkban saj­tóértekezletet tartott. Genna- gyij Zaharov szovjet ENSZ- tlsztviselő elhagyhatta az Egyesült Államokat — Kádár János Budapesten megbeszé­lést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárával — Várkonyi Péter külügymi­niszter felszólalt az ENSZ- közgyűlés ülésszakán — Mi­hail Gorbacsov Moszkvában találkozott a Pekingből ha­zatérő Jaruzelski tátbornok- kal. SZERDA: A világ megelégedés­sel fogadta a reykjavíki talál­kozó hírét Thatcher aszony, Kohl kancellár és sokan mások üdvözölték a szovjet—ameri­kai párbeszéd folytatódását — Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter Kanadában tár­gyal — Mihail Gorbacsov be­széde Ideológiai kérdésekről és a tudomány szerepéről — Sarlós Istvánt, az Országgyű­lés elnökét Bonnban fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője, aki hama­rosan Magyarországra láto­gat. CSÜTÖRTÖK: Egy merénylő Üj-Delhiben rálőtt Radzsiv Gandhi indiai kormányfőre, aki sértetlen maradt — A Brit Munkáspárt blackpooli konferenciája olyan párt­programot dolgoz ki, amely a választási győzelembe ve­tett remények alapján az „atommentesitést” helyezi kilátásba Nagy-Britannia számára — Várkonyi Péter New Yorkban számos ország külügyminiszterével és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral tárgyalt. PÉNTEK: Az elnöki vétó el­lenére az amerikai képviselő­ház után a szenátus is meg­szavazta a Dél-afrikai Köz­társaság elleni szankciókat — Mitterrand francia elnök nem irta alá a kormánynak a vá­lasztókerületek új felosztásá­ról szóló rendeletét — Se­vardnadze Kanadából Mexi­kóba utazott, s ott folytat újabb tárgyalásokat — Köz­alkalmazotti sztrájk Svédor­szágban — Az osztrák parla­ment utolsó ülése után meg­kezdődhet a választási kam­pány a november 23-i, előre­hozott választások előtt. Eredményes lehet-e a reyk- javíki „előcsúcs”? Egy hete még aggodalom­mal töprengett a világ azon, létrejöihet-e egyáltalán az amerikai elnök és a szovjet párfcfiötitkár találkozója még az idén, most'pedig már az a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt, hogy az egy hét múlva esedékes reykjaví­ki találkozásuk valóiban olyan „előcsúcs’' liesz-e, ahonnan már biztonságosab­ban lehet felmérni az iga­zi, a hivatalos csúcstalálko­zó esélyeit? Természetesen, jóslásokba még ma sem könnyű bocsát­kozni, hiszen bizonyos, hogy azok, akik a kémihistóriáknak akkora jelentőséget tulajdo­nítottak, s akik épp azok­kal akarták megtorpedóz­ni a toválbbi tárgyalásokat, ezúttal sem lesznek tétlenek. S az is bizonyos, hogy Wa­shingtonban számosán to­vábbra is ki akarnak tartani az űrfegyverkezés tervei és az atomkísérletek folytatása mellett. Jellemző, hogy ép­pen az izlandi találkozóra vonatkozó megállapodás be­jelentésével egyidőben újabb nagyerejű kísérleti robban­tást hajtottak végire a neva- dai telepen! Az USA belpolitikai erő­viszonyainak elemzése köz­ben sokan arra a következte­tésre jutnak, hogy három héttel az amerikai választá­sok előtt Ronald Reagan nem tehet olyan engedményeket, amelyek pártjának, a repub­likánus -pártnak a jelöltjeit eddigi politikai programjuk jelentős megváltoztatására késztetnék. Nem szabad elfe­ledni. hogy a Fehér Ház mai ura az elnöki székben erősen jobboldali, antikommunista, s legfeljebb gazdasági téren politikailag neokomzervatív, liberálisabb nézetei, hitval­lásai alapján került. A sors iróniája, hogy mindazok, akik például a Daniloff-ügy­ben a legharciasabb magatar­tást várták el tőle, máris az­zal vádolják, hogy „elárul­ta az amlerikai érdekeket!” Nyilvánvaló, hegy Ronald Reagan hazájában ma első­sorban jobbról támadják... Viszont azzal, hogy Reagan belement a gorbacsovi aján­latba, s elfogadta a reykja­víki „előcsúcs”, „közbülső csúcs” vagy éppenséggel „nem-csúcs csúcstalálkozó” ötletét, tulajdonképpen bizo­nyos fokig elkötelezte ma­gát amellett is, hogy az iz­landi fővárosban valamilyen, még oly szerény eredményt néki magának szintén el kell érnie. Ha például csak azért menne el. hogy a két nap alatt mindenre nemet mond­jon, akkor minden eddiginél súlyosabb szemrehányások­nak tenné ki magát, szövet­ségesei részéről is, a harma­dik világrészről is, nem be­szélve az amerikai közvéle­ményről. Az amerikai tárgyalási készség némi újjáéledését egyes elemzők arra vezetik vissza, hogy az USA gazda­sági-pénzügyi helyzete rom­lik. A költségvetési hiány több mint 216 milliárd dol­lár. Látható, hogy a kor­mányzatnak, amely politikai semmiképp sem hajlandó, okokból az adókat növelni előbb-utóbb csökkentenie kell a fegyverkezési kiadá­sokat. Ami pedig csupán a Szovjetunióval való fegyver­zetkorlátozási megállapodá­sok révén lehetséges. Természetesen egy ilyen újszerű csúcstalálkozó telje­sen új fordulatokat hozhat. A történelemben még nem volt példa arra, hogy orszá­gok, ráadásul nagyhatalmak vezetői maguk lássanak hoz­zá bejelentett, érdemi talál­kozójuk előkészítéséhez. Nem tudni még, lesz-e és mennyire pontosan meghatá­rozott napirendje lesz az iz­landi fővárosban^ a Saga ho­telban létrejövő csúcstalál­kozónak? Természetesen a nukleáris fegyverkezés és az űrfegyverkezés ügye igényel­heti a legtöbb időt, de ame­rikai részről az úgynevezett regionális kérdéseket (Afga­nisztántól Nicaraguáig) és az emberi jogok tiszteletben tartásának problémáit is na­pirendre kívánják tűzni. Bármilyen megegyezésnek az a feltétele, hogy megtalál­ják a kompromisszum lehető­ségeit, azaz azt, hogy ki-ki Blackpoolban tartotta konferenciáját a Brit Munkáspárt. A képen Neil Kinnock pártvezér helyettesével, Roy Hattersley- vel a tanácskozáson Ausztráliában nagy tiltakozást váltott ki, hogy amerikai és brit hadihajók érkeztek az ország felségvizeire. A képen az egyik hadihajó, amelynek útját többek között a sarokban látható szörföző próbálta elállni engedjen korábbi álláspont­jából. Ezért aztán bizonyos fokig jelképes lehet. hogy Moszkva és Washington kö­zött félúton, Reykjavíkban folytatódik a szovjet—ame­rikai legmagasabb szintű tárgyalássorozat. Nyugaton 1968 óta Reykjavik nevét az­zal kötik össze, hogy akkor ott ülésezett a NATO Mi­nisztertanácsa, s a külügy­miniszterek az izlandi fővá­rosban vetették fel az euró­pai haderőcsökkentóSii tár­gyalások gondolatát. Azóta is „reykjavíki jeladásról” be­szélnek. Most új, fontosabb jeladással szolgál-e az izlan­di főváros? — ez a nagy kér­dés, amelyre jó egy hét múl­va jöhet válasz. Pálfy József Várkonyi Péter Washingtonban Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki az ENSZ közgyű­lésének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti, látogatást tett Wa­shingtonban. Az amerikai fővárosban találkozott John Whitehead külügyi államtitkárral, aki­vel a kétoldalú kapcsolatok­ról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folyta-' tott megbeszélést. A megbe­szélésen részt vett dr. Házi Vencel, hazánk nagykövete. Várkonyi Péter a washing­toni külügyi társaságban nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott a Magyar Népköztársaság külpolitiká­járól. Kínai szóvivő a párt­kapcsolatokról A függetlenség, az egyenlő­ség, a szabad véleménycsere alapján készek vagyunk a párbeszédre, a kapcsolatok helyreállítására és az együtt­működésre a kelet-európai szocialista országok pártjai­val — jelentette ki tegnap külföldi tudósítók előtt Vu Hszin-tang, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának szóvivője. A szóvivő a kínai—magyar kapcsolatok szempontjából fontosnak mondotta az MSZMP KB külügyi osztálya helyettes vezetőjének nem­rég lezajlott pekingi látoga­tását. Mindkét fél osztozott abban a véleményben, hogy elérkezett az idő a pártközi kapcsolatok magasabb szint­re emeléséhez. A kínai illetékes hangoztat­ta, hogy a pártközi kapcso­latok helyreállításának 1977 óta tartó folyamatából ter­mészetesen nincs kizárva a KKP és az SZKP közötti kap­csolat helyreállításának lehe­tősége sem. Hozzátette azon­ban, hogy addig míg nem rendeződnek az államközi kapcsolatok Kína és a Szov­jetunió között, nem lehet szó a pártközi viszony helyreál­lításáról sem. Kárpáti Ferenc kubai tárgyalásai iKiárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter tegnap megkezdte tárgyalá­sait vendéglátójával, Raul Castro Rúz hadseregtábor­nokkal, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszteré­vel. Kárpáti Ferenc csütörtökön érkezett katonai küldöttség élén hivatalos baráti látoga­tásra Kubába. A tárgyalások megkezdése előtt Kárpáti Ferenc megkoszorúzta a múlt századi kubai felszabadító harcok hőlse, Antonio Maceo síremlékét. Sevardnadze Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter Ottawá­iban megtartotta zárómegem­lékezéseit Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. amelye­ken a nemzetközi kérdések mellett a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok helyzetét tekintették át. Se­vardnadze szovjetunióbeli látogatásra hívta meg kollé­gáját. A szovjet külügyimiiniszter elutazott Kanadából és a mexikói kormány meghívá­sára hivatalos látogatásra (Folytatás az 1. oldalról) országuk és a világ sorsának alakításába. Nagyon megnőt­tek a haladás lehetőségei; de felmerültek az emberiség pusztulásának veszélyei is”. „Tekintet nélkül ezekre a mély átalakulásokra, Ernst Thälmann eszméi érvényben maradnak” — állapította meg Mihail Gorbacsov és fi­gyelmeztetett a fasizmus ^új­jászületésében rejlő veszé­lyekre. Beszéde további részében emlékeztetett arra, hogy Hit­ler nem juthatott volna ha­talomra, ha a kommunisták, a szociáldemokraták vala­mint a weimari köztársaság összes demokratikus erői együttesen álltak volna el­len a fasizmusnak. A II. vi­lágháború nem tört volna ki, Európa nácik általi megszál­lása nem következett volna be, ha a nyugat-európai kor­mányok egyesítették volna erőfeszítéseiket a Szovjet­unióéval az agresszor meg­fékezése érdekében. Terroristák merényletet kí­séreltek meg tegnap reggel a dzsálandhari rendőrkapitány­ságon a pandzsábi rendőrfő­nök, Julio F. Ribeiro ellen, akinek azonban nem esett báintódása. Az UNl hírügynökség je­lentése szerint a négy fegy­veres reggel fél hét körül nyitott tüzet a rendőrfőnökre és feleségére — a házaspár éppen sétára indult a főka­pitányság épületegyüttesén belül. A rendőri egyenruhá­ba öltözött terroristák terep­járóval hajtottak be a köz­pont területére. A merénylet­kísérlet után elmenekültek a hely színről. A pandzsábi rendőrfőnök szerint szinte bizonyosra ve­hető, hogy a terroristáknak voltak cinkosai a főkapitány­ságon belül, máskülönben nem jutottak volna be olyan simán a szigorúan védett Mexikóban Mexikóvárosba érkezett. Fo­gadására a repülőtéren meg­jelent Bernardo Sepulveda miexikói külügyminiszter és több más hivatalos személyi­ség. Érkezésekor a szovjet külügyminiszter nyilatkozatot tett, amelyben méltatta a két ország kapcsolatainak múlt­ját és elégedetten szólt azok jelenlegi alakú} ásáról. Elis­meréssel szólt Mexikónak a nemzetközi politikai életben játszott konstruktív szterepé- ről és a leszerelés terén tett kezdeményezéseiről is. „Ma az a feladatunk” — hangsúlyozta a szovjet veze­tő — „hogy figyelmeztessük a világ közvéleményét: a fegy­verkezési verseny egyre csök­kenti a béke és a háború kö­zötti távolságot. Nem győz­zük ismételni: a világűr mi- litarizálása lépés a háború felé. A nukleáris kísérletek beszüntetésére és a nukleá­ris fegyverkészletek jelentős mértékű csökkentésére szólí­tunk fel”. „A Szovjetunió továbbra is becsületesen és energikusan keresi a háborús veszély el­kerülésének politikai útjait. Ezért javasoltuk munkatalál­kozó megtartását Reagan el­nöknek. Egyetlen célunk van: megkezdeni végre az ameri­kai elnökkel Genfben kötött megállapodásaink megvalósí­tását. Gondolom, hogy ez tel­jes mértékben megfelel mind a szovjet, mind az amerikai nép, s a világ összes népe érdekeinek” — mondotta be­szédében Mihail Gorbacsov. központba. A ,JKhalisztán Kommandó Erő” elnevezésű szikh terrorista osztag idő­köziben bejelentette, hogy tagjai hajtották végre a tá­madást. Az indiai napilapok teg­nap címoldalon számoltak be a Radzsgáton előző nap tör­tént fegyveres incidensről. Az Újságok egybehangzó állás­pontja az ,hogy megbocsát­hatatlan vétséget követtel el az indiai állami-politikai ve­zetők biztonságáért felelős szervek, hiszen az eset tragé­diával is végződhetett volna. Egyáltalán: ideje volna az erőszakos cselekményeket csírájában elfojtani. A PTI indiai hírügynökség rendőrségi forrásokra hivat­kozó jelentése szerint a csü­törtököm őrizetbe vett fegy­veres azt vallotta a nyomo­zó szerveknek, hogy „meg akartam ölni a miniszterel­nököt”. Thalmann-emlékműavatás Moszkvában India — Rendftrruhás terrnristák Újabb merényletkísérlet PEKING iPhenjanba érkezett Li Hszi- en-nien, a KKP KB Politikai Bizottsága állandó bizottsá­gának tagja, a Kínai Nép- köztársaság elnöke. A kínai államelnök Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a KNDK elnökének meghívá­sára négynapos hivatalos jó- szolgálati látogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. SANTIAGO DE CHILE A chilei ellenzék széles kö­rét tömörítő „Polgári Gyű­lés” (AC) vezetősége csütör­tökön követelte az országban uralkodó politikai erőszak azonnali beszüntetését s egy­ben újabb nagyszabású kor­mányellenes megmozduláso­kat helyezett kilátásba. PANAMA Jorge Abadia panamai külügyminiszter a parla­mentben bejelentette, hogy a panamai hatóságok vizsgála­tot indítanak annak megál­lapítására, hogy a panamai csatorna övezetében találha­tó amerikai támaszpontokon nem képeznek-e ki idegen csapatokat. LIMA A perui kormány bejelen­tette, hogy újabb 60 nappal meghosszabbítja a rendkívü­li állapotot négy tartomány 20 körzetében. Az indoklás szerint nem szűntek meg azok az okok, amelyek 1983 januárjában szükségessé tet­ték a rendkívüli állapot be­vezetését. RABAT Jacques Chirac francia kormányfő kétnapos hivata­los látogatásra Marokkóba ér­kezett. A marokkói vezetők­kel elsősorban a terroriz­mussal kapcsolatos kérdések­ről tárgyal, de megbeszélé­seinek napirendjén szerepel a 11 éve tartó nyugat-szaha- rai konfliktus, valamint a jú­lius végi marokkói—izralell csúcstalálkozó témája is. BÉCS Franz Vranitzky osztrák kancellár Bécsben fogadta Max Kampelmant, a genfi le­szerelési tárgyalásokon részt­vevő amerikai küldöttség ve­zetőjét. A találkozón Vra­nitzky kifejtette nézetét ar­ról, hogy a semleges orszá­goknak a nagyhatalmak kö­zött aktívabb közvetítő sze­repet kell játszaniuk. ATHÉN Görögország tiltakozott a NATO szervezeténél az októ­ber 13-val az Égéi- és a Jón- tengereken kezdődő „Display Determination” fedőnevű NATO-hadgyakorlatok előké­szítésével kapcsolatosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom